Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 38. szám
Kemény Gábor b. miniszter azonnal felel. Állami építkezésre nem hajlandó, mert a várható jóvedelem rámenne a kölcsönpénz kamataira. A hasznot inkább átengodi a magánvállalkozásnak s az ilyet szívesen támo gatja. Már jelenkeztek is vállalkozók. — Egyikük a budapesti déli vasúti pályaháztól, a másik a buda szónyi vasút kis torbágyi állomásától hajlandó a vasutat kiépíteni- Az első terv elő nyösb, mert az érintené a solymári és vörösvári széntelepeket is, melyekhez tülöuben külön szárny vasutat kellene építeni. A pályázó az emelkedési terep- viszonyok tanulmányozására halasztást kért s a miniszter ezt míg is adta neki. Iunon az ügy elhúzódása. Ha a pályázó nem volna képes társulatot összehozni, a kormány kész a torbágy- esztergomi irányt is elfogadni, mert előtte főcél a fővárosnak ama szénte lepek utján olcsó alimentálása. Kéri a válasz tudomásul vételét. (Helyeslés.) S o m s s i c h Pál tudomásul veszi a választ, de sajnálja, hogy egy pályázó kedvéért az egész vidék publikumát várakoztatják, holott a torbágyi vonal irány több telepet érint, mint az egyenes összekötő vonal. Esztergommegye 1861-ben. (Esztergommegye felirata.) — Vége. — Csak njhegygyol érintve ekként a viszonyokat s vissza nem uézve panaszos tárgyunkra, ha, a mit elismernünk nem lehet, házi adónk kivetésével és beszedésével törvénytelenséget követtünk volna is, ha nem ősi és Felséged által is kegyelmesen vissza helyzott jogot gyakoroltunk volna is, mégis az esztergomi adószedői segéduok felöégi jogokat gyakorolva, téuyeiukot birálgatui, sőt ellenünk lazítani jogában annyival kevésbbó nem állhatott, mivel még a főispáui utasítások szerint is a cs. kir. adóhivatalok azokkal szemközt oly viszonyba állitattak, milyenbe voltak a a megyei főnökök irányában, azaz alá rendeltetve. E tény tehát oly hallatlan, az ily csekély ember által hatóságunk ellenébe véghez vitt ezégóres merénylet oly rendkívüli, miszerint nsm mondhatjuk azt egyébnek, mert Felséged, ki egy megye megtorlására ismeretlen adószedői segédet bizonyosan nem választódott uralkodói jogának csorbításával a rendtartásra, a nép feli 11 gerlésére, a törvénytelenség és eniiek szomorú következményei felébresztésére irányzott ’ szándokának. Jóllehot o száudok nem sikerült, mert a józan népnek mely résztvevőn a köztanácskozásokban a dolgok állását felfogja, látja, hogy még azon téren is, melyet Felséged kegyelmesen nyitott meg a nemzet előtt a volt cs. kir. hivatalnokok egy részének titkos és a jelenleg még működőknek nyílt ármánykodásaival kell küzdenie, bizalmasan választott orgánumai iránt, kik bár pályájukon ezer gáncsokkal szembe szálluí kénytelenittetvén, nem úgy működhetnek mint kellene, de kötelességüket lelkesedéssel teljesitik és a noines hivatás szent érzetétől ihletve hivataluk terheit akkor is viselendik, ha a pénztárba pénz nem leend, a mint uincs is, jóllehet, mint mély tisztelettel megjegyzők, e gonosz czél nem sikerült, büntetést és Felséged királyi nehozte- lésót mégis méltán megérdemli és mivel megérdemli és mivel minden úgy van, a mint önérzetes, de bizalomteljes hó dolattal megírtuk, Felséged bölcsességében s egy lelkes nemzet iránti kegyeletében nem fog habozni, midőn választ köztünk, kik igy éizüuk és egy idegen hivatalnok sereg közt, mely Felséged bécsi birodalmi tanácsában is már jel- lemoztHtett s mely bevándorlásakor hóna alatt hozza el mindenét s mely Felséged hive lenni mogsziinond, ha fizetése elapad. E meggyőződés bátorít, hogy hatóságunk és az által jogunk s alkotmányunk megsértéséből eredt ne koztolósilnkbeu Felségedhez forduljunk s panaszunkat elmondva a kihágó egyén megbüntetését kérjük, velünk az egész ország kiált fel Felségedhez, a mi panaszunk milliók panasza, mely orvoslást kór Ftdséged magas igazságszoretétől, miszerint a jelenleg kényük-kedvük szerint semmi szoutet nem ismerve, dulakodó adószedőket az országból eltávolítani, az adó törvényes utóni megajánlását szorgalmazni és ekkép a törvényt, rendet, közbátorságot helyreállítva, hazánkat a végső in égtől mogmentve egy jobb jövő iránti megcsokkeut hitünket visszaadni méltóztassék. Kik császári s királyi legmagasabb kegyelmeibe ajánlottak hódoló legmélyebb tisztelettel vagyunk cs. kir. Felségednek kelt Esztergomban 1861. év julius 21 én tartott közgyűlésünkből. A nőkről s a nőknek. (Jókai.) Tanács a fiatal asszonyhoz ! Járj mindenben férjed kedvére ! Ne mondj ellent. Ha egy nap hétszer változtatja. is a véleményét, te ugyan annyiszor fordíts a magadén. Találd ki, hogy miről gondolkozik s előzd meg a kívánságát. Ha egy gondolatját birod, arról a többit mind követheted. Ha rósz kedvét látod, ne fakgasd, mi baja ? Olyankor a legkedvesebb arcz is visszatetsző. Szerelmét viszonozd egész lelkeddel s boldogságodat no titkold, de ne hízelegj neki mert azért megutál. Légy rajta, hogy otthon jól érezze magát. Háztájad legyen csöndes és tiszta, magad mindig vidám és kedélyes, recsegő hangodat még a cselédhez szólva se hallja. A kit ő szívesen lát, te is jól fogadd, férfias mutlatságaitól vissza ne tartsd. Ne kérdezd hová megy, hon nan jött ? És különöseu féltékenységet el ne árulj. Azt nem érezni egy nő- nok a férje iránt lehetetlen : de ott koll lenni a jó ügyvédnők, a szívnek, a ki tisztára mossa azt védelme által, még akkor is, ha a szőrnek és a fülek a vádlők. Szemed sohase legyen kisírva előtte. Arra pedig a mit magad tóssz, jól vigyázz. Nem szükség, hogy a vadembert játszd idegen férfiakkal szembún s minduntalan férjedhez menekülj, ez őt mentségbe, sőt bajba hozhatná; de ne is engedj játékból, asszonyi hiúságból bárkinek is olyan előnyöket a mik az ő féltékenységét felidézhetnék. Ha valami bánt, mondd meg neki szelíden azonnal, ne tartogasd, a inig nagyra nő, a inig az arezodou meglátszik a bú s légy könnyen engesztelhető. És mindezekben egyforma légy örökké ! * Azt tanácsolom pajtás, bőgj ha valaha házasodni akarsz, s bele botiasz valakibe, ne studirozd sokáig a dolgot, mert ha kalkulálni kozdesz, csupa törtszámokon végzed. * Könnyű kiengesztelni egy asszonyt, a ki haragszik a ki pöröl, a ki sir, a ki dúl-ful, ront-bont, körmöl és pofoz ; de hogyan kiengesztelni egy nőt, a ki hallgat, a ki egykedvű arczol csinál, a ki még csak egy arcz vonással sem árulja el, hogy mi baja vau ? * Mert az tudnivaló, hogy két házasulandó ember : két gonosztevő. Azokat először rendőri felügyelet alatt kell tar tartani a szülőknek, gyámoknak; azu tán üldözni, fegyelem alá venni a köz társaságnak ; végre elfogni, meggyötörni, megkötözni, kivallatni, megesketni, ha Iáira Ítélni az egyháznak, hogy annál jobban megérdomeljék a menyországot. „Tegnap még szerettelek, holnap már gyűlölni foglak.“ — Lehet azt mondani, lehet azt^megteuui ; de nem lehet azt — érezni. * Ha vannak szemek, a melyek beszélnek, úgy vannak olyauok, a melyek hallgatnak. Székesfehérvár'meghÍ7ta Esztergom városát, hogy vegyen részt a Horvát István ünnepélyen. 8zivesen látja a deputátiót, a város vendégei lesznek az ór- Kez5 esztergomiak. És városunk nem küld deputátiót. Min* ha legalább is százmértföld nyíre esnék az a Székesfehérvár ! + De nem egy bika-deputatiot küldött már ki a mi nemes városunk országps vásárokra. Sok ezer szoba került az érdeklődés. És a deputátiotagjai költekeztek hivatalosan. Mulattak hivatalosan. És reprezentálták vala a várost. Azután hazajöttek, hoztak egy'nagy bikát, egy még nagyobb számlát s emlékül, jóriási k&tzenjam- mert isIlyen deputatióhoz van érzékünk. De hogy mi Horvát Miskán kívül más nevezete# Horvátot is ösmerjünk, olyan nincs. * Az apja különben paplancsináló volt. Maga Horvát István meg olyan tudós, hogy Pli- niu8iiál és Ptoloineusnál (ezek tetszik tudni kérem nem paplancsinálók voltak) jászokat keresett, akik mint „íjászok“ szerinte osak magyarok lehettek. Azután hogy Ábrahám (ez tetszik tudni kérem szintén zsidó, de nein Kolin, sem Lévi), az utolsó ázsiai magyar volt. No gyönyörű egy tudós! Ilyen embert ünnepel Székesfehérvár ! Hiszen mi sohase mondunk ilyen badarakat, azután még tudunk deákul is hát csak nem mehetünk • 1 Székesfehérvárra, hogy önmagunkat oompromit- táljuk 1 Humillimus servus !] * A napokban három angol szent érkezikfvárosunkba , Hideg szavuk, hideg kezük és hideg szivük 7au. Szavuktól megdermed a lomb, kezüktől elhernad a virág és szivüktől meghal a kikelet. Ninos hatalmunkban kitolonczoltatásuk, csak » litániák kenetes fohászaiba foglaljuk, hogy látogatásuktól ments meg uram minket ! * Kubovics Náczinak van egy kedves kis lyánys, a kit a napokban Horánszky Nándor meg is tánezol- tatott. Száz követválasztási dictió se hatotta meg jobban menyecskéinket és hajadonainkat a nép körében, mint az a kurta csárdás. Horánszky Nándor bemutatta az uj parliamen- tália osárdást, a mit ezidöszerint nem egy képvi selö jelölt fog még eljárni Nagy Magyarországon, 8» Holnap Szóchenyi-ünnepély. Mindenesetre nevezetes mozgalom, a mihez nem« csak nagy közönséget, de a nagy Széchenyi emlékének tanulságos feltüntetését is óhajtjuk, ♦ A mi orvosaink patienseinket és unatkozóinkat rendesen külföldi fürdő helyekre küldik. Azt mondják, hogy ott csudásabb a viz ereje, egészségesebb levegőjű az erdő s több Európa van mint Magyar- országon. íme a bécsi orvosi egyetem hatása idehaza ! * Mert hát tetszik tudni kérem a bécsi egyetemen nem csak a szalonnát meg a paprikát tudják d*ho- nestalui, kauern azokat a mi legregényesebb magyar fürdőhelyeinuet is, melyekre még a teremtő isten is mindig jó kedvű mosollyal szokott letekinteni. AUCUN. Hatc&tcvi Tu3óoitáí>. ( A városi közgyűlési teremből. ) Rég láttunk már viharosabb városi közgyűlést, a milyen az a pénteki volt. A kedélyek rettentően elkeseredve, a kifejezések szertelenül szenvedélyesek s a ki- fakadások nagyon kiabálók voltak. És honnan ez e trójai zaj ? Honnan az a felkorbácsolt tenger az érvek hajótörésével s a rombadőlt világító toronnyal ? Hát a kérdés természetesen nem európai. Nagyon szerény, olyan, mint már a mi ügyes-bajos esztergomi dolgaiuk lenni szoktak. Hanem a szokatlan hév, a páratlan zaj s a keserű meghasoulás két különböző nézet összeütközéséből támadt. Hiszen csak két nézet ütközik össze, mikor a sértett királyok háborút üzennek ; csak két nézet ütközik össze, mikor az emberek pisztollyal állanak ki egymás ellen s csak két nézet ütközik össze, mikor az emberek elbitorolják a püspököktől a bér- íoálási jogot a visszaélnek vele csattanósan. Harcznak és báboruságuak tehát két nézet összeütközésénél nem is arrogálunk többet. A ,belsőség“ meg a „külsőség* küzdelme volt ez. A „külsőség* erősen azt akarta, hogy a barakk kaszárnya a Kenderföldeken épüljön. A „belsőség* meg erősen a mellett küzdött, hogy a barakk kaszárnya a Német- utczába épüljön. A főjegyző hatalmas hangon argumentált. Jupiter touans volt uem egy Ízben. De a vihar madarai mindig belevisítottak beszédébe s uem engedték, hogy a hatás tartós maradjon. Az ügyész a milyen s zereucsós szóuok, olyan érdekesen mutatta be magát egy újabb oldaláról. Kellemes tenorja a hevesebb ki- fakadozásnál valóságos kiáltozássá alakult át. Csakhogy a szeuvedély láza alig tartott nála tovább egy két percznól. Hát még a kinél öt perczig tartott! Mert voltak ám ilyen forradalmárok is. A polgármester az aurea mediocritast kereste. De nem találta meg. Bajos is az, mikor az elnöki cseugetyü már nein Poseidon szigonya a háborgó tengoren s a hullámok nem akarnak engedelmeskedni. Lieb József, ez a jó arczu öreg esztergomi polgár szintén hozzá akart szólani a kérdéshez. A zenebonában azonban nem hal- gatták meg. Iudiguálódva ragadta föl botját. Már-már azt hittem, hogy Poseidounak hivatását veszi át s a znjougó hullámok közé csap. De okosabb volt s eltávozott. Kubovits Náczi a jelenvolt tizenhat földműves képviselője meglehetős nyugodtan érvelt a „külsőség* érdekei mellett, amire hatalmas kórusban nyilatkozott a külsőség. Brutsy Jáuos nagyszabású spechre készült, de a hangulat nem kedvezett részletes érvek kifejezésének. — Szavazzunk ! Ez volt a jelszó. A ki beszélni akart, azt lehurrogták vele: — Szavazzunk ! A ki gondolkodni akart, azt azzal capa- citálták, hogy : szavazzunk I No hát szavazzunk ! A polgármester csönget. Egy kicsit izgatottan fogalmazza a kérdést. Buráuy János azonban nem azért foglalkozott geológiával, hogy a kérdések mélységéhez Ő se adjon valamit. Hozzísugja tehát a polgármesterhez a kibővítést. Ez ellen is csak egy tüntetés támadt, hogy — Szavazzunk már egyszer ! És szavaztunk. A szavazati válaszok nagyon erélyesek, sőt tüntetők voltak. Az izgatottság nzonbau nemsokára véget ért. Az indulatos arezok mosolygósakká váltak, de a nyugodt arezok nyugtalanokká lettek. Győzött a külsőség. — Ekkor uj jeleuet kezdődik. Két képviselő hevesen összetűz. A távozó elégtételt ajául, a maradó még iusultál, de a győzelem öröme egyrészről s a veszteség uémi kellemetlensége a másik részről sokkal jobban elfoglalta a kedélyeket, hogysem ráérjenek a privát nézetkülönbséggel törődni Jön azután még egy kellemteleu kérdés. Egy iuterpellláló a Greff-kereskedése -fölött lengő nagy zászló ellen hívja fel a polgármester figyelmét. Attól a zászlótól megbokrosodott a napokban egy huszár s elragadta a lovát. Lett szörnyiikődós. Mert több parasztasz- szouy élete veszélyeztetve »olt. De hát valaki kiderítette, hogy a huszár lova még Vízivároson borosodott illetőleg bokrosodott meg s igy az ártatlan zászlók ellen intézett interpellátió tárgyatlan. Végre a polgármester egy kéjes szippantás után a tisztelt hullámokat bölcs kézmozdulattal feloszlatja. GASTON. Követválasztási levél. Tisztelt választó polgárok ! A doroghi választó kerületből nagy eseményt hirdetek a mérsékelt ellenzéki pártelnök ur következő levelével : A doroghi választó kerület mérsékelt ellenzéki pártja f. hó 4-én Nyerges-Újfalun értekezletet tartott, melyen Urváry Lajos ur, orsz. képviselő a „Pesti Napló* politikai napilap főszerkesztője közlekes dés közölt ezen választó kerület képviselőjelöltjéül kijelöltetett. Egyúttal az épen most vett válaszból kifolyólag szerencsés vagyok uraságodat arról is értesíteni, hogy Urváry Lajos ur a jelöltséget választó kerületünkben elfogadta. Kitűnő tisztelettel Piszke, 1884. máj. 9-én. NEDECZKY JANOS pártelnök. * Hogy Urváry Lajossal a dorogb kerületi választó polgárok nagy dicsőséget aratnak, azt fölösleges lenne részletesen bebizonyítani. Esztergomban a szárnyra kelt liir a lehető legkellemesebb fogadtatásban részesült, mert olyan kitűnő férfiúnak, mint Urváry- nak jelöltsége a legszerencsésebb kezdemény. . . . Esztergommegye dicsőségére ésjaváratog válni, ha Urváry Lajost^meg is választjuk. Mert olyan erőt nyerünk benne, a milyent már emberemlékezet, óta nélkülözött a do- íoghi választókerület.
