Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 96. szám
Sr'MW'ru B I'íilaii, Klauzál Gábor, gr. Eszterhnzi Pál és Mészáros Lázár tudtak, Ik>üy a, király által szentesített törvény alapján nemcsak joguk, de kötelességeik is ynimak a haza, iránt és szeplőtlen jellemük, buzgó Imádságuk, de különösen jeles tehetségükön megtörött egy ideig az ármány hatalma. A nemzet igaz jogát soha semmi körülmények közt feladni nem voltak hajlandók, igy történt aztán, hogy a nemzet megalázását görbe utakon ipái hódiak elérni. Fe 111 uszították ellenünk a szerb, oláh, szász és tót atyafiakat, kik aztán vérszemet kapva, az ily úri barátságon tizedelni kezdték az alvidék magyarjait. Ugyan azon nap, — mondja Horváth Mihály, ugyanazon pillanatban kezdte meg alatt omos működését a reactió Becsben, melyben a nemzet régi reform törekvéseinek diadalát ünnepié. Ily körülmények közt mi volt természetesebb, minthogy a magyar kor mánynak is gondoskodni kellett arról, hogy a haza,, védő kar nélkül ne ma rádjón. Gel ich Richard honvéd tábornok Magyarország függetlenségi harcza czimű munkájában azt Írja, hogy a király ő Ftdsége által szentesített nemzetőrség felállítása csak május felé vette kezdetét és e végből a toborzás május 20 án kezdetett meg. A történetírónak ezen állítása fényes bizonyítékot nyújt arra nézve, hogy Esztergom város közönsége sokkal előbb belátta azt, miszerint az a szabadság, melyet a nemzet békés utón kivívott, csak Írott malaszt, melynek biztosítására a férfi kar is igénybe fog vétetni. Ugyanis az esztergomi neinzetőrsereg alakulását levéltárunkban őrzött, azonban nagyon is megcsonkított 1818 ik évi jegyzőkönyv igy Írja le : 1848. év márczius hava 18 án sz. kir. Esztergom városában Pinke István főbíró ur elnöklete alatt, az egész tanács, választott polgárság, számos városi polgárok, valamint szinte több szt. tamási, vízivárosi és szt.-gvörgymező városbeli lakosok jelenlétükben nyílt ajtóknál ős gyűlés alakjában tartott nyilvános közgyűlés alkalmával (642. sz.) indítvány tétetett, miként az európai általános mozgalom, úgy szinte nemzeti átalakulásunkkal járó fejlemények közepette a netalán szükségeltető then, Trón, vagy önvédelem tekintetéből, ezen város kebelében is, a fennálló polgári századok eggyé olvasztása mellett rendes és számosabb őrsereg volna mielőbb |felállítandó. Mely indítvány a fonforgó körülmények közt czélszerűnek ismertetvén, ugyan annak eszközlésbe vétele és az őrseregnek a hozandó uj törvény megelőzésével ideiglenes rendszeresítő sere, valamint a rend és közbátorság megőrzésére, Pmko István főbíró urnák elnöklete allatt, Krakoviczer Ferenc/, Meszéna János, Kakas Ferenc/ kapitány és tan esős urak, nemkülönben Lei polder József szószéi lő, Bleszl Albert, Nil ter Ferencz Hell Péter, Beszo Ja nos, Horváth Mihály, Gianono János, Szegosdi József polgár urak, Mai ina János számvevő, Palóc/,i Tamás, Meszes János, Ács Flórián, Schabornák Károly, Szóda Mihály, Niodorinnnn Ferencz ifj. Burány János kebelbeli polgár urak, úgyszintén Foiclitinger Sándor, Újvári Ferencz, Kiczing Mihály, Ukrovics Fe rencz, Schönheck Ignácz, Gantner Fe- rencz, ifj. Farkas Sándor, Pach Károly, Gero Antal és Szitás András urak bizottsági tagokul neveztettek, eljárásuk iránt, annak idején jelentésük heváratván. Ezen határozat, következtében a kiküldött bizottmány 1848. évi márlius 22-én Pinke István elnök és Mai ina János jegyző aláírásával a következő felhívást bocsátotta közre : „Hazafiak ! Az alkotmányos szabadság és a köz bátorság leghívebb őre a honfi Az or- országgyülés, a nem/,éti őrsereg minél előbbi felállítását legfőbb teendői közé tűzte s addig is, mig a törvény erre minden hazafit kötelezni fog, Esztergom városának f. ó. márczius 18 án Szt.- Tamás, Ersek-viziváros és Szt. György- mező városok lakosainak hozzájáradtával tartott ős népgvülése egyes akarattal é-i közérzetemmel a nemzeti őrseroget a hazafiak üuténytes hozzájárulásával fölállítani elhatározta. Az e végre kiküldött bizottmány mai nap nyilvánosan tartott ülésében négy őrtanyát rendelt, hol a honfiak magokat nemzetőrökül az alkotmány előtt beírhatják u. m. a) szabad kir. város, b) Szt. Tamás, c) Érsek-Víziváros és d) Szt. György mező városok városba zajnál s addig is, mig a három utolsó helyen a beiratás megkezdetik, hazafiui lelkesedéstől áthatva a sz. kir. város házánál a Leiratás azonnal megkezdetett és az albizottinány, naponként d. e. 10 órától 12 óráig együtt leend. Hazafiak ! A bizottmány hiszi, hogy minden hazafi, ki a nemzeti őrserogbo állhatásra képességgel hir, a nemzeti őrsoroghez önkénytosen csatlakozni fog. A bizottmány teljes bizalommal várja, hogy minden becsületes hazafi a. személy és vagyonbátorságra őrködend és a köztiekét háborgatni nem engedi. Hazafiak ! jelszavaink : Éljen a ki ály, alkotmányos szabadság, testvéri egyenlőség, béke es reud.“ Egy alkalommal ugyan ezen bizottmány á fent jelzett napon tartott üléséből Esztergommegyo első alispánja Andrási Mihályhoz a következő átiratot intézte, mely becses bizonyságul szolgál nemcsak a nemzetőrségre nézve, hanem világot dérit arra is. begy a szomszéd három város polgárai már ezen időben önként csatlakozni és eggyosülni óhajtott Esztergom kir várossal ! Tekintetes első Alispán úr ! Azon nagyszerű mozgalmak, melyek az emberi szabadság kivivására, a jog egyenlőségre egész Európát felvillanyozták, körünkbe is elhatott s folyó évi martins 18 án szab. kir. Esztergom városában szomszédozó Szt-Tamás Érsek viziváros, és Szt györgymező városok számos lakosainak hozzájárul tavai ő-.nópgyülést tartottunk, a személy és vagyon bátorság ói ködöse felett intéz kedoudő. A nagyszerű átalakulás, mely hazánk ban új életet szült, a nép öszhangzá- sára új intézményeket igényel, s mi hálát adunk Istenünknek, hogy azon roppant események, melyek a polgári jogok és kötelességek egyenlő felosztására történtek, békés utón polgári vér nélkül fejeztettek he. Felséges urunk kinlyunk, királyi trónját a polgárok bizodalmára fek- tetto s e szerint minden hazafinak kötelessége azt híven megőrzőm, élotóvel és vagyonával fen tartani. És ezen érzettől áthatva Esztergom város polgársága hazafiui kötelességéhez sorozá a nemzoti őrseregnek ön- kónytes liozzájárulássali felállítását el határozni addig is, mig a törvényhozás e tárgyban minden hazafira köte- lezőlog intézkedni fog és pedig előzőleg azért, mert az átalakulás korszakában találkozhatnak a nemzeti korszabadságnak oly elleuségei, kika közbékét, nyugalmat, a személyt és vagyont háborgatni s megtámadni vakmerőskfidhet nek, a becsületes hazafinak pedig, * valamint az alkotmányos szabadságot Telemnek és a csábi tó Integetéseknek ecsetelésével untatni. Csak annyit említek meg, hogy néhány hét múlva a fővárosban, egy csinosan bútorozott kis szobában találjuk Esztikét. Mindennapi történet! A lány hisz az örök boldogsággal kecsegtető esküknek és Ígéreteknek, és ott hagyja a szülei hajlékot, hogy kövesse azt, akit romlatlan kedélyének egész őserejével, tapasztalatlan szivének lángoló szenvedélyével szeret. Néhány hónapig zavartalan boldogság, melyben minden szó ölelésbe, csókba fullad, melyben minden érzés szilaj boszorkáuytánczot jár, — fokonkénti ethidegülés, zavart ra-mtegetőzésele, végre az összekötés obiigát akadályainak elsorolása, a rövid időre való elválás kényszerűségének fejtegetése, ujabb Ígéretek és eskük a minél előbbi visszatérésre. Sz ige ív E i/tike egyedül mi rád. De Ő még mindig bízott és remélt. Kicsiny szoltájába zárkózva elábrándozott azon boldog időről, melyben a forrón szeretett férfi, legyőzve, a boldogságok Htjában álló akadályokat visszatér, hogy aztán őrökké éljetek együtt ... Oh ha a légvárak építéséből meg lehetne élni, akkor Esztike nemsokára dúsgazdaggá leendett volna, de igy azon csekély Összeget, melyet kedvese eltávozásakor átadott neki, csakhamar felemésztő a drága lakbér, a — habár nagyon is egyszerű — étkezés, — egyszerre csak beköszöntő félben volt a nyomor és Dezsőről, a várva várt kedvesről, még mindig nem érkezett liir. De azért Esztike angyali szivéhez csak nem fért a gyanúnak árnya sem. Szilárdul j bízott benne, hogy Dezső nemsokára vissz a tér és vele a kicsiny hajlékba a jólét és a boldogság ; hogyan is kételkedett volna csak egy perczig is, mikor elválásuk alkalmával pirulva súgta meg Dezsőnek azon édes titkot, mely neki — ha a becsületnek végső szikrája is ki nem hamvadt szivében — szent kötelességévé teszi, mielőbb visszaadni a leánykának el rabi ott becsületét. Addig pedig dolgozni fog szorgalmasan, hogy megélhessen, hiszen boldogult jó anyja megtanító őt mindennemű kézimunkára. A jószivü házmesterné — kihez kérésével fordult — szerzett is neki nemsokára munkát egy színésznőnél. A munka fölötte sok. a munkadij aránytalanul csekély volt, és neki alig egy két forintja még. Éjjel nappal dolgozott szakadatlanul, mert jól tu- dá, hogy nemcsak magáért kell dolgoznia, hanem azon ártatlanért is, kit szive alatt hordoz. A munka elkészült. Esztike sietett vele a színésznőhöz, ^nagyságának ép vendége volt ; egy perczig habozott tehát, midőn a komorua jelenté hogy a varróleány vár künn, — ejh de ki fogná magát egy szegény varróleány kedvéért feszélyezni! Bocsássd Őt be ! Esztike belépett. A látvány, mely szemei elé tárult, megtanitá őt kételkedni az'Sínben. 0 nagysága előkelő hanyagsággal terült el a kereveten, és lábainál ült, karját ka hölgy karcsú dereka köré fonva — Dezső. A lányka nem csinált „jelenetet“. Gépiesen vette a pénzt, melyet a színésznő átadott neki és távozott. Két hétig feküdt'forró lázban élet ós halál közt, de végre diadalmaskodott az ifjú életerő, és Esőiké —- hála a derék házmesterné derék g<ubz - sónak — életben maradt. A perez, melyben anyává volt válandó, mindinkább közeledett. Kifogyva mindenből erőtlensége folytán képtelen lévén a munkára, kénytelen volt a házines terűé tauá- csát követve, felkeresni csábitóját, hogy irgalmat kolduljon nem magáért, hanem gyermekéért. Nem bocsáták őt be. A szolga egy borítékkal tért vissza gazdája szobájából, mint a leánykának megvető mosollyal nyújtották. Esztike undorral dőlni el a borítékot és eltánfcorgott. De erőtlen lábai nem bírták őt messzire és az útezára leérve, csakhamar ö'S/.eiogyolt. Midőn magához tért, fényesen bútorozott hálószobában találta magát. A lakás ura gondosan ápoltató őt., dajkát fogadott gyermekének, és e határtalan nagylelkűségéért a leányka felgyógyulta után mindössze is csak annyit kérdezett tőle, hogy — akar-e kedvesévé válni, vagy jobbnak találja-e fiacskájával együtt, a főváros nyomorában elveszni. Az anyai érzet és az egyszer megizlelt nyomortól való félelem diadalmaskodott az erény a becsület szava fölött. A gyermek meghalt. A nagy ór is keresett magának más szeretőt. És Esztike — mogundorodva a világtól és önmagától — követte példáját. Szánjátok őt! Megérdemli szegény. És vele együtt megérdemli talán a társadalom ama számkiüzötteinek nagyobb része, kikre ti oly mély megvetéssel szoktatok lenézni, ha esténkint végig sétáltok Budapest legélénkebb sétányain. KÁRPÁTI JÁNOS. ügy a személy ós vagyonbátorságot meg- Órzeni egyik legszentebb kötelessége. Utóhangok. A napokban egy tekintélyes társaság élőit szóba kerülvén az esztergommogyei bizottsági tagok megválasztása s midőn erre vonatkozólag ogy valaki által az hozatott fel, miszerint talán Jogész megyében oly nagy érdeklődéssel és költekezéssel seholsem folyt le úgy a választás, mint Esztergom város első "és harmadik választó kerületében és kiváltképen még Nyerges-újfalu] községében. Erre rögtön egy valaki azt a találó megjegyzést tette, miszerint habár volt, is Esztergomban egy kis ivás közötti kézszoritás, a két helyen történt yálasz- tás között azonban még is az a nagy különbség, hogy Esztergomban az iű- tel’igens jelöltek kezeiket ily mérvű eszközökkel nem szennyezték be, ellenben a ny.-újfalui éppen az intel 1 igentia volt az, ki csak is itatás és etetés folytán vergődhetett zöld ágra és hogy volt is ám ott muzsikaszó mellett olyan di nőm-dánom, hogy egy kis követválasztásnak is beillett volna, pedig kár volt evégett az uradalmi jelölteknek magukat, úgy megerőltetni, mert enélkül is meg lettek volna választva és akkor le,alább nem lett volna alkalma a választó közönségnek gyönyörködve hallani azon valóban morál jellegű meglecz- kéztetést sem, melyet a község háza udvarán egy ottani befolyásos egyén az általa összehívót,t jelöltek érdeke ellen, az egyik uradalmi jelölt, részéről elkövetni merészelt, visszaélés és nemaleg- tis/teségesebb eljárás végett nyíltan és leplezetlenül mondott <4, illőt,őleg úgy Isten igazában könyv nélkül olvasott a másik uradalmi jelölt ősz fejére. Váljék tehát egészségére ! Egy szav a z ó. Válasz, — Brutsi János nr intorpellátiójára — Brutsi János képviselő ur interpellálta a polgármester urat, hogy bír o arról tudomással, hogy az „Egyetértés“ nem zengett dicséneket a rendőrségről és hogy azokat az epés híreket a rház- bó 1 “ Írja egy tisztviselő, a ki fizetés felemelésért is folyamodott Az „Egyetértés“ nek én vagyok a levelezője és a régi fizetésem vissz,a- i állítását is én voltam bátor kérni, nem ugyan az interpelláló ur kegyes engedőimével, hanem más, tekintélyes képviselők ráb szélese folytán. Sajnos a tekintetes közgyűlés nun szavazta meg. Az interpelláló éle tehát alattomban ellenem volt intézve. Majd elmondom az okát. Egy megdöbbentő rablógyilkossághozta izgalomba a várost. Minden ember sietett a borzasztó tett színhelyére. Sokan az udvarba is behatoltak. A rendőrség engedte a kiváncsiakat behatolni. A rendőrség ezen eljárását minden ember helytelenítette. Tudósításomban ezt megírtam, megírtam egyéb dolgot is, a miről tekintélyes emberok indignálódva beszéltek és a miről közvetlen meggyőződést szereztem. Én megtörtént dolgot irtain ós igy nem tartozom felelősséggel senkinek. Tudva azt, hogy igazat irtain, alá vetem magamat egy közösen választandó becsületbiróság ítéletének. Elvárom, hogy az interpelláló ur ezt elfogadja és intézkedik, hogy bizonyítékaimat felmutathassam. Fájdalmasan panaszkodik az. interpelláló ur, hogy én hírlapi hiroket is írok. Ugy-e bizony nem szólt volna akkor egy szót sem, ha az „Egyotór- lósben a következőket olvasta, volna : M o g v á 1 a s z t o I t á k B r u c s i J á nos s z e s z gy á r o s u r a t, ni e g y o b i z o t L- sá g i t a g n a k. A lel k e $ e d ó s a
