Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 68. szám

z:;l ómmal a Imiik hoz főni ülni — és a kórt mintákat mihamarább és minél nagyobb számmal beküldeni el ne mi lasszák.

Az esztergomi kereskedelmi és ipar- bank

IGAZGATÓSÁGA.

Gazdasági levél,

(Tanya bérrendszer és a kivándorlás.)

II.

Mikánt Keleti Károly nagytekintélyű statiszticus igen találóan fejezi ki Magyarország közgazdasági és művelődési állapotai czimti müvében magát, hogy még ma mienk az állam es hatalom, történelmi jogosultságnál, számbeli aránynál fogva mi vagyunk a nemzet. Munkára kell fogni véreink legjavát, tétlenül nem szabad veszítenünk egy órát sem, mert mi már csak munkával, értelmes, józan és kereső munkával tarthatjuk fenn a magyar nemzetet.

Telepeket népesíthetünk be mezei munkásokkal, melyeket többé nem a külföldről kell boédesgotniink. A népes seggel együtt növekedni fog a kereset emelkedik az adóképesség, ennek segé lyével pedig idővel egyensúlyba hozhatjuk az állami háztartást is, inig a nemzeti háztartás javulása, az ország háztartásában fog nyilvánulni.

És itt elérkeztünk volna oda, hogy tulajdonképeni tárgyunkról, a tanya bérrendszerről szerény nézeteinket elmondhatjuk.

A kivándorlás megszüntetésére ások különféle módok közölt, melyek az összes hazai sajtóban ajánItattak, két ségkivül a tanya bérrendszer s általában a föld uépének a hazai röghöz kötés kérdésével foglalkozók érdemlik a kormány és nemzetgyűlés fő figyelmét.

Az alföldi óriás puszták, az állam rengeteg birtokai (1 130,000, hold) tágas tért nyújtanak nekünk arra, hogy mi a kivándorlás kérdését a napi rendről levcliessük az által, hogy e pusztákat melyek az állam kezében nem azért vannak, hogy azon nyerészkedési vállalatok s egyéb kortes fogásokra alkalmas dolgok eszközöltetének — hanem hogy átadjuk azon népnek, mely hatalmassá lett e hazában s bizonyosan úgy anyagi mint erkölcsi tekintetben, nagyobb bálával, nagyobb kamatokkal fizeti meg e gondolkodást, mintha azt

akár nyerészkedő üzéreknek, akár sokat ígérő bérlőknek adná által.

Hiszen ma már nincs több vélemény különbség az iránt, hogy az állam közéin* mező gazdasági birtok nem való.

A mezőgazdasági birtoknak állami kézen való megtartását, még az sem támogatja, hogy e birtok nem is kezeltetik államilag, hanem haszonbérben van. Tudjuk, hogy mily viszonyok szerepelnek a, kincstári birtokok haszon bérbe adásánál ; de azt is tudjuk, hogy olykor oly consortiumökkal áll szemben, melyekben az embereket nem válogathatja meg ; s mily veszteségeknek van ezeknél kitéve a hátralékos haszonbérek behajtjatlanságát illetőleg. S miként Keleti Károly mondja : hogy ha merésznek látszik is, de nem túlzott az ál litás, hogy hosszabb évek ciklusán át, a külön költség nélkül befolyó földadó, talán nagyobb jövedelmet biztosítana az államnak, mint az állami birtokok jelen tiszta jövedelme.

SZOBONYA BERTALAN.

Gondolatok.

(A nőkről s a nőknek.)

A nők, kik a szerelemmel játszanak, épugy megsértik magukat, mint a gyermekek a késsel. * Saint Prosper.

A nős ember madár a kalitkában.

Franczia közmondás.

*

A fiatal ember nőt keres, kit elvéve magányát megoszthassa vele, a nős társaságot keres, hogy az egyilttlétet kerülje. * Ph. d. Varenne.

A nők csak azt adják meg a barát ságnak, mit kölcsön kérnek a szerelemtől. * Chamfort.

Ha a kedves már nem sóhajtoz, ennek a nő az oka, mert nem hagy már neki erre időt. * Rockebiune.

Mit az ördög nem tud, véghez viszi

az asszony. Franczia közmondás.

*

A nők társasága megrontja az erkölcsöket és finomítja az Ízlést.

* Montesquieu.

Nincs asszony, ki nem hisz többet

imádójának, mint férjének. Balsac.

*

Nincs nő, ki nem szereti, ha bájait dicsérjük. * Dubay.

Szerethetünk anélkül, hogy szerencsések volnánk és szerencsések lehetünk anélkül, hogy szeretünk, — de szerencsés lenni és szerelni egyszerre. —

ez már csoda volna. Balsac.

*

Aranynak s fényes ajándékoknak jó szónoki tehetségük van, mely jobban megindítja a nők szivét, mint a leg szebb beszéd. * Sbakspero.

Az oly férfiak, kik a nőknek mindig bókokkal hízelegnek, legkevésbé tisztelik őket. * Mei Iliac.

A kaczér nőket Csaját fegyvereikkel kell legyőzni. * Sternau.

A házasság a szerelem sírja.

Francia közmondás.

*

A rútságnak az az előnye vau a szépség fölött, hogy ez múlandó, az pedig állandóan megmarad. Balsac.

Színházi szemle.

XXXI.

EGYIK OLYAN MINT A MÁSIK. ANNA. SZERELMI BÁJTTAL.

A három aprósághoz még táncz is csatlakozott s igy a [Lietzenmayer nővérek jutalomjátéka szombaton este szépen telt házat biztosított.

Az első vígjáték egy szellemes kis franczia holmi. Donna Sylvát Lietzenmayer Poldi, Cserniloff herczegnőt Szidi mutatta be. Alig léptek a színpad a, számos csokor hullott lábaik elé. De a sok oldala kedves nővérek meg is érdemelték szép közönségünk lelkesedését.

A kis vígjátékban különben mind ketten oly jól vitték a dolgukat, hogy kritika gyanánt csak a darab czimót kellene megismételnünk.

Csiky uj kis színművében az Annában Aradi Emilia mutatta [meg, hogy milyen módon érvényesül szép tehetsége a színműben. Jankát nem is lehetett volna szerencsésebb kezekre hízni. A közönség az előadás után méltán fölvethette volna azt a kérdést, hogy az operettében vagy a színműben nyiijt-e több gyönyört a kis művésznő.

Somogyiné Annában igen rokonszenves alakítást mutatott be. Bodrogi a nagybátyában tőrül metszett eredetiséggel játszott.

A kedves kis színmű előadása után „múlt és jelen“ czimü tréfás táncz következett. A Janus arczu tánezosnők viharos tapsokra ragadták a közönséget, mely a tánczot erősen megujrázta.

Végül egy érzelgős kurta német operetté járta, melyben Erezi (a pórfiu) kiválóan Kiemelkedett. Reiner Antónia

Rózsiiéin énekelt roppant magas régiókban s Arányi kötelezte le borbélyával a közönség könnyen kaczagó részét.

Az élvezetes estéről vidám hangulattal távozott a szép közönség,

XXXII

II. RÁKÓCZI FERENCZ FOGSÁGA.

Szigligeti történeti drámája vasárnap nagyon alkalmas napra volt kitűzve, csakhogy az a közönség, mely az erős declamatiójú s rengető hazafiságú históriákat szereti, nem igen volt képviselve.

A czimszerepet Somogyi igen egykedvűen morzsolta le. Sokkal több hévvel sőt szenvedéllyel mozgott Demidor a makacs Bercsényiben Zrínyi Ilona szerepe Könyves Mari által ismét fenséges egy alak volt s méltán sajnáljuk, hogy az arra termett színésznőt a hősnői szerepkörben oly gyéren nyílt alkalmunk üdvözölni.

Boránd Gyula a német komornyikban erős derültséget tudott előidézni a csekély alsó s a zsúfolt felső publicum előtt.

YYYTTT

VARÁZSEÁTYOL.

Regényes tündéiyarék operadalokkal és balett táncczal. Állítólag Seribe opera szövege után irta bizonyos Toldi. A gyarló darab Szent István ünnepe estéjén ment, midőn egy jóféle alkalmi mű mindenesetre más hatást gyakorolt volna.

Nem foglalkoznánk vele bővebben, ha egyesek minden kiválóságukat nem érvényesítik, hogy a múmiába életet ; leheljenek,

így Aradi Emilia mindent elkövetett. . hogy a furcsán színezett fiatal haszon- ■ bérlőnét természetesebbé s megértbe- - többé tegye.

Csiszér Kálmán szép képességeit ez 5 alkalommal egy egész a boszantásig ^ képtelen festő bemutatására tékozolta. .

Különben az egész darab nem éri i meg az átolvasást, nem pedig azt a /i fáradságot, a mit reá fordítottak

A Lietzenmayer nővérek táncza s a íj lündércsoportozat élénk tetszésben ró - ] -< szesült a páholy tálán közönség részéről,].]

xxxiv.

A KOLDUS DIÁK.

Miloecker uj operetteje fölemelt hely- -y árakkal óriási közönséget vonzott ked- -I den este a színházba.

Aradi Gorő színtársulata már búcsú->u zó ban volt, másnapra is a Koldus de-;-e ákot hirdették s igy közönségünk ked-^b den este jött Isten hozzádot mondani aj;

az ő két tenyerét, nagy erősen veri vala egybe és dobolja vala az ő mellét.

Egyik szomszéd asszony -megviszi vala a beszédeket szomszédja asszonyának és nagy zenebona támad vala közöttük.

Csak kevés ideig az egész város asszonynépei egybegyiilének és tanácsot tartván, egyenlő akaratból ménének a királyhoz a palotába.

Mikor Salamon király eleibe jutottak a. Kétezer asszonyállatok, körű 1 vevén a palo tát s Elrohanván, betörték ajtaját és rettenetes szitkokat hánynak a király szemére és az ő tanácsaira.

A király parancsolatjára is csak alig csendesedének le.

Megkérdezé a király mi volna oka a gyülekezeteknek és zenebonának.

Salamon király kérdésére egy az asszo- nyi állatok közül, kiállliatatosabbnak és ékesen szólónak láttatik vala lenni a többi között ilyenképen szóla :

— Te király! kinek arany, ezüst, drága szép kövek és a földnek minden gazdasági begyiijtöttenek és ki minden akaratodat megműveled és senki ellened nem áll ; annak felette ten éked vaunak királyné asszony feleségid és több nagy sok szép öltözetű szép személyek. Mire azért, hogy mivelünk oképen cselekedő) ?

Salamon rtioudá :

— Az isten engem királltá kent az Izrael népe között és semmit sem cselekedljelem az én akaratomból.

Erre az asszonyi állat feleié és mondá : Tégy eleget a te kívánságodnak a imdlml. a mienkből pedig miért tennél eleget, Miért akarod elváltoztalnod a mi törvényeinket. Mikor igazságot kellene csele- kedel hamisságot és álnokságot közöttünk.

Ezen Salamon felette igen felindul a haragra és mouda nagy búsultábau :

— Micsoda hamisságot művelek te gonosz asszonyi állat ?

Az asszony felele :

— Nagy hamisság az, hogy azt akarod szereznie, hogy minden férfiúnak hét felesége legyen. Bizony az nem lészen. Mert nincsen fejedelem, sem tiszttartó, sem hadnagy, ki csak egy asszonyember akaratjának is eleget tehetne. Ha pedig hét lenne, vájjon mit tenne, emberi erő felett leune. Sőt inkább jobb lenne, hogy miudeu asszouyem- bérnék hét ura lenne,

Ezen Salamon király mosolyodéit és igy szóla az ő szolgáinak :

— Nem véltem volna semmiképpen, hogy az asszonyállatnak sokasága felül haladta volna a férfiak számát.

Akkor egész jeruzsálembeli asszonyállatok felkiáltáuak egyenlő szóval és mondának :

— Bizony gonosz király vagy te és hamisak Ítéleteid. Most tudjuk nyilván, hogy igazak azok, melyeket hallottunk. Gonoszt végeztél mifelŐlüuk és raegcsufolsz és nevetsz minket szemtől szembe. Íme Saul király gonoszul bira5) először minket, Dávid meg ismét gouoszbauö), most pedig Salamon mindeneknél poklobban. 7)

Ezen a király igen megharaguvók és monda :

5) Gonoszul bira — gonoszul Hole.

6) Gonoszban — gonoszabban.

7) Poklobban — a pokolnál rosszabbul.

— Nincsen álnok gonosz!) fő a kigvó fejénél. És nincsen harag nagyobb az asszonyállat haragjánál. Jobb volna az oroszlányokkal és sárkányokkal együtt lakni és mulatni, hogysem az asszonyi álatokkal együtt lakni.

Az asszonyi állat azt is bánja, hogy ha tulajdon férje vagyon és mindenkoron ellene vagyon az ő untnak.

Alázatos szivii, szomorú ábrázata és nem egyéb hanem halálnak halála. Nagy gyötrelem az álnok asszonyember. Mert ő a bűnnek kezdete és ő általa mindnyájan meghalunk. Szüzek nagy fájdalma a mozgó asz- szouyember és az állhatatlan asszonyállatnak nagy ostor az ő nyelve, melyet mindenekkel közöl és mindeneket levág. Az asz- szonyi állatoknak az ő szemökből kitetszik, hogv semmi tisztességet nem ismernek, azért ne csodálkozzál ember, ha sokszor hátra vetnek.

Akkor Náthán próféta felkelt és ilyen szóval szóla.

— Mi re 8) uram király, hogy az egész Jeruzsálembeli asszony népeknek orczájnkat ekképen szégyenited meg.

— Nem liallád-e, mennyi szidalmat l>untéi en én reám háuyáuak ?

És legottan Náthán feleié :

— Vaknak, süketnek és némának kell lennie annak, aki az alattavalókkal békességben akar élni.

— Meg kell felelni a bolondnak mindenkor az ő bolondsága szerint.

Ezt hallván, hamar felugrik Markálff a

8) Mire — miért.

palota szegleteiből, ahol ül vala és mondá kb a királynak:

— Ma reggel immár magasztalád az asz—se szonyuépeket mostan immár szidalmaz odőketioil Ezt akarom vala én csak. Mert ennek utánajsnj immár mindenkoron igaznak kell mondanodboi engemet. Meg kellene gondolnod az ő el — Io méjök rövid voltát és nem kelleue akármiirrr kicsiny szót bevenned és mingyárást el—is hinned.

Salamon mondá :

— Menj alá innét elölöm, soha többszönőx elembe ne akadj, hogy a te szemed közib©di; ne nézzek.

És legott a király szolgái Markalffot kiríj vetek,

A királynak udvarlói szólónak a király- ^fj nak :

— Szóljon a mi urunk király az asszony- ja állatoknak fiilök hallására, hogy távozzaualájui. el innét.

És a király fordulván, mondá az asszony yrio népeknek :

— Értse meg és hallja meg a ti szerel-ien metek és édességtek, hogy én bünteleu va-ny gyök ti előttetek és sem hírem sem tanárat

. csőm e dologban, melyről pauaszkodtotoíoj,

Mindezeket az álnok hitet., ő lator goiuiog dolta, kit mostan láttátok, hogy kiveténeklen. Sőt én azt mondom, hogy minden jámboodn asszonyállatnak egy-egy ura legyen. Ez aín iV ő férje feleségét tissztességben tartsa hifi alatt és igen szeresse. Ha mit pedig szóó.vs lottam, az csak a gonosz asszonyi állatokat ről mondottam. A jó felöl pedig kimondhatnxtn gonoszt ?

Nagy és jó rósz az asszonyi állat a fér-.j fiúnak házában és a jó asszonyi állatnak j Jj-