Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 14. szám
ezen kapvolna Fal vagy olc nélkül, azt nem vizsgálom, de — tényleg felmerültek, joggal Térnél hettem, hogy a magyar igazságügyi kormány mellőzve opertunitási tekinteteket, vagy a közhangulat látszólagos nyomásából eredő gyengeségeket, annáliukább élni fog törvényadta biróküldési jogával, mert erre egyfelől a mondottak elegendő támpontot nyújtanak, másfelől pedig az igazságszolgáltatás tekintélye ép úgy, mint azon fontos társadalmi érdek, mely ügygyei nem közönséges módon csolatba hozatott, megkövetelték hogy minden törvényes eszköz mozgásba, hozzassék azon netaláni kétely eloszlatására, hogy ezen nagy érdeklődéssel kisért ügyben, ngy a vád mint a védelem tekintetében, a büntető eljárás szabályai kellő nyugalommal és a legszigorúbb módon alkalmazást nyertek. Sajnos, ez nem történt, a védelem pedig ma is kötött kezekkel áll szemben azon kétes bizonytalansággal, mely az egész vizsgálati eljárást eddigelé jellemzi és melynek végeredménye egyéni nézetem szerint alig lehet más, mint a teljes homály és a semmiféle tekintetet kb nem elégítő csendes kimúlás. Miután pedig ily körülmények között és mindent összevéve én a védelem további vitelére sem kedvet, sem hajlamot nem érzek, maga az ügy pedig odáig fejlődött, hogy^lemoudásom- tual annak ártalmára nem lehetek, — élve az 1875. 34. t. c. 41. §-ában biztosított jogommal a védelemről,melyre vonatkozólag különben is soha és sen kivel sem aktiv, som passzív kötelezettségi viszonyban nem állottam, lel - tétlenül lemondok és tiszteletteljesen kérem a t. törvényszéket, bogy lemondásomat a maga utján védenceimmel közölni, egyszersmind addig is, inig ők további képviseltetésükről gondoskodhatnának, Eötvös Károly ur helyettesítéséről tudomást venni méltóztassók. Tisztelettel vagyok HORANSZKY NÁNDOR ügyvéd s. k. mint Junger A. és társai védője. jó Istent; mert a mi sanyarú gyermekkoromban szenvedéseim forrása volt, nnnalí köszönhetem ina minden örömömet. egész boldogságomat. És éppen tízért, hogy oly ritka volt az öröm gyermek-napjaimban, minden ily szebb pillanatra élénken és tisztán emlékezem. — Oly kevés volt — hogy valamennyit el tudnám számlálni. És hogy ne azt, a mi még most is örömet okoz . . . amire még most is büszke vagyok ! Ez az első „examen“-em a győri Orsolya-zárdában ! Be boldogan lépegettem szépen kifényesített csizinácskáimban és sötét vörös ruhámban, fekete dóré Idái . . . de ti mire legtöbbet tartottam, az a broncz homlokszoritóm volt —szegény drága, boldogult anyámnak egyetlen emléke, mellyel leányát ékesítette. Ilyen pompában, boldogan mentem első oxamonemre : — de jaj, ez sem volt tiszta öröm ! Mikor odaértem, szivein elszorult ... és oh, bo szégyellem magam ! A többi lánykák, mind fehér ruhácskákban, virággal a hajukban, kényeskedtek ott ! Szégyellem, hogy annyira elütök tőlük, és féltem, hátha. Mater Alfonza mégsem engedi, hogy a versemet elmondjam . . . mert csak csíz m a van a. lábamon. Csak a nagyon szegény leányok jártak csizmában. Hiába volt az enyém olyan fényes, mint a tükör, hiába tisztította meg szegény apám ma reggel, maga az enyémet. . . szerettem volna eltűnni abból az ü n ne pies teronibőH e napon, épp e napon, a mikor én mondom a „nagy verset“ ! Istenem ! bizonyára mindenki a csizmámat fogja nézni . . . mindenki engem, csak engem fog nevetni. Borzasztó érzés volt ! . . . De sen- kise nevetett — s ez oly jó esett nekem ! Kiállottam dobogó szívvel, éppen úgy mint ma, mikor a közönség elé lépek — és elmondtam versemet : „Mennyi csillag ég, villog . . — igy kezdődött és annyira belemelegedtem, hogy elfeledtem, hogy verset mondok, és valósággal megijedve tekintettem körül, amikor a szavakból kifogytam. Nem tudtam jól mondtam-« ? nein- hagytam3 ki valamit ? — de láttam hogy mindenki mosolyogva integet fejével és a „szép püspök bácsi“, — aki felé most a befejező pukkodl it csináltam — szinte, sőt oda fordulva a fejedelemnő felé, az mondá : „Das K i n d h a t T a 1 o n t“. Akkor, még nem értettem, mint jelentenek e szavak; de éreztem, hogy érdemes megjegyeznem őket. Apám megmagyarázta hazamenet, azóta nem is feledtem el. Megédesítette a kis csizma emlékét, büszke voltam rá. Azóta a „szép püspök bácsi“ — alig öt-hat éves lánykák igy hívtuk — Magyarország hecegprimása lett, és ajkairól most szeretném hallani azon szavakat, melyeket 25 évvel ezelőtt mondott rólam. Váljon mondaná e most, ha ma hallana szavalni : „Das Weib hat T a I ent“? JÁSZAI MARI. el a gárdát, de sajnálkozásunk mindamellett örömre fordul, a mennyiben módunkban van emelkedése alkalmából gratulálni neki. — Emlékalapitvány. Az esztergomi papnövelő intézet magyar egy- házirodaiini iskolája a napokban ülte meg félszázados emlékünnepét. Mayer István püspök ur. ki irodalmi munkálkodását a nevezett körben kezdte meg, kétszáz forintos emlékalnpitványt tett le az irodalmi iskola javára. — Ugyancsak dr, Dankó praelatus tizenkét aranyat küldött, hogy az egyház irodalmi iskola történetét nugirják. — Ernyei Károly volt vízivárosi segédlelkész Remény cziinü árvizköny- vet adott ki, melyet ismertetés végett szerkesztőségünkbe is megküldött, A tartalmas füzet a következő takaros közleményeket hozza: Győr, 1883. jan. 1. Pereszlényi vozérczikke. A kis álmos. Mikszáth meséje. Téli nap... Járok künn... Gfáspár Imre költeményei. Az árvízkárosult Hevesi József fővárosi életképe. Emlékeimből. Jászai Maritól. Albiimközleményekkel találkozunk benue Vadnaitóí Kautz Gyulától, Lan- gertől, Fehértől. Végül Ernyei Károly csinos novellája következik : Ha Isten is úgy. akarja cziin alatt. A csinos füzet ára csak 30 kr, s megrendeléseket szívesen fogad fölkért szerkesztőségünk is. A tiszta jövedelem a győri árvízkárosultakéi Ennél hathatósabban már nem is ajánlhatjuk. — Amerikai szőlő. A borászok úgy vélekednek, hogy az amerikai szólófajok philoxéra mentesek. A magyar kormány a bortermelő vidékekre próba gyanánt amerikai szőlőfaj magvakat küldött. Városunkban Kaan János philoxéra biztost bízták meg az amerikai szőlőmagvak gondos elültetésével s egyáltalán vészmentes szőlő tenyésztésével. Az amerikai szőlőfajok közt Klington, Black, Perl és Marion szőlőmagvakkal találkozunk. Reméljük, hogy az érdekes kísérlet számára városunk alkalmas helyet fog kijelölni. — Hajózás. A dunagőzhajózási társulat tudtára adja a közönségnek, hogy az árufelvétel a budapest-győri dunai ágon már febr. 13-án, kedden megkezdődött. — A mester csókja. Liszt Ferenc a napokban részt vett az írók és Művészek Társaságának hangverseny estéjén, melyet Siposs Antal rendezett. — Horánszky Emilia urhölgy, a mi országgyűlési képviselőnk bájos és szellemes leánya Liszt Ferenctől a Ricor- danzat adta elő zongorán. Tapssal fogadták s az agg mester lelkesedésében homlokon csókolta. Egy fővárosi reporter azt a nehéz kérdést állítja föl : Nem tudjuk, hegy művészetének hódol t-e vagy szépségének. — Veszedelmes rablóbandát kerített kézre az esztergomi járásbíróság Takáts József segédszolgabiró segítségével. A banda több mint tizenkét töt parasztból volt szervezve, a kik nemcsak a mi megyénkre, de a szomszéd Hontra és Pestre is kiterjesztették garázdaságukat. Cséven csípték el őket, csak a rablóvezérnek sikerűit megug- rania, de néhány nap múlva már azt is elcsípték Nyitván. — Uj zenemű. Táborszky ésParsch kiadásában épen most jelent meg Felold Húgó Újra ! czimű eredeti csárdása, melyet a Fehérmegyei Társaskör tánc vigalmára szerzett. Ara 1 frt. — Ajánljuk zongorázó olvasóinknak. — A Koszorú legközelebbi füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg. A barna kereszt. Szabó Sándor elbeszélése. Őszi verőfény. Hargitai Dezső regénye. Őseink mint népimádók. György Aladár. Szemere Miklós. Reviczky Gyulától. Irodalom. Zene. Vegyesek. A kitűnő heti szemlét ismé(A Emlékeimből. „Remény“ czimű árvizkönyvből.) Nagyon szerencsétlen gyermek voltam. Árva, nagyon szegény és véghotet- len érzékeny. Nem panaszkép említem ezt : sőt ellenkezőleg most áldom értté a És ennél a tételnél egyeneseu fenkölt kapitányunkhoz fordulok s kérem őt mindenre, amire csak kérni lehet, hogy a kis- dunai utat vegye legkegye«ebb pártfogása alá, mert a végtelen ‘sárteuger maholnap még áldozatokat fog igényelni. Akkor azután kevesebb volcsa^lesz, mikor a restaurátió megered. A restauratióra különben is nagyon készülnek. A város még a nyár derekán neki fog látni, a megye pedig a télre hagyja. Mindenesetre azért, - hogy a kánikulai napokat egy kissé a természet segedelmével is megeoyhitse. Annyi mndenféle képtelen combinatió kisért mindenfeie, a hol szabadabban cse- vognek az emberek, hogy szinte bele lehetne szédülni lm nem|tudnánk, hogy mindabból a mi városuukbau szajról-szájra száll csak a századrészt kell elhinni. Mert seholsernjvirágzik dúsabb szirmú s erősebb illa ttú pletyka virág, mint a mi Kis városunkban, a hol majd minden ember a más kertjében kertészkedik. AUCUN. — Közigazgatási bizottsági ülés volt kedden, melyen a főispán ur, ifj. Majlátb György elnökölt. A keddi gyűlés mindössze alig tartott tovább egy jó óránál, mert nagyrészt csak jelentéktelenebb folyó ügyek kerültek tárgyalásra. Hírek — Feichtinger Ernő járásbirósági joggyakornok, mint értesülünk legközelebb Tatára helyezi át lakását, mint a tatai járásbíróság aljegyzője. Emeli - tinger Ernő urban társadalmi életünk egy olyan tényezőt vészit, melynek hiányát soká fogjuk érezni. Az előkelő fiatalság egy igen kiváló tagja hagyja telten művelt, olvasóink páitf-ua-a'^. ajánljuk. — Népdalköltészetünk. A „Magyar Dal-All)iim“-ból, mely a. magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő, zongorára alkalmazott egyetemes gyüj- ményéből megjelent a IV-kötet 4-ik füzete is a 661—680. számú következő dallamokkal : 1. Ej, haj ! haj ! letörött a galy. 2. El kell mennem . . 3. Elmegyek, elmegyek. . . 4. Elment a lány az apjával. 5. Elment Simon disznót lopni. 6. Erdőben láttam kis pipiskét. 7. Erdő, mező, halljátok meg panaszom. 8. Esik eső, fúj a szól. 9. Este késő ha fel . nézek az égre. 10. Este vau inár, szerelmesek napja. 11 Ez elmúlt. gonosz időket beszélem. 12. Édes anyám, nem fonok már. 13. Életedben mindig hamis voltál. 14. Én az utczán végig menni nem merek. 15. Erik a gabona. 16. Faggyugyertyát égetők én. 17. Fáj a szivem, de nem tudóin. 18. Fáj nekem már, bogy én élek. 19. Fehér háznak, fehér háznak. 20. Fejik a fekete kecskét A „Magyar Dal-Album“ IV. kötete ismét 10 havi- füzetben jelenik meg és pedig 200 dal lám tarta lommal. Előfizetési ár egész évre : 10 füzetre 1 frt 80 kr. félévre í 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legcélszerűbben posta- utalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézondők. Aphorismák. (Visszadictálja : Aiicuu Nr. H.) Nem minden tapasztalat tiszteletreméltó édes bátyám lírain, a mit maga betűkbe öntetett. És igy ne higyje, hogy az aggkor csak a tapasztalatok miatt tiszteletes. Higyje meg hát édes bátyám uram, hogy a maga aphoris- mái nagyon gyanúsak, mert aligha olyan tapasztalati forrásokból erednek, a melyeket mi is kivétel nélkül becsülünk. * Azután már mi úgy gondolkodunk, liogy csakis az az agglegény tiszteletreméltó, a ki a nőket is tiszteli. —■ Higyje meg édes bátyámuram * Hiába beszél maga arról, hogy igy meg amúgy csupa merő ravaszság a fehérnépség állapot ja. Mindenesetre nagyon szomorú emlékek maradnak szivünkben, ha olyan fiatal korunk volt, hogy a szépnemet csakis ravaszságuk árnyairól ismertük meg. Már mi csak inkább szeretünk az élet mézéről Ítélni, mint az eczetjéről. Higyja meg édes bátyám uram. * Hát azután van abban valami virtus, hogy nekiverbuválja magát s a nőtlenség vadkörtéi számára korteskedik, mikor mi narancsosban járunk s illatos rózsaberkekben gyönyörködünk csak azért is, mert még nincs kifejlődve az érzékünk a vadkörte zamatjára. * No édes bátyámuram, ha már tanácsot akar adni azok ellen a kiket elhagyott, akkor csak annyit ér a tárnicsa, mint azé a hiteliagyott miizül- nváné, a ki hiába ócsárolja régi vallását, mert sommit se adunk rá. * Végül még csak annyit, hogy az agglegények hattyúdalai a hölgyekről sohasem egyebek kakuknótáknál. Ugyan tudja-e édes bátyám uram milyen csúnya természete van a ka,kuk madárnak. Jó lesz hát ha a jövőre csak a maga fajtája számára tartja meg bölcs taná- csait. Higyje meg édes bátyáiiniram ! Felelős szerkesztő : Dr. KorSsy László.
