Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 17. szám
— Hymen. A következő meghívót kap tűk : Van szerencsém ciinedsógedet Bauer Sára urh Mgygyel f. é. márc. hó 4-én a héesi lipótvárosi izr. tem- plonibítn (Tempelgasse) tartandó esküvőmre tisztelettel meghívni. Pozsony, 1883-iki Február hóban. Vállas Gyula. A meghívás iutentiójálioz üröminél gratulálunk s szeretetreméltó barátunknak felleg'telon boldogságot kívánunk. — Lányi Adolár barátunk, lapunk belső munkatársa, Budapestre utazott jogitanul Hiányai befejezése végett s így megvá 11 szerkesztőségünkbő 1. Igéretét bírjuk azonban, hogy mint külső munkatárs szorgalmasan be fog kopogtatni s különösen fővárosi leveleivel állandó rovatot vezet. — Közgyűlés. A következő meghívót kaptuk : Meghívás. Az „Esztergom megyei ünkéuytes tűzoltó betegségéi yző egyesületnek f. 1883. évi máreius hó 4 éu d. e. 10 órakor Esztergomban, a megye székházit nagytermében tartandó évi rendes k ö z - gyűlésére van szerencsém tisztelettel meghívni. Esztergom-Viziváros, 1883. február 20. T ó t, li Jó z s e f egyesületi elnök. Tárgysorozat: 1. Jegyzői jelentés. 2. Az 1882. évi számadás felülvizsgálása. 3. Tisztikar választása,. 4. A működő csapat szabályzatának átvizsgálása s megerősítése. 5. Netáui indítványok. — Beküldetett A következő sorok közlésére kérettünk föl: Az „Esztergom és Vidéke“ 15-ik számában egy újdonság jelent meg ellenem névtelenül ugyan, de az esztergomi kereskedelmi társulat gyűlésére hivatkozva.— Ha a nevezett vádak valók s nem rágalmak lennének is, nem szabad el- hinnem, hogy a testület tudta és akaratával történt annak nyilvánosságra hozatala s ezért biztosan vártam a következő számban annak cáfolatát, vagy legalább a panasz határozott meg■ jelölését, mely kizár minden gyanúsító feltevéseket. Fájdalommal kellett tapasztalnom, hogy égy komoly társulattal szemben föltevésemben csalódtam s a kereskedelmi társulat ez által azon rágalmazó liirt magáévá tette. Kény- szélűt ve vagyok tehát a társulat jogérzete és méltányosságához fordulni, azon kérelemmel, hogy azon rengeteg panaszokat egyenként velem közölni szíveskedjék azért is, mert egy komoly társulattól feltenni wem akarom, hogy •szándékosan és kihallgatás nélkül .akarna engem eomproiuittál ni és sújtani, mit eltűrni kedvem egyáltalán nincs. Hivatalomban mindig előzékeny, mindazáltal jogaimat szemel ott tartó voltam, a miért a fogadatlan prókátor szerepét játszó közlő nines hivatva megítélni, ezért fordultam oda, a honnan erre hivatalos választ várhatok. Zolnay István ptiszt. Zolinál ur nyilatkozatához magunknak is vau egy kis hozzá vetésünk. Tény az, hegy az esztergomi közönség Wittman- nék páratlan kedveskedése által igenis el van kényeztetve és sok olyast kíván a királyi postatisztektől, a mit azok nem kötelesek teljesíteni. Annyi azonban bizonyos, hogy minden állami tiszt • első sorban is a közönség szolgája s mint ilyen a hivatalos ügyek jó végzésén kívül tartozik a közönség kegyében is járni Egy kis nyájasság, egy i kis előzékenység sohase pazarlás, ha í mindjárt nincs is előírva. Zolnai urban t tisztességes fiatal embert ismerünk, a [ kiről nem merjük föltenni, hogy a közönség iránt elvből udvariatlan lenne ; s igy a beküldött kis közlemény túl * szigorú soraira mindezekben, reflektál- r v.iu, az ügyet 1 apunkban befejezett,- £ Jiek nyilvánítjuk. — A sorozásuk a megyeház nagy- érmében az esztendőm járási újoncok- -számára március 7., ’8., 9. és 10 én '•ognak meg tartatni. A párkányi járás újoncait a párkányi városház nagy Iérmében március 28., 29., 30. és 31-én vizsgálják. A kir. városi újoncok szamára, pedig a sorozás a városház tanácstermében március 12-én és 13-án lesz. — Sajtóhiba Az álarczos bál rendező bizottságának múlt számunkban közölt kimutatásába értelemzavaró sajsoli,-ise India meg. hogy az ő újságja Berlinből csak elvan gyűrötten érkezett in eg Esztergomba akár a, többi s nem simította el a gyűrődéseket semmiféle boszorkányság, csak a jó pos- tásnó — vasalója.. — Névváltoztatási almanach. Miliők Sándor a „Magyar Compass“ szerkesztője tudatja veiíink, hogy a hozzá intézett felhívás folytán az 18G7. március 10-től, 1882. végéig, tehát 15 éven át engedélyezett névváltozásokat, több mint 20 ezret állította egybe,— és egy önálló segédkönyvben rendezi sajtó alá. A kérdéses könyvben következő adatok magyar és részben német nyelven fogna,k felvétetni. 1. Uj vezeték, vagy családnév, keresztnév, (beleértve a családfőt és gyermekeit. 2. Az eredeti régi vezeték vagy családnév. 3. Polgári állás. 4. Jelenlegi lakhely. 5. Születési év, és vallás, 6. A nóvvál tozást, vagy magyarosítást engedélye zett ministeri rendelet száma, éve és az azt hirdetett hivatalos lap száma. Az uj vezeték vagy családnevek és ezekhez tartozó fönnebbi adatok, a m. kir. belügyi ministerium hivatalos hirdetései nyomán a, b, c, rendben magyar nyelven, — azonban az eredeti régi nevek abc indexével is ellátva lesznek egy beállítva, tehát kétszeresen beosztva. Ezen segédkönyv közel 20 ezeruj vezetéknevet fog tartalmazni,—■ és még f. évi május hóban megjelenni. Előfizetési ára 2 forint o. é. — Előfizetések kizárólag csakis postai utalvány mellett Mihók Sándorhoz Budapesten intézendők. Az előfizetett példányok portomentesen fognak szétküldet ni. — Bellovits Imre a mi Bellovits Ferenczünk édes öccse a fővárosi zenef,ölliba esett. A bizottság a hatezer sorsjegyből ugyanis nem négyezer háromszáz hetvenkettőt, hanem csak ezer háromszáz hetvenkettőt árusított el. A befolyt pénzösszeg kimutatása különben maga is kijavítja a hibát. — Igazságszolgáltatás. Snttőn történt, nem a, XII-ik, hunéin a, XIX. században. Egy kőfaragó legény, a, ki üres óráiban nagyon szomjazott s nagyon szerette a más borát, ráadta a fejét a, borlopásra. Süttő főnyi tő őrei azonnal elcsípték a szerencsétlent s lön a következő Ítélet foganatosítása. A tolvaj legény kezeit összekötözték, a, boros palackot, ráerősitették a, karjára, a kis biró dobszó mellett kisérte végig a falun s a menet éktelenül kiabáló gyerekek seregével gyarapodván, az egész község épületes gyönyörére szolgált. A nógató kisbiró kázról-kázra azt kiabálta, hogy „vegyenek bort, — vegyenek bon!“ Nem vagyunk a középkor ködében, hogy ilyen módon fe- nyitsük meg a bűnt. A síittőick niég kétségkívül nevezetesekké fognak válni, ha ilyen igazságszolgáltatást érvényesítenek. — Tolvajlás. A polgármester hivatalos helyiségéből az Íróasztal fiókja föltörése után az ott talált pénzösszeget eltolvajolták. Nagyon érdekes esemény a — városházán. — Vigyázatlanság. A priníási konyha kuktája a napokban a fafelvonó gép körül ólálkodott s kíváncsian vizsgálhatta a gép szerkezetét. Egyszerre csak végtelen gyorsasággal kezd lefelé zuhanni a fatartó. A megijedt kukta gyorsan el akarja állítani a gépet, de jobb keze a kerekek közé kerül s mutató ujját néhány pillanat múlva lehasitotiák a kerekek. A megsérült fiatal legényt kórházba szállították. — Érdekes női kézimunka látható Schwäre S. üveg és porezel- lánkereskedésében. A csinos munka kályha ellenzőt ábrázol, melynek keretűben atlasz alapon igen sikerült rococo alakok vannak kihímezve és kiszirezve. Az ízlésesen és gondosan bciejezott képet hal pikkelyből készült fehér virágok veszik körül. Ajánljuk olvasóinknak a gondos női kézimunka megszemlélését s gratulálunk a szerencsés kezű k i s művésznőnek. — Gyüretlen újságok. Hogy milyen végtelenül kedveskedő postása volt városunknak W i t tm a n n — és rá- dásul még a neje is, azt a következő érdekes kis história mutatja. Egy előkelő ur nagyon kényes volt arra, hogy egy német illustrált lapja mentői gyű- retlenebbül kerüljön a keze közé. — Mert azokat be akarja köttetni s nagyon szereti, ha nincsenek összetördelve. De hát Berlinből Esztergomig sok mindenféle viszontagságon megy keresztül minden küldemény, Hát még az amolyan vékony újság. A postás észrevette, hogy az öreg ur majdnem meg- aprehendál rá azért, mert az újságjai igen gyűröttek s módot keresett, hogy ezentúl no adjon okot a, neheztelésre. Ezentúl az öreg ur mindig megelégedett mosolylyal vette át az újságot s jól esett neki, hogy a berliniek most már végre mégis csak inkább megbecsülik magukat. Csakugyan gyűretle- nül, sőt a legpéldásabb simasággal jelentek meg a képes lapok, úgy, hogy a tekintélyes öreg ur legősziutébb elismerését fejezte ki. — Hanem azt bői sajnálom, hogy most nem alkalmazhatom, de semmi állomás sincs üresedésben. Csak nem tehetem a szénia- pátolók közé ! — Oh, kérem, kérem, — szakitá félbe — küldjön a szén- raktárba,, hogy csak valamit is kereshessek. Az igazgató felfogadta, s fizetett neki naponkint 1 frtot. Dolgozott szorgalmasan, s társai durva, faragatlan élczelései vei, tegezéseivel mit sem törődött. Négy nap múlva, a szokatlan, munkától kiszivárgott körme alól a vér —• de azért dolgozott tovább, szorgalmasan, türelemmel. Egyik napon ép e helyzetben találta az igazgató, részvéttel, nézett a derék fér fi rá, s véres ujjait látván, monda : De kedves barátom az nem lehet .... A megszólított remegve, hogy még ezt a keresetét is elveszti, közbeszólt :— Oh, nagyon jól megy, hiszen nőmért gyermekemért teszem. Az igazgató egészen meghatva a becsületes ember magaviseleté által, titkárának nevezte ki.------------Ez a kis történet talán nincs olyan érdekes mint valami párbaj-esemény, az istálló arisztokráciából, de mindenesetre többet ér tanulságban s erkölcsben. Apróságok. világban tudvalevőleg igen nevezetes szerepet játszik. Pénteken este a redout nagy termében nagyszerű hangversenyt rendezett, melyen Schumann Faust oratóriumát adták elő legelőször. Zsúfolt terem élvezte az est gyönöreit. „A zenekedvelők egyesületének fáradat- lan buzgalma, kitartó szorgalmú karmestere — írja a tegnapi Budapesti Hírlap — Bellovits Imre ur vas akarata a nemes célok felé dia,dalt aratott, ő az, ki az egyesületet rövid idő alatt oly fokra emelte, hogy az képes volt megküzdeni egy Faust nehézségeivel.“ A kitűnően iskolázott vegyes kar dicsőítésével alig tudnak eltelni a napilapok. Városunkból is többen resztvettek a nagysikerű hangversenyen. — A munka nem szégyen. Néhány év előtt még rendkívüli módon alapítottuk a bankokat, pénzintézeteket. A hivatalnokokat jól, busásan fizették s legkényelmesebb, legjobb keresetmódnak látszott ez. Egy fiatal e . . . . i jogász. ki műveltsége, széles körű tudoCsitri parasztlányok s kolibri pórfiuk lépten-nyomon hó-virággal kínálnak, A kikelet első virágaival. Mintha csak a tél havából keltek volna szép fehérek, de illattalanok és inkább a haldokló télre mint a feltámadó tavaszra emlékeztetnek. Hideg hóbölcsőben született, illattal an hóvirág után jön a tavaszi napsugár első szerelmének szülötte a meny- országra emlékeztető ibolya, melynek illata édes, szerénysége megragadó s symboluma költői. Tanuljuk meg az éledő természet keblén, hogy ne csüggedjünk, ha,életünk első örömei hidegek és illattal»- nők voltak. Hiszen hóvirág után születik az ibolya. * Tavaszi szellő zörgeti meg a ballasztot a városháza nagy termében is. Városatyáink keményen megropogtatják az erős érvek kíméletlen buzogányát s csinálnak olyan szenvedélyes scenákat, milyenek akármilyen rémdrámába is beieil l e n ének. Harc és háború. A hadjárat vége azonban mindig csak az hogy ugyanazon ellenségek, ugyanazon csata ágyuk, ugyanazon puskapor s ugyanaz a csatatér maradnak meg a jövő számára is. Mintha csak egészségi szempontból történnék néha egy kis szellemi como- tio s a csetepáté nem is czélozna egyebet, mint orvosilag előirt köuyebb emésztést. mánya dacára nagyon szegényes körülmények között élt, látva ez állapotokat, maga is felcsapott hivatalnoknak. Főnökei szerették szorgalmáért, s becsülték ügyességét. Előrehaladásának mi sem állott útjában. Nemsokára oly szép fizetése volt, hogy nőül vehette azt, a kit szeretett, imádott, — egy szegény lánykát, kinek szép lelkén, gyönyörű testén ki vili semmije sem volt. Eltek boldogul, vidáman. Egyszer beütött a válság. Fiatal házasunk bankja megbukott, ő kenyér nélkül maradt. De nem csüggedt. Keresett munkát s nem talált. Reggeltől estig szaladgált s mind hiába. Véletlenül egy vasgyár előtt haladt el. Megáll s irigykedve, vágyódva nézi a szorgalmas embercsoportot, mely vígan munkálva, működik. Bemegy. Az igazgatóhoz fordul azon kéréssel alkalmazza őt valami munkára, otthon neje, gyermeke van, a ki éhezik- s kenyeret kór. — Az igazgató következő szavakkal utasitá el: — Igazán, szive m-A A külsőség meg a belsőség, Megint két esztergomi szó. Külsőség alatt értetik önmagukat a földművesek s belsőség alatt az urakat.És ezt a két fogalmat olyan au- titliesisbe hozzák egymással mintha legalább is Coriolánt keresnének. AUCUN. Felelős szerkesztő : Dr. Körösy László. legttsítá&i» SMKMTOT legjobb Asztaií-és üdítő ital* kitiir.i» hatásúnak i»Í2ony%U kéhögé'Sjiég gég«? bajoknak gyo»»r-és háiyag karatuM. p EDEOSEK í a 2 e lös égi t es-e re!.. Jattom Henrik, Karlstoadban
