Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 73. szám
sem mondom, hogy olyan közöttünk, a keresztények között sincsen, azért vannak a bíróságok, hogy a zsidó csalót és uzsorást „éppen ngy megbüntessék mint a keresztény csalót és uzsorást. De azért, hogy vannak keresztények is a kik csalnak és nzsoráskodnak azért antichiistianismust csinálni éppen olyan abszurdum volna, mint az antiszemi- tismus. Nem tagadom, hogy zsidó csaló és megvetni való ember nem létezik, mint hogy nőni nemesíti meg a keresztény vallás sem a rossz keresztény embert, de tapasztalatom van, hogy zsidó üzlet emberek között gyakran több humanis- mus és méltányosság uralkodik, mint több keresztény üzlet ember között. Bátorkodom erre nézve egy oly esetet elbeszélni, mely ebbeli állításomat fényesen bebizonyítja s melynek valóságára bármikor esküt teszek. 1856-ban volt nekem egy barátom, római katholikus keresztény és nagy kereskedő Pesten, két üzleti barátja megbukott, mi által ő is olyan helyzetbe jutott, hogy váltóbeli kötelezettségeinek nem tudott megfelelni. Összehívta tehát hitelezőit és ezeknek vagyoni állapotát kimutatta. Activái ugyan nagyobbak voltak, mint passivái, de fizetni nem tudván, egy évi moratóriumot kért hitelezőitől. Ezek között a hitelezők között volt huszonkét zsidó s mindössze öt keresztény. Az a huszonkét zsidó egynek kivételével megszavazta neki az egy évi moratóriumot. Az öt keresztény hitelező közül kettő semleges maradt, azaz ki jelentette, hogy majd meggondoíjamagát, de három kereken azt mondta, hogy fizesse rögtön ki a váltókat, mert különben ők kérik a concursust ellene. Ily körülmények közt szerencsétlen barátom okve.lenül tönkre ment volna, ha azon huszonkét zsidó hitelező még abba sem egyezik bele, hogy fizesse ki barátom azon három keresztény hitelezőt rögtön, ők majd elvárnak még 6-os kamat mellett jó egy esztendeig. És úgy is történt. Barátom rögtön kifizette három keresztény hitelezőjét és a huszonkét zsidó hitelezőt nem is egy év, hanem csak két év alatt, sőt a kötelezettség némi része még manap is fennáll. Ha már most az a huszonkét zsidó hitelező szintolyan kemény szivü lett volna, minta három keresztény hitsor- sos, barátom azonnal megbukott volna. Kérdem erre : hol van több liuma- nisinus és méltányosság? A zsidók között, vagy a keresztények között ? Do az ant.isomitáknál csak az irigység dolgozik, mert. a legtöbb antisemita nem tud úgy dolgozni és fáradozni, hanem csak azt akarná, hogy a zsidó pénze sült galamb alakjában a szájába repülne. BRZORÁD J. REZSŐ. Mirtuságak HAAS M. PÜSPÖK HAMVAIRA. m. Laboulaye egyik gyönyörű munkájában, nudyet korunk politikusai az alkotmányos szabadság kézi könyve gyanánt tekintenek, van egy élénk színezetű drámai jdouot. Abban a porezben, midőn egy körmönfont ravasz (piackor szőreimet vall szive választottjának, egy berohanó tagba ment newliollandi riasztja meg agerlék epedezését. A quacker azonban uem sodortatja ki magát phlegmájából, egy darab ezukorrai szelídíti meg a szilaj - kodó állatot, inig egy másikkal az ut- czára csalogatja ki és abban az izomban elkiáltja magát : „Veszett kutya, veszett kutya“, mire ezer kar kap kő és dorong után. meg egy a többinél gyorsabb kéz lepuífantja a rágalom állal közboszúnak odadobott szerencsétlen állatot. Amerikai modorban van e kép tartva, de kristály tiszta átlátszó az igazság, melyet a példázat nyújt. Ha alkotmányos formák alatt nem birkózhatunk meg ellenfeleinkkel, fnrk- csóválv.i limiyászkodunk meg, bogy egy alkalmasnak talált perezben a rágalom nyilaival szegezzük földre semmi rosszat sem gyanító ellenfeleinket. És ha. az alkotmányosság egy vagy más pontjaiban felül is múlnak ben Iliinket az uj kor előre haladt czivili- zált népei, de a rágalom szempontjából ugyancsak nem engedünk a világ egy népének is. Napjaink történelméből elég legyen oly férfiak életrajzára, mint Széchenyi és Sennyei hivatkoznunk, kiknek áldásdus nagy terveik gyümölcsöző hatásaikat a rágalom néni engedő teljes fejlósnek indulni. Senkinek a világon üresebb fejű, léhább ellenei nőm voltak, mint Haas püspöknek, hanyag, qiialifikálatlan, ti- vornyázó borhelyek, kik nffektált nem zeli fájdalmukban csak az i vasban temetkeztek el. Kiknek a siker mégis annyi ponton kedvezett, habár a nemzetnek roppant szerencsétlenségére És mily fegyverekkel vívtak ! Hogy Haas germanisálási mániájában még a szegedi tanyákat is elnémetesiteni szán dókozott ! Lehetett e ennél valaha otrombább és képtelenebb rágalmat kigondolni? 'Ez a. fegyver mégis talált. A rágalom sikere a vakmorőség. Haas püspök ellenfelei ha minden tekintetben obseurusok voltak, de egy ben, a vakmerőségben excellálók. Más országokban a sajtó zúzta porrá a támadók vakmerőségét, nálunk a sajtó áll élére a támadóknak. Nálunk a sajtó használja mindennapi kenyérül a rágalmat Csak napjainkban is tanúi lehettünk, midőn Sennyei a tapasztaláson emelkedő tudomány fegyvereivel diadalmasan tepertő lo ellenfeleit, a sajtó állt ölő az „iillramontanismns“ léha vádjával, hogy Son nyit lehetet lenné tegye. Abból azután senki nem csinál magának lelkiösmeretes kérdést, hogy az ily eljárásnak a nemzet úgy a múltban Széchenyinél, mint a jelenben Seny- nyeinól keservesen megitta a levét. Nálunk a pártérdekek sikere minden eszközt megszentel. A pereznyi sikernek áldozatul dobjuk a jövő nagy kérdéseit. Ugyan találkozik-e csak egy komolyan gondolkozó fő is o hazában, ki be nem látná, hogy annál absurdumabb rágalmat még képzelni sem lehet, mint a szegedi tanyák el németesítése. És o rágalom szembeszökő nyilván való képtelensége daczára mégis hatott. Ugyan egy több mint 36 négyszög kilométernyi területei) szétszórt, elszigetelt forgalmi tényezőknek nem hódoló ősi szokásain kegyelettel csüggő, patriarchal is állapotban mondhatni nomá- düag élő népnek nyelvét megváltoz tatni nem e emberfölötti és a lehetőt leiiséggö teljesen határos dolog? Mennyi temérdek és mily változatos eszközöknek kellene birtokában annak lennie, kinek még egy ily gondolat is megfordulhatna agyá.kan. Vájjon egy igen is korlátolt hatalmú, ugy szólván csak jelentéktelen segéd- s/.erekkel rendelkező kerületi tanigazgató, kit egyéb száz'ék tüzetesebb dől gai annyifelé liÍvnak és s/akilanak, hogyan vállalkozhatnék ily képzeletet meghaladó dolgokra. A münzet mégis felj.íjduít e rágalomra. Nem vizsgálta annak alapját. Szeged tősgyökeres magyar népe mindenkor büszkesége és féltett kincse volt e nemzetnek. Juj volt annak, ki még gondolatban is e kincshez nyúlni merészkedett. Azonban lássuk mégis közelebbről mit tett Haas Szeged népével, mi szolgáltatott ellenfeleinek ürügyet arm, hogy oly merész megsemmisítő támadást intézzenek ellene e cziuien. Haas, mint kerületi tauigazgató, mindjárt működése első évében, azon szomorú tapasztalatnak jutott birtokába, hogy Szegednek közel 30 ezerre menő tanyai lakossága, minden oktatás nélkül nő fel és a vallás vigasztalásaiban sem részesül egyébkor, mintha nagy ritkán egyházi búcsúk alkalmával a várost fel - kereste. Ezen nomád, mondhatni barbár állapot végtelenül bántotta Haast és minden követ megmozdított, hogy e tanyákon népiskolák állíttassanak fel, az oskolák mellé pedig harangláb állíttassák, hogy ott, hol az egyházi oktatók ajka soha nem hirdeti az Urat. legalább a harang •ércznyelve által bnzdittassék annak imá- dására a nép, kinek íönségo és jósága e rengeteg pusztaságokon is imádandó módon nyilatkozzék. Es hála Haas apostoli buzgalmának wir 22 tanyai oskola ugyanannyi tanítóval ellátva működik a civilisatió szét- terjesztésén o rengeteg pusztákban. Közel ezeréven keresztül tartotta megszállva e nemzet legderekabb népével ama rengeteg területeket. És szt. Istvántól Széclienyi-ig egy magyarnak sem .jutott eszébe, hogy e nép szellemi oktatásáról gondoskodjék. És annyi derék püspök közül kik szt. Gollérttől Bonnáz Sándorig, az az a mai napig a Csanádi püspöki széket megiilve tartották, nem találkozott egy, ki a vallás vigasztalásait e nagyszámú népnek megvigye. Haas volt az első ki egy láng- buzgalma férfiú sziklákat mozdító akaratával ezer édes bajokon segített. Jutalmul megkövezték. Megtámadták hazafiságát. Es Szeged 70 ezer nép»' közöl nem akadott egy, ki az érte vérző férfiú szörnyű sebeire balzsamot hulla.) • tott volna.. De a derék, mint Berzsenyi mondja, nem fél az idők mohától, a koporsóból kitör és eget kér magának. Szeged oskoláin kívül irodalmi és mii történelmi kutatásai is lánglelkil buzgó hazafinak hirdetik Haast, melyekről befejező közlemény linkben emlékezünk. Dr. KISS JÓZSEF. ni; Grafton Mari bájos teremtés volt. Mint leány hajthatatlan maradt, a király hasztalan ostromolta. Hanoin aztán férjhez adta egy nemeshez, kit azonnal Kelet-Indiába küldött. A szép asszony gyermekei angol peerek lettek. Mamin lierczegnő, a hasonnevű bibornok unokaliuga szintén a király kedvesei közé tartozott. Nagy inyenez volt, kit a király a fehér asztalnál becsült. Egy lakoma alkalmával egy tál vesepecsenyét tett a király elé. — ízlelje meg, felség. A király kitűnőnek találta s a mellette álló Buckliinghain herezoghez fordult. — Adja ide a kardját, kedvesem. S a vesepec-<euyét Buckliinghain lierczeg kardjával az udvar nagy derültsége közt lovaggá ültette. A vesepecsenye tán még ma sem tudja, hogy tulajdouképen angol lovag egy szeszélyes király pillanatnyi hóbortjából. A király minden kedvese közt a legnemesebb szív volt Gwynn Nelli, szerény, kedves, szeretetreméltó, ki nagy összeget osztott ki a szegények között, s vallásossága köztudomású volt. Daczára enuolt, a Westminster! püspök nagyon haragudott rá. A király dühös volt ezért s midőn május 29-én a restauratió évfordulóján a királyi kastélyban nem volt üres szoba, a püspökhöz izent, bogy a Brixtonból későn érkezett Gwynn NeŰiuek adjon szállást, hanem a püspök egyszerűen megtagadta. Midőn Gwynn Nelli megtudta, maga ment el a püspökhöz bocsánatot kérni, kit annyira megnyert egyszerű, bájos modorával, hogy ezentúl a ki« asszony legnagyobb tisztelője lett. A kilenczedik kedves volt a király ked- vencze, ki feltétlenül uralkodott. Mellette a többi kedvesek csak másodraiigu csillagokká törpíillek, ő volta nap mely ragyogott. Jött, látott és győzött. Ennek a kedvesnek históriája vau. A francziák királya, XIV. Lajos rossz gazda volt és sokszor megszorult pénz dolgában. Ilyen szorultságban Angliára vetette szemeit s átküldött a csatornán egy tuczat szép asszonyt, élükön Orleansi Fülöp nejével, ki később Spanyolország királynője lett. — Ezek között volt egy ragyogó szépségű breton nő, Keronálle kisasszony. A király első látásra beleszeretett, s az államkölcsön létrejött, természetesen azon feltétel alatt, bogy a szép breton nő Angliában marad. A király őt Portsmouth berczeguővé nevezte ki. A szép lierczegnő mindenkit elűzött a király mellől, ki befolyását csökkenthétté, többek közt a király kegyenezét, Rochester grófot is a költőkirályt, kit hiába sajnált a király, nem merte visszahívni. így aztán ő lett az udvar napja, s társnői a nap körül bolygó csillagok. A király rendesen ugy hívta, kedveseit „a., én múzsáim.“ Es csakugyan képviselve volt mind a kilencz múzsa. Maga az udvar igy osztotta fel őket : Ilyen kilencz múzsa között aztán csak meg lehet élni szegényesen. Hanem a jámbor Károlyinak kevés volt a múzsák száma. 0 tartott almúzsákat is. Ilyen volt Buck- liingham lierczegnő, Mac-Pherson kisasszony és Eifton Lady. Ezen kívül Tököly Imre is küldött neki Erdélyből kivánatára egy czi- gáuy leányt., a a szegény Károly most már azt sem dalolhatta, hogy: „Mindenféle szeretőm volt, Csak még czigány leány nem volt.“ II. Károly 25 évig uralkodott. Uiolsó kedvese egy siketuéma leány volt, ki meg halt a király után bánatában. A jő Károly sírkövére méltán vésték r a nők : — Requiescat, in pace ! Megérdemelte a nyugalmat. Uralkodása alatt valóban keveset — pi bent. —ó. Az esztergomi gyöngyélet apró örömeit és csepr keserveit szoktam ebben a kis rovatban apró gyöngy betűkkel felfűzni. Sokszor akad egy-egy igaz, de sokszor felcsilö lámlik benne az üveg hamis fénye is, már mintt odakün az életben. Legtöbbször azonban teljes hiába vetem ki hálómat egy igaz gyöngyért, mert lelkes munkámat gyakran szakadozöan teli háló jutalmazza ugyan, de mire azt a hálót partra vonom — teli van — hamisithatatlan kavicsokkal. Clio — Cleveland herczegnő1 Melpomé ne — Cartlemaine. Calliope — St. Albans. Thalia — Stewart Luoi. Urania — Grafton Mari. Terpsichore — Mazarin k. a. Euterpe -- Gwynn Nelli- Polihymnia — Cuniga k. a. Erato — Portsmouth lierczegnő.-• Levelező. Ifj. Nágel Oltó kiadásából a, Magy. ált. Levelező és Házi Titkár negyedik füzetét kaptuk meg Knorr Alajos szerkesztésében. A hasznos vállalat ára fiizntankint csak 30 kr. — Zsoltár. Kálmán Károly ismert nevű műfordító a zsoltárokat uj fordításban fogja kiadni. Szeptember hó végéig fogad ol előfizetőket, kik a busz ives munkáért két forintot fognak fizetni utánvétellel. A fordító lakása D.-Adony Fehérm Az örökszép zsoltárok modern fordításához csak gratulálnunk lehet. Benne van a legjobb izü német ólczlap múlt számában a mi esetünkre egy pompásan illusztrál- telivér viccz. Tűz van. Jönnek a jó falusiak a maguk nyomorék fecskendőjükkel s ügyetlen buzgalmukkal. Kirukkolnak a begyakorlott tűzoltók is ragyogó fejszével, fénylő sisakkal pompás sorokban. Egy ilyen begyakorlott tűzoltó a vész színhelyén összetűz egy g ámoltalan falusi tűzoltóval s erősen oda kiáltja néni: — Takarodjatok csak haza, elvégezzük magunk is, mert ez a mi tüzünk ! nő ÍIO Jn Szentgyörgymezö nemes városa arról nevezetes, hogy vesz minden esztendőben óriási küzdelmü közgyűlések után egy bikát s azt azután az adóis- pektor ur minden esztendőben rendszeresen ellici- táltatja. Mert a reáliskola füntartásákoz még egy szál gyufával se járult, Jöu a napokban egy kis szentgyörgymezei tanuló. A tandíj csakis a szentgyörgymezeiek számára harminc/, forint. És mi történik. Más polgármester egyszerűen utal a makacs közönyre s azt mondja a gyereknek, hogy űzess vagy fuss. A mi polgármesterünk azonban neki állt s leengedte a szegény gyerek fél tandíját. Vájjon megtudják-e Szentgyörgymezőn, hogy mi az a nagylelkűség — nagyvároson V ,ao ha-8Í-io lis .óll Bili *051 x*.-v..-lel Annyi mozsár már régóta nem ropogott ősi falaink közt, mint iu idén. Szent István népünnep hei'czegpvimásunk hetvenedik születésnapja, basilika
