Esztergom és Vidéke, 1884

1884 / 32. szám

városokban székel. Mindezen tényozők erősítése végett kellene az államnak a városokat inkább gyámolitani, mint el­nyomni, inkább önállóságra segíteni, mintjogaitól megfosztani s inkább szabad fejlődésének utat nyitni, mint a gyara­podás régi ösvényeit is el torlaszolni. Önzőkké válnak, opportunusokká lesz nek a magyar városok az elbagyatás és jogfosztás elkeseredéséből s a poli­tikai érettség legszebb gyümölcséről a szabad nyilatkozás alkotmányos forrná iról is szívesen lemondanak, mert leg­alább is bizonyos illusiók kecsegtetik, a város gyarapodásának csábító kilátá­sában. Városainkban nincs átalános jólét, nincs átalános műveltség, nincs átalá­nos szabadság, nincs a művészetek és tudományok átalános életszükséglete, de van kiáltó ellentét fényben és nyomor ban, rangban és Ínségben, van félénk­ség a szabad nyilatkozásban, bátortalan­ság a nyílt tevésben. És mindez azért, mert az állam nem törődik művelődésünk őrseivel, sőt még attól is megfosztja a magyar városokat, a mi legalább a tűrhető megélés mód­jaival látná el. Krecsányi színtársulata. A nyári saisonra városi tanácsunktól engedélyt nyert Krecsányi Ignácz ki­tűnő színigazgató, ki a múlt nyáron a budai színkörben vívott ki nagy totszést s a télen Debreczon közönségét gyö nyörködtotto. Most Pozsonyban teljesiti missióját, a derék pozsonyiak pártfogása mellett. A nagy társulatot van szerencsénk olvasóinknak a következő sorokban be­mutatni : NŐK : Erdélyi Marietta, operotte és nép­színmű énekesnő. Halmaynó-Székoly Emma, Operette-, coloratur- és íiépszinműóiiekesnő. Iványi Mariska, operette alt és ncp- szinmüéuekesnö. Hegyessy Mária, fiatal bősnő, társal­gási és drámai színésznő. Krccsányiné-Kiss Verőn, társalgási és soubretto színésznő. örley Flóra, operette-, népsziumű- és possée énekesnő. Siposué-Dobozy Lina, fiatal anyaszi- n észnő, hősnő. Váczy Lina énekesnő és burleszk- komikanő. * * Bossonyei Mariska, segédéuokesnő, segédszende. Ábrányi Mariska, Bauer Mariska, Be- rényi Mari, Bérczy Mari, Erdélyi Mar­git, Lóvay Ilonka, Sertőzy Etelka, Szida Teréz, SzőUősy Mari, Vári Janka, Völgyi Katicza, Zöldy Sarolta kardalosnok és sogédszinésznők. FÉRFIAK : Abonyi Gfyula hősszerelmes, drámai és jellemszinósz. Boránd Glynla naturbursch, operetto- énekos, komikus. Delin Henrik, karnagy. Hal may Imre bonvivant, intrikus és társalgási színész. Horváth Arnold operel.te-tenor. Kiss Mihály népszitimiiénekes, ope­rotte-bariton. Krecsányi Ignácz igazgató. Németh József kedélyes apa, jellem- komikus, oporel te-buffo. Nyil issi Mátyás, operetto-bnffo, jel­lem- és burleszk-komikus. Pálfi György lyraí szerelmes. Sajó Endre lyrai szerelmes, társalgási, népszimnü és operette énekes. Szabó Antal, drámai és vígjátéki apa­cs jellemszinósz. Beregi Viktor súgó. Boros Pál, Fekete Adolf, Fodor Jó zsef, Kádas Iinro, Kolozsy Jenő, Kör­mend}7 János, Landósz Albert, Nagy Imre, Nagy Dezső, Óváry Lipófc, Pusz­tai Béla, Szabó Károly, Szabó László, Szenes Ede, Szentes Józsof, Szirmay Sándor, Tamássy Gábor kardalosok és segédszinészek. Bedécs I. Szilágyi A. ruhatárosok. S z i n r o ke rülő művek: Operettek : A koldusdiák. Tcmpefői. Rip van Winkle. A kanári hcrczegnő. A római karnevál. A szép illatszerésznő. A kertészleány. A királyné csipkekcii- dőj»'. A gascoguei nemos. Az ördögök a földön. A száz szűz. A boissy-i bo­szorkány. Indigo. Donna Juanita. Me­thusalem berczeg. Kis herezog. A tiszt urak a zárdában. Nap és hold. t)d- vösko. A furcsa háború. Gaspaiono. Kék Feri stb. Népszínművek és énokes vígjátékok. A csókon szerzett vőlegény. A vén lm pecz. A fü'ty. A joles kompánia. A ko- mámasszony.TuiiBorcsa. CzigánvPanna. A vörös sapka. Egy huszárkáplár Becs­ben. A toborzás. A falu rossza. A sárga csikó. A tót leány stb. Vígjátékok és színmüvek. Czeczil liá­Ki tudja micsoda bobö, gyerekes emlékek teszik ezeket becsessé annak a gyöuyöril teremtésnek, hogy úgy félti őket ! Piros ajkaihoz emeli sorra és elhalmozza csókjaival. (Boldog virágok, boldog kotillion jel­vények !) És ez igy megy uapről-napra. A szív hatalmas ösztönével sejti, hogy egészen uj élet vár rá ezen túl s búcsút vesz mindentől, még eddigi szokásaitól is. * Utóljára marad kis szobája. Az a kis hajlék, hova idegen szem be nem hatolt, idegen láb be nem lépett a melynek minden zugához, minden bátorához ezer meg ezer emlék fűzi. Itt szőtte gyermekkora arany álmait. Itt ábrándozott a serdülő leáuyka. E párnák fölött hullatott forró könyeket, ha uem bírt többó az érzelem árral. Ehhez az imazsámolyhoz futott, ha szive teli volt s megnyugvást akart keresni. Itt áll kis munka asztala. Oh mennyi mindent tudna ez beszólni, elkezdve attól a kortól, mikor bábuvuháit szabdalta, eg ész a legutolsó napokig mikor kelengyéjéhez hímezett. A varrógép, melynek zakatolása elcsititá a szív hove« dobogását s moly sebes baj­szával fntott versenyt a kis fejecskében egymást kergető gondolatokkal. Amott a tükör, mely látta a mosolygó gyermbkarezot és meljbe kaczéran pislau- gatotfc a serdülő leányka. Egy sarokban a kis könyvtár. A díszes kötésű könyvek oly szépen so­rakoznak egymás mellett. Ezokot a gyermekmeséket mily ropes szívvel olvasta egykor s mily érdeklődéssel kergette a sorokat ebben a regényben. E költeményt akkor kedvelte meg, mikor Gyu­lájával megismerkedett, ezt az írót pedig idylljeiért imádja. És odább áll a zongora, az a kedves jószág, melybe oly gyakran lehelt életet és ihletet. Vigasztalója a bubán, hű társa, ha bánat emésztette lelkét s ha az ábrándok világában kalandozott. Oh hányszor játszotta el rajta az esti félhomályban az „ő“ kedvencz dalát. Az ablak nyitva volt. A nap alkonyra szállott. Pajkos szellő szökelt^be és enyel- gett fürtéivel; lelke pedig a zene hangjai­val elrepült messze, messze . . . Meg nem állhatja most sem, hogy me­sés habujjaival végig ne (üssön a fehér bil­lent,} ükön és egy pár motívumot el nojátsz- szék abból a kedves ábrándos dalból. Es a zene bus hangjai megint eszébe jut­tatják, hogy neki mindezektől a kedves hol­miktól búcsút kell veunie, örökös búcsút; hogy rá bizonytalan jövő vár, melyről még nem tudja, mit rejt méliében. Gyönyörű szeméből köny pereg szép ham­vas arczáia, melyet azonban siet letörölni. S mikor körül tekint, hogy nem vette-e valaki észre, megpillantja íróasztalán Gyula arczkópét, amint feléjo mosolyg szép szelid vonásaival, melyek, annyi jóságot, őszinte­séget fejeznek ki. Oclarohan, fölkapja, össze-vissza csókolja és szive megtelik bizalommal és reménynyel Nem fáj neki többé a múlt emléke s nem fél többé a jövő bizony tál auságától. Eza szelíden mosolygóarc bizalmatönt belé Igen, igen ő boldog lesz vele ! HEVESI JÓZSEF. zassága. Nézd meg az anyját. Olga. A csalhatatlan. Buborékok. Fabriczius ur leánya. A kis szórakozott. Váljunk el. A két Rantzau. Frou-Frou stb.stb.stb. A gazdag névsorban a fővárosi és vidéki színészet több kitüntetett tagjá­nak nevével találkozunk, kik felfogva nemes hivatásukat, lankadatlan szorga­lommal igyekeznek a müpártoló közön­ség műigényeinek kielégítésére. Krecsányi fősulyt a népszínművekre, operettekre és énekes darabokra fektet, do a dráma és vígjáték legújabb, leg­magvasabb termékeit is bemutatja. Műsora a bel és külföldi szin’müiro- dalom minden válfaja legujabb termé­keiből lesz összeállítva s a közönség a legújabb, legdrágább darabokat fogja élvezni. Krecsányi Ígéri, bogy 'előadá­sait ernyedetlen szorgalom és igyekezet, gondos, szakavatott rendezés és fényes, semmi áldozatot nem kímélő kiállítások fogják vonzóvá és élvezetessé tenni. A kitűnő társulatot tehát csak öröm­mel fogjuk üdvözölni városunkban. statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy türténetkedvelö esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította P. J.) (26. Közlemény.) RÉSZLETES LEÍRÁS. FALVAK és PUSZTÁK. Párkányi járás. MOCS. Tótul áztatót jelent, talán tótoktól kapta nevét, annyival is in­kább, mert a Duna mellett fekszik. A megyo e szélső falva a Komárom me­gy élioz tartozó Radvány és Madar fal vakkal valamint az Esztergom megyé­hez tartozó Bátorkesz, Búcs és Karva falvakkal határos. Talaja mindenütt lágy világos színű, homokos, búza ucmigeu terem rajta. Bél Mátyás többször már említett művében, Esztergom megyo leírásánál, azt állítja, hogy ő itt két sáncot látott, egy kisebbet, Madar felé, melynek kör alakja volt és árokkal volt körülvéve; egy nagyobbat, melyot a Rákóczyakkal szövetkezett magyarok Nyerges Újfalu megvédóso végett a Duna partján emeltek. Lakosai magya­rok, 169 házban 187 család vagyis 1126 lélek lakik. Vallásra nézve van 134 katliolikus, kiknek az esztergomi érsekok mint a hely földesurai tomplo­mot építtettek s a plébániát dotálták, 992 helvét hitvallású, kiknek imaházuk s pásztoruk van Van 721 második és 437 holdnyi harmadik osztályú szán­tójuk, 113 kaszás harmadik osztályú rótségük, 510 kapás nzőllőbogyük, legelőjük, de tüzelőfájuk nincs. A me­gyei adópénztárba fizetnek 989 fit 55 három negyed krt; a községi pénztárba 748 frt 51 és fél krt; összesen 1738 frt 47 egy negyed krt. MUZSLA. Az egész megyében a legnagyobb falu s az esztergomi érsek joghatósága alá tartozik. Nyugatról határolják Csenke puszta és Köbölkút, éjszakról: Köbölkút, Sárkány és Béla, keletről Ebed egész a Dunáig, mely itt szigetet képoz. Déli rószo a Duna áradásai miatt igen vizenyős. Talaja minden oldalról nyílt s erdő nélküli síkságot képoz, melyen csak itt-ott igen csekély hullámzás látható. A ter­mőföld sötétszürke, a gabona o vidéken ha az idő kedvező, bőven meg terem, de a szőllőmüvelóst is jó sikerrel űzik. Maga a falu egy mélyedésben fekszik. E vidéken löbb (tdo vizű forrás bugyog ki a földből melyek hányt gátak által egy tóba folyni kényszerülnek. Lakosai magyarok és katholikusok, számuk 1846 ra rúg, van 286 ház, és 309 család, van a faluban tomplom és pló bánia. Miveinek 1919 bárom negyod első és 958 három negyed holdnyi második osztályú szántót, van 371 kaszás rétjük és 1401 kapás szőlőhe­gyük, első osztályú legelőjük és har­madik osztályú tüzelőfájuk. A megyei pénztárba fizetnok 2194 frt 34 egy negyed krt, a község pénztárába 1660 frt 8 és rél krt; együttvéve 3854 frt 42 három negyed krt. NÁNA. Kicsiny, de igen régi falu, melyről már II. Géza, magyar király, 1157-bon kiállított okmányában, mely szerint atyjának és anyjának valamint saját lelki üdvéért Nána és Kokád só­adóját az esztergomi érseki káptalan­nak adományozza, említés tétetik. Van­nak, kik azt állítják, hogy o helyet valami Esztergomi Simon bírta, kinek halála után az esztergomi káptalanra szállt volna, melynek már évszázadok óta tulajdonát képezi. Keskeny határa síkság, melyet délről Párkány, nyugat­ról Ebed, éjszakról Miké és Kis-Táta puszták, keletről Guruin vesznek körül. Fekszik Nána patak partján. Az em­lített puszták miatt az uradalomnak itt kiterjedt gazdászata van. Lakosai ma­gyarok és katholicusok, számuk 385 ro rúg, van 48 ház, melyek 56 családnak lakhelyet nyújtanak. Van templomuk s a párkányi plébániához tartoznak. 358 hőid második osztályú szántótól, 59 kaszás harmadik osztályú vétségtől, 1009 kapás második osztályú szőlő­hegytől s a legelőtől fizetnek a megyei pénztárba 388 frt 24 bárom negyed krt, a községi pénztárba 293 frt 49 és fél krt, összesen 682 frt 14 egy negyed krt. Tüzelőfájuk nincs. A nőkről s a nőknek. (Jókai.) A mindeuttudás lehet férfi erény, de a nőro nézve szerencsétlenség az. Min­den nőnek szüksége van jó adag tu­datlanságra, hogy fel ne lázadjon a természet ellen, annak a tudatában, hogy az emberi hivatás terheit és örö­meit oly egyenlőtlenül osztotta fel a férfi és nő közölt, * Minden nőnek van eszményképe. De az nem szükséges, hogy abban az em­berben, a kihez nőül akar menni, esz meny kópét keresse. Az nagy szerencsét­lenség egy nőre nézve, ha történetesen azt kapja élettársul, a kit bálványoz, mert annak rabjává lesz. A középsze­rűség jellemzi a jó férjeket. Az olyan házasság a milyen Zonobiáé volt Ode- natussal. A férj ne legyen se nagyon hires ember, se nagyon eszes. Inkább őseitől örökölt ranggal bírjon, mint olyannal, a mit ön tehetségével szerzett. A nőn fordul meg a család sorsa. Ép nő csinálhat egy beteges férjből egész­séges embert, gyáva férjből nagy jel­lemet, egyszerű férjből okos embort és megfordítva : egy túl erős férj mellett a nő elcsonevészket betegessé, nagyon eré­lyes férj mellett a uő félénk báb lesz s fölöttébb eszes férj mellett a no együgyü,akaratiiélküli, gondolkodni nem tudó lénnyé idomul át. * Mégis szomorú dolog az a lemondás. Eldobni egyszerro rangot, hatáskört, ke- nyerot. A férfi megteszi azt, de a nő szeméből mégis utána hull a köny, mi­kor rá mondja : jól teszed! * A nő még a túlvilágon is szeret, még a bűnöst is szereli S az ablakon átzengő ének hangjai felvették őt lát­hatatlan szárnyaikra s utána vitték an­nak az előromont fényes alaknak, a ki már azóta az Ur zsámolya olőtt térdel könyörögve : „ha ón megbocsáthattam nőki szegény elmúlandó asszony, hát to hogyno bocsáthatnál meg neki: erős, örökkévaló Isten 1“ * To leány vagy, a kinek nőm szabad „nézni“, csak látni, nem “szólam“, csak felölni : a kinek a fegyvero \\m a tá- • madás, hanem az őriz kedés. í

Next

/
Thumbnails
Contents