Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 8. szám

Esztergom, V. évfolyam. 8. szám. Csütörtök, 1883. január 25 ón. es Városi s megyei érdekeink közlönye. VIDÉKI JA EGJEI.ENIK HETENK1NT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié...............................................0 fit — kr. fél évre.....................................................3 „ ­negyedév re...............................................1 , 50 , Egyes szám ára 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: j-’FALZ HÁZ ELSŐ EMELET liová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓ HÍV ATAL: jSzÉOHENI-TÉR qq., hová a hivatalos s a magán hirdetések, a nyilttérbe szánt köz­lemények, előfizetési pénzek és reclamálások intézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRPKTBSKFi: 1 szótól 100 szóig — fi t 75 kr. 100—200-ig . 1 „ 50 „ 200—íiOO-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. ■ MAGÁNHÍR HŰTÉSEK megállapodás szerint lehető legjutányosahhan közöl tétnek. N Y1 IjTTÉR. sora 20 icr. Elemek harcza. A társadalmi cs szellemi életnek is olyan változó átalakulása, küzdel­me és liarcza van, mint a természet­nek. A mai njabbkor társadalmi élete 3 különböző téren jolenik meg, — először mint politikai czélokkal össze­kötött társulás, mely nyílt vagy titkos, melyen a social-demokrat-nihilisticus, coinmunista néven szerepel. A második csoport alakjai a köz­művelődés, ipar, kereskedelem és jóté­kony czélok előmozdítására alakulnak. És végre a 3. csoportban vannak a szorosan vett társadalmi élet csopor­tosul á.sai. Az első csoport alakulására nézve meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek akkor volt értelmek t. i. a titkos tár­sulatoknak, midőn az emberi jogok korlátozva lévén, az absolutismus és despotismns vas vesszeje által egyes kormányok részéről a népek elnyoma­tása volt a czél. A sajtóval szemben til­tó rendszabályok voltak, jelenleg azon­ban a sajtó szép joga ezen emberi jo­gokat védeni a nyilvánosság terein. Mi a social-demokratát illeti ez két irányban működik, — az egyik az elmélet és iródalom terein törekedni oda, hogy a táisadalom különböző betegsé­ge jótékonyczélu társulás által orvo­sol va legyen. A második rész az államot is be : akarja tevékenysége körébe vonni és jattól várja a társadalmi bajok javulá­sát. — A socialismus mint szellemi velem keletkezését Európa nevezetesebb $gyáriparu államaiba veszi, melyet lég­ii nkább a munka bér csekélysége és a nagy tőke tehetetlenségéből eredő nyomor a legfőbb okozója. — A gyár tu­lajdonos milliók közt éli életét, mig azok, kik kézi munkájukkal szerzik meg e milliókat és családjuk lehető nyomorban csekély napidij mellett ten­getik életüket. — A gyár tulajdonos kezében tehát az eszköz, mely által a számtalan elógiiletlenséget strikkolást és mnnkászavarokat beszüntetheti. — Legyen a gyár tula donos méltányos, mindenkit jutalmazzon szorgalma és te­hetsége szerint, — s megszűnik az elé­gi! le tie n ség. Ébresszük fel a munkásosztályban az önsegély eszméjét, — hogy az tár­suljon, alakítson különböző egyesületeket mint a milyen a takarék-intézet beteg- segélyző-egyesület, ez utóbbira hívjuk fel a vagyonos osztály részvétét az áldo­zatra, — ha felgyógyul hálával hagyja el a helyet, hol a mások kegyéből ki­épült. -— Alakítsunk a munkás osztály részére társalgó olvasó-köröket, hol tár­sadalmunk mi veit, iskolázott tagjai fel­olvasást tartva, mely tanító, oktató és buzdító legyen, mely szellemi munkás­ságnak jelszava legyen: —„A munka, szorgalom és takarékosság,“ igy mi vél­ve a munkás osztályt, megmenekül tár­sadalmi életünk ily elemtől, mely rontó-, bontó és zavaró hatással van. Ily szellemi elem a nihilismus a vagyon és család egységében keresi a social is bajok orvoslatát, — elvük a vallást, hazát és nemzetet feleslegesnek tartja, —- miből a semmiség elv : (Ni­hilismus) keletkezett. E tévtan leginkább Oroszország­ban van elterjedve, hol titkos összejö­veteleik, határozataik és elszántságuk által az országot folytonos rettegésben ihz „Esztergom és Yldéke" tárcsája Gizella könyvébe. Lágyabb a szellőnél Ajkad suttogása, Te vagy a világnak Legszebbik virága. A rózsa harmatja Köuycsepp lett szemedben, Ez a nap sugára Lángoló szerelmem ! Amikor a hajnal A sugarat várva. Bíboros köpenyét Felölté magára, Mikor két szép csillag Ragyogott az égen S csillogott a harmat A virág kelyliébeu, A mikor langy szellő Tölté be a léget, Akkor az augyalok Földre hoztak téged ! S a mikor szerteszállt A kelő nap fénye, Sugárzáport hintve Az egész vidékre, Eltűnt a bajualpir, A csillag leszállott, Elhagyta a harmat Cseppje a1 virágot. S n indez a tied lett, Minden hozzád téved, ügy szeretett minden Már akkor is téged. Piros lett az orczád, Piros mint a hajnal, Szemed fénye fölér A hajnalcsillaggal, SZIRMAI LAJOS. Carneval. Benne vagyunk. A farsang vidám ura újra közöttünk van. Minden éviién meghal és minden évben újjá szü étik ez a modern sphinx. Es mi minden évben ujjongva fo­gadjuk és olyan nehezen búcsúztatjuk. Mert hát olyan nagyon nekünk való czimbora ez a herczegi sarjadék, a melynek a társasá­gában annyi isteni perczet élünk és élvezíiuk keresztül, Tánczolva jön és dalolva közibénk és mi olyan szívesen dudoljuk vele, hogy ; Gaudeamus igitur. , , * Nem tudora emelkedtem-e, vagy pedig csökkent a hivatalom ? Mert eddig én vol­tara a Carneval herczeg ,névtelen jegyzője* és most az én szeretetreméltó Velenczei barátom csinálja az én tisztemet. Valószínű hogy Carneval jobban örül ennek a króni­kásnak, bizouyos, hogy a kiadó jobban do­tálja ezt a tudósítóját, de az objektivitás inkább csak felém hajol és fülembe súgja : Az elsők nem fizetnek annyi elismeréssel, mint a mennyi keserűséggel az utolsók. * tartják, czéljaik kivitelénél nem ismer­nek semmi erkölcsi (örvényt.—Dinamit és bomba, gyújtogatás és öldöklés által szereznek elégtételt és reményük czól- jaik diadalát, győzelmét.— Hála a gond viselésnek ez elem hazánkban ismeretlen. Sokkal magasztosaid) becsű azon társulati mozgalom, mely egyed il az uj kor találmánya, a tudományos tár­sulatok,társalgási olvasó egyesületek, me­lyek a műveltséget emelték. Az anyagi czélokra törekvő egyesüle­teknek köszönhetjük pénz és hitelinté­zetek alakítását, és azon egyesületek, me­lyek korunkban, a földművelés, állat, növény tenyésztés és nemesités terén elérni törekesznek e végre azon jóté­kony egyesületük melyek a politikai és társadalmi élet nyomorát enyhíteni tö­rekesznek ilyek az árva-, lelencz-, fegyencz-dologházak-, kórházak, téboly- dák-, siketnéma-intézetek-, vakok-inté- zete- és a legújabb veres-kereszt egye­sület ; — hirdetik az újabb kor dicső­ségét, melyek mind az állam és egy- gyes vagyonosabb társadalmi állásuk nem.es érzelmeit fejezik ki, és a va­gyoniig alárendelt helyzetben levők, irigységét, a hála érzelem által mérsék­lik. A mi végre a szorosan vett társa­dalmi életet illeti, bár ez ideig nem felel meg az erkölcsiség valódi eszmé­jének, mert még itt is a könnyelmű­ség, pénzvágy, hiúság, divat majmolás, sok kóros következményt von maga után. Hatalmas eszköz azonban a közer- kölcsiség ellenőrzésére a sajtó, melynek hivatása a társadalmi bajokat orvosolni. PÓLYA LAJOS. A közönséghez. Az árvizek, melyekben lakhelyünk fekvése szerint nem ritkán részesülünk, vagyoni viszonyaink károsítása mellett még más, egészségünket komolyan fe­nyegető következményeket is helyeznek igen gyakran szomorú kilátásba. Tudomány és tapasztalat szerint több hasonértékü egészséges vízzel bíró kút közül leginkább az az ajánlatos, melyben a viz állása nem nagy mér­tékben ingadozó, vagy is, melyben a viz állása nagyobb esőzések, vagy ár­vizek alkalmával szembetűnő különbö- zetet nem mutat. Azon kutak, melyok- beii a viz az imént említett körülmé­nyek felmerültével nevezetesen emelke­dik, apadáskor az emberi egészségre figyelmet érdemlő ártalmas befolyással bírnak Ugyanis talajuk felsőbb rétegei, a felülethez való közeliét ük arányában, többé-kevésbé gazdagok bőm ló szerves alkatrészekben, melyek minket mind addig nem érdekelnek, mig nem kerül­nek vízbe; ellenben nagyon is kiér­demlik figyelmünket, ha a viz emel­kedik s azok kiáztatás által részint fel­függesztett állapotban ivóvizünkbe ke­verednek. Bebizonyított tény, hogy ily víznek élvezete az egészségre felette ártalmas, sőt egyes helyeken a heveny fertőző kórok járványos fellépte is ezzel hoz­ható okozatos kapcsolatba. Városunk kutjainak legtöbbje majd­nem mind hasonló kifogás alá esik s ezért tartottam kötelességemnek a kö- j zöuség figyelmét arra felhívni, s me- | legen ajánlani, miszerint az ivás és fő- ' zéshez szükséges víz — legalább egy De hát én nem is akarok referálni, ha­bár mint titkos tanácsosnak volna még egy s más elmondandó»!. Mint olyan szerencsés halandónak a ki a kulisszák mögé is bepil­lanthatok, sok apró részlet elregélése állna még rendelkezésemre. De legyünk discrétek. Sem a múlt diadalaiból, sem a jövő ragyo­gásából nem akarok részt szakítani. Szépen kezdtük, szebben folytatjuk és hogy mikép fogjuk végezui ? Elválik. Annyi bizonyos, hogy olyan elegantiát, olyan jókedvet és olyan dáridót még nem látott a mi ősi városunk a milyen liolnap- utáura van készülőben. A merre csak for­dulunk, csupa kiváucsiság és érdeklődés s igazán nem volna csoda, ha a Pali bandá­jának a luirja mind elpattanna abba a roppant feszültségbe, a melylyel annak a nagy napuak nézünk eleibe. * Ha addig el sem pattannak isa hurok az nap bizonyára mind agyonkopik. Van egy pompásan sikerült mazurka újdonsága is a bálnak, a melyuek czirne az egész est symboluma leszen. A ki végigjárja (a mazurkát, meg a bált) az szívesen fog tapsolni annak a ná­lunk szokatlan czimü újdonságnak, liogv : — Van fiatalság. S itt nolens volens polemikus hangot kell öltenem, a mikor teljes lélekből azt mondom : Csak azért is van fiatalság ! — Olyan aranyos kedvet, olyau aranyos mu­latságot, olyan aranyos diadalt mint a hol­naputáni csalt valódi »arany ifjúság“ csi­nálhat. Vigadni fog a ki ott lesz, — saj­nálni fogja a ki ott nem volt és utána senki sem lesz kétségben a fölött; Hogy mért is sikerült ilyeu pompásan ez a vigalom ? * Ne de már nagyon is bele melegedtem a legszebb bál mugasztalásába, pedig az objektivitásnak fogadtam hűséget. Lesz még mulatság quantum satis. S hogy tájékozott­ságomat még jobban kimutassam, liíít elá­rulom, hogy bizony tudora azt is, hány szőke meg barna angyal marad el holuap- utáuról, csak azért, hogy a tiszti bálon an­nál nagyobb riadóval fogadjuk. Hja, mert az mégis csak van annyi fölénnvel, hogy nem bél, hanem csuk olyan családias jel­legű táucz'voszo.u a neve, a melybe szabad elmennie auiiájc a generatión ak is, melyben annyi a költészet s csak egy hibája van hogy még nem szabad bálba járnia. * Mi lesz az álarczos bálból ! A hány ember annyiféle a nézet. Az egyik föltétle bukást jósol, a másik elnézőbben itél, a a harmadik kifogásol, a negyedik vállat von az ötödik mondja, majd csak meg lesz va­lahogy, a hatodik gondolkodik, hogy tulaj- donképeu minek is öltözzék, a liefe,lile di­cséri a jótékony czél életrevalóságát, a nyolezadik eltekint a morális sikertől s biz­tos, hogy sok lesz a bevétel, a kilenczedik vitatja, hogy a legelegáuyosabb publikum is részt fog veunibenúe, a tizedik biztos hogy a siker fényes lesz, mi pedig mindeze­ket összeadjuk, kivonjuk, szorozzuk és oszt­juk s mathemntikai eredményképen bizto­síthatunk mindenkit, hogy minden körülmé­nyek között a bál — ékesen fog sikerülni ! A hó utolsó uapjáu kereskedői bál a »Fürdő“ veudéglőbeu. A mulatság kevesebb

Next

/
Thumbnails
Contents