Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 13. szám

isztergom, V. évfolyam.

13. szám. Vasárnap, 1883 'e’irjiár H én.

Városi s megyei érdekeink közlönye.

M

egjelenik hetenkint kétszer:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

egész évié..........................................G fit. — 'íl‘

fél évre................................................~ «

negyedévre

..........................................1 „ GO »

E

gyes szám ára 7 kr.

SZERKESZTŐSÉG:

j-’FALZ-HÁZ ELSŐ EMELET hová a lap szellemi részét, illető közlemények küldendők.

KIADÓHIVATAL:

^ZÉCHENl-TÉR ^5.,

hová a hivatalos s a magán hirdetések, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclaiuúlások intézendök.

HIRDETÉSEK.

HIVAT,U,OS nilíDUTIÍSHK :

1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „

200—flOO-ig . 2 „ 25 „

Bélyegdíj 30 kr.

MAOÁNHIRDKTKSKK

inegálla.]iodás szerint lehető legjiitányosii hba n kii'/.ölt'*tnek.

NVIl/l'TKlí. sora 20 Kr.

Sport.

(P. L.) Az újkor legiiagyobbszerii vívmánya és találmánya a távíró által lőhető, hogy azon világrészek, melyek a hatalmas sodrony hálózat által össze vannak kötve a nyilvános és társadalmi életben felmerült egyes eseményok liirérol pár óra alatt tájékozódva vannak s az összes világrész hírlapi irodalma azonnal rendelkezésünkre bocsátja a constatált vagy elméi kedéssel közölt eseményeket.

A hírlapirodalom azonban a modern sportoknak is élesztője és tárháza.

Lóverseny, lóverseny, agarászver- seny, uszóverseny, távgyaloglás, korcsolyázás, a torna különítemü gyakorlati versenye, a találmányok versenye, melyek a társadalmi élet munkakönnyité- sére czélozvák és a közelmúltban gr. Karácsonyi Guidó által megteremtett rózsa királyné erény versenye, mind különböző sport nemek.

A hírlapi irodalomnak is vannak ily speciális sport nemei. Jelenleg minden lap versenyez minél élénkebb sziliben adni a veres herceg zavart helyzetét, nedvben némelyek a francia köztársaság megzavarását látják, itt azonban egy Gróvi elnök és környezete oly szellemi barikád, mely nem bocsájt magához egyebet, mint csak köztársasági szellemet.

A másik az eszlári eset, melynek hasontíinetei Porosz-, Bajorországban, majd Galicziában is fel- fel 1 óbban tak, mely eseteket az egyik hírlap palástolja, a másik az olvasókat bonczterem- he veszi s az erjedt hullát, mint a kereszténység áldozatát tünteti föl. —

Erre nézve egy hason osot vagy rágalom nem jő elő, reményt nyújt azon társadalmi mozgalom, mely a. zsidó nép körül alakult, reformálni a vallást, korszerűsítve haladni a miveit emberiséggel — és ez lesz az egyedüli gyógyszer, mely e társadalmi betegséget megszünteti s a talmiul nem használható részeit kirója, ez által javítja.

A másik hírlapi verseny-tárgy az uzsora. A legközelebb lefolyt ország- gyűlési vita alkotmányos életünk visz- sza állítása óta ennek megakadályozására az 1877-ik évi törvények alkotva, szentesítve lőnek, de úgy látszik ez sem szüntette be, csak azon különbség lett, hogy míg e törvény előtt a kiadott tőke után bár mely kamat kiírható volt, azt beperelte megnyerte a hitelező. Ma a s/áz perczentet a tőkéhez írja a hitelező és beperlés esetében a 100 percent kamat mellett még 8 százalék kamatot is megnyeri. Tehát több kamatot fizet az a szegény megszorult, mint a törvény megalkotása előtt. Az uzsorának például N.-Ölveden, mióta a titkos kamat saison lábra kapott, sokkal több áldozata van, mint az előtt. Nagy-Öl vednek 1000 lakosa közül 1870-ik évben 27 községi zsellér volt, ma félj ül megy azok szánnia 90-en, a 27-en túl mind az uzsora áldozata ezer közül szorgalmas munkás takarékos életet élt. 1870. évben min- deniknek volt legkevesebb ljS. telke 1(8 telket kölcsön pénzen vett birtokához 50—60—100 percentre kapta azt, azon reményben, hogy földje kitenni a pénzét, 8 év alatt elvesztette, árverés utján szintén állt 1 nyolcad telkét is munka és összes szorgalma jutalmát, jelenleg a legszegényebb zsellér, is

anyagi szomorú végvonaglásában, a pálinka mámorában felejti haját. Mígnem kivész, családja pedig koldusbotra jut.

Az az egy pár uzsorás, ki e szegény nép vérén tengeti nyomorult életét, kinek 50, kinek 100, kinek 200 hold földje van.

Szerintem az iskolákban a tanító kar kötelme volna e nemtelen szenvedély alakjait és áldozatait föl tüntetni a gyermekek előtt és figyelmeztetni már a gyermeket előre, hogy ha felnőnek, s önállók lesznek, őrizkedjenek az uzsorásoktól, mint a társadalom mételyeitől.

Figyelmeztesse a sajtó a társadalom e vércséit és ha az elhallgatott név után a figyelmeztetés nem hat, neveiket megostorozva a nyilvánosság terére kell hozni. Ez volna a legjobb mód, mely e társadalmi bajainkat orvosolná. E11 azt hiszem, e nemes versenyt és küzdelmet megkívánja tőlünk azon számtalan tönkre jutott szerencsétlen család, kik az uzsora áldozataivá lettek.

Városi költségvetésünk.

— Folytatás. —

18. Nyug- és kegydijakra 2516 frt.

VI. Gazdasági kiadás a) Gazdászatra.

19. Városgazda fizetése 500.- - 20. Négy kocsis bére 800.— 21. kocsisok ruházatára 64.50. 22. Termesztmények beszerzésére 890.— 23. Ezek betakarítására 440.— 24. Gazd. állatok beszerzésére 200.— m 25. Gazd. szerek és eszközökre 641.64. 26. Termesztmények biztosítására 50.— b) Erdészetre : 27. Erdőmester fizetése és lakbére 870.— 28. Négy erdőkerülő bére 970.— 29. Ezek ruházatára 72.— 30. ölfa vágásra 590.—=-, 31. Sílgo és szalma vágásra 400.—, 32. Szerszám fa vágásra 16.—, 33. Azok behordására 744.—, 34. Fáskert művelésre 100.—, 35. Erdőművelésre 260.—, 36. Erdei utak igazítására 100.—, 37. Napidijakra 300.—, 38. Ölfa biztosítására

26.—, c) Legelői kiadás: 36. a) Kutak utak és árkokra 225.—, b) Bikák tartására 200.50. c) vásárlására 750.—d) kansertések tartása 300.— e) Csikós bére 200.— f) Csikó akolra 15.—VII. Városi épületekre 40. Építési anyag és munkára 1600.— 41. Tűzkár elleni biztosításra 144.6S. 42. Kéményseprő bérére 100 frt. VIII. Utczák kövezésére 43. Kötözés bordás és kövezésre 3000 frt.

Ezen tétel összegét részben a. buda- utcza kijavítása másrészt a dunaut.cza, felemelésére határozta a közgyűlés for- dittatni.

IX. Világításra : 44. Utczák világítására 1864.— 45. Városház világítására 120,— 46. Hivatalok világi- tilsára 100.—- X. Utazási költség : 47. Napidij és útiköltségekre 200.— 48. Bérkocsikra 20-— XI. Állami adókra : 49. Egyenes adóra 5600.—- 50. Egy on- ér-téki adóra 1600.— 51 Illeték adóra 800.— XII. Közlekedésre : 53. Bélyeg posta és távírdára 50.—- XIII. Irodai kiadások: 54 írószerek és eszközökre 560.— 55. Nyomtatványokra 200.— XIV. Hírlap és hirdetésekre 100.—

Ezen tételnél az „Esztergom és Vidéke“- lap által a múlt évben élvezett 80 forint átalány díj a hirdetményekért töröltetett.

XV. Házi bútorokra 57. Bútor és

Az „Esztergom és Vidéke" tárczája

Elhangzott már. . .

Elhangzott már az utolsó nóta, Utolsónak húzták itt nekem,

Búcsút ütött immáron az óra S a robogó vonat elviszem

Elhagyom a bérezés szép vidéket ;

De emlékét magammal viszem,

S híven őrzöm inig e földön élek Mig a halál lezárja szemem.

A végtelen róna vándor fellege Gondolatim erre hozza majd,

A c«alitbau csalogány dalával,

Ajkam mindig feléje sóhajt.

Elhangzott már az utolsó uóta, Utolsónak húzták ott nekem,

Olyan bús volt s szomorú, hisz tőled, Tőled váltam édes kedvesem.

ERZSI.

Séta a báli terembe .

(Reminiscenfiák.)

Álmodtál-e már szépet, gyönyörűt, midőn megnyílik az ég, s az ouuan előtörő fény aranyos tündémmel ékíti azt a

tiindérbirodalmat, mely téged kebelébe lo- gadott?

Azt a mesés, szép országot, melyben a tavaszi langy szellő lebbenése édes gyönyörbe, képes mámorba szédíti lelkedet illatával, melyért a csodaszép virágok félig kinyílt kebelét rabolta meg.

Azt a tiindérbirodalmat, hol az ábrándosán ingó, setét lombok árnyán félig dalra nyílt ajakkal üldögél az igaz szerelem hírnöke ; a keleti regék ékes madárkája; — csak arra várva, mig majd a tavasz teljes pompájában fog ragyogni, s a virágok egészen kitárják kebelüket a harmat befogadására, hogy ekkor aztán rázendítse azt a dalt, a mely ott lebeg már -■ bár még érthetetlenül — a ringó bölcső felett, — s a mely az életen át minden lépten nyomon elkísér, hol bánatosan, hol vidáman hangozva felénk, — s csak akkor uémul el, ha a szív megszűnt dobogni, ha keblünk némább, hidegebb lett a föléuk boruló fekete földnél.

— S állottál-e már a menyország kapujánál, hasztalan esedezve a bobocsáttatá- sért, mig kebeledben'az őrölt szenvedélyek vihara ott tombolt a kétségbeesés sötét éjjelében ! . . .

S voltál-e már fény és ragyogás között midőn arezodon vidám mosolylyal, zavartalan boldogság kifejezésével, szemeidben az öröm sugarával kell az emberek közt járnod, — inig kebled minden dobbanása szavaidat hazudtolja, s szived úgy sajog, fáj, hogy szeretnéd azt helyéről darabokban kitépni !

Ha mindezt át nem élted, — jöjj velem, - én leszek vezetőd, — bemutatom

legelébb is a mesés tündérbirodalom szépségeit.

. . . Egy táuczterera az egész! — fényesen ragyogó csilláraival, szédítő illatával, — s a benne lejtő tündérek szemeinek észbontó sugarával.

Azt kérdezed, vájjon melyik a királynő ?

— Válaszd ki magadnak, a melyik legjobban tetszik !

. .. , Az ón királyném — nézd — ott lejt m ásnak gyönyörtől remegő karjain, selyem pillái alul bűvös sugarakat. bocsátva, hogy megsebezte véliik talán mindegyiknek a szivét, de legjobban az enyémet.

Ne tekints rá oly merőn, ne áruld el az érdeket, mellyel őt lebegése közben követjük.

Mert szentségtörést követnél el, — fölfedezve a világnak, s taláu neki is, hogy ő, ha taláu nem is a bálnak emlegetett, de az én szivemnek — titokban bevallott királynéja.

Jer ! nyújtsd inkább karodat, s tartsunk szemlét a „szépek“ fölött, kifecsegve a titkokat, melyeket egy s más módon elhalásznunk, sikerült.

Hisz úgyis a raegszólás a mai modern világ igazi eleme.

' . ; A mint látom, legelébb a karcsú

szőke lányka vonta magára figyelmedet, ki egy szikár bajusztahin, boldog fiatal úr karjain lebeg el mellettünk.

Jól van! a sorrend helyes. — Őt illeti meg az elsőség: — én se kezdtem volna máson.

Arcza ha nem is ragyogóan szép, de csinos rokonszenves, mely előnye párosulva utánozliatiau kedves, őszinte, hogy ne mondjam — naiv moderával, méltán a legelső helyek egyikére sorozza őt.

— De amint látom: nem is igen figyelsz szavaimra, melyek most már elsiklanak füleid mellett, mig szemeid egy más, barna szépséget követnek.

Neiparkodj úgy feléje! ne óhajts azokba a haragos, fekete szemekbe tekinteni, mert engem úgyse! lebilincselnek, s rabjukká leszesz menthetetlenül. 1

Sok példát tudnék bizonyítékul felliozu de hát „a hallgatás arany“, s különben is most nincs arra idő.

Jöjj, siessünk tovább !

Lásd, ott a pirossal bevont kereveteu azt a csinos, kis leányt. Csupa gyöugédség, csupa kellemes kivált most veszedelmes bogy a kelleténél túl találsz érdeklődni iránta, — mert érdemeidet a szánalom is előmozdítja, mely kell, hogy feltámadjon benned, midőn látod, hogy a szegényke mint fájditja iczi-picxi lábacskáját,* melyre valamely ügyetlen gavallér rátaposott.

Amott meg az ,n csevegő két fiatal nővér, mint két tündér, vagy száruyuveszetfc angyal vonul tova, a fiatal apának méltán képezve büszkeségét.

. r • Vagy úgy ?! Az a kékszemű szőke szépség is érdekel.

Jó szívvel tanácsion), hogy ahhoz ne közeledj, mert habár ő még csak „arany halacska“, már is egész udvar veszi körűi, melynek 0 a királynője.

Még arról 1 kettőről óhajtasz felvilágosítást — ott a terem túlsó oldalán ?

No jó í 111 enjíink.

Az egyik a kettő közül garde des da-