Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 104. szám

Melléklet a/. ESZTERGOM és VIDÉKE 10-1. számához.

fii jelentését, melynek általános ér »lekű pontjai a kővetkezők :

„A gróf Széchenyi István alap a legnagyobb magyar emlékére több lel- 1 es esztergomi polgár által még 1860- hm történt gyűjtés eredménye.

Tekintve a nemes czélt, a gyűjtés hiég azon évben szép eredményt tudott felmutatni, az adakozó esztergomi polgárok az összeg kamatairól való rendelkezéssel az esztergomi casino vá lisztinányát bízták meg oly kikötéssel, hogy a kamatok a helybeli fogy inná- siutn négy felső osztályának tanulói özött kitűzendő pályakérdós megjutal- inazására fordittassók.

1863-ban tűzetett ki az első pálya- kérdés s azon időtől fogva az sok even keresztül hathatós buzdításul szolgált tanuló ifjúságunk szorgalmának.

Az alapítvány a múlt évben került ismét a casinó birtokába s szükségessé vált ez alkalommal régibb alapitó levél hiányában egy újnak készítése s 3 czélból Ohermayer György, Dr. Helcz \iitál és Magurányi József urak jelenése alapján az egyesületi ügyész bízatott meg az alapi ló levél elkészítésével, melyben méltányossági és kor szerű okokból előiratott, hogy a najdan netalán létesítendő foreáliskola -inulói se zárassanak ki a pályázhatás kedvezményéből.

Ezon alapitó levél később felterjesz ételt a Niti. m. k. v. és közokt. ügyi minisztériumhoz, hóimét a megerősítési záradékkal ellátva, o hó folyamában érkezett vissza s jelenleg a casinó le- v ó 11 á i ába n gy Ömöl cső z t e t i k.

Szükségesnek tartjuk még mogemli oni, hogy ezen alapítványi összeg légy drb. aranyjáradéki kötvényből és > fit 20 kr. készpénzből áll s inig íz előbbiek a pénztáritok által őriztet ink, addig az utóbbi összeg a helybeli r,a k a ró kp 6 n z tár ba u őriztetik.

A casinói könyvtár — a titkári je- ,«mités szerint — százbarmincz forin- on kilenczveuöt kötettel gyarapodott. Sgész óv bon tiz választmányi gyűlést

jut megsérteni azzal, hogy jutalmat kinál- ak. De megengedik, hogy ekedves kisded- lek egv kis ujesztendei ajándékot adjak. Hisz a kis Józuska a iglia hozott valamit a szegénykének.

Nem várva válaszra, egy papírlapot vett ki tározójából és barátságos mosollyal nyujtá oda a kisdednek, ki kicsiny tömzsi kezeivel játszva kapott a czifra papir után.

A vendég futólag üdvözölte a házaspárt, gyorsan távozott. Ki tudja hol járt már, mikor Erzsiké észrevette, hogy a gyermeknek adott játékszer egy újdonatúj százas bankjegy.

Néháuy órával később egy egyenruhás inas finoman összehajtott levélkét hozott Barna Jenőnek. Ez felbontotta és olvasta :

Tiszteli uram ! Délután öt órakor van szerencsém önt lakásomon elvárni. Bakos E.’dre államtitkár.

A kitűzött órában Jenő megjelent az ál- 1 am tikká r lakásán; sugárzó arcezal tért onnan v^íjzu lakásába.

Örvendjetek édes kincseim, valahára jó bírt hozok. Eltol ismét visszanyered egészséged- ? A talált tárcza az államtitkáré. Mátoi fogva az ő bázgouduoka vagyok ezer forint fizetéssel !

E.7sike hálával telteu emelé szemeit az fölölt függő feszületre.

Látod Jenőm, hogy mégis csak megtalálja jutalmát a szenvedés.

Igaza volt. Boldogság derült fel az uj- esztendő napján. Ha most pillantunk be Barna Jenő hajlékába, mindenütt szerény jólétet, boldog megelégedést találunk. Erzsiké a gondos ápolás folytán csakhamar felépült, — Jenő homloka ismét oly sima mint a tenger tükre holdvilágos éjjeleken, a sötét szempár ismét büszkén tekint széjjel, különösen ba viruló kis gyermekére néz, ajkait ismét gyakran játsza körül foldog mosoly ba arra tekint aki fentartá őt, midőn oly közel volt a bukáshoz: az ő kedve« kis Ei'zsikéjére.

Most már nemcsak boldog ujesztendő, de egy egész boldog jövő mosolygott a szegény családra.

KÁRPÁTI JÁNOS.

tartottak. A tagok összes számú száz• hetvenhat, kilépett huszonöt, jelentkezett tizenhét a jövő évi létszám tehát száz hatvanhét. Bevétel volt kétezer négyszáz hatvan két fit 64 kr. kiadás kétezer százkilonezvenöt frt. maradvány kétszázhatvanból frt. Rendeztek két tánczestólyt s két hangversenyt. A ca- sinó olvasó asztalára mindössze tizen- kilencz lap jár, ezek közül öt darab német,

A jelentés megtétele után megtörtént a választás, moly a tava 1 i tisztikart egészen s a választmányt egy két tétel kivételével színién íneghaiiyia.

ESZTERGOM VAlMSgYl

statisztikai, történelmi és hel\rajzi leírása,

Távlatosan összeállítva

egy történetáedvelő esztergomi polgártól 1827.

(Latinból fordította P. J.)

(1. Közlemény.)

ÁLTALÁNOS RÉSZ.

Esztergom vármegye, a német „Gra «er „Gospaschafi“. a tót „Ostrihomská stolica“ nevét Esztergomtól, az ország egykori fővárosától, vagyis inkább az esztergomi vártól vette.

Nagysága és határai. Csekély és keskeny területe a Duna minkét oldalán fekszik. Ugyanis Lipszky szerint, a keleti hosszúság Forrótól számítva — 36° 1*—36° 36', éjszaki szélesség 47° 35'—-48° 2' foka között. Legnagyobb bosszúsága 6 szélessége 4 geogr. mérföldet, ogósz területe pedig 19 Vio négyzet mérföldet tesz ki. Keletről Hont, délről Pilis, nyugatról Komárom és éjszakról Bars megyék határolják.

Hegyei: Ezen határok közzé szorult terület keskeny ugyan, de oléggé kies, miután több folyó és paták öntözi s egyik oldalról hegyek ós hegygerincek, másik oldalról erdők veszik körül. Hegyeinek egyik része a Pilis hegy ségből, másik részo a Vértesből ágazik be ; mert ez a megye nyugati, amaz pedig a déli részét borítja s Dunánál végződnek. Ott ahol megyénk területe a pilisivel érintkezik, van egy különös hegygerinc, melyet az ottani lakosok Árpás hegynek noveznek. Ezt a dömösi határban meg szokták látogatni zord hátánál fogva feltűnik, tetején va lami várnak vagy bármi más épületnek romjai láthatók. Innen nyomulnak elő a Csókáskő ós Fehérkó hegygerinczek Marót és Esztergom között kiemelkednek, szálas és magas bükk- és tölgyfákkal vannak henőve. Továbbá Kosz tölez felé van Üllőkő s azon túl van a Kétágú, moly mintha közepén inog volna hasadva, két csúcsra oszlik s Esztergom felé való előnyomulásában ereszkedik és mintha szétrepedt sziklákat nyújtana az alatta elterülő síkságra. Ezek egyikót Strázsahegynek nevezik, mert az Esztergom birtokában volt barbárok ide szoktak volt őreiket felállítani.

2. ) Ezeknek folytatását képezik az esztergomi hegyek, melyeket sajátságos völgy választ el tőlük. Ezek is meglehetős jó magasságra emelkednek, s tekintve csúcsaikat, dombsorozatot képeznek, melyek oldalai szőlőkkel vannak heilltetvo. Esztergom alatt és túl van a Szamárhegy, mely ügy néz ki mintha a többiektől el volnakíilönitve, kettős gerincczel, melyek egyike magasabb a másiknál, ellenben a hegy töve egész a Duna partjáig húzódik. Alján jó bor terein, közepe felé már sziklás meredek.

3. ) Továbbá a Vérteshegységhez tartozók Közül említendő a Somberek. Ez a Lábatlan Börsök hegytől kezdve me gyénk területére ereszkedik s Puszta- Marót felé látható. Jobbra Nagysáp ós Bajót között van a Mahl hegy, melynek teteje lejtősen sik. Do Gerecsén hegy ség is, mely ezen vidéken legmagasabb

Siittő fölött ezen megyébe küldi ágait,' vörös márvány bányáiról hires.

4. ) A Pilis és Veites közölt elterülő dombok kúpalakuak, melyeket mindenütt közbevett síkság választ el egymástól. A Vérteshez közel van a jelentékeny bajóti hegy, hasonnevű falunál kelet felől feltűnik s magas csúcsánál fogva magasztosan azon az egész vidéken, melyen ott, Duna is keresztül íoly.lát-j ható. A Mogyorós helység dombos vidéke elválasztja az előbbitől a valamivel iilnc-onyabh, de kellemesebb Tokod i hegyet ; ennek oly kerek a csucsa, hogy azt hinné az ember, hogy mesterségesen van köröskörűl faragva, köze : üthető inog csak ogy meredek gyalog, ösvényen. Ettől nem messze van a Getho hegy, valamint egy alacsonyabb, | melyet az oda való lakosok Magashegy-1 nek neveznek. Nem említve sok más hegyot, ámbár szépségre és gyümölcsj tonnelésre nézve nem maradnak el az emülettoktöl.

5. ) A párkányi járásban is emelkednek hegyek és dombok, oléggé kellemesek. Ezek között első helyet foglal el a bélai hegy, igy neveztetik a Béla helység),ői, mely annak homorú csúcsán fekszik. E hogy körül épültek Kőhid- Gyarmat, Ebed, Muzsla és Köbölkút. Tövén mindenütt szőllők, magasabb ol dalain erdők s tetején vetések nőnek. Déli része az úgynevezett Hegy fark dombbal végződik, melyen kitűnő bor torom. Alakra ós gyümölcs termelésrej nézvo hasonlók, habár alacsonyabbak aj Köbölkút és Kis-Ujfalu között Somló éa Nagy hegy.

E hegyek között el lei ülő vidék részint sik, részint halmos, Halmos a talaj különösen a hegyek közelében, sok völgyocsko húzódik rajta keresztül, itt azonban nincsenek erdők, hanem a dombok nyílt és homorú egyenetlensége gabonával díszük. A hegyektől és halmoktól egyaránt elkíilönzött vidék lovaglásra és táborozásra igen alkalmas ; innen szabad kilátás nyiük távolabb eső vidékre is. Nem is volt, sehol több csata mint ezen vidéken. A folyók mindkét partján gyakran ráakadnak sáncok és csaták nyomaira, a miről az ele settek fölé hányt földrakások mai napig is tanúskodnak.

Folyók, mocsarak és ásványvíz. A folyók között első helyen említ tidő a Duna, mely megyénk területére a Ko marom megyéhez tartozó Rád vány falu alatt lép he, a megye közepén keresztül kelet felé tart s szigetet képez, melynek egyik oldalán Radvány másik ol dalán Mocs helység fekszik. Innen Siittő felé eltér és ismét jobbra, kanyarodván, balra Kam, jobbra Piszke falu mellett foly ; ezután ismét jobbra elhajlik s néhány kanyarulat után Nyerges-Újfalu helység és sáncok között folyik s miután a falu alatt egy kis szigetet képezett, ismét oda, a honnan jött, elgörbül; itt a muzslai, az ebedi es a táthi szigeteket, továbbá két nagyobbat a körl.vólyesi-t és nyárasi t képezi, e kettő között pedig egy kisebb m*dy Csűri néven ismeretes. Eszter gomhoz közel ismét egy kisebbszerű szigetet alkot, melynek a katonai őrség egykor nagy hasznát vette, végre az érseki város számára is egy szigetet kimér. Ezen útvesztőből összefolyt viz széLs mederben Esztergom várát mossa s neki sokszor oltaünul szolgált. Ezen vár alatt felveszi a kettős torkolatit Garam folyót, s összefolyásuknál ismét két sziget tűnik fel, melyek közül a kisebbik Párkányhoz a nagyobbik Kö- vesdhoz tartozik. Nemsokára sziklákba ütközik s ezek dél felé szorítják. To vábbi folyásában jobb és hal medrével az igen közel fekvő hegyek Iáhát érinti s Ilont megyét az esztergomitól elválasztja. Mikor a hegyek közzé vette

magát kevéssel a Garaminál való egyesülése után két szigetet vesz körül. Tovább folyván felveszi az Ipolyt, azután Szobb és más helységek mellett elfoly, az esztergomi oldalon pedig terjedelmes síkságot szegélyez s mikor ez inegszü- kül Döniös felé hajlik. Alább van Vi- segrád vár és falu, Pilis megye határa. Ezen folyó egész megyénkben, de különösen Esztergom alatt csendesen folyik, de ha hóolvadáskor vagy gyakori zápor folytán Németországban megnő, majd minden évben, néha ugyanazon évben többször is kiárad, s akkor az esztergomiaknak, párkányiaknak, ebedieknok, muzslaiaknak, búcsiaknak, mocsiaknak és táthiaknak nagy károkat okoz, a knrvaiakat pedig vég veszély lyel fenyegeti. A folyónak ezen változása a Garamot, is áradásakor visszaszorítja s a visszaszorult víztömeget a mederben felfelé folyni kényszeríti és ha olykor még záporeső is hozzájárul, a szántóföldekre és a rétekre kiönt.

(A lefolyt óv története Esztergomban.)

Megint tele van Írva ogy lap életünk történetéből.

Az eseményeket nyugodt lélekkel tekinthetjük, Befejezett ügyekkel van dolgunk, melyeken már nem változtathatunk.

Köszönjük meg hát a lezajlott év ravatalánál mindazt a jót, a mit nyertünk s no fakadjunk keserű panaszra mindazért, a mit vesztettünk

A haldokló esztendő születése égj kis özönvízzel kezdődött, mely városim! több utczáját elöntötte. Árvíz januái elején mindenesetre nem minden esz tondei esemény.

Megyénk és városunk tiszlujitásoi esett keresztül. A krízisek elég Orvén detesmi végződtek, a mennyiben a tiszt viselők is, meg a választók is meg v >1 tak elégedve egymással. Majd minden ; réginél maradt.

A legnevezotesebb mozgalmak közü első helyen emelkedik ki török rabsá gunkból való felszabadulásunk kétszá zados évfordulójának megünneplése.

István király szentté avatásaim nyolezszázados évfordulóját a főszékes egyházban fényesen ültük meg.

Herczegprimásnnk hetvenedik szüle tegnapja egész csöndesen köszöntött he József főkorezog és családja látogatás azonban az egész magyar közöns* figyelmét felénk fordította.

Terménykiállitásunk elég jól sikerül' do a csángó mozgalom meglehetős fiai cóval végződött. A közönség lelkese adakozott a hazatelepitósre, lapunk kerek hatvan forintot gyűjtött és kíí dött be, de az Esztergomba órkozei csángók csakhamar vissza szármázta Bukovinába.

Tűzoltó egyesületünket meglátogat 1 az országos parancsnok gróf Czirák Béla s reáliskolánkat, legközelebb Tn fort miniszter, Szász Károly tanácsc és Lutter Nándor főigazgató.

A fővárosból a kirándulási saisonba a Bol 1 ovits Imre vezetése alatt ál dal- és zene-kedvelő egyesület érkeze városunkba, hol emlékezetes, órákat tö lőttek.

Városunk uj szabályrondelotekot cs nált 3 a herczegprimás arczképét in nepélyeseu helyezte el tanácskozó te lilében.

Eleven mozgalom indult az ipar ifjúság kötelező és rendszeres oktató körül, a mi azonban még mindig ne érlelődött meg.

Zenei világunkban régebbi nyomoko de újabb erővel és jövővel élénk élet constütálhatunk A dal- és zenekedve egyesületet a régi dalárda phőuixe s