Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 99. szám
Esztergom, V. évfolyam. szám. Vasárnap. 1882 december 9-én Városi s megyei érdekeink közlönye. r1 EGJELENIK HETEN KI NT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. egész evie fél évre . negyedévre F’.L'O FIZETÉSI AR: Egyes szám ára 7 kr. 6 fid — lt rr»o SZERKESZTŐSÉG: j^FALZ-HAZ ELSŐ EMELET 11ov:V fi. lap szellnitii részéf illclíi I»í»•/.Ioiu*j11y«*Ir IriiI• I«»n< 1 <"Ír. KIADÓHIVATAL: SzéifUI EISII-TÉR ^ liová a. liivíifalos s a. ueigáu liinlotésok, a. nvililéi b<* sy.:inl liüz- leméiiyek, oléfizel.osi piMizuk és reulfinuilasok inlézundék. HIRDETÉSEK. íl IV AT A LOS 111 I szótól 100 Szói; 1: K) — 200-ig ‘200—ilOO-ig Ilélyegtl íj l?l>KTIÍSMK : : — fi t 70 lu 1 „ r.o „ 2 „ gr» SO kr. M A Ö A N111111) IÍT ISSEK megállapod is szőrint leliel.ő legjul.ii.ilyosafibíin Icözöltotuek. NYILTTISb sora 20 nr; A házaló kereskedés ellen. A házaló keieskodésnek Esztergom sz. kir. város nem különben Szt. Tamás, Víziváros és Szt.-györgymező községek területein való megtiltása tárgyában a következő szabályrendeletet ad ták ki : 1. §. A házalás — mely alatt az árakkal helységről helységre és házról-1 házra járva meghatározott eladási hely nélkül űzött kereskedés értetik — Esz-1 tergom szab. kir. város nem különben Szt. Tamás, Víziváros és Szt.-györgy-; mező községek területén meg van tiltva.1 2. §. Ezen tilalom által az 1852. évi szeptember 4-éu kelt hazalási sza bályok 17-ik g-ának összes pontjaiban, nemkülünbon az e §-t kiegészítő összes későbbi rendel etek ben említett vidékek lakói rószéro biztosított jogok nem ónn tetnek. 8. §. Nem érintetnek ezen tilalmi intézkedések állal azon iparuzok, kik íi fennálló gyakorlat szerint, a házalva iparűzés folytatásában eddig korlátozva nem voltak, mint például a köszörűsök, üvegesek stb. 4. §. Ezen szabályrendeletben megszabott tilalom a házalókat a városban tartatni szokott vásárok látogatásában nem korlátozza ; de magától értetődik, hogy azok, — kivéve a 2. és 3. §§ban említetteket — áruikat ily alkalommal is csak a vásártéren hozhatják forgalomba. 5. §. A tilalmi intézkedések alól kivett házalók és iparüzők azonban csak az esetben űzhetik a házaló kereskedést, ha házaló könyveiket a város kapitányi hivatalában láttamoztat ták. 6. §. E szabályrendelet ellen vétők az idézett házalási szabályok 1 9 ik § a értelmében büntetendők. Költ Esztergomban a megye bizottságának 1883. évi április hó 30-án tartott rendes tavaszi közgyűléséből. Esztergom megye bizottsága nevében K r u p I a n i c z s. k. királyi tanácsos alispán. 43489.(883. szám. Jóváhagyom. Kelt Budapesten, 1883. évi október bó 11-én Széchenyi s.k. (P.H.) Hivatalos használatra a másolat hiteléül. Esztergom 1883. évi október hó 19-én. Barta Annin [s. k. tb. főjegyző és I-ső aljegyző. A hivatkozott 1852. szeptember 4 én kelt császári rendelet vonatkozó sza kaszai a következők: 17. §. Némely vidékek élelmi viszonyainak különös tokintotbe vételével, azok lakosainak bizonyos áruk kali házalókereskedésre nézve különös kedvezmények engedtetnek. Ezek abban állanak, hogy az ilyos vidékeken a bizonyos áruk káli házalókereskedésre való engedetem oly fi vagy nőnembeli személyeknek is adat hátik, kik a 30 éves életkort még el nem érték, azonban a 24. évet már betöltötték és a polgári jogok teljes élvezetében vannak, végre, hogy az illető kerületi hatóság (megyei hatóság, delegatió) által adott engedelem az egész birodalomra nézve, a különben kivett minden helyeket is ide értve érvényes. Az ezen kedvezményekben részesülő szeméi y e le köveik e z ő k. a) Alsó Ausztria eddigi vvaidhofeni (Thaya melletti) járásának lakosai, az ezen járásba,n készített ezérnák és szaka ogkra nézve, valamint Krist.oin és környékének lakosai a faórákra nézve. b) a. csehországi hegyvidéki lakosok az otlan készített csipkék és hímzett árukra nézve. c) a pusterlhali lakosok Tirolban, nevezetesen a Deffe reggeli kelysógbeliek a szőnyegekre nézve; d) a valtuganai és grödeni lakosok Tirolban a nekik eddigele megengedve volt czikkekre nézve ; o) a tót drótosok és az árvamegyei vászonkeroskedők, a sz. györgyi, szent miklósi és sz péteri len és pamutáruk- kali kereskedők Magyarországban ; f) a gottscheoi, pöllanti, reifnitzi lakosok Krajnában, az osztrigával, faolajjal, szentjánoskenyérrel, czitrommal, törökszilvával, drágái borral, fügével, gránátalmával, mogyoróval, calainarivaI, káp rival, goszteny é v e I, babér levéllel, mandula v a I, ma iga ran t ta l, kagylóval, narancs* Csal, rizssel, állókkal, teknősbékával, szőlővel, malorsával s t. o. f. eddigelő magukkal hordozott tárgyakkal! kereskedésre nézve. 19. §. Ezen házalási nyillparnncs áthágásai következő büntetésekkel fo nyi 1 tetnok ; a) A házaláson ért külföldiek különbség nélkül és az álíadaloml) di oly alattvalók, kik magukat engedelmi okmánnyal épen nem, vagy csak valamely már elenyészett, avagy más névre szálló okmánnyal igazolhatják, 25 —100 frtig- lani birsií-ggal feuyiitetnek. A belföldiek egyszersmind a házalókereskedéstől örökre el fi Itat nak. b.) Oly személyek, kik a bélyegzés alá vetett, azonban meg nem bélyegzett külföldi vagy belföldi árukkal folytat uak házalókereskedést, végre olyanok, kik magukat áiuik belföldi származása iránt kellően igazolni nem képesek, a jövedéki törvények szerinti eljárás alá vetendők és a házalókereskedésre! jogosítványt elvesztik. c) A ki tiltott árukkal üz házaló- kereskedést (12. §-a p.) bet.) a fönnálló átalános és jövedéki büntető törvények szerint reiíjok szabandó büntetést nem tekintve, 5 — 25 foiintiglani birsaggal bűn tettetik és ismétlés esetében a házaló kereskedésből végképeu ikizáratik. A tiltott áruk olkoboztatnak. d) A ki házalási okmányát másnak átengedi házalási jogát elveszti. e) Aki másországban, mint a melyre házalási okmánya szól, az illető hatóság különös engedői me nélkül 10 napnál hosszabb ideig házal, vagy a ki az első 10 nap alatt okmányát a 8. §-ban kijelölt hatóságnál nem láttamoztatja, a ki valamely országnak oly városaiban vagy mezővárosaiban, melyekre nézve ő házalási jogosítványt nyert a helyíelsőhbségnek tett. előleges jelentés nélkül űz házaló kereskedést, továbbá a ki a határszéli járásban házal, a nél kül, hogy erre különösen jogosítva lenne, az első rajtaéretósi esetben 2 — 5 fo rintigluni, a második rajtaéretési esetben 5—10 forintiglaui birsággal, és a harmadik esetben a házalási jog elvesztésével bűn tetteti le. Ha ezen fdiil tilos árukat hord magával, azonkívül az erre nézve megállapított büntetés alá esik. f) A ki a házalásnál segédet, basznál, a nélkül hogy erre világosan feljogosítva lenne, 10 forintnyi pénzbüu tetesse! fenyittetik. g.) A ki a házalási kereskedés végett szekeret vagy teherhordó állatot használ 20—50 pongőforintiglani birság alá esik. h) A házalási szabályoknak itten vi Az „Esstfirgom is VüSka“ tárcája, A két csillag. Ábrándozfcum elméiázva A jövendő szép időkről S messze elröpült a lelkem, Mint a fecske ereszétől. Két fényes csillagot láttam A mint felém tündököltek, Fényük meglopta a napot, Színük meglopta az eget, — És epedve közeledtem. Hegy elértem — felébredek S a te szép szemedbe nézve A csillagok ott fenvlettek. P. Shmith Lukretia katonája. (Twain Márk elbeszélése.) Mindenkor rajongó bámulója valék azon ipró kis hadi élményeket tárgyaló kedves Elbeszélések és rajzoknak, melyek utóbbi delien annyira divatba jöttek és mintegy lárom liő óta rangúm is egy ezen szakmába ■ágó történet megírásával vajúdom. Most már alahárakészen van. Elhiheti a nyájas olvasó, iogy az általam elmondandó történetnek nindeu egyes szava való igaz, aunálinkább. nivel az abban foglalt tények a washing- oni hadügyminisztérium hivatalos tudósitá- aiból meritvék. Kötelességemnek tartom :inyilatkoztatni azt is, hogy művem meg- rásánál kutforrásnl használtam Jomini ,halászati tanát“ és kizsákmányoltam különféle ladi térképet, tervrajzot és műveket, melyeknek ■ tanulmány ozása az enyémhez hasonló nagy munka mega lkotásánál elkerül - 11©tlenül szükséges. Kiváló örömemre szolgál e helyen forró köszönetét mondhatni a ,földközi távirati társulat“ nagyérdemű igazgatóságának azon határtalan szívélyességéért, a melylyel vonalainak használatát a szokásos dijak lefizetése ellenében kegyesen megengedte. Végül pedig kedves kötelességemnek tartom, holtig tartó hálámról biztosítani mindazon jó ismerőseimet és még jobb barátaimat, a kik súlyos feladatom megoldásában szóval és tettel támogattak és a kiknek száma sokkal jelentékenyebb, semhogy nevüket szent kötelességemhez híven e helyen el sorolhatnám. Első fejezet. Az 1861. év egy illattal terhelt május1 reggelén a fölkelő nap sugarai bíboros fénybe burkolák a Massachussetsben fekvő Bluemass nevű kis falucskát. Reginaid de Whittaker, ki a Bussod és Fergusson rofös és gyarmatáru ezégnek egyetlen és meghitt szolgája volt, felemelkedék a neki nyughelyül szolgáló ládák egyikéből. Miután egyet ásított és kényelmesen kinyujtózott volna, műértően meglocsolta a talajt és hozzá fogott az üzlet kisepréséhez. Munkáját* azonban, még mielőtt teljesen befejezte volna, félbehagyta és helyet foglalva egy szegekkel telt ládikán, gondolatokba mélyedt. — A mai szent nap az utolsó, melyet e lebujbán töltök, szólt magában. Mennyire meg lesz Lukretia lepetve, ha tudatom véle, hogy felcsaptam katonának. Mily büszke lesz reám a kis aranyos ! És lelki szemeivel már látta magát a legkülönfélébb harczi helyzetekben. Látta magát ezernyi ezer rendkívüli kaland hőséül, kinek hírneve napról-fjfapra növekszik, látta magát, mint a szerencse elkényeztetett ked- veuezét és végre látta magát, mint napbarnított, sebhelyekkel borított tábornagyot büszkén térni vissza a csatából, hogy újdonsült rangját és régi szerelmét imádott Luk- retiájáuak lábaihoz helyezze. E gondolatnál az örömnek és büszkeségnek érzete czikázott át, villámként hősünk egész lényén, de e pillanatban a lábánál heverő seprűre esett tekintete és e látvány szégyen pirt varázsolt arczára. Lezuhant az ábrándjaiban alkotott légvárakból a hideg földre és ismét a jelentéktelen és ismeretlen szolga volt, ki harmadtól dollár heti fizetésért söpri a Bussod és Fergusson ezég üzlethelyiségeit. Második fejezet. Esti 8 órakor Smith ur szobájába látjuk ütni bősünket, türelmetlenül várva imádott Lu krétaijának beléptét. Szivét büszkén do- bogtatá azon magasztos elhatározás, melyet Lulcretiájával közlendő volt. Miután végre a leányka belépett, hősünk felpattant helyéből és eléjd sietett, szemeiből a szerelem sugárzott, amelynek fáklyája ott lobogott valahol fejében és karjait kitárva, hogy imá- dottának tárgyát kebelére szoríthassa, felkiáltott. — Öli imádott kedves Lnkretiám ! — Uram ! szólt és fel egyenesedéit büszkén, mint egy megsértett királynő. Szegény Regináiddal felfordult a világ E jéghideg megszólítás, a haragos visszautasítás azon perezben, midőn ő a megszokott szívélyes fogadtatásra számított, rögtön ki- flzé kebeléből az öröm cs boldogság érzetéi, valamint eltűnik a vtuőfényes szép idő, h i sötét felhők fátyolozzák el a nap mosolygó arczát. Néhány perczig magánkívül volt rémületében, az eíliagyatottságnak oly borzasztó érzetével, mint az utas, ki a tengerbe potyogott és az éj félhomályában látja, hogy a hajó nyugodtan folytatja útját, tudomást sem véve az ő keserves helyzetéről. Szólni akart, de a halottiul vány ajkak megtagadták a szolgálatot. — Oii Lukretia ! monnogá végre. Mii vétettem ellened? Mi történt? Miérte gyilkoló hidegség? Hit nem szereted többé Regi nál do dal. ? A leány ajkait megvető, gúnyos mosoly játszotta körül, midőn ugyanolyan hangon válaszolt : — Hogy nem szeretem-e többé Regináldomat ? Ken is uram. nem szeretem ! Takarodjál vissza nyomorult lebujodba, vedd kezedbe aljas szerszámodat : a seprűt é rőföt és tömd be gyapottal drága fülecskéi det, hogy ne hatolhasson be hazadnak int szózata, mely fegyverbe hívja gyermekeit,0 Menj, pusztulj, takarodjál! Es e szavakkal büszkén távozottt mitsem tör dve azon ujlbbi fénysuga rai, mely Regináid szemeiben fel villant és becsapva maga után az ajtót, oly gyöugéden, hogy az egész ház rengett belé. Csak még egy másodperczig várt volna ! gondolá magában Regináid és ő elmondhatta | volna, hogy a haza intő szózatát már követte és fe'csapott katonának és azzal rendben lett volna minden, elvesztett menyasz- szonye visszatért volna karjaiba, ajkain a köszöuet és elismerés szavaival. Egy lépést tett előre, hogy visszahívja őt, de e perez-