Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 8. szám
Esztergom, V. évfolyam. 8. szám. Csütörtök, 1883. január 25 ón. es Városi s megyei érdekeink közlönye. VIDÉKI JA EGJEI.ENIK HETENK1NT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié...............................................0 fit — kr. fél évre.....................................................3 „ negyedév re...............................................1 , 50 , Egyes szám ára 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: j-’FALZ HÁZ ELSŐ EMELET liová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓ HÍV ATAL: jSzÉOHENI-TÉR qq., hová a hivatalos s a magán hirdetések, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRPKTBSKFi: 1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—íiOO-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. ■ MAGÁNHÍR HŰTÉSEK megállapodás szerint lehető legjutányosahhan közöl tétnek. N Y1 IjTTÉR. sora 20 icr. Elemek harcza. A társadalmi cs szellemi életnek is olyan változó átalakulása, küzdelme és liarcza van, mint a természetnek. A mai njabbkor társadalmi élete 3 különböző téren jolenik meg, — először mint politikai czélokkal összekötött társulás, mely nyílt vagy titkos, melyen a social-demokrat-nihilisticus, coinmunista néven szerepel. A második csoport alakjai a közművelődés, ipar, kereskedelem és jótékony czélok előmozdítására alakulnak. És végre a 3. csoportban vannak a szorosan vett társadalmi élet csoportosul á.sai. Az első csoport alakulására nézve meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek akkor volt értelmek t. i. a titkos társulatoknak, midőn az emberi jogok korlátozva lévén, az absolutismus és despotismns vas vesszeje által egyes kormányok részéről a népek elnyomatása volt a czél. A sajtóval szemben tiltó rendszabályok voltak, jelenleg azonban a sajtó szép joga ezen emberi jogokat védeni a nyilvánosság terein. Mi a social-demokratát illeti ez két irányban működik, — az egyik az elmélet és iródalom terein törekedni oda, hogy a táisadalom különböző betegsége jótékonyczélu társulás által orvosol va legyen. A második rész az államot is be : akarja tevékenysége körébe vonni és jattól várja a társadalmi bajok javulását. — A socialismus mint szellemi velem keletkezését Európa nevezetesebb $gyáriparu államaiba veszi, melyet légii nkább a munka bér csekélysége és a nagy tőke tehetetlenségéből eredő nyomor a legfőbb okozója. — A gyár tulajdonos milliók közt éli életét, mig azok, kik kézi munkájukkal szerzik meg e milliókat és családjuk lehető nyomorban csekély napidij mellett tengetik életüket. — A gyár tulajdonos kezében tehát az eszköz, mely által a számtalan elógiiletlenséget strikkolást és mnnkászavarokat beszüntetheti. — Legyen a gyár tula donos méltányos, mindenkit jutalmazzon szorgalma és tehetsége szerint, — s megszűnik az elégi! le tie n ség. Ébresszük fel a munkásosztályban az önsegély eszméjét, — hogy az társuljon, alakítson különböző egyesületeket mint a milyen a takarék-intézet beteg- segélyző-egyesület, ez utóbbira hívjuk fel a vagyonos osztály részvétét az áldozatra, — ha felgyógyul hálával hagyja el a helyet, hol a mások kegyéből kiépült. -— Alakítsunk a munkás osztály részére társalgó olvasó-köröket, hol társadalmunk mi veit, iskolázott tagjai felolvasást tartva, mely tanító, oktató és buzdító legyen, mely szellemi munkásságnak jelszava legyen: —„A munka, szorgalom és takarékosság,“ igy mi vélve a munkás osztályt, megmenekül társadalmi életünk ily elemtől, mely rontó-, bontó és zavaró hatással van. Ily szellemi elem a nihilismus a vagyon és család egységében keresi a social is bajok orvoslatát, — elvük a vallást, hazát és nemzetet feleslegesnek tartja, —- miből a semmiség elv : (Nihilismus) keletkezett. E tévtan leginkább Oroszországban van elterjedve, hol titkos összejöveteleik, határozataik és elszántságuk által az országot folytonos rettegésben ihz „Esztergom és Yldéke" tárcsája Gizella könyvébe. Lágyabb a szellőnél Ajkad suttogása, Te vagy a világnak Legszebbik virága. A rózsa harmatja Köuycsepp lett szemedben, Ez a nap sugára Lángoló szerelmem ! Amikor a hajnal A sugarat várva. Bíboros köpenyét Felölté magára, Mikor két szép csillag Ragyogott az égen S csillogott a harmat A virág kelyliébeu, A mikor langy szellő Tölté be a léget, Akkor az augyalok Földre hoztak téged ! S a mikor szerteszállt A kelő nap fénye, Sugárzáport hintve Az egész vidékre, Eltűnt a bajualpir, A csillag leszállott, Elhagyta a harmat Cseppje a1 virágot. S n indez a tied lett, Minden hozzád téved, ügy szeretett minden Már akkor is téged. Piros lett az orczád, Piros mint a hajnal, Szemed fénye fölér A hajnalcsillaggal, SZIRMAI LAJOS. Carneval. Benne vagyunk. A farsang vidám ura újra közöttünk van. Minden éviién meghal és minden évben újjá szü étik ez a modern sphinx. Es mi minden évben ujjongva fogadjuk és olyan nehezen búcsúztatjuk. Mert hát olyan nagyon nekünk való czimbora ez a herczegi sarjadék, a melynek a társaságában annyi isteni perczet élünk és élvezíiuk keresztül, Tánczolva jön és dalolva közibénk és mi olyan szívesen dudoljuk vele, hogy ; Gaudeamus igitur. , , * Nem tudora emelkedtem-e, vagy pedig csökkent a hivatalom ? Mert eddig én voltara a Carneval herczeg ,névtelen jegyzője* és most az én szeretetreméltó Velenczei barátom csinálja az én tisztemet. Valószínű hogy Carneval jobban örül ennek a krónikásnak, bizouyos, hogy a kiadó jobban dotálja ezt a tudósítóját, de az objektivitás inkább csak felém hajol és fülembe súgja : Az elsők nem fizetnek annyi elismeréssel, mint a mennyi keserűséggel az utolsók. * tartják, czéljaik kivitelénél nem ismernek semmi erkölcsi (örvényt.—Dinamit és bomba, gyújtogatás és öldöklés által szereznek elégtételt és reményük czól- jaik diadalát, győzelmét.— Hála a gond viselésnek ez elem hazánkban ismeretlen. Sokkal magasztosaid) becsű azon társulati mozgalom, mely egyed il az uj kor találmánya, a tudományos társulatok,társalgási olvasó egyesületek, melyek a műveltséget emelték. Az anyagi czélokra törekvő egyesületeknek köszönhetjük pénz és hitelintézetek alakítását, és azon egyesületek, melyek korunkban, a földművelés, állat, növény tenyésztés és nemesités terén elérni törekesznek e végre azon jótékony egyesületük melyek a politikai és társadalmi élet nyomorát enyhíteni törekesznek ilyek az árva-, lelencz-, fegyencz-dologházak-, kórházak, téboly- dák-, siketnéma-intézetek-, vakok-inté- zete- és a legújabb veres-kereszt egyesület ; — hirdetik az újabb kor dicsőségét, melyek mind az állam és egy- gyes vagyonosabb társadalmi állásuk nem.es érzelmeit fejezik ki, és a vagyoniig alárendelt helyzetben levők, irigységét, a hála érzelem által mérséklik. A mi végre a szorosan vett társadalmi életet illeti, bár ez ideig nem felel meg az erkölcsiség valódi eszméjének, mert még itt is a könnyelműség, pénzvágy, hiúság, divat majmolás, sok kóros következményt von maga után. Hatalmas eszköz azonban a közer- kölcsiség ellenőrzésére a sajtó, melynek hivatása a társadalmi bajokat orvosolni. PÓLYA LAJOS. A közönséghez. Az árvizek, melyekben lakhelyünk fekvése szerint nem ritkán részesülünk, vagyoni viszonyaink károsítása mellett még más, egészségünket komolyan fenyegető következményeket is helyeznek igen gyakran szomorú kilátásba. Tudomány és tapasztalat szerint több hasonértékü egészséges vízzel bíró kút közül leginkább az az ajánlatos, melyben a viz állása nem nagy mértékben ingadozó, vagy is, melyben a viz állása nagyobb esőzések, vagy árvizek alkalmával szembetűnő különbö- zetet nem mutat. Azon kutak, melyok- beii a viz az imént említett körülmények felmerültével nevezetesen emelkedik, apadáskor az emberi egészségre figyelmet érdemlő ártalmas befolyással bírnak Ugyanis talajuk felsőbb rétegei, a felülethez való közeliét ük arányában, többé-kevésbé gazdagok bőm ló szerves alkatrészekben, melyek minket mind addig nem érdekelnek, mig nem kerülnek vízbe; ellenben nagyon is kiérdemlik figyelmünket, ha a viz emelkedik s azok kiáztatás által részint felfüggesztett állapotban ivóvizünkbe keverednek. Bebizonyított tény, hogy ily víznek élvezete az egészségre felette ártalmas, sőt egyes helyeken a heveny fertőző kórok járványos fellépte is ezzel hozható okozatos kapcsolatba. Városunk kutjainak legtöbbje majdnem mind hasonló kifogás alá esik s ezért tartottam kötelességemnek a kö- j zöuség figyelmét arra felhívni, s me- | legen ajánlani, miszerint az ivás és fő- ' zéshez szükséges víz — legalább egy De hát én nem is akarok referálni, habár mint titkos tanácsosnak volna még egy s más elmondandó»!. Mint olyan szerencsés halandónak a ki a kulisszák mögé is bepillanthatok, sok apró részlet elregélése állna még rendelkezésemre. De legyünk discrétek. Sem a múlt diadalaiból, sem a jövő ragyogásából nem akarok részt szakítani. Szépen kezdtük, szebben folytatjuk és hogy mikép fogjuk végezui ? Elválik. Annyi bizonyos, hogy olyan elegantiát, olyan jókedvet és olyan dáridót még nem látott a mi ősi városunk a milyen liolnap- utáura van készülőben. A merre csak fordulunk, csupa kiváucsiság és érdeklődés s igazán nem volna csoda, ha a Pali bandájának a luirja mind elpattanna abba a roppant feszültségbe, a melylyel annak a nagy napuak nézünk eleibe. * Ha addig el sem pattannak isa hurok az nap bizonyára mind agyonkopik. Van egy pompásan sikerült mazurka újdonsága is a bálnak, a melyuek czirne az egész est symboluma leszen. A ki végigjárja (a mazurkát, meg a bált) az szívesen fog tapsolni annak a nálunk szokatlan czimü újdonságnak, liogv : — Van fiatalság. S itt nolens volens polemikus hangot kell öltenem, a mikor teljes lélekből azt mondom : Csak azért is van fiatalság ! — Olyan aranyos kedvet, olyau aranyos mulatságot, olyan aranyos diadalt mint a holnaputáni csalt valódi »arany ifjúság“ csinálhat. Vigadni fog a ki ott lesz, — sajnálni fogja a ki ott nem volt és utána senki sem lesz kétségben a fölött; Hogy mért is sikerült ilyeu pompásan ez a vigalom ? * Ne de már nagyon is bele melegedtem a legszebb bál mugasztalásába, pedig az objektivitásnak fogadtam hűséget. Lesz még mulatság quantum satis. S hogy tájékozottságomat még jobban kimutassam, liíít elárulom, hogy bizony tudora azt is, hány szőke meg barna angyal marad el holuap- utáuról, csak azért, hogy a tiszti bálon annál nagyobb riadóval fogadjuk. Hja, mert az mégis csak van annyi fölénnvel, hogy nem bél, hanem csuk olyan családias jellegű táucz'voszo.u a neve, a melybe szabad elmennie auiiájc a generatión ak is, melyben annyi a költészet s csak egy hibája van hogy még nem szabad bálba járnia. * Mi lesz az álarczos bálból ! A hány ember annyiféle a nézet. Az egyik föltétle bukást jósol, a másik elnézőbben itél, a a harmadik kifogásol, a negyedik vállat von az ötödik mondja, majd csak meg lesz valahogy, a hatodik gondolkodik, hogy tulaj- donképeu minek is öltözzék, a liefe,lile dicséri a jótékony czél életrevalóságát, a nyolezadik eltekint a morális sikertől s biztos, hogy sok lesz a bevétel, a kilenczedik vitatja, hogy a legelegáuyosabb publikum is részt fog veunibenúe, a tizedik biztos hogy a siker fényes lesz, mi pedig mindezeket összeadjuk, kivonjuk, szorozzuk és osztjuk s mathemntikai eredményképen biztosíthatunk mindenkit, hogy minden körülmények között a bál — ékesen fog sikerülni ! A hó utolsó uapjáu kereskedői bál a »Fürdő“ veudéglőbeu. A mulatság kevesebb
