Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 87. szám

Mivel azonban a sz. Tamás érődéin szóló ágyúzás miatt a városban senki sem lehetett biztonságban. azt a szomszéd dombról ágyúkkal összelövöldözik. szétrombolják és kétszáz védőjét fölkonczolják.

Miután a törökök nagy veszteséggel, de a mieink még nagyobbal ötszörös rohamot vertek vissza és a mi hajóhadunk gyávasága következtében ötszáz janicsárral szaporodtak, úgy látszott, hogy a megszállókat semmibe se veszik.

Mátyás főhercegnek értésére jutván, hogy Si- nán a pasák főnöke, nagyszámú csapataival Pesthez érkezett, azonnal fölhagyott a megszállással.

Gróf Manlsfeld Károly a császári csapatok fővezére 1595. julius 1. a semmit nem sejtő esztergomiakat 60 ezer katonával körülveszi s igen hevesen ostromolja,

Pálffy által Párkányt bevéteti és feldúlja, Hasszán budai parancsnoknak, ki harmincz ezernyi sereggel a megszállottaknak segítségül jött, tizenégyezer katonáját leölvén és táborát feldúlván, legyőzi és meg- szalasztja. De Mansfeld a csatában úgy vezéri, mint katonai kötelessége teljesítése közben kimerülvén, megbetegszik s ki különben hosszabb életre méltó lett volna, augusztus 15. életének 52. évében meghalt.

Mátyás főhad vezér a megszállást erélyesen tovább folytatja, s nemsokára beveszi a Vízivárost. A törököket, kik megszállt társaiknak segéd csapatokat akarnak hozni, szétveri; a várat, melyet az őrség szept. 2-án feladott, a kereszténységnek visszahódítja s azt erős katona őrséggel ellátva, Pálffy Miklós gondjaira bízza.

1600-ban Pálffy M. esztergomi és újvári parancsnoka, öveinek nagy szomorúságára kimúlt az élők sorából, az esztergomi parancsnokságban pedig a császár Altban Adolfot nevezte ki utódjául.

Midőn 1604-ben a császárnak értésére esett, hogy az Esztergomot megszállni akaró ellenség már úton van, Basta Györgyöt nevezte ki seregének vezérévé, ki Esztergomnál két hidat készíttetett s azok végpontjait sáncczal és árkokkal erősítette meg szept. 19-én Hasszán hetvenezernyi seregével Esztergomhoz érkezett, s három helyen sáncokat hányatván, a várat a várossal együtt ágyúztatja. A megszállás nyolezadik napján a mieink kitörnek s véres küzdelem fejlődik, a melyben mindkét részről igen sokan elestek vagy megsebesültek, A törökök, látták, hogy sem az ostromlással, sem a tűzaknák- kal nem mehetnek semmire és hogy cserébe sem kaphatják meg Egerért vagy Kanizsáért Esztergomot, okt. 10-én erős és utolsó rohamot intéznek, azonban visszaüzetve Budára térnek vissza.

1605-ben aug. vége felé Mehemed fővezér, ki egy tized előtt ezen várta Mátyás fővezérnek feladta, magával hozván a városok kivivására szolgáló nagy készletét, Esztergomot megszállta. A hely védelmét miután Altban a parancsnokságról lemondott Vilmosra, oetlingeni grófra bízták. Ez a magyalokat, kik a régi őrséget képezték, a tengerészekkel együtt meggondolatlanul elbocsátotta. Ezek

a gyanú gyalázata által indíttatva azonnal Bocskay- hoz pártoltak.

Ugyanekkor a törökök három sáncot felállítván, három részt kezdték meg az ostromot. Először sz. Tamás erődítményeit vették be nagy veszteséggel, azután a Vízivárost ejtették hatalmukba, a melynek védelmében az oetlingeni gróf is elesett, a mi a németeket szerfölött elrémitette.

A következő napon, mikor a törökök tűzaknái működni kezdtek, és a felső vár sánczait alávetett tűzzel felégették, mikor továbbá igen sok német megégett vagy a füstben megfúlt, felhagyva a re- ménynyel, hogy a várat meg lehet tartani, Dampier- hoz, fordulnak hogy adja fel a várat.

Midőn a németek összeesküdtek őrizet alá helyezték s Alit a budai basát bebocsátva vele a feladásról értekezni kezdtek, ki égvén a vágytól Esztergomot visszahódítani, mindnyájuknak szabad elmenetelt s azoknak, kik maradni akarnának zsoldot ígért. Ezen feltételekbe a németek közül körülbelül kétszázan Dampfer minden ellenkezése dacára beleegyezve. zászlóikkal és dobjaikkal visszamaradtak. A többiek vagy ezren a fogságból kiszabadult Dam- pierral együtt podgyászukkal és kibontott zászlóikkal Komárom felé távoztak.

Mikor a törökök [683. szept. 12-én Becsnél megverettek és táboruktól megfosztattak, Janos, lengyel király, a bajor és Lotharingiai hercegek Pozsony nád átkelvén folytatják útjokat, hogy az Esztergom és Párkány közti hidat szétbontsák.

A vezér, hogy a veszélyt megelőzze, tízezer törököt küld oda. Ezek közül négy ezren az erdei búvó helyeken elrejtőzve a lengyeleket, a kik a mi seregünket megelőzték, nagy hévvel megtámadják és megzavarván a sorokat, megszalasztják; azonban Lothringern Károly a németekkel rögtön segítségül jön; az esztelenül dühöngő ellenséget visszaveti, megszalasztja és okt. 9. Esztergom felé indítja a tábort.

A törökök a tegnap elért eredménytől elbuz- dulva a mieinket iszonyú lármával megtámadták, azonban a keresztények vitézül szorítják őket vissza majd soraikban zavar támad, rendetlen futásnak erednek annyira, hogy 26,000 törökből csak 3000 menekültetek meg, mert miután a hid elszakadt, Duna többeket nyelt el, mint a hányat kard és golyó ölt meg. Ugyanazon időben Párkány is bevévc, kirabolva a tűz martaléka lett.

Okt. 22-én Esztergom ostromlása kezdődött. Két napi lövöldözés után a budai kapunál lévő kőfal egészen összeroskadt. Az alsó várost félórai küzdelem után elfoglalták. A kormányzót a vár feladására felszólítják, s miután a kért egy napi fegyverszü- netet'neki megtagadták, a megadás zászlaját feltüzette a vezérek nagy örömére, minthogy az ostromlás nehézségeitől nagyon rettegtek.

így Esztergomot a török járomból végrevala- hára heves és hősies ostrom után a királynak és a kereszténységnek újra visszahódították.

Ez a törökvilág története Esztergomban.

ÜSS t e r g o m £ e 1 s % ab a d alása Halé k e v mm

jZ esztergomi emlékérmeket azért írjuk le, I h?gy a nagy felszabadítás emlékét tnegörö- ki tő történeti anyagból ezek se hiányozzanak. I.

Esztergom városának 1633. évi bevételére vert emlékérmek.

i Arany emlékérem. Előlapján a mezőben egy sisakos s hosszú ruhába öltözött női alak (Pallas) török hullákon át halad. Jobbjában babérkoszorút, baljában pálmaágat tart, körülötte török fegyverek, körirata:

SERVIAT Qui SAEVIT- Az érem hátlapján az esztergomi vár és vidéke látható. Körirata: STRIGONIUM D. 21 OCTOB. TURCIS EXTORjCTVM.1)

]) Ezután a remek kivitelű emlékérem után készül a kétszá- zados évforduló emlékére Esztergom város érmének egyik oldala. Az uj emlékérem egyik fele ugyanis a vár és vidék 1683-iki képét tökéletesen a régi érem után adja a következő felirattal: Esztergo m felszabadult a török járomból 1683. o c t. 27. Az éx-em másik oldalán városunk 1883-iki képe körül: Felszabadulása kétszázad os emlékét üli 1883. o c t. 27. fölirat olras- ható. A szerk.