Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 35. szám

a hol a párkányi határt az ohoditől egy kis völgy elválasztja, vagy egy negyed mértfold hoss/u. „Sohol — úgymond Bél, ki az egész országot bejárta — hosszabb és terjedelmesebb sáncot nem láttam.“ Vannak kik e sánczokat Magyarország első királyainak tulajdonítják, deké őbbi alkotásnak, a mit a védőbástya és az ágyuk számára való, molyekről a régiek mitsem tudtak, — emelkodottebb helyek bizonyítanak, ámbár nem kételkedünk, hogy egy részük azon korból származik, mégis azt liisz- sziik, miszerint Párkány és Esztorgoin ostromlása idejében nagyrészt kijavították, vagy eredetileg föl hordták. Ez a határ legkedvezőbb helye, mert a többi része a Gramm áradásai miatt sokat szenved. Lakosai magyarok és katholi- kusok, számuk 1074 lélek, 199 család, van 132 ház, templomuk ás plébánosuk. Christian Ágoston szász herczeg ■és esztergomi bíboros érsek közbenjárása folytán IV. Károly római császártól vásári jogot nyertek. Van 1017 bold második osztályú szántójuk, 192 kaszás harmadik osztályú rétségük, 46 kapás szőlőhegyük, semmi tüzelőfájuk, harmadik osztályú legelőjük. A megyei ndópénztárba ír ötnek 825 fut 52 krt, a községibe 624 frt 45 krt.

SÁRKÁNY kellemes völgyben fekvő falu, csak egyik oldalról nyílt s ezen oldalon, miután a vizeket és mocsarakat kiszárították, lehet a faluval közlekedni, a többi oldalról dombok veszik körül. Szomszédságában vannak Gyiva, Libád, Béla, Köbölkutli és Magyar-Szöl- gyén. Talaja különböző, majd sötétbarna majd agyagos és ragadós. Legelője mo redok, de nem hozzáférhetetlen. Eöldos uruk Koller, kinek itt szép háza, 15 hold nagyságú, különböző gyümölcsfákkal diszoskedő angol kertje van és Bartók László özvegye. Lakosai magyarok és katolikusok. A falu áll 32 házból, melyek 58 családnak, azaz 249 léleknek lakóhelyet nyújtanak. Gyulai gróf épittolett nekik templomot, melyben a köbölkuli plébános minden 3 ik vásárim p isteni szolgálatot tart. Van 143 hold második osztályú szántójuk, 67 kaszás harmadik osztályú rétjük, 278 kapás második oszt. szőlőhegyük, 3 ik oszt. legelőjük s tüzelőfájuk. A megyei adópénztárba fizetnek 147 frt 58 krt, a községibe 111 frt 53 krt.

(Végo köv)

Egyesületi élet.

(A keresk. ifj. egyl, rendk. közgyűlése apr. 27.)

A koreskedő ifjúság ogyesiilote az idén ünnepli fonálhísának tizedik évfordulóját s ezt zászlószontölési üntio pél!.)el hozza kapcsolatba.

Ez tette szükségessé a rendkívüli közgyűlést, melyet igen szép számban látogattak. Ott láttuk az egyesületi tagok sorai közt dr. Foiclitinger Sándor kir. tanácsost, Rudolf Mihályt a Kereskedelmi Társulat elnökét, Scliönbeck Imrét s dr. Áldóry Mórt, az egyesület volt elnökét, Stern Márkot stb,

A rendkívüli közgyűlésből az egyesületi tagok létszámának fokozása végett a Kereskedelmi Társul tóhoz átiratot intézlek, melyben felkérték a társulatot az egyesület támogatására, A kérelem tartalma annyi : hasson oda a Társulat, hogy az ifjúság egyesületébe az önálló kereskedők hathatósan ajánlják a belé pást mindazon kereskedő ifjaknak, a kik még nem tagok.

A zászlöszentölés ügyében az egyesület olnöko a választmány mik már bemulatott kész tervvel lépett elő, melyet a közgyűlés egyhangúlag olfogadott. A tervrajzból kiemel betűnek, tartjuk a következőket: Az egyesület az ünnepélyességek rendezésére egy harmincz tagból álló bizottságot küld ki. Ebből tiz tag a zászlószentelós ügyeit, tiz a meghívásokat s tiz a bankott rendezését teljesíti. Az ünnepély június elsején, pünkösd vasárnap lesz s külön meghívókon adják ki a programmot.

A tervezet felolvasása után Brutsy János, dr. Áldory Mór s az elnök melegen ajánlották Rudolf Mihálynak az átirat pártolás át, a mit Rudolf ur mégis ígért.

Erre a rendkívüli közgyűlés lelkes hangulattal feloszlott.

Ivövetválasztási levél.

Tisztelt választó polgárok !

Hát vasárnap délelőtt, mint hűséges választó-polgár magam is elmentem a hízol lók tanyáiéra, a hol a mérsékelt ellenzék pártja tanyázott.

Lehettünk vagy kétszázan.

ügy látom, hogy eddig nem is vagyok választó polgár. Csak helybenhagyó. Nincs eddig senkink Horánszky Nándoron kívül, hogyan lehelne hát választás. Helybenhagyjuk. Azután azon a pártalakuláson is csakúgy történt, hogy

helybenhagytunk mindent. Mintha csak előre éreznék, hogy kormányra jutunk s lassau-lassan kiképezzük magunkat, pompás mamol ukoknak.

Hanem azt már meg kell adnom, hogy Palkovics Károly ezernyolezszáz hatvanegy es tónusban elnökölt. Csatta nósan beszélt s akárhacsak szerződtette volna az éljenzőkot volt olyan kis menydörgés,

Nagyon szép jelenet volt, mikor a megválasztott alelnökök és jegyzők, (lekötnek vagy tizen kettőn ) elfoglalták székeiket. A tömeg közül igen élesen ritt ki egy valaki ellen a nemtetszés nyilatkozata, de azért egy csöppet so votte ezt bizalmatlansági szavazatnak. Megmaradt nótáriusnak csak azért is.

Igen érdekes jolenet volt azután a jelvény fölavatása.Egy megfosztott thúja bokor letépett ágacskái feküdtök az asztalon garmadában. A párt elnöke tűzte föl először az ágat s utána az egész választó s nem választó közönség.

Uóczy Ferenc/, kinyilatkoztatását, is figyelőmmel kisérem. Szó volt ugyanis arról, mintha Dóc^y egy kávéházban a függetlenségi pártot eladó emberekből álló gyülekezetnek mondotta volna. — Persze erélyesen tiltakozott a ráfogás ellen s kijelentette, hogy igen is becsüli a függetlenségi pártot.

Helcz Antal ékesen szólt a fejekhez ; a szivekhez azonban senki se beszélt s a torkokhoz még kevesebb kö ziik volt a szónokoknak. így azután bizonyos ünnepélyesen hidog hangulat uralkodott, mely csak az értekezlet végével oszlott szét,.

Egyébiránt megtörtént az első hivatalos lépés Horánszky Nándor érdekében, a ki vasárnap tart beszámolót.—• Nagy pártja van és semmiso bizonyítja jobban, hogy az egész város rokonszenvo veié tart, mint az, hogy még a nők és a gyerekek is csak Horánszky Nándorért lelkesülnek. —Ö.

gyakorlására s anyagi helyzetének jobbá tételére.

Úgy látszik maga a képviselő testü- lot is ekként fogta fel ezen ügyet s azért adott élénk örömének kifejezést midőn hallá, hogy Molnár a közóhajnak eleget kíván tenni.

Hosszabb eszmecserére adott alkalmat a fakiváltás és hordás kérdése. Egyik hosszabb, másik kevesebb határidőt akart adni a fakijelelése s hazahordására nézve, inig végre abban történt a megállapodás, hogy a faváltság május hó 1 tői 15-ig tart a házak után, onnok lejártával pedig a szabadváltás, a hazahordás pedig akkor, midőn a szál és deputatum fa behordva lösz a midőn is erről a közönség értesít,telni fog.

Az 1882. évi városi számadásra vonatkozó számvevői jelentés jóváhagyólag tudomásul vétetett, egyszersmind annak a megyebizottsághoz való áttétele ha- tároztatott ei.

Az önkéntes tűzoltó egyesület kérelme a zöld fecskendő eladása tárgyában nem fogadtatott el ugyan, hanem annak a majorba való elhelyezése rendeltetett el, a tanács pedig felhatalmaz- tatott, hogy a hydrofort szállíthatóvá tegye.

A borjumezci földek bérbeadása jóváhagyatott.

Az iparbank által az elemi iskolába járó szegény gyermekek javára adományozott 20 frt köszönettel vétetett és kiosztás végett az iskolaszéknek adatott ki. Végre Prokop mérnök jolentéser melyben egy lej tmérő beszerzését kéri, az árjegyzék beterjesztéséig függőben tartatott.

Apróságok.

előcsarnokába. Töprengve járkáltam a duzzadó szőnyegen, képzeletem regényesnél- regényesebb történeteket szőtt, gubanczolfc össze, egyik lehetetlen mese a másik után suhogott, tánczolt el előttem.

Egyszerre a jobbik korridoron feltárult a páholysor ajtaja s a szép özvegy lépett ki rajta. Lassan ment végig a termen s az ajtónál egy perezre, mintegy öukényteleniil megállapodott. E pillanatban haladt el mellette a nevelőim, karjába csimpaszkodva az a kis szőke leány, a ki az én zárt székem mögött ült. Az özvegy kimondhatatlanul fájdalmas tekintettel nézett utána, mely ve- gyüléke volt a szeretetnek, gyöngéd anyai gondDak s végtelen bánatnak. Mikor a kis leány elhaladt mellette, pár lépésről Ő isi követte s mikor kocsijába beszállóit, annak1 ajtajából még vetett utána egy hosszú, sze-j retet teljes pillantást.

— Holló, kezdi már a zártszék varázsa, j szólt mellettem Kálmán, vigyázz magadra, fin. Hanem szép, ugy-o, nézd csak, valóságos királynői alak.

— Mondjad csak, kérdeztem, régóta ismered az özvegyet ?

— Régóta.

— Es a férjét is ismerted ?

— Azt is.

— Hogy élt vele ?

—- Úgy hiszem nem a legnyugodtabb házas életet élték. A bitó az utóbbi időben nagyon mogorva volt s úgy mondják, nem is szerette nejét.

— Hát őt szerette neje? !

— őt? Azt mondják, imádta, a bitó a férfi szépség ideálja volt. Láthatod, még most is feketét hord, szinte kíséretbe jövök

azt hinni, hogy most is gyászolja férjét, csak a zártszék, az az . . .

— De azt mondod, hogy a bitó nem szerette nejét.

— R lángéti i k mindenfélft. A biró hallgatag, lm su fi in o r voll, az asszonyt pedig sokszor Iá-Iák kisírt szemmel . . . azt is suttogták, hogy a bírónak valami régibb viszonya volt egy színésznővel, sőt gyermeke is volna tőle.

— Ah !

— Do lmgy az asszony erről mit sem tud, különben tán nem is igaz. Hanem . . . abrakadabra, oszoljék a zártszék varázsa. Jelűnk vacsorálni. SEBŐK ZSIGMOND.

— Előfizetésre. 1884. évi május hó 15-ikén ily czimü bölcsészeti mii hagyja cl a sajtót: Hitünk joga. Irta Pásztor Lajos. Az iró igyekszik kimutatni a jelen társadalmi harezok fórrá sát, a vallásfelekezetek ogymásközötti villongásából eredő hitetlenségeket, fejtegeti a vallás- és bit fogalmát és tényét s ezekből hozza lo az. emberiség fő összetartó lánczát a hitet és ennek jogát. „Világosságot a sötétségben \u Hogy mennyire értő ol czélját s menynyire győzheti le vele a minden rosznak eredetét: a hitetlenséget, azt inog fogjuk látni. A mii f. évi május 15-ón jelenik meg. Előfizetési ára 1 frt. Úgy az előjegyzési ivek, mint az előfizetési pénzek szorző novéro Budapest, Váczi- ntcza 20. (Fanda József köny vnyomdá- jáka) legkésőbb május 10-ig küldendők.

Városi közgyűlés.

(april 28-án.)

Az esősidő dac zára nem valami nagy számban jelentkeztek a képviselők, s úgy látszik ennek egyik oka az volt, hogy éppen o napon kezdték a 3 adj osztályú kereseti adó tárgyalását.

Pap János polgármester d. o. 9 órakor a közgyűlést megnyitván, fel-j olvastatott a közoktatásügyi ministen-! mnnak 13370|884 sz. alatt kelt leirata, j i melyben arról értesité e város közön-1 ségét, hogy a törvényhozó testület által az állami költségvetésben az alreál isii kola. részére felvett 2000 ft áll amse gélyt a, helybeli kir. adóhivatalnál negyedévi elöleges részletekben folyóra tette. Hálás köszönettel vétetett tudomásul s a közoktatásügyi miniszterhez köszönő felirat intéztetni határozhatott.

Az 1881. évi városi számadást jóváhagyó megyebizottsági határozat tudomásul vétetett,

Általános érdeklődést keltett Molnár István az országos vinczollérképezdo igazgatójának levelo, melyben értesité a képviselő testületet, hogy a szőlő művelés és borászat okszerű javítását tárgyazó s a helyi viszonyoknak megfelelő munka megírására vállalkozik.

Nagyon helyes volna ha a szomszéd városok is, ott hol szőlőhegy van ez irányban a lépéseket megtennék, legalább ekként az egész szőlőhegyi torii- lotro nézve egy hasznos kézikönyv ál na rendelkezésére az azzal foglalkozók mik.

Kétséget nem szenved, hogy városunk lakossága legnagyobb részt szőlő hegyében találja megélhetési forrását s igy kétszeresen érdekében áll szőlőműveléssel foglalkozó közönségünknek, hogy oly kózikönyvhöz jusson, moly irányadóul szolffálioii az okszerű szőlőművelés

Eötvös Károly nagytehetségü ember. Van olyan nagy tehetségű, hogy egy egész légió becsmérlője sem tenue' ki az eszét s a tudományát. Ha nem is írjuk alá egészen tiszaeszlári viselt dolgait, azt már meg kell adnunir, hogy a mit az erzsébetvárosi választópolgároknak mondott, az tiszta szinarany mondás, a mit szórul szóra aláírunk.

Az a nagy szabadelvű haladás, — úgymond —• mely közel ötven év óta uralkodik Magyarország köz Jetében és hirdettetett Magyarország legkitűnőbb államférfiai által, az a szabadelvű haladás, úgy látszik, mintha egy kissé megállóit volna, sőt úgy látszik, mintha kissé visszafordnlt volna. Vannak jelenségek, melyek bennünk komoly emberekben komoly aggodalmat képesek ébreszteni. Vannak jelenségek, melyekről hittük, évtizedek óta hittük, hogy azok fölsziure nem fognak vergődhetni soha az 1848-iki események után, melyek eltörölték az osztályok és a felekezetek közti különbséget, melyek szabaddá tették az embert, a földet, a munkát és melyek megrakták Magyarország fhiállöságának fundamentumait. Ama vívmányok után, vájjon ki hitte volna valaha, hogy megérjünk oly időt, midőn az ember komolyan gondolni fog arra, hogy egyes felekezeteknek különös jogokat osztogasson, hogy alakuljanak pártok, álljanak elő komoly államférfiak, kik beszéljenek komolyan agrárius mozgalmakról, birto kminimumról, hogy alapítsanak fidei-komruisszu- mokat? Ki hitte volna azt, hogy nemesi predikátumokat szedjenek elő a rég elfelejtett láda-fiókjából * hogy klubbokjtársu’atok, egyesületek alakuljanak, kik az iparnál, az irodalomnál, a tudománynál bizonyos felekezetekre kevesebb tekintettel legyenek, hogy érjünk meg oly időt, midőn a főváros tekintélyes polgárai, kereskedők és iparosok ordók után leselkednek s hogy a 48-as demokratikus elvek nehéz akadályokba fognak ütközni ?

Ilyen korrajzot, néhány nagy vonásban, már re'g csináltak legmodernebb állapotainkról.

*

Szeretni és gyűlölni szokás a mindennapi élet törvényei szerint. Szeretni fej nélkül, gyűlölni szív nélkül.

A kit azonban megtanított az élet mindenre, a ki már koplalt mint egy koldus ; csalódott mint egy regényfaló, dolgozott mint egy dijnok, remélt mint c. y lijtalan fogalmazó; czifra nyomorúságot ért, asár csak a Csiky mustrája; a ki meghazudtolta összes várakozásait s nyomorult kiábrándulással gyógyult ki minden szerelmi mámorából ; a kinek oltárképe egy összetörött bálvány, melynek a keze másé, a feje másé s a szive is a másé ; a kit örökös elégedetlenséggel vert meg a végzet s a kiben mégis van annyi vakmerőség, hogy még mindig mer hinni, mer remélni s mer szeretni : az úgy osztályozza az embereket a mint komédiájának vagv tragédiájának etatistái vagy bonyodalom megoldói gyanánt lepnek föl : az mindenesetre máskép szeret s máskép gyűlöl ; az inkább válogat, inkább kerül s inkább bizalmatlan; az olyan ember jobban ért az okoskodáshoz mint a fejnélküli szeretethet s többet ért a megvetéshez, mint a gyűlölethez.

Ott kezdődik a philosophia, a hol a megvetés kezdődik.

*

Megvetni hírnevet, megvetni hiúságot, megvetni dicsőséget, megvetni minden komédiát, a miben nincsen egyéb csak a mások hahotája.

Nem tartani sokat a világ fényéről, keveset a fölkapott nagyságokról és semmit se önmagáról.

Legföljebb azt, hogy véletlenül születtünk, tévedésből elünk s bocsánat mellett bátorkodunk addig is élni, a meddig rá nem írják fejfánkra feledésre származott nevünket.

n \8TtW