Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 86. szám
V$,.f szólalt f»*l ezulán, s a kitol i megszoktuk már, hogy mindenkor a1 legnagyobb komolysággal a valódi ékes szólás és minden személyeskedéstől menten szóljon a tárgyhoz, csupa visz- szautasitás volt minden szava, pedig a parki mentális életben soha sem szabad kétségbe vonni azon jogot, hogy bár mely bizottság működése is bírálat alá vétessék, csak az absolutizmus az mely magának tartja fel a teljes rendelkezést. Horváth Mihály akart ellenében felszól- lalni azonban az általános eláll hangoztatásra, csak később \ álaszol halott. Bors Mihály inkább a szívre számító szónoklatával meglehetős hatást keltett, kiemelte különösen azt, hogy a kaszárnya Ügye egész a legfelsőbb helyig vitetett somost midőn a legmagasabb elhatározás folytán az óhajtott czél eléretett bsszeakarnak veszni a konc/on, indítványozza, hogy egyhangúlag fogadlas sék el Dr. Helcz előterjesztése. Érdekes volt Brucsi János felszólalása ki az ügy tárgyalása alatt jelenvén nipg, a polgarmesteit kei te lel, hogy neki az eddigiekről felvilágosítást adjon. Végre összegezvén a polgármester nr, előadottakat, felteszi a kérdést valljon elfogadják-e a főügyész által tett előterjesztést, mivé az egyhangúlag elfogadtatott, Ezzel az ülés feloszlott. Mi azonban mim zárhatjuk bo tudósításul) kát a nélkül hogy véleményünket két irányban ne jelezzük. Kétséget nem szenved, hogy a ve- gyps bizottságnak propositiója a leghelyesebb, a város lakosságának érdeke teljesen kielégittetik általa, és igy azt csak örömmel fogadhatjuk el. Az sem szenved kétséget, hogy a városi főügyész oly világosan és megérthetőn adta elő az ügyet, hogy abból mindenki teljes tudatot és meggyőződést teremthetett, s bár menthető hogy a bizottság a közgyűlést megelőző délután ülésezett s vajinikevés idő volt arra hogy a megállapodás Írásba foglaltassák, még sem szeretnénk, hogy ez el őtérj eszi és i mód, ily fontos ügyekben különösen, pusztán szóbelileg történjék, s ily rögtönözve tárgyaltassék. Ha azoknak a katonai delegáltaknak oly rövidre van szabva küldetési idejük, hogy ily, a város létérdekét érintő ügyekben határozni csakis 24 órát adhatnak, hát inkább veszítsünk el hónapokat mint sem hnmarkodva cselekedjünk. Tisztelettel viseltetünk mindenki meggyőződése iránt, de mi azon nézetben vagyunk hogy a hely végleges kijelölésével, az azon épülendő kaszárnya költ -1 ségeit megszavaztuk, nem ugyan határozott összegben, de elvben igenis elfogadtuk. Mert hogy az összeg felett akkor fogunk határozni, midőn a költségvetés beterjesztve lesz, midőn az e- g-yik vagy a másik vállalkozó benyújtja ajánlatát, hát igaz hogy ekkor történik a végleges határozat az összegre nézve, hanem ekkor csak arra lehetünk tekintet lel valljon a költségvetés a törvé nyes cor potential túl 1 cp Le-e vagy sem, továbbá, hogy ezen törvényes competeu lián melyik vállalkozó épifi fel olcsóbban. A másik kérdés, mely a kaszárnya, ílgygyel kell hogy a zöld asztalra kerüljön a négy város egyesítésének kérdése. Az az összeg melyet a megye ád vajmi parányi az 5 száz ezerhez melybe a kaszárnya belekerülni fog. A város egy oly áldozatot hoz, melyből közvetve a szomszéd három város ép oly hasznot húz vagy még nagyobbat mint maga a város. Sem nem méltányos, sem nem jogos, hogy akkor midőn a város roppant áldozatokkal mind a négy város anyagi emelkedését mozdítja e ő a közvetlen terhel tetősekben egyedül a varos részesüljön. Haladásunk, úgy anyagi mint szellemi emelkédésünk az egyesülésben rejlik, az egyesülés határozottan oly jövedelmeket biztosít mely a terheket tetemesen felül inni ja. Nincs tehát semmi ok arra nézve, hogy továbbra is kínai fallal válasszuk el egymást, mely csak a folytonos visszaesésnek szülő oka. Szőnyegre kell kerülni, még pedig nem oly indítvánnyal többé, hogy alakítsunk bizottságot mely az egyesülést hosszú évtizedek múlva megérlelje, ha nem valamint kaszárnya ügyünkben fel tudtuk keresni a legmagasabb helyet, fel kell ke;esnünk ezen ügyben is mindazon tényezőket, melyek, az el döntésre hivat vák. Azon nagybecsű támogatásból merítve reményünket, melyben városunk nagyja részéről eddigeló részesültünk, azon mindnyájunkat hálává eltöltő felköszöntésből következtetve, hogy „Esztergom város polgáraira emelem poharamat“ következtetni merjük, miszerint megérett ezen kérdés odáig, hogy annak valósításához foghassunk. Az uj megyebizottsági tagok. A választások megyeszerte október 21 ón történtek. Az eredményről köveik ezők ben értesi tj ük közönség!) n két. A választó kerület sorszáma I. A kö/séuck nevei : Víziváros, Szt.tamás, S z o 11 tgy ö rgy mező. Vá I a sz ta (ott három. A választás helye Víziváros. Elnök Palkovics Kámly. Megválasztattak Ma jer István, Reusz József, Kensz János. II. Dömös, Pilis Maróth. Vál. biz. tag egy. Vál. hely P. Maródi, v. ein. Mészáros Károly, megv. Silóik János. III. Csév, Kesztölcz, Szt.-Lélek, Leóin vár, vál. egy. Vál, hely Kesztölcz, vál, elnök Szabó Iván, megválasztatott Zsa.rnóczay Mihály. IV. Táth, Tokod, Csolnok. Vál. biz tag kettő, vál. hely Tokod. vál. elnök Feigler János, megvál. Adolf Ferencz, Randi Máté. V. Dorogli, Dágb, Sárisáp. Vál. biz. tag egy, vál, hely Sárisáp. Vál. ein. Meszóna Ferencz, megv. Pintér Antal* VI. Epöl, Uity, Kirva, vál. biz. tag egy, vál. hely Kirva. vál. ein. Haan Rezső, megv. Novák József. AH. Bajna, Nagysáp, Vál. biz. tag. kettő, vál. hely Bajna, vál. elnök Szabó Mihály, megv. (rangéi János, Dietrich Ferencz. VIII. BajóIh, Mogyorós, Sílttő, Ny.- Ujfnlu, Piszke, Lábatlan. Vál. biz. tag négy, vál. hely Ny. Újfalu, vál. elnök Brzorád Rezső, megv. Mátray József, Sümoghy István. Vauké Sándor, dr. Kelndorfer Armin. IX. Muzsla, Kurva, Béla, vál. biz, tag egy egy. vál. hely Muzsla, vál. biz. elnök Héya Tivadar, megv. Pau- lovics Mihály. X. Párkány, Ebed, Nana, vál. biz. tag három. vál. hely Párkány, vál. ein. Horváth Géza, megv. Bátliy Béla, Sze- gedy Sándor, Szabó István. XI. Bucs, Mocs, Bátorkesz. Vál. biz. tag három, vál. hely Bucs, vál. elnök Bakay Imre. Megv. Tóth István, Pilisy Ferencz, Lehner József. XII. Köbölkút, Kisujfalu, Sárkány, Gyiva Vál. biz. tag egy, vál. hely Köbölkút. Vál, cin. Koller Ödön, megv. Béres János. XIII. Kőliidgyarmat, Kicsind, Libád, Kétnénd, Kis- és Nagy-bény. Vál. biz. tag. három, vál. hely Kétnénd, vál. elnök Vancsó Gyula Megv. Geleta István, Rapp Géza, Kottra Ferencz. XIV. Fúrnád, Nagy Ölved. Vál. biz. tag kettő. Vál. hely Nagy Ölved. Vál. elnök Móthész Géza. Megválasztatotfc Jercp Ferencz, Csömör Pál. XV. Bart, Kéty, Kúrál, vál. bir,% tag egy, vál. hely Kéty, vál. elnök Niedermann Pál, megv. Niedermann Károly. XVI. Magyar Szölgyén, Német-Szöl gyón. Vál. biz. tag kettő. Vál. hely Magyar-Szölgvén, vál. elnök Andrássy Gyula, megv. Méry János, Sámson J. XVII. Esztergom sz. kir. város I. alkerület, vál. biz. tag egy, vál. hely Városháza. Vál. elnök Pap János, megv. Dóczy Ferencz. Esztergom sz. kir. város II. alkerűiét. Vál. biz. tag kettő, vál. hely reáliskola, vál. elnök dr. Feiclitinger Sándor. Megválasztatott Helcz János, Frey Ferencz. Esztergom sz. kir. város III. alke- rület. Vál. biz. tag egy, vál. hely Ka- puiskola. Vál. elnök Kollár Antal. Megv. Brutsi János. Fogadják mindannyian őszinte sze- renesekivánatunknt! Őszi levél. Kitartó unalmassággal csörgedez az őszi eső. A sárguló falevelek mintha meg volnának siratva, az ősz könnyeitől fényesen hullanak alá s elfödik a log- kietlenebb utakat, melyeken most már csak végső esetben sétál végig a halandó. A régi jó hírnevű párkányi vásár, mely tarka karka sokadalmáról mindég nevezetes volt, bizonyára igen közöl van, mert már évtizedek óta el kell áznia. Lesz is ott olyan feneketlen sár- t’ iiger, akárcsak az esztergomi utczákon. Tökéletes őszi tartalmatlanság a társadalmi körökben. Ha a törököktől kétszáz esztendő előtt valahogy vissza nem foglalják Esztergomot, akkor most valóságos őszi hervadás jellemezné városunkat. így legalább mégis csak neki lelkesedünk az eszmének s akár felfogjuk, akár nem értjük, élénk történeti érzéket kezdünk tanúsítani azon események iránt, melyek nélkülünk is nagyszerű események voltak. Készülődünk tollát a juhi Lie mura. Kathedráról, Íróasztalról, oltár mellől s a zöld asztal mögül tökéletesen megünnepeljük a kétszáz esztendő előtt végbement eseményeket. Ilyenkor lehetetlen megtagadni Esz tergoiu városától egy igen szép jellem vonást. lóidon, gondatlanul, jó kedvvel kell elindulnunk. különben unalmas emlékek maradnak vissza lelkűnkben. A király látogatás napjának kora reggelén indultunk el az óriási fővárosi pálya- házból. A főváros még édesen aludt, csak egyes hajléktalan s csatangoló alakok kóboroltak az aszfalton s interpelláló arcczal sürgotték a nyugodtau pihenő nap ébredését. A kocsiban egy ismert fővárosi orvossal s egy végzett szolgabiróval találkoztunk. Kora reggel nem csak a hangnak de a szellemnek is mélyen járó bass secundja vau a legtöbb embernél. Nem adott ki még olyau feneketlen mélységű hangokat Kőszeghi, a milyeneket a mi hősterrnetü szolgalmaink, mikor a legcsé- peltehb tárgyú semitakérdésről kezdett nyilatkozni. Nagyon hálás thérna az, a hová nem kell kiilöu vélemény meg gondolkodás, csak rep- rodueáló képesség és átabotába szitkozódás. A sémiták diadalát nálunk épen az olyan antisemiták készítették elő, a kik nem az é>z hanem a szenvedély nyelvén beszélnek s akik uem ügyes haditerveket gondolnak ki, hanem ügyetlen számitásu vak háborúkat indítanak. Kisebb szájjal s nagyobb agyvelővel kellett volnabirniok mindazoknak kik a zsidókérdést meg akarták oldani. A gondolkodó fej semmiesetre sem fogja föltétlenül | védelmezni a zsidók kellemetlen set veszélyes árnyoldalait ; de az eszeveszetten kapkodó antiszemiták Hllen nagyobb frontot fog csinálni, mert nem 0l)an fegyverekkel barczolnak, melyek tisz- > essége* hadjáratot jelentenek. Egy óra alatt különben tökéletesen kimeríti érveit minden antisemitn. Össze-vissza olvasott annyit a vérengző zsidóellenes sajtóból, hogy a legvéresebb argumentumok be- levóső'dtek emlékezetébe. Ez az egy óra untig elég arra, hogy az embert tökéieyesen elaltassa. A pirkndó hajnal mosolygott be az ablakon midőn a társalgás más kerékvágásba, zökkent. Milyen szép a nap kelte a délibábok országában, a gyönyörűen megénekelt alföldön ! Nem áll útjában meredek szikla, hogy első mosolyát ellopja ; nem irigykedik hódító tekintete ellen a begyek láncza, hogy lebilincselje tiiudéri ébredését. Fölkel a tanyák kellős közepéről, a hol már sürgő forgó tűzről pattant menyecskéket, eleven lányokat, nyalka legényeket s munkás férfiakat üdvözöl. Szinte irigykedik rájuk, hogy megelőzték őt a serénységben. Lmiii voltunk erősen a délibábok országában. Nyájas lapály, egyszerű és nyílt könyv, a természet naivsága, igénytelensége mindenfelé. Majd minden óra egy hatalmas falun viszi keresztül utunkat. Csupa falu jobbról balról. A legnagyobb falukat városoknak nevezik. Majd minden száz lépésnyire esik egv-egy tanya. Egy nádfödeles, vályogból épült alacsony ház, melyet egy ösztövér kutágas néz le. Köröskörül termetes boglyák sorakoznak. A sárguló ákáczfákról kukoricza kötegel: lógnak alá, az eresz alatt százezer paprika pirosaik s a tanya körül rendes rendetlenség- ségben van elszórva a kis ménes. Itt,-ott egy-egy szelíd ember néz az élet után s a háttérben egy rettenetes szélmalom mozog lomha lassúsággal. A szántókon gondos munka végződött, mert vasárnap az alföldi ember nem szokott dolgozni. Akkor elgyöuyörködik a heti munkán s áldást kér vérit ékes munkájára. Olyan elszórt oázisok azok a tanyák, melyekkel az egész alföld be van hintve. Igazi magyar eredetiség szerint, egyik tanya szakasztott édes testvére a másiknak. Ugyan az az egyhangúság és egyszerűség s mégis annyi elgondolkodni való akad mindegyiken Megérkeztünk az első legnagyobb faluba, Czeglédre. A czeglédi czivisek bandában és al illában nagy tömegesen gyülekeztek ki a pályaudvarra. Nagyon ünnepélyes hangulatban várták a királyt. Isten tudja, de az a rendőrteleu rend s az a zsandártalan biztonság a mi az összes állomásokon uralkodott, végtelen jól esett. A király álmait másutt aggodalmasan, virrasztó szuronyok Őrzik. Lépteit titkos és nem titkos fegyveresek kisérik. Óvják az ellenséges szellőtől, megvédik a népek közeledésektől, féltik sőt remegnek életéért. Nőluulc nem kellenek szuronyok, nem kellenek fegyveresek, nem kellenek testőrök, hogy a magyar király biztonságban legyen magyar népe között. A nép szeretet,e óriási hatalom, a nép bizalma rendületlen erő. Az a király a ki e fölött a hatalom fölött is uralkodik s ezzel az erővel is erősödik, az nyugodtan és boldogan járhat kelhet hívei között. így járt a mi jó királyunk a délibábok országában. Az alföldi Magyarország rajongó szeretető kisérte, oltalmazta és boldogította lépten nyomon. És legyünk büszkék rá, hogy kevés király utazik ilyen elbizakodottan, ilyen ag- godalraatlanul, mint a mi koronás fejedelmünk. Azután a milyen egyszerűen beszél, nyíltan érez s ősziutén nyilatkozik a magyar ember, olyan egyszerűen, nyíltan és őszintén néz a királya szeme közé. Nem hunyászko- dik, uem alázkodilc, nem koldulja a szeretet kamatait. Mindig magyar, mindig büszke becsületére, mindig bátor lelkiösmeretébeu. Nem túl világi lényt, hauem a legelső magyar embert tiszteli királyában, a ki eljött, látogatóba a délibábok országába. Nem is rendelték meg sehol a lelkesedést. Minden tanya, minden falu, minden város lelkes örömmel üdvözölte az átrobogó királyi vonatot. A nemzeti zászlók alatt tolongó népséget nem kellett a szuronyok tekintélyével rendezni. Nem kellett annak rendőr vagy csendőr seholsera, mert a hol rádictálták ezeket a hatalmakat, oU ugyan meggyűlt a baj. Szégyellnek tartotta a nép, hogy ilyen komédiákat akarnak csinálni, mikor a legelső magyar ember érkezik közéjük, a ki nem idegen, hogy barátságosan ne lehessen megéljenezni s nem olyan fejedelem, hogy az utolsó magyar ember is oda ne adná érte az éleiét. A délibábok országának lojalitása nem külsőségekben, hanem a szívben nyilatkozik. És (issük csak föl a történetet, Föl van ott írva, hogy csak az a király uralkodott, boldogan s csak az a király boldogította a népet, kinek trónusát nem a miniszterek s a külföldi hatalmak, hanem a magyar nép szeretető állította föl. Dr. KŐRÖSY L. j i c rr ő a < Si ed m Á D-I £
