Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 76. szám

a tanító mintegy beleélné magát nem csak az egyik osztály anyagának feldől gozásába és kezelésébe, hanem vala mennyiébe.

A városi segéd- és kezelő tisztviselőket immár m e gv á 1 as z to t ták.

Tizenhármán cselekedtek.

Legalább a tisztelt közgyűlés zivatarjai'között lesz a tanácsnak egy kis villámhárítója. Tizenhármán néha-néha

szerencsétlen munkát is művelhetnek. *

Nagyon megható jelenet volt, mikor az újonnan megválasztott városi toll forgatók, letették az esküt.

Még az a tudat vigasztalt meg leginkább, hogy ime a kezelő- és segéd tisztviselőkön kezdődik az, aminek a valóságosokon kellett volna kezdődni. Az

örökkétig való megválasztás.

*

Már mi olyan bolondok vagyunk, ]l0gy jöhetnek hozzánk mindenféle szélhámos sehonnaiak, csak ügyesen azt ha zudják, hogy Lyonból, Parisból, New- yorkból vagy más világ nevezetességű városból valók, akkor azían megnyitjuk a szivünket, meg a zsebünket.

Mert kisvárosi életünkben mindig jobban esik egy idegen szamár vagy külföldi szélhámos, mintegy idevaló tisz tességes ember, a kiről Lyonban, Parisban vagy New yorkban semmit se tudnak.

Legalább erre tanít meg egy újabb felsülés.

Egy üresfejü francziául locsogo speczi öltötte föl nemrégiben városunkat. Becsapott először egy országgy. képviselőt, diszebédelni járt aztán egy alispánhoz, megpumpolt több kanonokot, befont néhány fiatal embert s azután eltűnt Yáczra, hol zsidó létére ogy zsidó bolt kirakatát törte be csupa antisemita érzelmekből.

Ugyan tanuljunk kérem valamit a bohózatból !

*

Egy franczia család.

Egy kisvárosi família már évek óta nagyra volt franczia műveltségével, de a kisasszonyok csak nem tudtak francziául beszélni.

Egyszer a kis Berta vitatkozni kezd az okos Vilmával.

— Ugy e hogy a szív, az franciául annyi, mint lo coeur.

— Coeur igenis, csakhogy la coeur. Végre bejön a mama. Mondjon salamoni ítéletet.

Hát kész is vele mindjárt.

— No hát jegyezzétek meg édes- kéiin — mondta a kis mama nagy alapossággal — hogy nem la coeur, sem le coeur, hanem likőr az igazija.

h!rek~

— Majer István püspök, mint egyházmegyei' főtanfelügyeló a városi bő vitett leányiskola megnyitásakor a vá rosháza tanácstermében egy beszédet mondott, mely most külön kiadásban is megjelent. A beszédet tanulságos oktató és buzdító eszmék gazdagítják.

— Évforduló. Október 2-án lesz az iparos ifjak egyesületük fennállásának 5 ik évfordulója ünnepelve, Írják nekünk, a mi még minden esztendőben igen lélekemelőén s isteni tisztelettel tártál ott meg. — Ez évben is nagyban készülnek reá. Reméljük, hogy a múlt éviekhez a jelen ünnepély is méltó fog lenni.

Érdekes összehasonlítás. A

főgymnasium tanulóinak létszáma hiteles forrásból veit értesülés szerint“ ma 27G, a múlt év elején 278 volt. így kezdődik egy kis malitiosus replika va- hthol. Csakhogy az az összehasonlítás nem alapos, mórt nem lehet két fine

luáló számot egybevetni, mikor az értesítő a múlt tanév eredményéül büszkén hirdeti a kétszáznyolcxvanhárom tanuló létszámát. Az apadást tehát lehet körültakargatni, de megszüntetni mégse.

1 Már most honnan ez az apadás? Hát onnan, hogy a gymnasisták Atal mennek a reáliskolába. És ezt azáltal menetelt „lovezetŐ eszközül“ tekintik, a mi a főgymnasiumban „megmenti a tanítás sikerét“. Hiszen megdönthetni a, fenhé- jázó állítást azzal a számadattal, hogy a gymnasiumból a reáliskolába mindössze csak öt tanuló jött át. Ennek az ötnek a Híján is még lényeges emelkedés constatálható a reáliskola tanulóinak létszámában. Ismerjük el tehát azt, a mit a számok mondanak s constatáljuk inkább örömmel, mint irigységgel azt, hogy reáliskolánk elvégre is gyarapodásnak indul. Hiszen egy város intézete mindakettő s inig az ogyik fényes palotát kapott, a másik megelégedett azzal, hogy legalább létét biztosította az átalánosan megindult érdeklődés.— Hogy ezt a lótbiztositást indokoltnak mutassuk bo s a, reáliskola jó embereinek örömet szerezzünk, csak azért közöltük az intézet örvendetes gyarapodásának számarányait „tiszta forrásból“

I „dicsőítő kymnusok“ nélkül.

— Búcsú ünnepély. Péliföldi Szent IKereszten szeptember 14-én, mint a [szent kereszt felmagasztaltatása napján tartatott meg az évenkinti szokásos búcsú ünnepély, Írják lapunknak. Szép, derült nap s kellemes holdvilágos éj lévén, az áj latos magyar, német és tót ajkú búcsújáról; kényelmesen töltötték az éjszakát a lombos fák alatt, folytonos imában és énekkel, példás egyetértésben, dicsérvén közös atyánkat, az Istent. Szép rendben folyt lo az ünnepély nyolez áldozár buzgó közreműködése mellett. Egyházi szent beszéd há rom féle nyelven tartatott: a magyart szabad ég alatt Lentz Simon bajóthi plébános, a németet a templomban Sey- ler Károly nyerges-ujfalusi segédlelkész, a tó tot pedig Majzon Method sz.-fercncz- rendi esztergomi hitszónok tartotta fent a kálvária hegyen. Az áldozok száma 1760 ra rúgott.

— Állatkínzás. Milanovits György megyei állatorvos úrtól vettük a következő sorokat : Tekintetes szerkesztő

úr ! Becses lapjában legyen szives soraimnak tért engedni. Van városunkban egy jött-ment fajta állatkínzó, ki fó nyes nappal a nagy közönség legnagyobb botránkozására, egy kis fekete kutyával, a kutya test arányához épen nem mért kocsin, különféle nehéz néha 4—5 méter mázsányi terhet is huzat, mely kínzó teher alatt a szegény állat nyelvét majd a földig kilógalja.

I)e mindez még nem elég, hanem rá adásul még saját lusta testét is a szegény ebbel vonszoltatja. Más városokban, teszem Becsben is befognak kutyákat kocsiba, de mindig a teher az állat test arányához van mérve, az ily kutyák által vont kocsiról, ha lomha gazdája rá merne ülni, a rendőrség egyszerűen letolná, vagy elfogná a lelketlen állatkínzót. Mert Becsben s minden jó rendőrségi! városban az állatkínzást szigorúan büntetik. Jelen felszólalásomnak az a ezéija. hogy a lel ketlen kutyalovagot, a ki nem átalja magát kocsijában gyönge ebével végig huzatni a városon, egyszerűen a rendőrség figyelmébe ajánljam.

Katonaságunk a hadgyakorlatokról hétfőn már városunkba érkezett. Csak az újonnan hozzánk sorolt század tartózkodik még Tapolczán, hol a zsidó ellenes zavargások azelőtt napirenden voltak.

|délbe a láng bele nem kapott, mert, épen akkor ment arra egy legény, ki j észre vette s a lámpást a földre ián lot la.

— Szüretünk, ha csak taitós ve rőfényos őszi napok nem virradnak reánk,

I igen gyöngén fog kiütni. Sok helyütt a fürtök tökéletesen éretlenek, más helyütt a múltkori unalmas esőzések foly 1 tán megkezdődött a rohadás s így a I szőlőtulajdonosok néhánya egész kei le t- j lenül rá volt utalva, arra, hogy szili o- . telni kezdjen s az eczet.nél savanyúbb IeczteL kapjon édes bot helyett. i — hölcsönkbtés rigmusokban. Farkas János hajdani szölgyémi iskolames- I tér 1837 ben egy verses kérvényt nyílj tett he Szabó József káplánnak. A kölcsönkötő rigmusok eredetije Réh Ádám gyermelyi jegyző birtokában volt '.Mi hiteles másolatból közlünk belőle néhány strophát, hogy példát adjunk róla: mire nem nyergeitek már mez a türelmes pegazust. A terjengő verses kérvény végső és csattanó strop há i a következők :

Hogy tavai árvául maradott szőlőmet Gyámoltalanságból kihúzzam tőkémet, Költsönök fejében kérnék segedelmet Harmincz forint váltót és nem több értéket.

— Égő lámpa. Holop Imre földmi- ves utezai házán lévő utczai lámpa hét főn este véletlenül explodált, s nem sokban múlt, hogy az alacsony nádfö

Ottan jövő ősszel azonnal megadni Iparkodok és a kamattyát letenni,

Nagy hálaadással azt meg is köszönni, Hogyha méltóztatik rajtam könyörülni.

A jószivii káplán megkönyörült a neki rugaszkodott kántor sajátszerü rigmu sitin s azonnal megszánta harmincz váltó forintnyi kölcsönnel.

— Vincenti franczia nvolvmester, mint a „Váczi Közlöny“ múlt száma írja, kit rendőrségünk múlt héten au tiszeinita izgatás miatt elfogott s já- rásbirőságunk a városból kitiltott, A rendőrkapitány azon kérdésére : „mi a vallása?“ igy válaszolt: „A héber

nyelvet imádom, confession! nincs, a reformátusokat tisztelem, egyébiránt rém. kath. vagyok.“ Pedig hát a, dologban az órdekos az, hogy Vincenti ur daczára annak, hogy lyoni születésűnek vallja magát, csak sátorallja újhelyi születésű izraelita, kit egy szellemes hírlapíró igy jellemzett : „Antiszemita és zsidó. Nyelvmester és tanulatlan. Óra bosszant el fecseg és nem mond semmit. Valóságos franczia szamár, ki csak még Magyarországon talál magának legelőt.“ Ennyi azt hisszük, elég jellemzőül 1 —- A spéczi Esztergomban is bizonyos carriert csinált.

— Ekeverseny. Gazdasági egyesületünk októberi terméuykiállitásán kívül más figyelemreméltó mozzanat is le fogja kötni az érdeklődők figyelmét s ez a három vasú ekékkel való próba s áz altalaj ekékkel való kísérlet. A próbák Párkányban Klement Ferencz vasúti birtokán fognak megtörténni. A díjazásra nézve a következőkről tudósíthatjuk az érdeklődőket. Herczegprimá- sunk tiz darab aranyat s a főkáptalan hat darab aranyat irt alá. A költségek fedezésére a lierczegpriuiás 25 s a fő- káptalan húsz forintot utalványozott.

A gyárosok által Tamöczy képviseletében Howard, Seb lick, Krumpaeh, Lá bassy, Perge Rozslay-féle ekék vannak megígérve. Clayton-Schuttlewortb szintén képviselve lesz. A verseny napja a ! termény kiállítás másodnapján, október nyolczadikán lesz. A rendezés élén három szakképzettségű fiatal gazdászuuk áll : Szegedy Sándor, a Gazdasági Ér tesitő szerkesztője, Farkas Ferencz és Koditek Károly primási gazdatisztek.

Az érdekesnek kínálkozó ekeverseny kö zül fölmerülendő közelebbi adatokat a legilletékesebb forrásból fogjuk közölni olvasóinkkal.

— Ezer mükereszt. Szabad pillanataiban ollóval rögtönözte s értek ző szövoggel ellátta Majer István v. püspök, és kanonok Esztergomban. Az il- lustrált mű Wilckeus kiadásában fog megjelenni.-- Halálozás. Andi Gén szinigazgató neje szül. Buinville Emilia asszony, mint a hozzánk küldött gyászjelentésből mély íévz. véltél értesülünk hossza és kínos szenvedés után Nagy Kanizsán szept. 17-én élete 27-ik , boldog házassága 5-ilc évében jöbölét,re szenderült. A megboldogult hält tetemeit a szegedi családi sírboltban helyezték el örök nyugalomra. A szeretet áldása lengjen a sokat szenvedett ritka szép szellemű s áldott lelkű asszony korai sírja fölött !

— Szeressünk és megbocsássunk.

Boszélyek és rajzok. Irta Csáktornyái Lajos. A kitűnő fiatal iro neve sokkal ismertebb, hogysem müve bővebb ajánlásra szorulna. Nevezett kötet, melyet a fővárosi sajtó is már előre a, legmelegebben üdvözölt, 12 ivet t(sz és 17 önálló költői munkát tartalmaz, közillők elsőrendű lapjaink örömmel közöltek, irodalmi társaságok felolvastak és egyik pályadijat nyert. A vaskos kötet ára fűzve 1.20 kr, könyvkereskedésben

1.50 kr lesz. A megrendeléseket egyenesen a kiadóhoz, Gyulai Istvánhoz Arad Templom-utcza 6. sz. lehet intézni. - Szerkesztői postát azou tíivbő[

nem adunk, hogy mindeféJev zaklatásoktól s gyarló kísérletektől kurtán szabaduljunk. Rendes munkatársainkkal levél utján szoktunk érintkezni. — Me- nalkasnak azonban, kiről többet nem tudunk, minthogy egy érdekes régi verset küldött be, azt üzenjük, hogy látogasson meg déli tizenkét, vagy délutáni hat órakor szerkesztőségünkben.

*Fólötte tontos ! A kitűnő eredmények, melyeket a svájezi labdacsok által napröl- napra kiviva látunk, e gyógyszer rendkívüli kedveltségét a társadalom minden osztályában, íuegfoghatóvá teszik. De hát mit szolnak hozzá az orvosi tudomány nagy mesterei ? E kérdésre való felelettől megkímél benuiiuket a nagyrabecsiilt lipcsei tanárnak, Reclam úrnak következő levele, melyet Brandt Richárd gyógyszerész úrhoz irt Zürichbe ; „Az ön svájezi labdacsait különösen a nőknél való orvosi gyakorlatomban találtam kitűnő hatásuknak s a nők nagyon szívesen is használják, (két szemet a reggelizés után) mert hatásuk biztos, a nélkül, hogy valami uehézséget okozna. De a férfiaknál is. kivált az ülő életmódot folytatóknál s idősebbeknél — szóval hol pangó ja bélmozgás — a legjobb eredményt esz- | közük.“ Egy doboz ára 70 kr. s ez elég 1 több heti használatra.

FELELŐS SZERKESZTŐ :

DR. KÖRÖST LÁSZLÓ- 460 1883. sz.

Árverési hirdetmény.

Alulirt kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. ex. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy esztergomi kir. járásbíróság 5660 1882. sz. végzése által, Kis Mihály és társai javára, Német István, Német Sándor, Közi Kapu István, Kapu Katalin, K; p i Julianna, Balog Németh István, Né neth János, Balogh János, Bállá Zsuzsanna, Németh Mária, Ördög Sára és Nánai Erzsébet ellen, 382 frt. és fél kr. tőke ennek 1860. évi márcz. hó 22. napjától számítandó 6 százalék kamatai, továbbá bel- és kültelek haszon élvezete fejében 880 frt, és szellők haszon élvezete fejében 165 frt. összegek és törvényes járulékaik erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bi- róilag lefoglalt és 1051 írtra becsült gabona és takarmáiiyiieinüek, borok, boredények, lovak, kocsik, saP-ből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak.

Mely árverésnek a 2876.(883. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Lábatlauon, végrehajtást szenvedetteknél leendő eszközlésére 1883. évi szeptember hó 27. és következő napjainak d. e. 10 óraja határidőül kitüzetik és alioz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok emez árverésen az 1881. évi LX. t. ez. 107, §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak.

Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ábau megállapított feltételek szerint fizetendő.

Kelt Esztergomban, 1883. évi szeptember 12. napján.

8INKA FERENCZ,kir. bir. végrehjtó.