Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 94. szám

nu nézte'; fel, n 1 (igények virzsiniá.^ i v c - két cűii:í.ltakT a nagy nóptongor végtelenül föl volt izgatva.

A templom előtt való névtelen tér gazdátlan ákáczai alatt állottam Yidorr.il.

Nagyon vidor hangulatban nyilatkoztunk a tragicus színi viszonyokról, az osztdrgomi rettenetes saisonról.

— Tizenharmadik számú szobát kaptam, midőn pénteken Eszteigomba érkeztem ! — kezdte szeretetroinóltó gal- genlnimorral.

— Épen igy kezdődnek a humoreszkek.

— Majd Írok is róla egyet.

— De ne felejtse ám ki a próbákat !

— Dehogy felejtem.-- Kezdje a figurás kályhán, melynek csudaerejéről olyan óriás dolgokat beszélt önnek Völgyi György Budapesten. Hogy olyan hőség keletkezik a színházban, hogy a publikum szinte tiltakozni kezd. Ah a publicum ! Milyen szép a mi publicumunk otthon. Milyen regényes situatío azután az a mint a fagyoskodó kis színésznők sorba körül illik a rideg kályhát s nagyokat fohászkodva melengesznok egy- ogy meleg nótán, a mit ön hatszor is elénekel, míg a szerencsétlen csillagzat alatt született czigányok kezdik megérteni, hogy nőm a Gottorhaltóval van dolguk. Olyan bőgős nincs is több Európában. Összes tehetsége abban áll, hogy egyik kezével mereven belekapaszkodik a bőgő nyakába s a másik kezében tartott vonóval a négy búron addig combinál, mig egy olyan hangot csel ki, mely legalább távoli rokonságban áll a többi hegedű hamis hangjaival. Kezdődik azután egy olyan macs- kazone, hogy legegészségesebb fogain kát is fájdalom nélkül húzhatnák ki.

— Valóban értem a közönség közönyét.

— De értse is kérem egészen. Lássa az esztergomi közönség olyan természetű, hogy nem részvétből akarja pártolni a színészet ügyét. Láthatta és őro/ho tA, hogy a maga játéka iránt milyen melegen lelkesedett, hallhatta az elismerés tapsait, láthatta a közönség megelégedését. Jobb népszínmű, énekes még nem is lépett föl nálunk — bocsásson meg, hogy ilyen kérlelhetetlen vagyok — s mégis a viszontagságos viszonyok, az a vergődő nyomorúság, a mi bizonyára jobban fáj, mint mulattat, távoltartottak azok közül nagyon' sokat, akik már hozzászoktak magának a népszínházban is tapsolni.

— Do azért én mégis humoreszket

Vök.

— (Lak ne esztergomi thémája lenne !

— Hijz az annál érdekesebb !

— De tudja már, hogy akárhogy is enyhít a humoreszk hangja, a sorok között mégis kijuthatna azoknak is, a kik egész ártatlanok.

— Nem jut ki másnak, csak nekem Es vidáman kaczagva vonultunk a

színház felé. A jégverem már ki volt világítva. A rettentő zone kar, már erősen hamisítódéit.

És Vidor min dazu Ital úgy énekelt és úgy játszott, akárhacsak a népszínház doszkáin minden veszély és hiány nélkül a maga aranyos elemében, vnlor- sága teljében volna,.

AUCUN.

k nőkről s a nőknek

A női szemérem az első bukásig tiszta, tudatlan, ártatlan, hanem amint azon átesett, akkor megeleveníti benne a kiistály átlátszó kedély, nem kell neki többé tanító, tud már mindent;

sőt újakat is teremt. Jókai.

*

A nemesebb asszonyi kebelnek legveszélyesebb, de egyszersmind legszebb tulajdonai közé tartozik, hogy magát

mindig egynek szenteli. Eötvös.

*

Semmi sem könnyebb, mint ócsárolni

azt, a mit nem értünk. Castelar.

*

Léha, frivol ember nevetségessé tehet, boszanthat és szurkolhat, de aki csak némi ön becsérzettel bir, lemond arról a jogról, hogy másokról kicsiny lőleg gondolkozzék. Gőthe.

*

Az önszeretet a legnagyobb hízelgő, és ügyesebb, mint a, világ legügyesebb

emberei. La Rochofoucauld.

*

Bármily csalfa a remény, legalább kellemes ufón vezet bennünket az életen végig. La Rochofoucauld.

*

Ha gyermekünk nagyobb, szeretjük, mert már évekig szerettük s ha még kicsi, szeretjük, mert még nem volt időnk hogy eléggé szeressük.

Eötvös.

*

Mi volna a szerelem, ha nem feledne, meg nem bocsáthatna mindent?

Hatalmasabb az a halálnál és erősebb a pokolnál; heves mint az emésztő

láng és kötelékei vasnál erősebbek.

*

A szerelem, a szív e vészthozó betegsége a beteg barátai által gyakran oly gyógyszerekkel orvosol tátik, melyek magát a szivet is széttépik.

Maquet.

*

Szeretni és nem szerettetni. Lehet ennél nagyobb kin? Az elhagyott szív mint a puszta, csak kígyók tanyája. A legszebb gondolatok saját súlyoknál fogva a lélek mélyébe esnek vissra, mert senki sincs, a kivel azokat közölhetnéd és a lelkedet égetik, szaggatják. — Még a halált is közönynyel várod: hisz egy puszta szív az, a mit

nálad talál. Castelar.

*

Ha egy férfi szív heves kitöréseit, egy sokat küzdött jellem érdességeit, egy szerető uő mosolyai meg nem szelídítik, bizonyos vad jelleget öltenek fel, mint a művelés nélkül maradt mezők. Vihar után nincs nyugalom; az éjio nem derül hajnal, a kételyt nem váltja fel hit és a fájdalom nőm talál

vigasztalásra. Castelar.

*

Az elveszett boldogság nem szerezhető vissza soha; az igazi szerelem nem ismétlődik kétszer az életben.

Poc.

Egy pár kék szem.

(Kavicsok és gyöngyük.)

I.

E;. y pár kék szem.

Hát van ebben még valami uj ?

Nem megénekelték-e prózában, meg versben mióta lant és czitera szól, hogy micsoda bábája van egv pár kék szemnek ?

De ha a világ összes kék szeméről meg vannak már az epithetonok, a magáéról kedvesem, még mindig kevés az a sok szép, a mit a kék szemekről regéltek.

Mert a maga I.ék szemei nem olyanok, mint a többiek.

Egy pajkos gyerek mosolyog ki azokból, mikor a menyországot nézem bennök s a osintalanság bája tündöklik reám, mikor a hűség nefelejcsével hasonlítom össze.

Kineveti a merengő ábrándot, hogy mindjárt rá az ábrándok világába merüljön s a mit el nem akar mondani, azt rám nézze. Ah, mit nem tud elmondani egy nézésével ! Milyen mély, milyen kincses nézése van !

Egy szempillantással el bírja mondani, a mit Júlia fölvonásokon keresztül turbékol; egy szempillantással el tudja hitetni, hogy van menyország s van pokol.

Egy pár kék szem már egy pár forradalmat tudott csinálni a világtörténetben. A maga szeme- párja a világ összes forradalmait föltámasztja bennem.

Le tud vele merülni a szív legfenekére s meg tudja mondani, hogy van-e ott gyöngy.

Be tndja tekinteni az ezeregvéj tündérországait, hogy visszatukröztesse mindazt lelkemben.

Meg tud verni vele.

Meg tud bűvölni vele.

Oh tudna-e örökre szeretni is vele ?

Nem kivánkozuím föl sohasem a menyországba, ha tudnám, hogy nem fogok ott találkozni a maga szép szemepárj ival.

NQm kívánkozom föl sohasem a menyországba, ha enyim volna a maga s/.e nép írj ínak minden gondolata s minden érzése.

Lássa nekem már meg kell bocsátani a kedvesem, hogy ilyen rajongó vagyok. Merényletet követtem el s gúnyos mosolya legyen büntetésem, hogy Írni akartam a maga csodálatos szeme párjáról,

U. P. d. A.

A rablógyilkossághoz.

Súlyosabb gyanüokok miatt le vannak eddig tartóztatva a következők : Zsu fűk (alias Hunyadi) László, Grub its. Csáki és Mihalovits Ferencz csizmadiák Sajátszerű, hogy mind a négyen becsületes magyar csizmadiáink gl ódájába valók.

*

Stúrné cselédjéről, Scliieimé Fran- cziskáról beszélik, hogy csütörtökön, a rab lógyilkosság napján délelőtt siránkozva. fakadt ki úrnője szeszélyes bánásmódja miatt.

A véres nap reggelén ugyanis Stúrné kiadta neki azt a parancsot, hogy akárhonnan is, de kerítsen okvetlenül szarvashúst.

Az agg cseléd befutkosta az egész várost, de seholsem talált szarvashúst s midőn Dóczy Ferencz boltjába a szokásos kiflikért érkezett, köuyezve panaszkodni, hogy milyen kellemetlen órák várakoznak reája otthon, mert nem bírta teljesíteni úrnője parancsát.

Azzal vigasztalták, hogy csak húzza ki valahogy a. telet a szeszélyes úrnő házánál, majd akad azután tavaszra kellemesebb szolgálat is.

Ezzel a vigasztalással tette meg a

szoronctétlen a legutolsó utat hazafelé.

*

Stúrné házának egyik szomszédos kertjében egy vércsöppekkel borított körítés deszkát találtak.

A rendőrség a vérnyomokat mutató deszkát azonnal a vizsgálóbirósng elé hozatta.

A deszkán csakugyan vannak vér- csöppekhez hasonló nyomok, a miket ha a szigorú vizsgálat is megállapít, akkor a rablógyilkos menekülő ulja uj irányt nyerne a vizsgálók előtt. Akkor méltán hitelt lehetne adui azon állításnak, hogy a rablógyilkos vértől csepegő szerszámmal, vagy megsebzett kezével a Kapa-féle kerten keresztül menekült.

*

vak kegyeletes áldozatainak eme drága emlékét is lerótták, főleg 1543-ban Szolimái) azt az ostrom alatt kérlelhetlenfi 1 halomra omlasztá, s romjainak uégyszögü köveiből védvárat építtette. Ez évtől 140 éven át a török uralom alatt nyögött, s valóban „de- solatione desolata fűit !“. — Széchenyi Gy. érsek 1695-ben az'esztergomi és budai vár fölépítésére 180,000 ftot hagyományozott végrendeletileg. Gr. Bnrkóczy Ferencz érsek pedig b.e. Mária Terézia királynénktól várral megajáiidékoztatván, mindent elkövetett, hogy a harezviszályok miatt innen Nagyszombatba átvitt főkáptalant eredeti helyére visz- szahozza, s az egyháznak romjaiból újat építsen ; de tervét bekövetkezett halála teljesedésbe vinni nem engedé. Rndnay S. bib. lig. prímásnak jutott a szerencse a fokáptalannak 277 évi távolét utáni visszaállítása után a nevét örökítendő basilika építését megkezdeni, mely 1>. e'. Kopácsi József hg- pr. ala't erélyesen fo 1 ytattatván : most dicsőén kormáriykodó Nagykéri Scitovszky J. bib. érsek s magy. orsz. lig. prímásnak rendkívüli áldozatai, s kimerítlietlen gondjai következtében hiszszük, miszerint habár a délkeleti torony egészen nem is, de maga a basilika különösen annak belseje pár hét múlva tökéletesen elkészülend, s még ezidén fölszenteltetni, s a sóvár kebellel abban a mennyei kegyszerekben mielőbb részesülni óhajtó helybeli, sót egész magyarhoni hívek örömére mint nyilvános imahely, "legnyittalni fog. — Mennyire korlátolt terünk engedi, lássuk a kath. magyar egyháznak emez ékes jegyesét teljes szépsé- gt‘hi*ii. Mindenek előtt tervét ezen fóogy- h íznek Pakli építész kezdé, de ennek halála

után H:Id Károly pesti építész az eredeti tervről eltérő többszerii módosításokat tőn. — Építése kezdetével az alapkőbe tallérala- kú em lék pénz tételék, melynek hátlapján Rndnay mezéiben (en Profil) vada látható. Területi nagyságát illetőleg : az egyház szélessége 336L hossza, az oldalához csatolandó primási lakkal 660’, magassága 61’. Illő- részét 10 corinthi oszlopon, s 26 pilaste- ren nyugvó homlokzat ókítendefcte az eredeti terv szerint, mely azonban inár módosíttatott ;a szögrészekhez pedig kiszökellő tornyok csatlakozandnalc. A dunai homlokzatot 4 pilaster ékili. s e föl irat: „Quae

Sursum Sunt, Qua éri te“. — A közép emelkedő s tizenkét fél körű ablakon világot nyerő, rézfödelíi kúp 250’ magas, s átmé- retben 82’-nyi benső világossággal, lS’-nyi gerendázat alatti, 30’ magasságú, huszonnégy oszloptól környezve. A kúp talapján a négy evangyelistn szobra áll. Mag.it az egyházat a lapos tető magasságában folyosó és számos szobor környezi. A dunai oldalon a. fölirat fölött Sz. Péter és Pál apostolok. Sz. István s László királyaink 18’-nyi magasak. A melső részen a Ifit. Remény, Szeretet csoportoz,itban más szobrokkal, a többi magasságban 9’, szélességben lS’-nyi domború ; jelesen a koronának a Magyarok Nagyaszszonyához folajántása Sz. István által s a követek elfogadása, kik Sz. Lászlónak a keresztesek feletti vezórséget ajánlják. A dombormíiveket Meixl. a tömör márványfa rágván vokat Cassegrande készít,é. A kúp és templom belsejének fresco fest vénye Murait (müncheni) által már bevégezve ; de az egyház hajója két oldaloltárának kövesbe siikcríilt fresuoképe idővel olajfestménnyel

fog felváltani. — Tulvilági képletekkel árasztja el képzerőnket, s a kegyelet legszentebb ihleteit ömlesztí reánk a Mária mennybemenetelét ábrázoló s 40’ magas és 20’ szélességű (s igy a continensek legnagyobb olajfestménye) főoltárkép, Grigoletti Michael Angelo velenczei festesz remekműve, lei a jeles miiért a kialkudott 1000 na- poleonarany helyett 32,000 pengő forintot j kapott. A nagyszerű orgona, indy a kar- jzuttól majdnem a hol to atig, s a jobb és j baloldali templomoldalig terjedő tért foglalja, Mozer Galzlnirgi) orgonász remek készítménye. A hirangok (köztük egv 140 má- zsányi) Linzben öntetnek. A székek müfa- ragványait Leistler (bóoú), a többi asztalos munkát Lovászuk esztergomi asztalos L eszi - té. A miseruháit Becs és Lionban, a vasművek Pesten Schosernél rendeltettek meg. Az aranyozás helybeli primási aranyozó Pau- 1 inonn Ede vitetett véghez. A márványzás és 'és fénymázolással Mosbmker és Kuudela (bécsiek) bízattak meg. — Nevezetes a fő- j templomba bekebelezett két, jobbra a Sz. Ltváu s balra a B ikácsféle kápolna: amabba;; va 1 a. egyideig látható a 25’ magas s 16’ szélességű, s sz. István megkereszteItetéséf ábrázoló kép, 6'|3 rőfiiyi vásznát e czélra sa- játlag készített szövőszéken Esztergomban szőtték ; maga a festvény egri születésű hazánkfia Hess Mihály müve. E kápolnában látható m >g két jeles, carnuui márványból készült emlékmű; egyikét az 1809-ben elhunyt főiig. pr. Estei Ambrus KArolynak állítatták testvérei, melyet Cauova útmutatást szerint Pisotii készített Modenában; a másik emlékű Sz. István vértanút ábrázolja Ferenczinktől. — A balfelőli Bakácskápolnát Tamás érsek 1507-ben a várhegy távo~ labb részén épitteté, melyet azonban a ba~ silika építése közben (1824-ben) 1600 rész' re szétszed'ele, s a tágas téren ismét felállítottak, mint befalazott emléksorai mutatják. — Legnagyobbszerii a sírbolt, melynek bejáratánál két óriás szobor, a Béke-és Hil- hatatlnuságé látható, készité Schrott. A kúp alatt oszlopalapoktól környezett tö nör márványoltár áll. A sírbolt csarnokaiban nyugszanak: Ambrus főiig. Kíró ly (1809)R i laay (1831). s Kopácsi (1847) sPakli épitészbullái, valami it több mis egyházi s világi nevezetest) egyéniségekéi, mint a vár utösó parancsnoka Sliuekuechtéi is (1732). láthatók még itt is a közép, különösen Corvin Mátyás korának némely becses sirtöredékei befalazva, u. m. Corvin Mityás neje- s Arra- gouiai V. János esztergomi érsek nővérének emléktöredékm .Anno Domini 1482“ föli - rattal ; továbbá Vitéz János érseknek két emlékköve, melynek föliratai következők : a) „Immortale Decns s . . . . s Et. 0 nnis. Gloria. Doctrinae. ReligiouD. Honor. Joannes. Jacet. Hie. Patriae. Pater. Optinms Ille. Cui. Caput. Oniabat. Strigonieusis. Apex Oblit. Sexto. Idus, Augusti. Anno.... ’.b) Riverend’ssimus. Dominus Joannes. De Zredna. Dioecesis. Zagrabiensis. Arcbi Epís- copus. Strigoniensis. Primas. Et. Aposlohcae Sedis. Legátus. N.itus. Excellens. Doctrina, Ingenio. Praeclarus. R^gigione. Pius. Ob üt. Sexto. Idus. Augusti. Anno. 1472. Cuius. Animae. Misereatur. Deus.“ — Még két ] érdekes ősfelirat, az első 1304-ből;“ Nomine Guilelmi. Sum. FacUis. Terra. Oinis- que. Cui. Quod. Et. Exislens. Tern, Ci- nisque. Fűi. — — -- Anno. 1304. Arcbi.