Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 97. szám
X \ 1. J> vs’igokiM Szegények I élelme «'"j ü-v '>i»‘vi*;isra 30.—. Árvák és' hdenczek I.mi-1:isáia 354. —. Törvénjha- i szegény alapra 500.—. Segedelem és jótékonyságra. 100.— XVII. Ki tonai kiadásokra. Tiszti szállás, raktár s botegházra 2614.—. Tiszti bútorzatra 60.—. Átutazó katonaságra 250.—. Kaszárnya épület és bérletre 1150—. XVIII. Tartozásokra. Tőke és kamat törlesztésre 8499.76. XIX. Behajthatlanokra. Adóksogye- bek elengedésére 500. —. XX. Rendkívüliekre. Halottas kocsira 10.—. fizetés előlegre 600.—. üsző dára 200.—. Mérnöki napszámokra 20. —. Templomi kölcsön törlesztés <118.—. Kisdunai lúd javítására 800.—, Előre nem láthatókra 3732.—. B) XXI. Külkiadásokra a) Szigeti. Révész bére és ruliáza tára 213.50. Kompokra 315.—. Kötelekre 10.—. Napszámosokra 200.—. b) Mezei. Mezőcsőszök bérére 775. —. Kerti pásztor bérére 192. —. Utak, hidak es árkokra 800. —. c) Szőlőhegyi. Két hegymester fizetése 600.—. Kilencz szőlőpásztor bére 178S.—.Utak.hidak és árkokra 1353.90 C) XXII. a) Rendőrség. Rendőri tisztség fizetése 1500.— Rendőrid"-tos bére és ruházata. 400.—■. Tiz rendőr bére 2160. —. Tíz rendőr ruházata 537.—. Tolonczok és letar úsztatottakra 300. —. Városházi napszámosokra 651.—. Rendőrök felszerelésére 84. —. b) Tüzérség. Egy tűzőr bére 538. —. Két kocsis béro 400.—. Egy tűzőr és két kocsis ruházata 123. —. Négy ló tartására 366.40. Tormesztményok betakarítására 153.48. Tűzi szerek és eszközökre 344,40. Tílzőri helyiség bére 250. — . Födözet. I. Haszonbérek. Szántóföldek bérletéből 9.283,75. Dunapart 500. —. Kőbányák 85. —, Helypénzszedés 400. Ház és boltok 766.—. Gyakorlótér 600. — . II. Javadalmak. Bormérési jegíigy létből 2300.—. Pálinka mérés 5129. —. Serinél és 1954.70. Téglaégetés 622 —.Halászatl32.—Vadászat 189.— III. Jövedelmek. Kövezet vámért 5976. —. Lőporraktárért 31.—. Birtokváltozási százalékból 1000. —. Vá góhidoni vágásból 1300. —. Eb tartási díjból 300,— Tagen alap kezelésért 100.—. Gyászkocsi előfogatért 250. —. IV. Gazdasági jövedelem. Fű és sarja eladásból 1100. —. Legelő utáni fttbérből 7000. —. Erdei öl és szálfa, eladásból 10.194.72. Fasina és silge 436.—. Gubacs, főid. fű és dió term. 30.—. Csemete fa, 20.—, Trágya és szemét 100. —. V. Megtérítések. Utazási és fizetési előlegből 600.—. Kórházi ölfa fuvarért. 120.—. Szegények szerzeménye kamat 100. — . VI. Adómegtéritcsek. Városi jav dalinak illán 900.—. VII. Katonai megtérítések. Tiszti szálás s megyei átalány 1599.14. Tiszti hűl "lókért 60.—. Átutazó kalona:sá<>- szállásáért 50. —, Háló krajezárok 4244. — . Vili. Közoktatás. Reáliskolai tandíjból 700.—. Elemi iskolai 500.—. Adományokból 406.—. Alapítványi ka, inatokból 155.88. IX. Kölcsönökből. Kölcsöntőke ka, mattból 1740.14. X. Késedelmi kamatokból. Városi követelések után 200.—. XL Különfélék bői. Előre nem láthatókból 2500.— . Cselekvő és szenvedő különbözeiből 2000. —. XII, Telepodési dijakból 12.80 Rendőri birságból 120. —. Letartóztatott s tolonczok élelmezéséből 150.—. Piaczi árjegyzék kiadásáért 5 —. Szemét hordásért 220.—. Vályog vetési engedélyért 4.—. Lenengedélyért 60. —. Hirdoté sekért 80. — XIII. Pénztár maradvány. Számadás szerint 1021 46. Ö szesen 67,7 48.26. Az állami adó utáni városi pótlék 20,332.94. Mindössze 88,081.20. Breuner gróf. Tekintetes szerkesztő úr ! Hivatkozással becses lapja f. évi 90 ik számában a tárcza rovat alatt gróf Breuner Ágost úr ellen megjelent lámadó közleményre, engedje meg a lek. szerkesztő úr, hogy arra kórhes sem, miszerint ama merőben alaptalan, hogy ne mondjam rosszakaratú közlemény czáfolalául, alábbi válaszomnak az igazság nevében tért engedni kegyeskedjék. Czikkiró úr a fent czimzel t gróf urat első soron oly sziliben igyekezik feltüntetni, mintaki tudvalevőleg, nagy ellensége a magyar szellőmnek ! erre nézve szabad legyen a következőkben megfelelni : Váljon azon férfiú akj mára, a melyről nem bírom megállaui, hogy ki ne fecsegjem. Hallják csak uraim és hölgyeim, a Pikáns Lapoknak Esztergomban harm inczu égy előfizetője van ! Látom már, hogy ezután még csak azt várják, hogy 34 leleplezést tegyek önök előtt, de fájdalom ezzel nem szolgálhatok. A csintalan B"kkacsio kérlelhethm mint, mint a sir, várnunk kell tehát mig valami más véletlen ki nem deríti ezt a 34 férfi, vagy —- női nevet. ANAKREON * * 3 * * * * * * 10 (U j ii a p t á r a k.) A jövő esztendei laptárak közül a Franklin Társulat ki-1 idásában a. következő igen gondosan szerkesztett naptárak jelentek meg: jstván bácsi naptára. Alapította a mi izeretett Máj er István püspökünk, szer- tesztelte Kőhalmi K. József. A változatos, iaptár ára 50 kr.— „Falusi gazda, laptára“ gazdák, kertészek, lelkészek és, auitók szamára szerkesztette Sporzon 3ál 80 kr. — „Borászatinapiár.“ Szer , vesztette Dr. Nyári Ferencz. 80 kr. — , Honvéd naptár.“ A magyar nép számára zerkosztette Áldor Imre. 60 kr. — Lilórcz naptár. Bűnesetek, csodálatos ihletné nyék, tündérregék és sensatiós [alaudok gyűjteménye. 70 kr.— „Ros-j intli napiár.“ Szerkeszti Honfi Tihamér 10 kr. „Népzászlaja naptára“. 10 kr. es A z esztergomi nemzetőrség. (Nieclermann József felolvasása.) III. Midőn tehát a. nemző tő rse reg felál • Iibasát elhatározz, lelkes szózatok emelkedtek, a.szomszédozó városok lakosaiból a {hozzánk csatlakozásra, melyet Esztergom polgársága, hőn karolván fel. azon reménnyel,'hogy t nemsokára ni i dőn az urbéri viszonyok ki egy on ül ve lesznek, úgyis egy város locndűnk. Mi az érdemes szomszédozó városok lakosait, mint testvéreket tárt kebellel fogad a, a djuk, mind a mellett mégis an ‘V kértük és szólítottuk, hogy az , eddigi viszonyokat, meddig a lorvény .jelen állapotába,n feumarad, tiszteletben tartsák, és ezt az uj törvények szonte- jSiiese előtt ők se akarják megcsorbitani. j ^ Tekintetes első alispán ur ! úgy j hisszük teljesen megvan győződve, mint |ini, hogy az összeolvadás, nem a hatóságok fel forgatására, vagy megsérté- ;sére van irányozva, hanem tudva van- jUak a tö vényjavaslalok, melyek nem- ! sokára Felséges urunk k rályunk által megszeli lesi Itetnek, tudva van, hogy az urbéri tartozások a status által leszen kifizetve s igy a hazának mindegyik lakosa e tekintetben szabad polgár lesz, és hogy mennyiben és miképmi lehet e négy testvér várost egyesíteni, mely egyesülésből mi ndeggy ik re kim» n d hat - lan haszon áradna, nem tartozik tüze- toseii jelen tárgyunkhoz, nmrt mi a fmiálló viszonyokat meddig a törvényhozás más terén működni nem eno-ed épségben és teljes ügy ékezetünket fen- lartaní kívánjuk. De miután rendkívüli események érhetik édes hazánkat, in a csatlakozás s testvéri egyetértés minden esetre fő- fontosságu s a béke és nyugalomnak legfőbb biztosítéka és legnagyobb támasza egyedül az-eggyé főit erő. Midőn tehát a. szomszédtizó városok lakosai hazafi ni érzettől összeforrottan, velünk együtt és egybe akarják a köznéke és nyugalom feniartására a nemzetőrséget felállítani, ezen akarat felül szükségesnek láttuk a tekintetes • 'Isii alispán urat értesíteni, egyszersmind teljes bizalommal felkérni, hogv ezen egyesülést megyei és személyes köz'eimiek,Húsával ápolni s elősegíteni mé! tóz tassék. Ls midőn kérésünkhöz hozzájárulását teljes bizodalommal reméljük, mél íóztassek hozzánk, mint a nemzeti őr- sereg alakítására, úgy a béke és nyugalom fen tartására őrködő választmányhoz, minél előbb a megye részéről is tagokat, küldeni, kik velünk együtt a király az alkotmányos szabadság, testvéri egg) etertés, béke és rend fen tartására őrködni fognak. A nemzotőrsoreg alakítására kiküldött választmány tehát martius 22 én kezdő meg ülését és működését, mely alkalommal mint a jegyzőkönyv szóról szóra, mondja: „A közbéke és rend fen tartására toendőine/í legfőbbikéül lartá a választmány a, nemzetőr,soreg alakítását s itt mindjárt az egyesülés nagy elve tűzetvén ki főirányul, azon elv t. i. melyet a négy testvér város lakosai közhon jöttével tartott ősnépg.vülés közakarattal megállapított, melynek minél előbbi olórését minden jó polgár á-jtatos érzettől óhajtja, hogy t. i. mind a négy testvér város mely századok óta külön valva állott egymástól, egy nagy egésszé összeforrjon és ezen összeolvadásnak legelső alapjául a közbéke és rend fentartására szerkesztendő nemzetőrsereg szolgáljon, in- ditványoztatott s küzértelemmel megál- Ifipittatott, hogy a törvén) hatósági je- lenlog fennálló viszonyok megsértése nélkül addig is, mig a nép közös érzel mo szerint ? négy város, uovezete. tartjuk s már magánál ezen pártfogásnál fogva is kiváló érdeklődésünket bírja, az általa kiálitott képről legyen szabad egyet- mást röviden elinondenom. A kiállított versenymű tárgya nemzetünk myt.hologi újából van merítve. Emese, Álmos vezérnek anyja Ázsiából, hol a nomád magyarok tartózkodtak, megálmodj, hogy fia Álmos, kit az ősmondabeli turulmadárral nemzett,a jövendő nagy nemzeti hivatás bajnoka Ie-*z. Paczka Emesét az álom után. a fölébredés mag szkos pillanatában örökíti meg. Egy szőnyegekkel díszített sátor beljében fekszik a ruhátlan barna nő, jobbját homlokához szorítva mereng a kéjes álom látomáuyaiu. A kép apróbb részletei, mint pl. a turul- ' madár Emese inellett heverő tollai, stb. semmi o.se re sem hatnak zavarólag a be- ] nyom is ama tisztaságára, amelyet, a kényes f tárgy daczára, Paczka felfogása bennünk költ. j Azok it a hibákat, melyeket a kritikusok előbbi képeib m föltüntettell, Paczka inár ja- 1 varészt leküzdötte és jelen munkájával is 1 fényes jelét adja annak, hogy csakugyan ( méltó arra a kiváló kegyre és pártfogásra, ] amelyre őt a hgprimás érdemesíti. j Azt hiszem nem csalódom, ha merem állítani, bogy a kitűzött két nagy dij egyikét : íi jury Paczka Emeséjének fogja odaítélni. £ S most még csak egyet. ( Összejöttem a Pikáns Lapok szerkesztő- | jér.d. Beszélgetés közben rátértünk arra a j tisztességre, a mely lapját Esztergomban; . ! If N> és akkor oly titoknak jött ■ n a nyo- ' nagy terjedői mű birtokain a legbelter- jesőbb gazdálkodást űzi, mi által nem l zef.gazdászati szempontból — sok má soknak csak utánozandó például szolgálhat; — továbbá akinek messze földön ismert bii tokain az okszerű ős niiiidon irányban haladást j dző gazdálkodási rendszer világosságot terjesztŐlog és áldást,hozólag utat tört egész a legkisebb birtokosig! aki azonkívül, hogy derék és mimlon izökben magyar (volt) jobbágyai szerototót bírja, mert hisz azok valódi atyja, az elemi csapások által sújtottaknak gyá mól i tója, mig a népnevolés buzgó apostolaként .ismeretes! — aki főúri bőkezűséggel áldoz mindarra, ami nemos és hazafias! I—Végre; et mine venio ad fortissi- ! műm, aki egy hazafias, nagy horderejű 'vállalat létesítésén fél vagyonát hozta ! áldozatuk Kérdezem és a n. t. olvasó közönség elbírálására hízom eldöntését annak, váljon az ily úgy einberharáti, mint hazafias erényekben egyaránt tündöklő férfiút lehet-e, ildomos e a magyar szellőm ellenségeként pclengérre állítani ? Czikkiró úr másodsoron azzal vádolja á közönség előtt czimzett gróf urat. hogy uradalmain német tiszteket tart. s akik közölök megtanul Lak jól magyarul s honosait polgároknak kezdték magukat tekinteni, azokat szépen elho csaj tóttá.! Hát bizony czikkiró úr ez minden alapot nélkülöző állítás, igazi nevén koholmány, mert tény az, bogy a czimzett gróf úr gazdatisztjeitől *a magyar nyelv tudását határozott,an követeli nem csak, de ennek hiányában gazdatisztet birtokain nem is alkalmaz, már sok év óla, — tény az is, hogy gazdalisztjeinek háromnegyed része ma is részint bennszülött, részint honosait, magyarok s tekintet nélkül születésükre, — ii megtámadott gróf ur szolgálatában igen jól érzik magukat ; tény továbbá az is, hogy szolgálatában cl aggott 3 magyar tisztjét^.lobbi időben oly fényes nyugdíjjal látta el, melyhez hasonlót czikkiró ur alig fog felmutat hatni, — amennyiben pedig tény végre az is, hogy tiszteket szolgálatairól el bocsájt, meg kell jegyeznem, hogy a megtámadott gróf ur tudtommal, — pedig régi tisztje vagyok a, meg tárna dőlt gróf urnák — alapos ok nélkül soha. tisztet el nem bocs,áj tett, az utóbbi időben pedig — és ezt 10 évre teszem, csupán egyszer jutott ama, kényszer helyzetbe, hogy egyet elbo- csájtott, nyomban hozzá teszem azonban az okot is, hogy miért, azért; mert megbizhatlan, szóval haszontalan volt, korántsem azonban azért, mintha az elbocsájtott akár magyar, akár magyarosodul szerető lett volna, sőt ellenkezőleg — nem volt magyar. Meg kell felelnem czikkiró urnák azon támadására is, mely — eképpen szól : lehet, hogy Pilis Maródira is egy darab Bach-világ var, hát ebbeli félelmük akár czikkiró urnák, akar a pilis-ma ró Útiaknak nem csak korai, de sőt alaptalan is volt, mert hát éppen ellenkezőjét fogják látni ama már is rettegett Bach világnak, amennyiben ténnyé vált, hogy a, pilis-marói,hi alig 400 hold iyi bérbirtok kezelésére c apán egy béresgazda leküldéso vált szükségessé. ■— Eme, vu!gó BachIru szár minden izében magyar, németül pedig ogy szót sem tud — tehát nem féldmes, kiről azonban — mellesleg mondva — kipróbált, érteltnessége, szorgalma es hűségénél fogva, mármost, felteszem, hogy az eddigi jövo- dolmezőtlen p. maróthi birtokát — a magas bérösszeg daczára, is — jő vedel mezővé tenni képes leend. Zseliz, 83. 29. XI. Rovara Frigyes {.av (faliszt.
