Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 63. szám
Paristól -Sam árkán d i g. (Ismertetés.] Ez a czitne azon uj műnek, mely a Révai testvérek kiadásában megjelent „Világhírű utazások Könyvtára“- nak imtnár harmadik nagy munkája mely legközelebb indult meg és melynek első bárom füzetét mi is vettük. Széchenyi keleti utazása és Stanley csak nem régen befejezett epochalis müve, mely ugyancsak az utazási könyvtárak díszpéldányait képezi, méltó bevezetői voltak azon irodalmi ágnak, melyért eddigelé kénytelenek voltunk kiilföldre fordulni. Ma már a legjelesebb útleírásokat, a leghíresebb utazók kiváló müveit magyar nyelven olvashatjuk és ép ez a legfőbb ok, hogy most Uj fal vy művét is őszinte örömmel üdvözöljük. A mint az eddig megjelent füzetekből meggyőződhettünk, itt még kevésbé van az olvasó annak kitéve, hogy az útleírás száraz, vagy talán tudományos modora untatni fogja őt. Hogy e gyanú eloszoljék, elégnek tartom annak felemlitését, hogy Ujfalvy nr csak utazott, de hogy mit tanult és tapasztalt az utón, azt .Ujfalvyné asszony irta meg saját észleletei és feljegyzései nyomán, még pedig a legérdekesebb, a legvonzóbb, egy szóval azon kellemes, kedves, elragadó modorban, a mint csak franczia tud Írni. A jelen füzetek az eliudulást, az utazó párnak Párisból való távozását, az előkészületeket a hideg ellen túr; gyazzák élénk festéssel, megkapó részletekkel tarkítva. A mit különösen meg akarunk jegyezni, azon körülmény, hogy több é-s pompásabb képet még az illusfratió tekintetében talán páratlanul álló német diszmfi vekben sem láttunk. Az utazásnak legszebb részei — és ilyen számtalan volt — művészi kivitelű rajzokban vannak megörökítve, úgy hogy csak szemléletébe elmélyedve, az olvasó szellemileg csakugyan maga is megteszi az utat az írónővel együtt, A mű előfizetési ára ugyanaz, mi az előbbieké volt. •< > Egész évre (26 füzet) 8 írt, félévre (13 füzet) -1 frt. Egy füzet ára csak 30 kr. Ha az első füzetekről bárkinek is alkalma lesz véleményt mondani, véleménye csak a legŐszintébb ajánlat lehet. Gondolatok. (A nőki'ul s a nőknek.) T. A szerelem az egyetlen szenvedély, moly nem törődik se múlttal, se jövő vei.' * Balsac. Egy ház, melyben sok leány van. olyan mint egy könyvkereskedés, oda jönnek az emberek, megnézik a könyveket, elolvassák a, ozimlapot, lapoznak is egy kissé, de ritkán vesznek kény vet, — ritkán visz valaki egyet is baza, magával. * Saphir. A szerelem vagy mindent megbocsát, vagy semmit se. * Balsac Mii la tságokon láthatunk hölgyeket, kik úgy ülnek, mint az öreg tengerészek a tenger partján — nézve az árral küzdő fiatal matrózokat. Balsac. * Oly nők, kik mulatság alkalmával soh’se ülnek, igazán otthon maradnak. Hang. Nőt elkísérni többféle okból lehet. Tiszteletből kísérni egy nőt szép, ud variasságból nemes, de biztonság szempontjából veszélyes. Norbié. * A házaséletben a férfi mindent bizonyít, de semmit sem visz véghez, a nő semmit se bizonyít s mindont kivisz. * La vie parisienne. A nő mérlegén soli’se nyom annyit a ii agy jótékonyság, mint egy kis sértés. Stahl. A nő hivatása az okos embert elbo londitani. * Marivaux. A nők álliatatosabbak a gyÖlelésben, mint a szerelemben. Goldonn. A legokosabb asszony is megtalálja a legyezőjét. * Ligne hg. Ha egy asszony a társaságtól elbu csuzik, látogatásának még csak fele múlt el. * Frauczia közm. Az asszonyok másokat fiatalabbikak tartanak, de nem szebbeknek. * Jean Paul. Nincs nehezebb, mint oly nőre vigyázni, ki önmagára nem akar vigyázni. Propertius. Csudáiéin, hogy az oly nők, a kik már 30 évesek, vagy a kik himlőben voltak, nem ugranak le a legmagasabb toronyról.. * Gumi tier. Egy Írónő két bűnt követ el ; szaporítja a könyvet s kevesbíti a nők számát *• Karr. A szerelmesek vakok, és ha egy ■ak vezeti a másik világtalant, bele esnek a — — házasságba. Glasbrenner, A nőket mindig virágokhoz hasonlították de ma, mintán már festik magukat, csinált virághoz hasonlíthatók. * Stahl. V menyaszonyok azért esznek keveset, (nem mert, szerelmesek) hogy meg mulassák leendő férjüknek, mily könnyű agy nőt eltartani. * Edel. A nők ha, már el is árultak benün. k»t, még mindig szeretnek. Heine. * A világ ezt mondja a nőhöz ■ „Légy becsülő!os ha akarsz, tekintélyes ha tudsz, do csinos mindenesetre.“ * La vie parisienne. Vannak emberek, kik soha se lettek volna, szerelmesek, ha nem “hallottak volna, a, szerelemről beszélni. * La Rochefoucauld. Ha a nő szeret, folyton szeret, a férfinak van közben1 más dolga is. * Jean Paul. Egy férfi, ki egy nőt szerelemből m göl, bűnt követ el, de hibát nem. La vie par. Az egész világtörténelemben csak úgy asszony békéről vau szó. Edel. Minden nő szereti, ha hibáit dicsérik. * Balsac. Borús ég és festett asszonyok £ nem soká tartanak. Frauczia közmondás. * Gyémánt függőn már nem egy nő akasztotta fel erényét. D? Houdotot. Egy boldog embernél. Egy nagyon boldog embernél voltam nemrégiben. Egy nagyon boldog embernél . . . Istenem, hát vati-o nagyon boldog ember, mikor boldog ember is olyan kevés akad ? Eszembe jutott nála, a mosolygó menyországban, hogy milyen nyomorultak vagyunk mi mindannyian, a kik nem hasonltunk az ő boldogságához. Eszembe jutott, hogy minden jó törekvés, minden lázas küzdelem, minden ollhatlan becsvágy, minden tündöklő jólét, minden gondtalanság, minden hírnév s dicsőség csak múlandó felhő foszlány a boldogság menyországán. Múlandó felhőfoszlány, értéktelen rongy, mely csak ellopja azt, a mit eltakar. I A ki boldogságot koros, az sokszor csalódást talál ; de a ki boldognak örökségét nemsokára elköltötte, azonfelül az uzsorások kezébe kerülvén, negyvenezer forintnyi adósságot csinált. Ekkor belépett a katonasághoz, honnan mint huszár hadnagy most tért vissza Budapestre. Nagyon elcsodálkozott, hogy hitelezői eddig látogatásukkal nem tisztelték meg. — Az ördögbe,csak nem vette meg valaki összes adósságaimat, hogy hitelezőim nem jelentkeznek. Az igaz hiába is jelenkeznének, mert tőlem úgy sem láthatnának most pénzt — szólt magában. A harmadik felvonás végeztével meglátogatták az első emeleti páholyban levő Al- váry családot vagyis inkább a leányt. A bemutatás után Samu barátom a lányban egy igen müveit, szellemes nőt ismert, meg, inig az öreg úrban valódi nyárspolgárt talált. Barátom igen kellemes benyomást gyakorolt, úgy az öreg úrra mint leányára. Az előadás után megengedték Samu barátomnak, hogy a kocsiig lekisérheti a fiatal nőt. Elindulás előtt az öreg ur meghívta másnapra Samu barátomat. A kocsi elrobogott. Samu barátom s a köpczös ur még egy ideig beszélgettek a s z i 1111 á z előcsarnokában. — Tisztelt urain ! — kezdé Samu barátom lelkesen — ez a nő valódi angyal ! Érzem, hogy önnek fogom életein boldogságát köszönhetni. Mit beszélt az öreg úrral felőlem ? Egyszerűen azt mondám, hogy három hóval ezelőtt találkozóm önnel, s ön az öreg ur s leányát a séf,aközben meglátta s azóta halálosan szerelmes a leányba. Továbbá elárultam, hogy ön felkéri, a bemutatásra. — Uram, bámulom önt! De hogy jutok eliez a szives barátsághoz?. — Azt majd megtudja esküvője után. Most csak annyit, hogy vegye hasznát az öreg nr meghívásának, jó éjszakát ! Biztosra lehet venni az uj ismerősök álmát. A gróf ezt álmodta : — Lesz nekem harminc/, ezer forint évi jövedelmem ! A csemege kereskedő : — Leányom grófné lesz ! A fiatal nő. — Három hónap óta szeret ! A látcső vés ur : — Nagyszerű üzletet fogok csinálni ! Három hó múlt azon szinelőndás óta, hogy Samu barátom esküvőjét tartotta csemege kereskedő leányával. Az ünnepélyről természetesen a lat csöves úr se hiányzott. A diszlakodalom után félre hivatta Samu barátomat, s következőképen szolt hozzá: — Tisztelt barátom, emlékszik-e még azon estére melyet együtt töltöttünk a nemzeti színházban, épen „Ármány és szerelem“ előadása alatt? — Már hogyne emlékezném, s diase fo gom elfelejteni, ép úgy önt se. Hisz önnek köszönhetem hogy ma... — Hagyja csak kérem ! Akkor azt mondtam önnek, hogy esküvője után megtudja, hogy mi adott arra nekem okot, hogy szolgalatjára állottam. E szavak után mellény zsebébe nyúlt s egy vaskos csomagot húzott ki. — Lássa, — folytatá, itt vannak a gróf úr összes váltói, melyeket olcsó áron össze vásároltam, midőn meghallottam, hogy visz- sza jön Budapestre. A váltók mind rendben vannak, annak idején óvatoltafrtak, s most minden perezben a legnagyobb kellemetlenségnek tehetném ki, sőt annyira is vihetnem hogy önnek a katonai szolgálatból ki kellene lépnie. < — Ördöngös egy ember ! — szolt Samu barátom meglepetve. — Kérem csak ne sokat csevegjünk róla.. Nem az a czélom ! Nem vagyok én oly túlkövetélő, csak arra kérném, s remélem hogy kérésemnek eleget is log tenni, hogy összes váltóit, melyek kerekszámban negyven ezer forintot tesznek ki, bárom hónap múlva tessék beváltani. Azt hiszem, hogy meg lesz velem elégedve. S most engedje meg, hogy emlékül nyílj tI j hassam ezt a nevezetes látcsövet. ' j Samu barátom szó nélkül fogadta el a I látcsövet, s ha nem csalódom épen ma törII lesztette le a negyvenezer forintnyi adósságot. Más embert szerencsétlenné teszik, de l őt boldoggá tették — az adósságai. ; ZONFT ANTAL. í — Főreáliskola. A következő értesítést kaptuk : A székesfehérvári köz ségi jellegű főre,ál iskolát ;iz állam áfc- vette és azt folyó évi szeptember 1-én a VIII. osztály megnyitásával teljes áls i In ni i főreáliskolává egészitotte ki. Az I igazgatóság. született, az akkor is föltalálja üdvöségét ha nem keresi. Hát a fat-alismushoz jutottunk, a ófejű és kőszívű fatalismushoz, melybe bele kell nyugodnunk, ha kétségbeesni nem akarunk. Nyugodjunk bele, hogy nem lehet mindenki boldog. Születni kell arra, nem flehet azt úgy kikiizdeni, mint a hírnevet s úgy megérdemelni, mint a . munka jutalmát. A boldog embert nem tudjuk megirigyelni. Annyira fölöttünk áll, annyira kimagaslik közülünk, hogy föl se < érjük, meg se értjük egészen. A becs- ■ vágy gyűlöli a becsvágyat, ha útját ; állja ; a nagyra törekvés nem válogat az : eszközükben, ha; más valaki nagyratö- - rekvésővel kell szembeszállani. Mert oda j nem szív, liánéin fontoló agyvelő kell. De a boldogsághoz a szív melegsége ( csatlakozik, a szív melegsége, mely min- - denkit szeret, mindönkit magához ölel í s mindenkinek megbocsát. A rajongásban, a föl lengésben van i bizonyos eszményi tartalom, de a boldogság már maga az eszmény. Fenséges mint a világ alkotása, mi- - kor két szerető szív olvad össze, mi- - kor két szép^szoilem találkozik, mi~f kor két meleg kéz fogózik össze mind-1-, örökre. Mindörökre... De egész mást, jelent ez a szó a bol- - dogi.alanok szótálában ! Olyan szokatlan öröm fogott el bol dog barátom nyájas otthonában, olyanfxi tiszta, olyan nemes öröm, mert nemii volt benne más, mint az ő boldogsága- nak visszaugárzása. Hiszen még a már--■ ványszobor is megmelegszik a nap su-< - garai tói. Azt vallottam eddig, hogy a hírnév<v többet ér a boldogságnál Megczáfoltak azt egy boldog ember. Többet ér az aju glóriánál, többet ér a szédítő dicsőségre mámoránál s többet ér az egész világig minden kincsénél a boldogság. A boldog ember elérte czélját: meg-1-' nyílt előtte a menyország. AUCUN. A mai előadás. Süarcsa és Mariska. Népszínmű 3 felv.Irta Szigeti J T Tóth Bélánál már ment egy Maréba jr, és Mariska, csakhogy az Szigeti bácsi ; h jóizü népszínművével szemben talmi [xi Marosa és Mariska volt. Az igaziját ma J45 adják először színpadunkon s erre ki-*-j valóan fel is liivjuk a közönség figyel- -J inét. Meséjének kivonata a következő: : Andai gróf nagykorúvá lesz s átveszi is birtokát.Ugyan akkor Dorogi lelkész Jx; áladja neki azt a levelet, melyet a |r> gróf nővérétől évekkel előbb azon uta-í-/ sitássál fogadott el, hogy majd a nagy-J-y korúvá leendő grófnak kézbesítse. Ez x£ utón értesül Andai, hogy testvére szi-li? vének hajlamát követve s a társadalmi In előítéletek által emelt válaszfalat, meg- -g vetve, sőt szülei tiltakozása ellenére 9ű nejévé lett Létei András bérlő fiának, L3I mely házasság gyümölcse egy leány-ky oyennek. A csecsemő Mariska apja elhalt síje csakhamar követte őt sírjába a sokat iß szenvedett, fiatal anya, is s most a le-U vél a szerető testvér gondjaiba ajánlja^ az árván hagyott gyermeket. Mi tér- mészotesöbb, minthogy a fiatal grófnak 2L5 legelső gondja a gyermek fölkeresése, Lm mi nem is oly nehéz dolog : hisz Létei lej András uramnál két, árván maradt leányon részesül szerotő gondozásban, t. i. Mar- Uj csa és Mariska, okvetlenül özek ogyikeíbl a, keresott gyermek. Igen, do az üreg|§9 Létei már csak azért sem mondja meg, jg. hogy melyik a grófi ház unokája, mfibu hogy elvigyék tőle, ha mindjárt milli- Ál 0mossa tennék is. Van ő neki hála is- ton nők elég s a leányok kiházasitásán,; s is jut. Sőt a lelkész jóakaró furtángjúfőiij
