Esztergom és Vidéke, 1884
1884 / 4. szám
Vasárnap, 1884. január 13-án r Városi s megyei érdekeink közlönye. Megjelenik hetenkint kétszer VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI AR egész évio fél ésie . negyedév m IV1 r>o Egyes szám ára 7 kr. SZERKESZTOSEG: Széchenyi tér 55. |,ov:i n hip ^ szellemi részűt i11<•(ö i;ü'/lomé nyék Itiil.liMiil'ílt. KIADÓHIVATAL: SzÉCH ENI-TÉR Imvii * Iiivsifíilos s :i magán limloHisnk, :i. uVÜK*'m!>o szánl !<<>/- Icméjivuk, elöli/,elrsi piinxek >;s ree,la nullások iiilózoinl-">k. HIRDETÉSEK. HIVATALOS IIIIMHOTIÍSKK : 1 szólói 100 saóig — lYk 75 kr. J 00—200-ig . I „ f,0 „ 200—.000-ig . 2 „ 25 „ Húlyegilíj «10 Icr. M A 0 A N111111) KT ES K K megállapoil.is szerint lehelő Ingj 11 tán jósakban közölt ötnek. N V I Í.'ITIÍII sora 20 itr, $rájó — Pálmai Ilka dalaiból. — I. Az.i ap hogy először Omoltál karomba Már zöldéit a fának Suttogó lombja. Még zöldet a fának Suti ogó-lombja. Csak te nemjösz többé Ölelő karomba. II. Beteg vagy szép lányom, Arczod oly halaváuy, Keresek számodra Füvet a tó partján. Jó anyára az a fii Nem használ én nekem, Pistának csókját hozd Gyógyszerül én nekem. III. Oh mond te kis virág Miért vagy halaváuy Sötét árnyékbaiTnyilfc yEzüst kelylied talán ? A forró napsugár Erinté kelyhemefc, A forró napsugár Felszívta lelkemet. Neked is napsugár Hamvasztja éltedet: Szerelmében bal meg, Ki igazán szeret. Mindenre vau idő Ü Meszelve, sikálva a ken}ha, a folyosó seperve, fényes a kapu csenget.} tij.e s rendben vau minden zuga a háznak. Majszter uram pedig falra akasztotta a dikicaet. Majszterné asszony fe 11 éri tett az uj abroszéi s kitálalta a legények részét, min - de ni k kap piros fánkot,, piros almát, mákos patkót, diós patkót, és egy rakás mákos gubacsot, meg egy liter bort. — Ez csak elég lesz gondolkozik majszterné asszony önérzetesen, „ne mondják, hogy Krébeczékuéi rosszul tartják a legé- gén veket.“ Nem gondolkozhatott e felett tovább, ott ugrándozott körülötte a sok gyerek, hogy osztanák már ki a mosolygó frissen sült fánkot. Katicza kisasszony sem bir már velük pedig váltig mondja nekik, hogy semmit sem kapnak. Gabi pedig,a gépvarrö legény,azért jár Katicza kisasszony sarkába, mert ez különben is jól esvén nékie s ma különösen arra akarja bírni a szép leányzót, hogy menne ki a szobából s majd ő rendezgetné helyette a farsangi asztalt. Megengedte ezt Katicza, s miért is nem hisz ebben ugyan semmi sincs, pedig dehogy nincs, nagy fontosságú ügy volt ez Gabinak, hogy Katicza kisasszony innen kimenjen, mert majszterné asszony majd csak kikergeti a gyerekeket és majd maga is kitekint a konyhára addig pedig Gabinak szabad a vásár. így is lett. De ne gondoljon azért senki rosszat. Annyi igaz. hogy Gabi motozott valamit a terített aszta) körül, de nem is tett egyebet. Reszketett a keze, dobogott a szive, mi kor ezt cselekedte, aztán kiszaladt a műhelybe felkapta a inándüját s ugrott át a szomszédba. Megjött a vacsora ideje körül ülték a legények az asztalt, Gabi nem volt itthon majszter uram imm tudta mire vélni a dolgot mi lelte az ő legderekabb legényét. — Anyjuk te! nem báutottad-o meg ' Gabi legényünket ? — Én-e? felelt az asszony, már hogy bántanám meg hiszen az egy erkölcsös derék fiú. örülök hogy nálunk legényeskedik holott már a maga műhelyébe is dolgozhatnék, mert van ám neki szép pénzecskéje, de éu már tudóin mi lesz a dologban. A szürsza- böók vén Ágnese kerülgette őt.et a múltkor mikor a szolgabirónénak czipőt ment mérni; azokhoz van farsangolni. Mindenki a majszterné filozófiáját bámulta. S ha nem rá, hanem Katiczára néztek megtudhatták volna egész bizonyossággal, hogy ki sajnálja Gabi távolléttét legjobban. Majszter uram nem törődve tovább a gyerek beszéddel föltakart égy asztalt mely ■ i mg ín 11 -1 it meg volt rakva mindenféle ajándékkal a gyerek sereg nagy örömére s magának is gyönyörűsége telt benne, hogy mi minden; nem találni ottan. Ez a házi sapka bizo: uyosan az övé, igynézegetve ráesett a szeme egy darabka piros pántlikára amint egv levélke lógott, azon pedig ez a két szó hogy „Mélyen tisztölt Katicza leányasz- szonynak.“ Nagy szemeket csinált erre majszter uram s odahívta a lányát, Katicza pedig fülig pirult mert most tudta meg, hogy mért járt Gabi mindig a sarkába. Gabi pedig nem volt sem a szomszédban sem a szürszabóék Ágnesénél, hanem ott lesett az ablak alatt, ott ágaskodott, hogy lássa mit szól majszter uram mikor a levelet meglátja. Mikor aztán odaben azt kiáltotta valaki — Hej ! ugorja tok hát valamerre azért a becsületes legényért, hogy legyen közöttünk ! Nagyot ugrott erre Gabi az ablak alatt a egy perez múlva beüt termett a szobában. Az igaz, hogy egy kicsit megszégyelte magát a többi legény miatt, meg sajnálta is Katicza leányasszonyt, bogr úgy irul-pirul miatta, do azért még újra is elmondta majszter uramnak és majszterné asszonynak ami abban a levélben meg volt Írva s meg kérte a leány kezét. Már csak farsangra dukál az ilyesmi. Katicza pedig boldog volt, mert az o számára nyitotta mega farsang a hetedik menyország kapuját. VASKÓ VIT3NÉ SE HMD Y BELE A. Keresztény-zsidó^ házasság. (31.) Azok ;i milliók, melyek' ii ko- rész tény ok zsebéből a zsidókéba kerültek és az a több ezer hold birtok, molyét a Zcidók keresztények elleni árveréseken. avagy szerződések által megszerezlek: a zsidóknak törvény és jogszerinti tulajdonai, azokat lő 1 ük vi- szouszo!gálát nélkül elvenni nem lehet. De tévesen a polgári házasságnak nevezett, de valójában pedig csak a keresztények és zsidók közötti házasság, törvényjavaslati intézménye, ha életbe lép, ez lesz azon csatorna, melyen át azok a milliók és ingatlan birtokok las- sünként s ha nem egészen is, de nagy- részben a keresztények kezébe kerül lietnek vissza. Egy nemzet életében száz év nem nagy idő, száz év alatt - ezen az utón sokat vissza szerezhetnek a keresztények a zsidóktól. Ritka eset fog az lenni, hogy gazdag keresztény leány szegény zsidóhoz menjen nőül, mert a gazdag keresztény leány talál magának kedve szerinti keresztény férjet is, hanem megfordítva fog «álInni a legtöbb cselben, vagyis, hogy szogény sorsú keresztény kél há zasságra gazdag zsidóval: Ebből a szempontból tekintvo a főrendi ház által visszautasított törvény javaslatot, az határozottan előnyös a keresztényi kro és hátrányos a zsidókra. De továbbá, a keresztények zsidóval való házasságra lépése nem kötelező, a * házasuló felek magokat önkényt haláré zza el aira tehát akár szívvonza- . lom, akár -pedig- anyagi előnyök idézik elő a keresztény és zsidó közötti há zasságot, azt ellenezni nem liberális törekvés. A mi podig a kereszténységet illeti szemben a zsidósággal, az előbbi sokkal erősebben áll, sem hogy az utóbbi ellenében erőszakos védelembe fogadni szükséges volna. A kalholika egyház (örvényei szerinti házasság mai felbonthatlamága miatt jelenleg sokkal több kntholikus tér át más vallásra, hogy a rá nézve elviselhet lenné vált viszonyt végleg felbonthass«!, mint a hány tagot ezen házasság által veszíthetne. Sőt ellenke-1 zől^g az remélhető, hogy sok zsidó lesz épen e házasság utján kereszténnyé.1 Mert az a zsidóuő, a kinek a férje kévés/,tény, a kinek gyermekei is keresztények, sokkal közelebb fogja magát érezni a keresztényekhez, mint a különben is mindenütt ellenszenvben részesülő zsidósághoz és talán nem azonnal a házasság megkötése után, de később a zsidó valláshoz ragaszkodó szüleinek elhalálozása után maga is örömmel lesz kereszténynyé. A kor. és zsidók közötti házasságot az orthodox zsidó nem csak hogy szívesen nem fogadja, sőt nagy csapást lát benne. Az c fajta zsidók már az cmanczipatiót is károsnak tekintették felekezetűkre nézve, mert némi rést tört a zsidó kaszton. És ha igaz, hogy megtörtént, elég oka volt ama rabbinak, hogy köszönetét mondjon Hayna'.d bibornoknak abbeli fáradozásáért, melyet a javaslat visszautasítása mellett kifejtett. Tévedésben vannak tehát a főrendi ház azon tagjai, a kik azt hiszik, hogy 'szavazataikkal liberális dolgot csele ketllck és hogy ezzel a kereszténység ügyét védték meg a zsidóság ellen. Nmu, sőt megfordítva cselekedtek, melyet egy uj,alibi szavazás alkalmával még helyrehozhatnak. BÁTOR! SCHULZ BÓDQS. j Ny o 1 c z v a n e s z t e n d ő s s z ü 1 e t é s n a p j á t é r t e nipg. A dicső tábornok tisztelői méltó tiin-l tétessél fogják emlékezetessé tenni a hol na pof. Mert eliez a naphoz négy esemény is fűződik. Születése napja s hozzá nyolczva-: nádik születésnapja, névnapja, egyik fényes diadalának, a bodrogkerosztnri j csatának emléke s az Esztergom me- : gy e 11 áz án történt be bö r tö n öz t.o tósó n 0 k napja-. Ünnepeljük meg a hőst, tiszteljük meg az aggastyánt, s nyújtsunk neki elismerést érdeme szerint. A szalmUághiirez hőseinek légii a- gjóbbik hősét, a bátrak logbálrabbikát s a diadalmasok leghatalmasabb diadal aratóját éltesse még soká a szabadság istene ! * Az üdvözlő sorok, melyeket holnap átnyújtanak, egész terjedelmükben a következők : Vitéz Tábornok ur ! Mélyen tisztelt Hazafi ! A szabadság, egyenlőség, és testvériség nagy eszméjének megvalósítása mollott az 1840-ik évek végén megindult szellemi küzdelem forrongása lilékében hordozó, mint a virágkehely, a jövő nagyság himporát, melyből később, midőn a durván megtámadott eszmék és emberi jogok védelme a fegyverek élére bízatott, a dicső szabadságharc/ terebélyes fája nőtte ki magát. A zöld asztalok küzdelmei harsogó csaták riadalmaivá változtak át; az eszmétől lángoló honfiak fegyverei előtt megfutva, vagy összezúzva hullott a visszahatás sötét zászlója a porba és győzött az eszmo. Csatát csatára vívott ki ennek fegyvere, az emberiség jogainak ama hármas jelszava ma már megingalhallanul áll, de a tiláni harezhan küzdött hősök nagy részben elhullottak, elpbrladozlak és hamvaiból nyer ma táplálékot a szabadság, egyenlőség és testvériség melegének áldásos gyümölcso. r Dicső hartz volt, egészen illő a nagy eszméhez és azon reUenthotlou bátorsághoz, mely a küzdőket a történelemben megörökíteni volt hivatva. Ezen dicsők között luizdöttél te is a vitézek legelső vitéze ! itt vagy még közöttünk, mint a szabadság-hősök erényeinek élő mintája. Hozzád zarándokolunk ma születésed és névnapod 80 ik évfordulóján beszámolni adójával mély tiszteletünknek, mellyel tartozunk nemes egyéniséged iránt, lefizetni hálánkat a tántoríthatatlan honszereletből kifojtott küzdelmekért, bemutatni bámulatunkat hőstetteid felett és mindezek között leginkább kérni a Mindenhatót, hogy drága életedet sokáig tartca meg. Jól esik azonban lelkűnknek a fen 1 i érzelmek között is, elkalandozni a múltba, dicsőséges telteidnek honába, a csaták mezejére, a hol fényes előnevedet a „Bátor“-!, retten 1 bet len félistenek adományozlak kivívott dicsőségedért. Adták o nevei azok, a kikot megbámul a történelem harczi tetteikben. Miket is művelhettél, hogy „ők“ neveztek el „bátornak“ ?
