Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 92. szám
Esztergom, V. évfolyam. 92. szám. Csütörtök, 1883. november 15-én Városi s megyei érdekeink közlönye. JA EGJELENIK HETENKINT KÉTSZER VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié....................................................6 fél évre..........................................................3 nej/} e»lévre ...................................................................1 E gyes szám ára 7 kr. fit — Id0 SZERKESZTŐSÉG: ^FALZ-HÁZ ELSŐ EMELET IiotiÍ ív lop szol lom i részét illőit"» liiV/.leméuyok I(iild<,ud8l(. KIADÓ H~M/ ATAL: iZECHENl'TER ^ry, hová :v hivatalos s íi magán hirdetésük, ;v nyill.lérbo szánt közlemények, előfizetési pénzek és reelamálásnk inlézemlök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS llllíllliTIÍSHK 1 szótól 100 szóijr — fi t, 75 kr ] 00—200-ig . 1 „ 50 „ 200—000-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. M A (1A N1111 ’ I > 101! ES E K megállapodás szerint lehető legj Hiányosabban közöltetuek. NYILTTÉR sora 20 rtr. A rablógyilkossághoz Egy előkelő asszonyt, a ki egész visszavonultan élte hátralévő napjait, megtámad egy rabló, durva kezeivel hozzáuyul az értékes érmekhez, kifosztja kincseiből, de nem veszi el életét. Hót esztendő előtt történt. Akkor a rablót elfogták, nemsokára az értékes érmek és régiségek wegke rültek s a fiatal gonosztevő huszonegy éves korában börtönbe jut. Az előkelő agg úrnő kezdetben reszketett kincsei miatt, félt magányában, de később visszanyerte nyugalmát, mórt hisz, a ki megtámadta azt a börtön mélye, bíiuteti. Hét esztendő alatt nagyon sok történik s nagyon sok foledsógbe merül. A megbélyegzett gazember visszakerül szülővárosába, miután a katonaságnál is kiállotta lopás miatt bünhődését s közvetlenül «a megrabolt úrnő közo lébea üti föl tanyáját, a hol, mint csizmadia igyekezett megkeresni azt a kenyeret, a mit a mindounapi munka nyújt, Fényes történeti nevet bitorol a megbélyegzett ember s bitorolja törvényesen. Hiszen a belügyminisztériumban Zsufák Lászlóról nem tudták, hogy Illaván tartózkodott s megadták név- magyarositási kérvényére a törvényes engedélyt. így lőtt a rablóból, Hunyadi László. Czondra foszlány mai napság a történet kegyelete. Ma egy hete a délelőtti órákban dől goztak vérben a gyilkos kezek. A magányos házban borzasztó bűnt kő vettek el. A csöndes, duna-utezai lakosok nem is mertek volna arra gondolni, hogy Sturnó házában véres gyilokkal gyötrik a visszavonult úrnőt, hogy borzasztó kínzások közt csikarják ki tölo a szekrény kulcsokat s a pénz hollétét. Vandal szívtelenséggel tiporták össze a becses régiségeket, mogrögzött brutalitással zúzták be a szerencsétlen asz- szony homlokát. Végre véget ért a kínzás. A halál befogta a boldogtalan haldokló vérbe borult szemeit s a gyilkos kezek a hulla fölött neki láttak a zsákmányolásnak. Azután elosonlak. Csak szombatra délután terjedt el a borzasztó hir s az egész város megrémült. Harmadnapra tudtuk meg a rablógyilkosság elkövetését. Hová lehetne mai nap jutni harmadfél nap alatt, ha a gyilkosok szökésre adták volna fejőket! Do a nép Ítélete mindjárt olitelte Zsufák Lászlót, ki a vizsgálat estéjén személyesen jelentkezett, de nem azért, hogy valljon, hanem hogy visszahárítsa a vádat, mintha ő ölte volna meg Stur nét és agg nőcselédót. Gyanús magaviseleté s mogátalko- dottsága a konok jelentkezőt mindjárt vizsgálati fogságba juttatta. Lakótársát is bűntársnak hiszi a közvélemény. Ezt is bilincsekben kísérték v bíró asztala elé. Ez idő szerint csak gyászt s mély megillotődóst áldozhatunk a szerencsétlenek sírjára. A gyilkos, vagy gyilko sok kiléte még mindig bizonytalan, habár a vizsgálatok már nem járnak nyomtalan utakon. Annyi bizonyos, hogy seholsom függ nek össze a véres események olyan kapcsolatosan, minta gonosztevők közt. A törvényszékek humánus eljárása a rablógyilkosokkal szemben, a merev tagadás elhárító oreje, a kiküldött ügyvédek igen is túlzó mentése, a hírlapok bizonyos részének nagyon is regényesen és hősiesen leirt rablógyilkosságai, de különösen a fogyházak túlságos enyhe- ségoi s a börtönben kifejlődő valóságos rabló képzettség, idézik elő azt a számos, vérfagyasztóiul szívtelen s pokoli gonoszsággal tervezett rablógyilkosságot, mely vérben dolgozik s mégis legföljebb élet fogytiglan való kellemes fogsággal ér véget. Méltán reszkethet életéért a vagyon embere, mórt a liumanismus túlhajtasz sohasem nevelt vakmerőbb, elszántabb és brutálisabb rablógyilkosokat, mint művelt századunk utolsó felében ! Országos kiállítás. Az 1885. országos átalános kiállítás budapesti kerületi bizottsága működését megkezdvén, értesíti a kerületéhez tartozó iparosokat, ga/dákat és atillában a kiállításra készülő közönséget, hogy helyi és alkeriileti bizottságokat Kecskeméten, Kalocsán, Yáczott, Szabadkán, Zomboron, Baján, Újvidéken, Esztergomban*) Székesfehérvárott, Gyöngyösön, Egerben, Jászberényben, Szolnokon B.-Gyarmaton, Losonczon és Beszt.erczobányán létesített. Az albizottságok már legközelebb mogkozdik mü ködösüket a kiállításra szóló bejelentések gyűjtése érdekébon, mire nézve a kerületi bizottság által részlctos utasításokkal vannak ol látva. Szükségesnek tartjuk azonban a t. kiállító közönséget ezúton is felkérni, *) Az esztergomi alkeriilet a nyolezadik. Székhelye : Esztergom. Az alkerülithez tartoznak: Esztergom város, továbbá Esztergom megye esztergomi és párkányi szolgabirói járásai. hogy bejelent,esőiket az illető alkerületi bizottságoknál minél előbb nyújtsák be, azon városok közönségét pedig, melyek valamely alkeriileti bizottsághoz beosztattak, tisztelettel figyelmeztetjük, hogy logczólszerübbeu járnak ol, ha saját érdekeik képvisel tetóso szompontjából az illető alkeriileti bizottság által a maguk számára külön végrehajtóbizottságokat szerveztetuok. Hogy e végrehajtó (helyi) bizottságok szervezésű iránt alapos tájékozást nyújtsunk, szükségesnek tartjuk a budapesti kerülöd bizottság összes al kerületeinek felsorolása mellett, egyszor- smind arra utalni, hogy az allcerülo- tekhez, mely városok és járások tartoznak. A budapesti kerületi bizottság hatásköre kiterjed a budnpesti keresko- dolmi és iparkamara kerületére (Bács- Bodrog, Csongrád, Esztergom, Fehér, Heves, Jász Nagy-Kun-Szolnok, Nógrád, Pest-Pilis Solt-Kis Kun és Zólyom megyék), Csongrád megye, Szeged és Hód- mozővásárholy thj. felruházott városok kivételével. Az alkerületekhoz tartozó városokban vagy fontosabb járásokban létesítendő végrehajtó bizottságok csakis az illető ni kerületi bizottsággal ériutkez nők ; alulirt központi bizottság azonban kész e végrehajtóbizottságok 1 éto- sitéso iránt az illető alkeriileti bizottságoknál közreműködni. Egyúttal felhívjuk a kerületünkhöz tartozó összes termolő urakat, hogy a kiállítás sikerét részükről is olőmozdL tandó, minél nagyobb számban jelentkezzenek a kiállításon való részvételre. A kiállításban részt venni szándóko zók saját anyagi érdekükben is akkor I cselekednek leghelyesobbon ha a gya. Az „Esztergoi ás Vidóke“ tárcája. fbSZTERGOM., II, E siralmas tatárfiit,ás alatt esett el Sajónál a mohi pusztán maga az akkori esztergomi érsek Mátyás, három püspökkel együtt. IV-ik Béla királyunk, kinek hamv; i Esztergomban nyugszanak, §§§) mint akkor nyomorult hazánk második alkotója, vala Esztergomnak is, Vancsay István, a magyar egyháznagyok közöl legelső bibornok segédkedése mellett, kinek is később a várat ado- máuyozá, megujitója; azonban annak hajdani fényét többé vissza nem adhatá, ártott az is, hogy utána következő királyaink többé nem Esztergomot, hanem Visegrádot, utóbb Budát választák lakhely ül maguknak. 1304-ben cseh Veuczel a Roberthez szított Gergely érsektől, ki elleue elől pór álruhában alig menekülhetett, a várat drágaságaival együtt elfoglald ; ekkor a főkáptalan is sokat vesztett, de veszteségeit Ven- ezel, Albert várparaucsnok által megtérité. —• A folytonos tröuviszályokozta belvillon- gások mik egymást fölváltva követték, Esztergomnak szinte csak ártottak, s újra föl- virágoztatui nem engedék. Majd Csáki (Treu- cséni) Máté sarczolta (1312) Mátyás érsek §§§) Sírját e felirat diszité : „bum licuit, tua cum viguít, Rex Béla potecas Era us latuit, Pax finna fűit, regnavit honestas “ alatt, majd Stibor. Zxtgmond hive, Kanisay János érsek korában (1403) zaklatá azt. 1440-beu i sínét káros viszontagságoknak néze eléje ez ősliely Albert özvegye Erzsébet alatt, de melyek tartós békével végződtek Ulászló alatt; főtéuyezői ez eseményeknek a nagy Huuyady János és Zéchy Dénes bíboros érsek. — 1471 ik év vége felé uj veszélyek fenyegetők Esztergom városát s a várat ; do noha a Corvin Mátyás király és Vitéz János érsek közti fájdalmasogyenetlen- ségek §§§§) a sokérdemii főpap méltóságát, s székhelyét megingaták s az ezen viszály - j ból eredett bú és szégyen magát a főpapot, a kornak eme nagyobb rend fi csillagát kora | sírba hajtották; *j mégis a tornyosuló sötét fellegek Esztergom egéről elvonultak, s la vár és város a középkor igényeinek meg- ! felelőleg díszlett. Ez időszaktól a mohácsi vészig lefolyt félszázad Esztergomra nézve nyomtalanul folyt le. A mohácsi gyászos események után, mik alatt Szálkán Endre esztergomi érsek is elesett, a vár János királynak az általa egri püspökből esztergomi érsekké emelt, pártjabeli Várday Pál alatt ; a város ellenben I. Ferdiuand királynak hódolt, mig ez utóbbiak néhány napi ostromára a vár s az érsek is magát megadta. — 1529-ki aligns- tusban Várdayt már Szolimán részén látjuk; ennek Bécs alatti tervei meghiúsulván (1530) Várday a törökkeli szövetkezést megunva, Ferdinandnnk szoros és tántorithatlan hive Ion, miért János haragra gyuladváu 1532- ben Gritti vezénylete alatt a várt ostrom §§§§) Katona Hist. Reg. XV. 262, stb. lap. *) Horváth M. a magy. 1844. III. k. alá vette, de Liskán Tamás és Horváth Bertalan ritka, egyetértő ellenállása Grittit v issza vonulásra kény szeri té. Az 1534-ki békekötésnek egyik föltétele vala, hogy Esztergom kulcsai Bizantzba küldessenek ; de Szolimán Azsiábani belzavnra miatt távol lenni Icénytelenittetvén, Ferdinand parancsára Várady a várt Liskán Mártonnak átadni kénytelenült ; azonban nemsokára (1543) a hadával visszaérkező Szolimán visszakövetelő azt. Heves ostrom és védharez fejlődött ki ; az őrség derekasan viselte magát, de számra megfogyva és segélyt nem reméllve a várat végre feladta, **) — 1594-ben Mátyás főhg. és Pálffy csellel élve a várt bevették, de Sinán közeledő hadától tartva idején visszavonultak ***) ; az ez évi cxatajalkalmával itt esett el mindkét czbinbján kapott sebei következtében gr. Balassa Bálint jeles katona s m. költő' egyszersmind, ki korától magyar Pindárnak nevezték“**“) elzengvén előbb hattyúdalátf) megéneklé halálát Rimái János e jeligét bo- csátván előre : „Megsebesült testem búcsúzik tőletek, **) lásd Ivánffi „R. Hungarici História“ p. 173. és 176. ***) Palugyay i. h. ****) Ferenczy Zs. Jakab „Magy. irod. és tudom, története 111 1. — v. ö. Istváuffi R- H. R. 407 b. j f) Talán azon müvét, melynek czime következő: „Lelkem mint Noé galambja Magát ép hitével adja.“ s kezdődik igy : „Segély meg engemet én édes Istenem, Reméntelenségben ne hagyj elsilyednem ! ín minden elhagyott, nincsen hova lennem, Nem tudok mit tennem.“ stb. (Toldy „A M. ny. és irodalom kézikönyve“ 163. 1.) Istennek sok átka fogyjon belőletek.“ ff) 1595-ben Mausfeld és Pálffy, majd az elsőnek halála után Mátyás főiig. sept. 2-áu a várat nagy diadallal bevevélc, s miután Pálffy is meghalálozott volna, várparancsnokul Altban Adolf Ion kinevezve. A vár eró'.s kezekben lévén már 1604-beu Hassáu 60,000-nyi seregével hasztalan kisérlé meg az ostromot ; minthogy a kirohanó várbeliek Basta György vezérrel egyetemben liő- sileg verték vissza Budára az ostromló törököt. — De fájdalom ! 1605-ben Mehmet nagyvezir a várőrség meghasonlását használva a várt kezére kerítő, s ez időtől fogva majd nyolezvan éven át vala kénytelen tűrni Esztergom a török türhetlen igáját. 1683-ban végre ütött a megváltás órája, s noha ekkor János lengyel király a bajor és lotharingi vezérekkel egyetemben a törököknek Párkány s Esztergom közti hidját feldúlni czélozván, a túlnyomó török erő által, majdnem tönkre veretett: azonban a segédül érkezett lotharingi Károly a török hadat vissza kergetve oct. 9-én Esztergomnál tábort ütött, s az erre intézett kirohanást oly eréllyel véré vissza, hogy a 26,000- nyi török seregből alig 3000 menekülhetett. Az ostrom maga oct. 22-én vette kezdetét, s negyednapra a várnak tökéletes föladat- sát eredményező. 1685-ki jul. 29-én mar hasztalan ostroralá SeraskeiTbrahim 40,000- nyi hadával újra Esztergomot; aug. 10-m a vár alól elvonulni kényszerült, fff) Kiiirité tehát Esztergom a tatár s török kezek nyújtotta annyiszor csordultig keserűségek poharát; de saját nemzetének tud ff) Toldy i. k. 195 I. ttt) Ralugyay i. k.
