Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 15. szám

Városi költségvetésünk,

— Folytatás. —

XVII. Katonai kiadások : 62. Tiszti szállás, raktár és istáló 2930.— 63. butorozatra 60.— 64. Átutazó katonaságra 250.— Kaszárnya épületek és bérletre 350.— XVIII. Tartozásokra : 65. Töke és kamat fizetésre 8499.— XIX. Behajthatlanokra : 66. Adók és egyebek elengedésére 2000.— XX. Rendkívüliek 67. a.) Halottas kocsira

10.— b.) Fizetési előlegre 600.—

c.) Uszodára 200.— d.) Mérnöki napszámokra 20.— e.) Adótolekkönyv készítésére 100.— g.) Kisdunai hid ja ■vitására 600.— li.) Előre nem látlia- liatókra 2710.— XXL Kill kiadások : A.) Szigeti. 68. a.) révész bére és ruházatára 213.—50. b.) Kompokra 50.— c.) Kötelekro 10.— d.) Napszámokra, 425.— B.) Mezei. 69. a.) 5 mezőcsősz bére 775.— b.) 1 kertpásztor bére 192.— c.) Utak, hidak és árkokra 530.— C.) Szőlőhegyi. 70. a.) 2 Hegymester 9 csősz bére 2328.— b.) Utak, hidak és árkokra 1527. 81. XXII. Rendőrség. 71. Rendőri tisztek fizetése 1694. 72. Tiz rendőr bére 2160.— 73. Rendbiztos fizetése és ruh. 500.— 74. Tiz rendőr ruházatára 519. 50. 75. Egy tüzér bére 216.— 76. Ennek ruházata. 38.46. —77. Tűzi eszközökre és tüzérségi lakbérre 764.— 78. Toloncok ellátására 300.— 79. Négy napszámosra 351.— 80. Felszerelésre 12.— A.) Födözet. I. Haszonbérek. 1. Szántóföldek bérletéből 7600.— 2. Dunapart bérletéből 500.— 3. Malmoktól semmi. 4. Kőbányák bérletéből 138.— 5. Ház és boltok bérletéből 766.— 6. Helypénz szedés 400.— 7. Gyakorló térért 600.—

Fővárosi levél.

(Ismét párbaj. — Hermann Ottó. — Melyik nagyobb bátorság ? — A. Kisfaludy társaság uj tagjai. — A nagy-gyűlés. — Mit iszik a főváros? —

Boldog vidékiek ! — Szegény Halmi !)

Már úgy látszik fegyvercsörgetés nélkül egy fővárosi levelet sem Írhatunk meg. Benne kell annak lenni, mint Pilátus volt a Credóban. Hja hiába, olyan kórlünet ez, melyet nem lehet egy könnyen kiirtani; olyan bolondság, melyet a legokosabb ember is kénytelen néha elkövetni.

A ki legtöbbet szónokol a párbaj ellen, akárhányszor kénytelen maga is sikra szállni, mi által éppen olyan nevetséges lesz, mint az egyszeri tudós, ki szörnyű komoly képpel tartott elő- ; adást nagy közönség előtt a burnóto- i zás káros hatásáról, maga azonban az i egész előadás közben folyton szipákolta ; a barna lappét kanálszámra.

Úgy járt Hermann Ottó is, ki —

a.mint minden fölvilágosodott ember — ?. szörnyű ellensége a párbajozásnak, de b azért mégis kénytelen volt kiállani 3 Szalay Imrével.

Az igaz, hogy csak „kiállott“ és öő maga nem lőtt, de ezzel mégis csak ^elismerte, hogy e társadalmi félszegsóg ee beteg kinövése ő felette is zsarnokos- 4k o dik.

Pedig szent meggyőződésünk, hogy d5 tekintélyes és lovagias érzületéről és 9'irendithetlen bátorságáról ismeretes fér- irfiú képes volna a párbaj-mániát meg- xszoritani. Csak szövetkezniük kellene mrra nézve, hogy ők nem tekintik a iujárbajt valamely lovagias-ügy megol- nllásítnak s hogy ők nem tekintik gyárának azt, aki nem fegyverrel kezében Akarja becsületét tisztázni, hanem pl. gigy beesület-biróság által, amint azt Szederkényi Nándor indítványozta. És íz öt férfiúnak bizonyára nyomába lépőé az egész nemzet józan része, mely öí-lőtt a párbajozik úgy is rég elvesztették jelentőségüket. És aztán sokkal több'erkölcsi bátorság is kell ahhoz, kijelenteni, hogy : „Én szembe szállók az általános elfogadott társadalmi szokással, melyről mindenki meg van győződve, hogy helytelen, de melynek még is mindenki alá veti magát, és nem állok elébe egy ostoba pisztolynak, mely akár talál, akár nem, az én becsületemet, mehet féltékenyen őrzök, meggyőződésem szerint nincs hivatva megvédelmezni.“

De hát érzem magam is, hogy hasztalan prédikáció az egész és ha a dolog úgy fordulna, hát, hát magam is tubák ölnék . . .

Ilyen helyzetben van most Herman Ottó is, kire a. közeli napokban ismét vár egy párbaj, melyet, Madarász Jenővel fog vívni.

És igy megy az ad infinitum !

Bizony ideje volna már gondolkozni e en körnégyszögösités feltalálásáról is. Mert aki a párbajok megszüntetését ki fogja találni, bizony jobban lekötelezi majd az emberiséget, mint a ki száraz földi torpedókkal lepi meg a világot. *

írói körökben sokat foglalkoztak a napokban a Kisfaludy-Társasággal is, mely most választott két uj tagot s tartotta, meg rendes évi nagygyűlését.

Arany János és Greguss Ágost helyei voltak üresedésben s azok, a kiket utódjaikul megválasztottak, bizony még a lábaik nyomába sem léphetnek, nem hogy érdemesek volnának székje- iket elfoglalni.

Az újonnan megválasztottak : Bartók Lajos és Vargha Gyula.

Bartók élclap-szerkesztő s a kezében forgatott fütykössel csinál magának utat a, Kisfaludy-társa,ságba, Varghának pedig busás érdemei körül leginkább kimagaslik az, hogy van neki tekintélyes családi összeköttetése. Vór- tessv Arnold és Komócsy József elbukott mellettük, pedig . . . No, de hisz ezzel nem mondunk újat ! Hanem hát egyik sem szerkeszt élein pót s egyiknek sincs tekintélyes apósa . . .

Az az irodalmi munkássággal töltött több évtized pedig ilyen argumentumokkal szemben semmit sem nyomna a latban.

A nagy-gyűlés nem volt érdekes, legalább jóval mögötte állott pl. a tavalyinak is. Egy emlékbeszédet olvasott föl Szász Károly, Dalmady szavalt el két verset, aztan Baksay olvasott egy humoros novellát.

Againak az idén is jutott szerepe a programul készítésben, a mennyiben ő rendezte a diszebédet, melynek menüjét az ő kitűnő humorjával szerkesztette össze, s melyben a legizle- lesebb falat volt az „ökör hátszíne, kritikai nyárson fülve és engesztelő

főzelékkel körülcirógatva.“

*

No de hát sok mindent bevesz az emberi gyomor s igy nem csoda, ha a Kisfaludy választások fölött is hamar napirendre tértek.

Hiszen csak most teszi közzé az orsz. vegykisérleti állomás főnöke, dr. Liebermann, hogy az a viz, amit a főváros lakossága iszik nem egyéb mint posvány viz, mely telve van undorító és veszedelmes anyagokkal s hogy hátra,n állíthatni, minkép mindenféle betegségnek kóranyagát rejti magában.

Liebrmann felszólalása az egész fővárosban nagy zajt csapott, mindenki tartózkodik a vizivastól, s ilyenformán a korcsmárosoknak volna jó dolguk, ha abban a gyanúban nem állanának, hogy az ő borukban is van szerepe a — viznek.

Milyen boldogok önök ott lenn a vidéken, hogy legalább tisztán ihatják

a vi/ef —

borban ! *

J Szegény Halmiról kell még . megemlékeznem, a nemzeti színház e kitűnő művészéről, aki betegen keres üdülést Olaszország kék ege alatt.

A „párisi regény“ ben lépett föl utoljára s akkor egy haláljelenetet úgy ábrázolt, hogy övéi aggódva siettek hozzá; azt hitték hogy az a halálos vergődés igazi. E jelenet után Bercsényi, ki Chezuel orvost személyesíti odalépett hozzá a színfalak mögött s igy szólt hozzá :

—' Én, Cheznel orvos, meghagyom önnek, hogy holnap utazzék el.

— Ugyan ne bolondozz, kérlek, szakitá félbe ingerülten Halmi.

— Hogy holnap utazzék oly helyre, hol a levogő enyhe, hol pihenhet.

— Béla !

— Én Cheznel orvos rendelem, fogadjon szót . . .

— De . . .

— Ha szereti életét, ha szereti nejét, gyermekeit, művészetét menjen el . . . utazz Ferkóm, az isten áldjon meg.

Halmi szereti mindezeket s másnap elutazott Olaszországba.

Levelei melyeket ir, teli vannak houvágygyal s aggódva fejezi ki kétkedését vájjon viszontlátja-e még családját?

Az egész főváros melynek Halmi méltán kedvence óhajtja, hogy igen s s hogy minél előbb.

HEVESI JÓZSEF.

Hírek

— Hercegprímásunk tegnap néhány napra a fővárosba utazott.

— BÚCSÚZÓ. Kováts Dezső ur Pozsonyba telepedéso előtt a következő sorok közlésére kérte föl szerkesztőségünket : Hivatalos intézkedés folytán eddigi állomásomat, mint esztergomi dunagőzhajózási ügynök a pozsonyi ügynökséggel cserélem föl. Végtelenül nehezemre esik elválnom Esztergomból, a hol az egész közönség szives bizalma és ragaszkodása mindig a legke'le- mesebben érintett nemcsak engemet, de családomat is. Midőn ez utón istenhoz- zádot mondok Esztergom művelt közönségének, nem mulaszthatom el leghá- lásabb köszönetemnek kifejezést keresni azon végtelen szivességért, mellyel kitüntettek. De még kevésbé mulaszthatnám el hogy jó emlékezetükben családom számára s magamnak is helyet ne kérjek, mert mi mindenkor szeretettel és édes emlékekkel fogunk visszagondolni oda, a honnan szellemileg sohasem távozhatnánk el. Esztergom, febr. 17. 1883. Kováts Dezső, pozsonyi dunagőzhajózási állomásfőnök.

— Adomány Főtisztelendó Dr. Zádori János pápai kamarás és papneveldéi hittauár úr, ki már több jelét adá intézetünk iránti nagyrabecsült jóindulatának, legújabban az intézeti árvaleánykák javára egy Vörös-kereszt egyesületi sorsjegyet volt kegyes adományozni. Fogadja a kegyos adakozó a megajándékozottak és az egész intézet legbeusőbb köszönetét. Esztergom, Víziváros febr. 15. 1883. Sr. M. Remy.

— Rényi Rezső úrtól a február- havi Budapesti Szemle egy igen érdekes értekezést közöl az olasz irodalomtörténetből, a mit műveltebb olvasóinknak kiváló figyelméae ajánlunk.

— Krotky József apátkanonok, mint örömmel értesülünk már föl lábadt betegeskedéséből, mely néhány nap óta aggasztóan lépett föl.

— Bemutató. A Petőfi-társaság mai ülésén fogja Revicky Gyula Dr. Földvár}7 István „Dalok mátkámnak“ czirnű költemény cyklusát bemutatni, melyből mi is fogunk mutatványt közleni. Gratulálunk hozzá.

—Megmentett ügy czím alatt ía punk élén egy közleményt hozunk, moly igen örvendetes hírrel lepi meg olvasóinkat. Örömmel nyitunk tért a legilletékesebb helyről vett tudósításnak s kiegészítjük még a következő adatokkal. Városi reáliskolánk rz eddigi kedvező körülmények szerint a következő forrásokból meríti léte főn tartását : A kormány subventiója 2000 frt. Beira- tási dijakból 800 frt. A főkáptalan 300 frt Víziváros és Szenttamás 300 frt. A hercegprímás alapítványából 100 frt. a reáliskola javára letett tőkéből évenkint 200 frt. összesen éven- kiut 3700 frt. s már most a sok oldalról igénybe vett város pénztárának csak igen csekély összeggel kell járulnia, hogy az intézet főn tar tusa tökéletesen biztosítva legyen.

— Az esztergomi kereskedelmi

társulat e hó 14-én tartott közgyűlésében erős támadások voltak hallhatók az itteni postahivatal egyik tisztviselője ellen s határozatba ment, hogy a posta igazgatósághoz kérvény intézteik, a melyben Zol na y posta tiszt rögtöni eltótele kérelmeztelik. A felhozott panaszok száma rengeteg. — Horánszky Nándor orszgyülési képviselőnek és Burány Jánosnak a vasút ügyében tett fáradozásukért köszönetét, nyilvánítottak. (Beküldetett.)

— Vásárjeizés. A vásárokat ezentúl egy kissé megszabályózzák. A kezdetet ugyanis haranggal fogják jelezni és pedig télen nyolckor, nyáron hatkor csendül meg a volt gymnasium tornyában a harang, a mi azt jelenti, hogy most már Augot asszonyok csak rajta !

— Szervező bizottság működik kitartó szorgalommal a városháza tanácstermében már hosszabb idő óta s meglehetős lelkesedéssel tárgyalja azon ügyöket, melyek a város legfontosabb ügyei. Örvendünk a nemes buzgalmu mozgalomnak.

— Átalakulás. A dalárda meg a Hétfői Társaság eggyé fos; olvadni s czime lesz Dal és zenekedvelő egyesület Az uj egyesület a dalárda volt. tagjaiból s a Hétfői Társaság mostani tagjaiból alakulva az uj helyiségben,—- a Hétfői Társaságban fog gyülekezni. Az alapsza bályokat tegnap revideálták, A revisio a dalárda alapszabályainak módosítására vonatkozott.Az életre való nevezetes egyesület rendszeres zene oktatással fogja a művelt igényeket kielégíteni.

— A tíz százalék. A takarékpénztárban 8 iparbanknál elhelyezett tőkék legújabb megadóztatása 10 százalékkal, a, pénzügyminiszter intézkedése szerint február elsejétől már számításba kerül.

— A híd bekötésén már napok óta szorgoskodnak s igy remélhető, hogy a hót közepén a közlekedés a túlsó oldallal ismét állandósítva lösz.

— A csendőrség intézményét az ország több kerületében már meghonosították. A kassai szervezés után most a pozsonyi kerületet szervezik, a mi után Esztergom következik. Esztergom szintén külön kerületet fog képezni s középpontja lesz több szomszédmegye állami rendőrségének. Takács József várnagy, mint megyei csendbiztos a szükséges vizsgálatok elvégezte után mint csendőr hadnagy kap alkalmazást az állami rendőrség esztergomi kerületében.

—- Az álarcos bál rendezősége által beküldött kimutatás lapunk zártakor érkezvén, a számadásokat jövő számunkban fogjuk bemutatni. Egyelőre is jelezhetjük, hogy több mint 70 frt„ tiszta maradt, a mi Dlvin'c tol a roppant költségekre még mindig ratg\on szép eredmény.

Felelős s

zerkesztó : Dr. Koro^y László.