Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 2. szám

visz0-ntag pedig, Tia azon Mesternek nem volna inólieljíbon Legénye, tehát az möly Mesternek két Legénye, vagy alioz értő jó két inassa volna tartoz­zanak az Mesterek az egyikét oda ren­dölni, lia szüksége lesz reá, vagy ké­véim i fogja még mog gyógyul, vagy más jövevény Legény találkozik mé- lielyibcn. — Vége köv. — Szylvester. — Éjféli tudósítás. — A következő névjegyet kaptam : Tárt karokkal vár ma estére magához barátod AUCUN. S mikor ngy 8 óra tájban óriási akadályok leküzdése után ^ belépek a közösíigyes lakosztályba, mar vagy ti­zenötöd magammal ültünk asztalhoz. Piqne-nique. Ez a legújabb jelszó. A köztársaság diadala. Egyforma jogok és egyforma kötelességek. No de ez nem tartozik ide. Maradjunk csak a tudósítói tisztnél. Tehát vagy buszán jöttünk össze, bogy egymás között bú­csúztassuk el a haldokló esztendőt. — Halotti torra gyűltünk egybe. Valódi egrivel sirattuk s mokkával gyászoltuk. Lo roi est morte, vive le roi. Semmi sem pótolhatatlan. Az ó-esztendő, gyászába, belevegyül az ujjnak ünnepe. Az egyik koporsója a másik bölssője lesz. Pontban éjfélkor a társaság egyik tagja egy alkalmi rögtönzéssel lepi meg uz egybegyűlteket, a mit én lapunk olvasói számára lestenograpbiroztam s a következőkben adom : „Künn a nagy toronyban éjfélt üt az óra, utolsót ez évben. Aljúnk meg egy szóra az örökké bolygó végtelen idővel s tartsunk le- számolót az ó-esztendővel. Tartsunk le­számoló!, azután bad menjen, szívesen bocsájtjuk mi itt valamennyin. Bizony ő kelmében nem volt sok köszönet, boszantott bennünket gyakran és ölö- get; többet visz, mint hozott hitből, re­ménységből, - no de ne firtassuk ezt most szegről-végről. Hisz a rava­talnál nincsen ellenzéki, meghalt elfe­ledjük, megbocsátunk néki. Majd jobb lesz ezután, — a lőcsei mondja — több lesz az embernek öröme mint gondja : RovóBán álmai mind va­lókká lesznek, több becsülete lesz a pénzűéi az észnek s a világsajtónak büsz­kesége, éke nem a Times lesz, hanem „Esztergom s Vidéke“ ; az egész vi­lágnak fajúi fog a mája és egyetlen lészen Tódor patikája; Francsiknak, Andrisnak száz tehene, ökre s vagy tízezer hold jut mindakettőjökre ; lesz egy bál az égben, valódi menybéli, pénz tárnoka Prokopp, elnöke Hulényi s Eelzenburg eléri erőművészséggel ; bogy még száz évig él erő s egészség­gel, boldogság tengerén b ajó társaság lesz, Kovács ur Zoltánnal ott is fővezér lesz, Zolnai a menybe leveleket szállít, Sán­dor úr holtakat újra lábra állít; heve­nyében Kimé olyan képet vakar, bogy szörnyet bal Paczka, Munkácsy és Ma­kart, B. Szabó Mihálynak négy lovas hintója, s fölkötve az ország minden csúf zsidója; rózsákká változnak Esz­tergom leányi ; s a kertészek lesznek Szabó Gyula s Lányi, Hozsannát az évnek, a mely most köszönt be, legyen általunk itt fennen üdvözölve, legfölsőbb tiissképen han­gozzék reáia szeretett Blahánknak híres cziterája, taktust verjen hozzá Taká­csunk az Imre, mi pedig igyuk ki a poharat színre s boldog uj esztendőt kívánjunk egymásnak, — most pedig át­adóin a „folytatást“ másnak.“ Es csakugyan következett is foly­tatása. Minden féle alakban küvilágosig. S mikor az utolsó pohár punseb jelezle a piknik végét, akkor már azt vettük észre, hogy ugyancsak bonne vagyunk ebben az uj esztenoőnen ANAKREON. Hírek. — Herczegprimásunk szombaton este érkezett vissza római utjából. A város összes harangjai megkondultak, a vár ormairól mozsarak durrogtak s a tűzoltók fáklyás sorban sorakoztak egész a palotáig. — Szylveszter estéje a főszékes­egyházban. Óriási közönség sereglett össze a hat órai litániára, melyet Krotky kanonok pródikátiója előzött meg s igen szép egyházi zene kisért. — A fürdő vendéglő nagy tői­mében igen kedélyesen kezdték meg az évet búcsúztatni a tisztikar tagjai. Volt pompás zongorajáték ; czitera, jó kedv stb. inig az utczai kravall hire a társaság- jó kedvét le nem apasztotta. — Van fiatalság ! Ez a cziine azon kedélyes uj polka mazurkának, melyet Eolsenburg Gyula a 27-iki bálra szerzett. Á keddi bál díszes bálanyai táncz- rendét Rudolf Mihály kereskedésében állította ki közszemlére a rendezőség. A Fürdő vendéglő nagy termének díszíté­sét ma kezdték el. — Gróf Csáky Károly belvárosi plébános ur, ő szentsége XIII. Leo pápa által pápai kamarássá neveztetett ki. Fogadja Összes tisztelői szerencsekivá- natát. — A kereskedelmi ifjúság egye­sülete tánczvigalma ügyében ma vá­lasztmányi gyűlést tart. — A polgári ifjúság tagjai közül többen egy nagyobb szabású álarezos bált terveznek. — Ürge József szölgyéni alesperes plébánost ő felsége a király a pozsonyi társas káptalaniul megüresedett mes- terkanonoksagra nevezte ki. — Uj ÓV napján a szokásos kelle­metlenségek egész özöunel szakadtak reánk. Utou-utfelen szavaltak, vagy üdvözöltek a legkétesebb existentiák. Valóságos utonállók voltak a nagy na­pon. Fönn a fószékesegyházbau a her- czegprimás pontifikáit s ugyanő mon­dotta az újévi egyházi beszédet. Jegyez­zük még föl a nap történetéhez, hogy az időjárás dolgában az idei uj esztoudő a lehető íegtriviálisabb volt. — A Duna rohamos áradása lapuik zártáig még szakadatlan. Este Irat óra­kor vízállásunk 538 cm. volt. Az egész sziget el van öntve. Néhány du­maparti utczán már nem lehet szárazon közlekedni. — A vasúti deputatió tegnap uta­zott le a fővárosba. Már előre gratu­lálhatunk a legmagasabb helyekről fo­galmazott legnyájasabb — ígéretekhez. — Nem praenumerálunk! Ez most a makaó és ferbli compániáknak jelsza­va., a mi azonban aligha fog megaka­dályozni bennünket a mánia ellen folytatandó rendszeres portyázásban.— Különösen ha olyan feszteienül folyta­tódik. — Régi kézirat után közlünk ma ( egy helyi ipartörténeti közleményt, melynek erüiograpkiája azonban nem a tizenhatodik századé. A ki a hű má­solat iránt érdeklődik, az forduljon szerkesztőségünkbe. — Esküvő. Vasárnap lesz Bajoson Seyler Vilmos letkési ispán esküvője Loosy Gizella urhöig-ygyei. Az egyházi szertartást a vőlegény derék bátyja, Seyler Károly nyergesujfalusi segéd lel­kész végzi. Legyen fellcgtelen boldog’ ság s szép nász kísérője. — Hidkikötés. Kedden kikötötték a hidat rendkívüli vizáradás miatt. Délutáni három órakor kezdték el a le­szedés mim kaját, a mely fá jdalom ál­dozatot is kívánt. Egy szegény munkás ugyanis belebukott a vízbe s ott ment­hetetlenül halálát lelte. — A vészbizottság az alispán el­nöklete alatt tegnap már összeült Vajha mielőbb fölöslegessé válnék működése. — A jótékony egyesület pénztá­rába az újévi köszöntésektől való meg­váltás után száz hetvenkilencz forint és 30 kr. folyt be. Mindenesetre tekintélyes összeg. A legújabb botrány. Szylveszter es­téjén a városi rendőrség újra össze- kocczant a katonákkal s ebből nagy utezai botrány keletkezett. Egy ólczo- lődő magyar baka kezdte meg az üt­közetet azzal a hadi üzenettel, hogy „máma még drabant húst fogunk va­csoráim.“ Tájékozva lehetnek róla ol­vasóink, hogy néhány nap előtt már keményen összetűzött a katonaság a drabantokkal s azóta a viszony szörnyű feszült volt. Elég az hozzá, hogy a menekülő rendőröket a vérszemet ka­pott bakák űzőbe vették. A futamodó drabantok a városházra rohantak s el­zárták az ajtót. Erre a bakák neki estek a kapunak s kezdték azt lehető szenvedélyei döngetni. Ekkor egy rendőr kilőtt a kapu alól, mire az ostromlók kissé vissza vonultak, de csakhamar a katona őrjárattal megszaporodva tértek vissza s a szakaszvezető követelésére a városház kapuját csakugyan kinyitották. Erre a felbőszült katonák megragadták a legelső rendőrt s azt mint corpus delictit elvitték a kaszárnyába, a hon­nan az inspectiós tiszt azonban azonnal haza bocsátotta. A katonaság közül há­rom súlysán megsebesült, a rendőrség- közül pedig egy elszánt drabantot vag­daltak keményen össze. A városi kapi- aány teljesen fölfegyverkezve sietett el a tisztikar Sylveszter-estélyére s ott Ságody őrnagytól azonnal elégtételt kért, A derék őrnagy megígérte a do­log szigorú elintézését, de a felizgatott kapitánynak több nyugalmat ajánlfc. — Úgy értesülünk, hogy a kapitány a közgyűlés elé viszi panaszát s hogy a háborgó bakák vezetői már is szigorú vizsgálat alatt vaunak. Reméljük, hogy nem lesz több alkalmunk hasonló kel­lemetlenségekről tudósítani olvasóinkat. — Tapasztalatból. Egy derék fia­tal kereskedőnk, a ki még mindig mé­zes hónapjait éli helyre kis feleségével, egy kurta czikkecskót küldött be ne­künk a csókról. Elmondja benne, hogy mi a csók, jhogyan esik legjobban a csők s hogy na csókoltassunk senkit se tizezerszer, mert úgy járhatunk mint az csókba majd belehalt. „Legyünk a jö­vőben takarékosabbak a mullákkal, kü­lönben olyan váltót álifunk ki, a me­lyet beváltani aligha leszünk képesek.“ — A vasárnap megünnepléséről és általában a vasár- és ünnepnapokon tartandó munkaszüuet szabályozásáról szóló tör vény j a v as 1 at el ő mu n k á 1 a ta i v al pár nap alatt elkészülnek az illető minisztériumban. Ezen előmunkálatok anyaga, mely tekintélyes tárgyhalmazt képez, s mely a közös külügyminiszté­rium, illetőleg az osztrák-magyar mo­narchia külföldön székelő nagykövetsé­gei utján gyüjbetett, annyira, a meny­nyire lehető, szerves egészszó állítta­tott össze s rendszeresen tanulmányoz­ható. Legrészletesebb intézkedéseket e részben Anglia szolgáltatott s valószí­nűnek látszik, hogy a kidolgozandó törvényjavaslat alapjául azon elvek fo­gadtatnak el, melyek az angol törvény­hozási s közhatósági határozmanyokban irányadók. Az angol földön dívó álta­lános és részletes szabályzatok szelle­me a vasárnapi munknkónyszer meg­akadályozásában teljesen egységes s erre vonatkozólag illetékes helyről biz­tosítanak is, hogy a kidolgozandó tör­vényjavaslat szerkesztésénél különös gond lesz fordítva olyszerü intézkedé­sek tervezésére, melyek folytán azon kényszer, mely némely iparvállalat ré­széről a munkások vasárnapi muiikakö- telezettsége iránt esetleg gyakoroltat­nék, méltányosan enyhíthető legyen,— Kétséget nem szenved, hogy a legsar­kalatosabb vallás-erkölcsi s közrendé- szoti érvek hozhatók fel a mellett, bogy ezen törvényjavaslat mielőbb benyujtas- sék és a vasárnapi munkaszüuet kérdését mind az ipar, mind pedig a munkások érdekeinek kellő figyelembe vételével maga a törvényi» ozás oldja meg. Az országgyűlés képviselőháza elé beterjesztendő ezen törvényjavaslattal kapcsolatban és annak sselleméhez ké­pes leend legalkaliaasabban toljesithető a hírlap-szedő személyzet abbeli óhaja is, hogy hétfői lapok s azzal egybefüg- gőleg a vasárnapi nyomdamunka beszün­tessenek. A kormánytól függ, hogy előbb vagy utóbb lesz-e azon helyzet­be a törvényhozás, miszeiint a vasárnap megünneplése és általában a vasár- és ünnepnapokon tartandó munkaszüuet a közóhajnak megfelelőleg országoson ren­dezhessék. Felelős szerkesztő : Dr. Körtfsy László. a má tkapar, a ki a fogadásos tizezer Trieszti kiállítási lottó-játék. Egy sorsjegy 50 kr. 1000 nyeremény 313.550 forint értékben. 1000 nyeremény 213.550 forint értékben. 1 főnyeremény 5 0,000 frt, vagy 8800 arany, 2. főnyeremény 20,000 frt, vagy 3500 arany, 3. főnyeremény 10,000 frt. vagy 1750 arany, 4. főnyeremény Egy nyak ék és fülbevaló Inil­hiútokkal és gyöngyökkel 1001)0 írt értékben. Négy nyeremény, arany ékszer brillantokkal és gyougyökkel egyeu- líint 5000 frt értékben, Öt nyeremény, különféle ékszer-tárgyak egyenkiut 3000 frt értékben. 987 nyeremény, egyenkiut 1000 500 300, 200, 100, 50 és 25 frt értékben. Húzás 1883. január 5-én A sorsjegy ára 50 kr. Megrendelések 15 kr posta költség mellék­lése mellett LOTTERIE-ABTHEILUNG der TRIESTER AUSTELLUNG Triest, P. Grande 2. Triest, P. Grande 2. iutézendők. A sorsjegyek elárusitása végett azonnal a fenti czimzéshez kell fordulni. Sorsjegyek kaphatók: minden váltóüzlet, dohánytőzsde lotté-gyüjtőde és a kir, postahivataloknál.

Next

/
Thumbnails
Contents