Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 17. szám

— Hymen. A következő meghívót kap tűk : Van szerencsém ciinedsógedet Bauer Sára urh Mgygyel f. é. márc. hó 4-én a héesi lipótvárosi izr. tem- plonibítn (Tempelgasse) tartandó eskü­vőmre tisztelettel meghívni. Pozsony, 1883-iki Február hóban. Vállas Gyula. A meghívás iutentiójálioz üröminél gra­tulálunk s szeretetreméltó barátunknak felleg'telon boldogságot kívánunk. — Lányi Adolár barátunk, lapunk belső munkatársa, Budapestre utazott jogitanul Hiányai befejezése végett s így megvá 11 szerkesztőségünkbő 1. Igéretét bírjuk azonban, hogy mint külső mun­katárs szorgalmasan be fog kopogtatni s különösen fővárosi leveleivel állandó rovatot vezet. — Közgyűlés. A következő meg­hívót kaptuk : Meghívás. Az „Eszter­gom megyei ünkéuytes tűzoltó beteg­ségéi yző egyesületnek f. 1883. évi máreius hó 4 éu d. e. 10 órakor Esz­tergomban, a megye székházit nagyter­mében tartandó évi rendes k ö z - gyűlésére van szerencsém tisztelettel meghívni. Esztergom-Viziváros, 1883. február 20. T ó t, li Jó z s e f egyesü­leti elnök. Tárgysorozat: 1. Jegyzői jelentés. 2. Az 1882. évi számadás felülvizsgálása. 3. Tisztikar választása,. 4. A működő csapat szabályzatának át­vizsgálása s megerősítése. 5. Netáui indítványok. — Beküldetett A következő so­rok közlésére kérettünk föl: Az „Esz­tergom és Vidéke“ 15-ik számában egy újdonság jelent meg ellenem névtele­nül ugyan, de az esztergomi kereske­delmi társulat gyűlésére hivatkozva.— Ha a nevezett vádak valók s nem rá­galmak lennének is, nem szabad el- hinnem, hogy a testület tudta és aka­ratával történt annak nyilvánosságra hozatala s ezért biztosan vártam a következő számban annak cáfolatát, vagy legalább a panasz határozott meg­■ jelölését, mely kizár minden gyanúsító feltevéseket. Fájdalommal kellett ta­pasztalnom, hogy égy komoly társulat­tal szemben föltevésemben csalódtam s a kereskedelmi társulat ez által azon rágalmazó liirt magáévá tette. Kény- szélűt ve vagyok tehát a társulat jog­érzete és méltányosságához fordulni, azon kérelemmel, hogy azon rengeteg panaszokat egyenként velem közölni szíveskedjék azért is, mert egy komoly társulattól feltenni wem akarom, hogy •szándékosan és kihallgatás nélkül .akarna engem eomproiuittál ni és sújtani, mit eltűrni kedvem egyáltalán nincs. Hiva­talomban mindig előzékeny, mindazáltal jogaimat szemel ott tartó voltam, a mi­ért a fogadatlan prókátor szerepét ját­szó közlő nines hivatva megítélni, ezért fordultam oda, a honnan erre hivatalos választ várhatok. Zolnay István ptiszt. Zolinál ur nyilatkozatához magunknak is vau egy kis hozzá vetésünk. Tény az, hegy az esztergomi közönség Wittman- nék páratlan kedveskedése által igenis el van kényeztetve és sok olyast kíván a királyi postatisztektől, a mit azok nem kötelesek teljesíteni. Annyi azon­ban bizonyos, hogy minden állami tiszt • első sorban is a közönség szolgája s mint ilyen a hivatalos ügyek jó vég­zésén kívül tartozik a közönség kegyé­ben is járni Egy kis nyájasság, egy i kis előzékenység sohase pazarlás, ha í mindjárt nincs is előírva. Zolnai urban t tisztességes fiatal embert ismerünk, a [ kiről nem merjük föltenni, hogy a kö­zönség iránt elvből udvariatlan lenne ; s igy a beküldött kis közlemény túl * szigorú soraira mindezekben, reflektál- r v.iu, az ügyet 1 apunkban befejezett,- £ Jiek nyilvánítjuk. — A sorozásuk a megyeház nagy- érmében az esztendőm járási újoncok- -számára március 7., ’8., 9. és 10 én '•ognak meg tartatni. A párkányi járás újoncait a párkányi városház nagy Iér­mében március 28., 29., 30. és 31-én vizsgálják. A kir. városi újoncok sza­mára, pedig a sorozás a városház ta­nácstermében március 12-én és 13-án lesz. — Sajtóhiba Az álarczos bál ren­dező bizottságának múlt számunkban közölt kimutatásába értelemzavaró saj­soli,-ise India meg. hogy az ő újságja Berlinből csak elvan gyűrötten érke­zett in eg Esztergomba akár a, többi s nem simította el a gyűrődéseket sem­miféle boszorkányság, csak a jó pos- tásnó — vasalója.. — Névváltoztatási almanach. Mi­liők Sándor a „Magyar Compass“ szer­kesztője tudatja veiíink, hogy a hozzá intézett felhívás folytán az 18G7. már­cius 10-től, 1882. végéig, tehát 15 éven át engedélyezett névváltozásokat, több mint 20 ezret állította egybe,— és egy önálló segédkönyvben rendezi sajtó alá. A kérdéses könyvben követ­kező adatok magyar és részben német nyelven fogna,k felvétetni. 1. Uj veze­ték, vagy családnév, keresztnév, (bele­értve a családfőt és gyermekeit. 2. Az eredeti régi vezeték vagy családnév. 3. Polgári állás. 4. Jelenlegi lakhely. 5. Születési év, és vallás, 6. A nóvvál tozást, vagy magyarosítást engedélye zett ministeri rendelet száma, éve és az azt hirdetett hivatalos lap száma. Az uj vezeték vagy családnevek és ezekhez tartozó fönnebbi adatok, a m. kir. belügyi ministerium hivatalos hir­detései nyomán a, b, c, rendben ma­gyar nyelven, — azonban az eredeti régi nevek abc indexével is ellátva lesznek egy beállítva, tehát kétszeresen beosztva. Ezen segédkönyv közel 20 ezeruj vezetéknevet fog tartalmazni,—■ és még f. évi május hóban megjelenni. Előfizetési ára 2 forint o. é. — Elő­fizetések kizárólag csakis postai utal­vány mellett Mihók Sándorhoz Buda­pesten intézendők. Az előfizetett pél­dányok portomentesen fognak szétkül­det ni. — Bellovits Imre a mi Bellovits Ferenczünk édes öccse a fővárosi zene­f,ölliba esett. A bizottság a hatezer sorsjegyből ugyanis nem négyezer há­romszáz hetvenkettőt, hanem csak ezer háromszáz hetvenkettőt árusított el. A befolyt pénzösszeg kimutatása különben maga is kijavítja a hibát. — Igazságszolgáltatás. Snttőn történt, nem a, XII-ik, hunéin a, XIX. században. Egy kőfaragó legény, a, ki üres óráiban nagyon szomjazott s na­gyon szerette a más borát, ráadta a fejét a, borlopásra. Süttő főnyi tő őrei azonnal elcsípték a szerencsétlent s lön a következő Ítélet foganatosítása. A tol­vaj legény kezeit összekötözték, a, bo­ros palackot, ráerősitették a, karjára, a kis biró dobszó mellett kisérte végig a falun s a menet éktelenül kiabáló gyerekek seregével gyarapodván, az egész község épületes gyönyörére szol­gált. A nógató kisbiró kázról-kázra azt kiabálta, hogy „vegyenek bort, — vegyenek bon!“ Nem vagyunk a kö­zépkor ködében, hogy ilyen módon fe- nyitsük meg a bűnt. A síittőick niég kétségkívül nevezetesekké fognak válni, ha ilyen igazságszolgáltatást érvénye­sítenek. — Tolvajlás. A polgármester hi­vatalos helyiségéből az Íróasztal fiókja föltörése után az ott talált pénzössze­get eltolvajolták. Nagyon érdekes ese­mény a — városházán. — Vigyázatlanság. A priníási konyha kuktája a napokban a fafelvo­nó gép körül ólálkodott s kíváncsian vizsgálhatta a gép szerkezetét. Egy­szerre csak végtelen gyorsasággal kezd lefelé zuhanni a fatartó. A megijedt kukta gyorsan el akarja állítani a gé­pet, de jobb keze a kerekek közé ke­rül s mutató ujját néhány pillanat múlva lehasitotiák a kerekek. A meg­sérült fiatal legényt kórházba szállí­tották. — Érdekes női kézimunka lát­ható Schwäre S. üveg és porezel- lánkereskedésében. A csinos munka kályha ellenzőt ábrázol, melynek kere­tűben atlasz alapon igen sikerült rococo alakok vannak kihímezve és kiszirezve. Az ízlésesen és gondosan bciejezott képet hal pikkelyből készült fehér vi­rágok veszik körül. Ajánljuk olvasó­inknak a gondos női kézimunka meg­szemlélését s gratulálunk a szerencsés kezű k i s művésznőnek. — Gyüretlen újságok. Hogy mi­lyen végtelenül kedveskedő postása volt városunknak W i t tm a n n — és rá- dásul még a neje is, azt a következő érdekes kis história mutatja. Egy elő­kelő ur nagyon kényes volt arra, hogy egy német illustrált lapja mentői gyű- retlenebbül kerüljön a keze közé. — Mert azokat be akarja köttetni s na­gyon szereti, ha nincsenek összetördelve. De hát Berlinből Esztergomig sok mindenféle viszontagságon megy keresz­tül minden küldemény, Hát még az amolyan vékony újság. A postás ész­revette, hogy az öreg ur majdnem meg- aprehendál rá azért, mert az újságjai igen gyűröttek s módot keresett, hogy ezentúl no adjon okot a, neheztelésre. Ezentúl az öreg ur mindig megelége­dett mosolylyal vette át az újságot s jól esett neki, hogy a berliniek most már végre mégis csak inkább megbe­csülik magukat. Csakugyan gyűretle- nül, sőt a legpéldásabb simasággal je­lentek meg a képes lapok, úgy, hogy a tekintélyes öreg ur legősziutébb el­ismerését fejezte ki. — Hanem azt bői sajnálom, hogy most nem alkal­mazhatom, de semmi állomás sincs üre­sedésben. Csak nem tehetem a szénia- pátolók közé ! — Oh, kérem, kérem, — szakitá félbe — küldjön a szén- raktárba,, hogy csak valamit is keres­hessek. Az igazgató felfogadta, s fize­tett neki naponkint 1 frtot. Dolgozott szorgalmasan, s társai durva, faragatlan élczelései vei, tegezéseivel mit sem törődött. Négy nap múlva, a szokatlan, munkától kiszivárgott körme alól a vér —• de azért dolgozott tovább, szorgal­masan, türelemmel. Egyik napon ép e helyzetben találta az igazgató, részvéttel, nézett a derék fér fi rá, s véres ujjait látván, monda : De kedves barátom az nem lehet .... A megszólított re­megve, hogy még ezt a keresetét is elveszti, közbeszólt :— Oh, nagyon jól megy, hiszen nőmért gyermekemért te­szem. Az igazgató egészen meghatva a becsületes ember magaviseleté által, titkárának nevezte ki.------------Ez a kis történet talán nincs olyan érdekes mint valami párbaj-esemény, az istálló arisztokráciából, de mindenesetre töb­bet ér tanulságban s erkölcsben. Apróságok. világban tudvalevőleg igen nevezetes szerepet játszik. Pénteken este a re­dout nagy termében nagyszerű hang­versenyt rendezett, melyen Schumann Faust oratóriumát adták elő legelőször. Zsúfolt terem élvezte az est gyönöreit. „A zenekedvelők egyesületének fáradat- lan buzgalma, kitartó szorgalmú kar­mestere — írja a tegnapi Budapesti Hírlap — Bellovits Imre ur vas aka­rata a nemes célok felé dia,dalt aratott, ő az, ki az egyesületet rövid idő alatt oly fokra emelte, hogy az képes volt megküzdeni egy Faust nehézségeivel.“ A kitűnően iskolázott vegyes kar di­csőítésével alig tudnak eltelni a napi­lapok. Városunkból is többen resztvettek a nagysikerű hangversenyen. — A munka nem szégyen. Néhány év előtt még rendkívüli módon alapí­tottuk a bankokat, pénzintézeteket. A hivatalnokokat jól, busásan fizették s legkényelmesebb, legjobb keresetmódnak látszott ez. Egy fiatal e . . . . i jo­gász. ki műveltsége, széles körű tudo­Csitri parasztlányok s kolibri pór­fiuk lépten-nyomon hó-virággal kínálnak, A kikelet első virágaival. Mintha csak a tél havából keltek volna szép fehérek, de illattalanok és inkább a haldokló télre mint a feltá­madó tavaszra emlékeztetnek. Hideg hóbölcsőben született, illat­tal an hóvirág után jön a tavaszi nap­sugár első szerelmének szülötte a meny- országra emlékeztető ibolya, melynek illata édes, szerénysége megragadó s symboluma költői. Tanuljuk meg az éledő természet keblén, hogy ne csüggedjünk, ha,éle­tünk első örömei hidegek és illattal»- nők voltak. Hiszen hóvirág után szü­letik az ibolya. * Tavaszi szellő zörgeti meg a ba­llasztot a városháza nagy termében is. Városatyáink keményen megropogtatják az erős érvek kíméletlen buzogányát s csinálnak olyan szenvedélyes scenákat, milyenek akármilyen rémdrámába is beieil l e n ének. Harc és háború. A hadjárat vége azonban mindig csak az hogy ugyanazon ellenségek, ugyanazon csata ágyuk, ugyanazon pus­kapor s ugyanaz a csatatér maradnak meg a jövő számára is. Mintha csak egészségi szempontból történnék néha egy kis szellemi como- tio s a csetepáté nem is czélozna egyebet, mint orvosilag előirt köuyebb emésztést. mánya dacára nagyon szegényes körül­mények között élt, látva ez állapoto­kat, maga is felcsapott hivatalnoknak. Főnökei szerették szorgalmáért, s be­csülték ügyességét. Előrehaladásának mi sem állott útjában. Nemsokára oly szép fizetése volt, hogy nőül vehette azt, a kit szeretett, imádott, — egy szegény lánykát, kinek szép lelkén, gyönyörű testén ki vili semmije sem volt. Eltek boldogul, vidáman. Egyszer beütött a válság. Fiatal házasunk bankja megbukott, ő kenyér nélkül maradt. De nem csüggedt. Keresett munkát s nem talált. Reggeltől estig szaladgált s mind hiába. Véletlenül egy vasgyár előtt haladt el. Megáll s irigykedve, vágyódva nézi a szorgalmas embercsoportot, mely vígan munkálva, működik. Bemegy. Az igazgatóhoz for­dul azon kéréssel alkalmazza őt vala­mi munkára, otthon neje, gyermeke van, a ki éhezik- s kenyeret kór. — Az igazgató következő szavakkal utasitá el: — Igazán, szive m-A A külsőség meg a belsőség, Megint két esztergomi szó. Külsőség alatt értetik önmagukat a földművesek s belsőség alatt az ura­kat.És ezt a két fogalmat olyan au- titliesisbe hozzák egymással mintha le­galább is Coriolánt keresnének. AUCUN. Felelős szerkesztő : Dr. Körösy László. legttsítá&i» SMKMTOT legjobb Asztaií-és üdítő ital* kitiir.i» hatásúnak i»Í2ony%U kéhögé'Sjiég gég«? bajoknak gyo»»r-és háiyag karatuM. p EDEOSEK í a 2 e lös égi t es-e re!.. Jattom Henrik, Karlstoadban

Next

/
Thumbnails
Contents