Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 52. szám

inkább el férd i lése odaírna- a mitviacslfák

által, kik apróságaikat igen Imran enian- czipálják.

Hanem erre in<>-1 nem terjeszkedem ki. mert abban m*Uj szent, igaza van hegy odahaza mindent, tönkre lein;:, tenni, a mii az iskolában építenek.

A diszvizsgálatokról átaláhan igen lielvesclliete nejeteket fejteget Balogh Pál. Sukkal többet használnánk az ügynek, ha inkább azon módokat kutatnék hogy miként lehelni' a bajon segíteni Tény az. hogy a diszvizsgálntok paeda- gégiai szempontból mostani mivoltukban kártékonyak

De ezt az axiómát nem alkalmazzuk azért egészen helybeli leánynevelő-in- tézetílnkre

Átalánositás és részletezés alatt nagy a különbség. Vízivárosi Teánynevelő intézetünk jóliirnevü országszerte s ha a diszvizsgálat orodendőségét örökölte volna is, lelkiösmeretes tanulmányi rendszer által sokat nyesett és javított í aj ta.

Kár volt tehát védelembe venni olyasmit, a mit támadni nem is lehetett volna.

Ekkert Irma leánynevelő intézete részéről nem keletkezett külön prókátor. Mert nem is lett- volna szükség reá. Ott a legkiválóbb s a legkipróbáltabb tanerők oktatnak, a kik egész éven át tudnak úgy dolgozni, hogy év végén nincsenek káprázaiokra és látványosságokra utalva.

Balogh Pál-, czikke tehát átalános bajokról ir s nem esztergomi viszonyokat érint. Nekünk csak annyit kell ki vennünk belőle, a mi ránk is illik.-—1 Pedig illik belőle mi ránk is valami, mert a leánynovelés mostani rendszerének sok hiányában a mi leáuynovélésüiik is osztozik. ,

Ezt bátorkodtam Valter Gyula nr jóakaratai, <ke téves replikájára válaszul adni s reményijein, hogy Valter ur, ki mindig barátja volt az igazságnak szives tudomásul fogja vonni azt,- hogy Balogh Pál közlőit eszméi ellen helyi szempontból nem lehet s nem szabad replikáziu.

Levelek a vizsgálatokról ) i.

Ekkert Irma intézetéből. Az osztályokba, vezető, előszó bábán Halomszáuira voltak k,t;íIji tva a, „szebb-, tél szebb és hasznosabbnál hasznosabb Kézimunkák.

Az intézet valamennyi növendékét méltóan meg kellene dicsérnünk , ha igazság szerint referálnánk. így csak a legkiválóbbakat, jegyezzük föl.

Tehát, a háromszáz körül kiállítóit tárgyak közt legérdekesebbek voltak: Takács Olga és Gfriinwald Sarolta rámára feszitett alakos hímzései (ha nein is ideális rendeltetésre). Künn Etelka igen szorgalmas munkákat készített, Rónay Mariska, Hübschl Etelka és a Rédly nővérek munkái,.gém .mindennapi ügyességre vallanak. Bellovits Irma praktikus készítményei kiválóan megérdemlik a dicséretet. Rudolf Irma hímzései, Bartal Ilona munkái, Kruplanicz Aranka és Pistiik Paula hímzései, továbbá II el ez Ida munkái, Baross Margit, Blmn Mari, Rosenberg Ernestin, Marion Ida, Haau Ilona és Zwillinger Aranka, készítményei méltán buzdításra méltóak. .

A vizsgádat okon majd gróf Csáky, majd Bartal Rezső kir. tauf, elnökölt s igen szép közönség jelent meg miudkét napon

Nagy haladást jeleznek a rajzok s dicséretet érdemelnek a takaros és gondos gyakorlatok.

A szóbeli vizsgálatok kitünően sikerültek . A kiváló tanerők kiváló eredményt mutattak be.

Valóban nem is fejezhetnek be méltóbban refmádánkat. mintha az intézet tulajdonosnőjének hgőszint,óbbon gratulálunk az eddigi vívmányokért, me lyekkel- a közelKmerést kivívta.

11.

A vi/ivárosi zárdából.

Tisztelt, szerkesztő ur !

Mielőtt magamhoz vollem volna kis. Hetesemet s a anyós iionomat. hogy vikühletósf'inhoz iLven a.vízivárosi zárda, vizsgálatairól, releiá'jak, még egyszer elöl vattám a, rám ruházott. niegbi vét,.mely szóruNszóra a következő volt :

Jlegliivó. Az esztergom-vízivárosi ér* sekj. • felsőbb nőnevelő iníőzet' 1882 -V fauévii nyilvános záívizsgálafai a következő sorrendben fognak megtartatni : j un ius 27-én > IV. V. és VI. oszt.— 28, az I. II. és III. oszt. A vizsgalatok pedig ugyanazon napokon d. n. 2 órakor veendik í<ózdeíÖ

E (Vizsgálatokra, az illető t. ez. szii- őlyet és nevelésügy barátait tisztelettel meghívja Sr. M. Réiiiy, az intézet fő- nöknőjo. „Tehát szerdán egész nap tanfelügyelőnek és referensnek éreztem

' v - "I V > »-• , *

magamat egyszerre. ‘ - ' kézre játszók : Kaiiierslotfer Stefánia és -sok-, Langer Emma k. a.

14. A telegraph Földváry Istvántól. Szavalja : Kottra Anna k. a.

1G. Népdalok.

16. Maximes au sort ir du pensio- nat. Szavalják: Helle Mariska, Stro- Iroffer Anna, Wotzasik Aranka, Wotza- sik Irén, Langer Etel és Palkovich Lujza k. a.

17. La jeune fille et le page. Duett Concone J.’-tól.

18. Magyar egyházi szózat Dauisstól. Szavalja : Vargha Lujza k a.

19. Dionysius, Pythias und Damon. Szavalják;: Szyclita Matild, Hello Mariska és Grroffits Etelka k. a.

20. Szerosd hazád Gáspár Imrétől. Szavalja : Páni Emma k. a.

21. Les orpliolines du régimant DueH

Bordéso L.-tól. 1,M

22. Előre. Tóth Kálmántól. Szavalja ; Mi bálik Irén k. a.

23. L‘écolier Bonaparte Lamartinetól. Szavalja : Paczka Margit k. a,

24. Népdalok.

25. Losonczi özvegyo Tóth Kálmántól. Szavalják: Palkovich Lujza és Szabó Bella k. a.

26. Preciosa Wobertől 4 kézre játszók : Paczka Margit ésRiesz Irén k.a.

A tánczvizsgálatok uz / oktatás

befejezése utáu. lőnek megtartva.

*

Theodosia testvér jó Ízlését és szak- avatottságát sajátították el mindazon tanítványok, kik a, kiállítási teremben munkáik által megjelentek. Hétszáz., készítmény volt ott egymás mellett.

A kézimunkákban a tökély nőin miu-r . denn, pi fokára emelkedtek aekóvetke/ő . legkiválóbb növendékek : Hello Mariska, Blüni Jolán, Scliilhavszky Róza, Szabó* Bella, Kottra Anna, Langer Etel és Palkovich Louisa.

Szép tárgyakat láttunk még Adolf Terka, Groffits Etelka; Bolla Margit, Usztanek Szidi, Knapp Anna, Varga Lujza, Strolioffer ‘Anna és Sehilliavszky Miczi kezemunkájákől. - ’ É

A gyakorlatias irány immár sokkal élesebben domborodik ki mint valaha s a kiváló kézimunka oktatáshoz csak. szerencsét tudunk ki várni L

Színtoly érdekes volt a szomszéd terem, melyben ’ a Dominica testvér ügyes és szerencsés vezetése alatt álló nővén- • déliek mutatták be rajzolataikabgsy festményeiket. ' í; • 1 u

A terem legkiválóbb művei SzycbU Matild, Groffits Etelka, Bolla Margit, ,

Nékem aligha hinnék cl a rendk,ivili gazdag és változatos programmok sokféleséget, ha máraz is nem eredeti tu dositá'sok iáján, ingyenesen a. tisztelt nővérók ébézoálIrtása■ szerint nem ismertetném.

Szerdán ez a programul: járta :

' Az EszWgömmzivárosi felsőbb uő- ney,élő-intézet IV., V., VI. osztályában 1883. juniuS 27-én d. u. tartandó ze‘ft; !. ■ cL i ''j. je,..

nevizsgalati sorrendje.

Í! Magyai' vígjáték nyitány Kóler Bélától 8 ;ké;-re játszók : Groffits Elöl, Ströh offer Anna, Hello Mariska, Souper Irmá k. a.

% Hősók emléke Rudnyánszky Gyulától. Szavalja : Helle Mariska k. a.

3. Sneewittchen. Ein Cyklus von acht durch Deklamationen verbutfdonon Gesäugen, Diditung nach Grimms,Märchen voni Hermann Francke. Gesang vón F. Abt. I. rész. Snoewittcbenből : a) Das Märelien. Sneewittchen und der Jägef. Szávaija Szychta Matild k. a. b) Siieewitchon im grossen Walde. Kar- és magán dal,

4. El isire d’ Ámoré Kraussetól 8

kézre játjszák : fSehilhawszky Riza és Mariska. Wotzasik Anna ésPaál Emma If. a. II: rész Sneewittcheuből : n) Der Zwerge Heimkehr. Szavalja : Kottra

Ann 4* kJ a. b) Sneewittchen und die Zwerge. Kai dal.

5. Webers letzte Gedanken 4 kézre

játszók : Usztanék'Szidi ésPoppel Vilma k. a. III. rés'/-.1! Sneewittcheuből : a) Her Königin Radio Szavalja,: Szabó

Bella k. nf b) Die hőse Königin. Karós magánén L ?.y. , . ;

6. Poloniaise Strabbogtól . 6 kézre játszók: Adolf Torka, s; Wotzasik Irén és 'Bürgermeister Ludmilla k. a. IV. rész. Sueewitfellenből. a) Der Zyv.ei'go Klage. Kardnl. b. Sneewittchen Erlösung. Szavalja : Scliil iiawszky Riza k. a. c) Scbfusschor Sneewittchen bői

Lí i'-f :'• *.: J -*G •

7. Le Fon Kalkbremierlől. Játsza :

öláy Leona k, a-; . s- 8. Paroles suit la dune Hugo Vic- toff tóI. Szavalja : Kottra Anna k. a.

OÁ Toiirbillon Guttmantól kőt zongorán 4 kézre játszók : Groffits Etelka és Hello Mariska k. a.

1Ö. A mohácsi koldus Nyizsnyay G. tói. Szavalja : Szeréiny Gizella k. a.

11. Maiglöckchens Läuten Kraustól •4 kézre játszók : Freiszleder Clotild és Palkovich Lujza k. a.

12. The Britlgeby Longfellow. Szavalja : Scliilliaw^zky Riza k. a.

13. Döfi lire, óla rseb Huinméltől 4

tolt rá s jéghideg, suhogóval, — aztán még korbácscsal kezeltette A szerencsétlen keservesen jajgatott e barbár bánásmód alatt. Annál vigábban 'nevetett a nvi öregünk.

Meglássa, — igy szólt hozzám, — bogy meggyógyítom a mi betegünket. — S ezzel iinár előre is örülve a biztosra várt sikernek, megelégedett, areczál igy szélit,á meg az 4p kiszabadult áblózatot.

— Nos, fájtak-o öiinék a korbács üté- -sek, s a znhogóvál hogyan van megelégedve ? 1

••— Hogy no fájlak volna, meg a robogójuk is pokoli nmlíítság : — liánéin azért szörnyen csalódik ám az úr, — felelt, — ha azt hiszi, hogy ezzel csak jnllanatra is megingatott szilárd meggyőződésemben. Csodálom, hogy doctor nr, a ki csak ért tán a mathematik ihoz kis$é, még azt sem gondolta meg, hogy azon a viszonyon, amelyet a b-vei fejezek ki.,—semmit sem változtatott, akár c-t, akár d-t-eu adom e két viszonyló számnak közös velejáróul ; mert minden kis gyerek Imi ja mái1 a mai világban, hogy ae-be, vagy ad-bd mindig csak csak a-b marad, — imé már most a mi, vagy helyesebben mondva, csak az én esetemre alkalmazva e matheiuatikai; tehát kétségbevonhatatlan' igazságot ! látni fogja tisztelt uram, hogy1 azon á viszonyon, amely a fájdalom oka1 és az általit okozott tájdalom, — ' ü t, áz ül leg ' és az annak

megfelelő ^eUemetb'u érzés közi, létezik, épen semmit sem változtat az, akár valódi az fit,leg, akir képzelt, mert, — azonban a főiméinek után úgy vélem, szöszaporitás lenne az analógiát tovább részletezni. — Láthatja

hát, doktor úr, hogy semmit sem bizonji- tott ellenem. y.

Erre persze a Ifíilönhen mindig visszavágásra kész öreget is cserben hagyta li am arjában a tudománya. Nem volt mit tenni, mint elutasítani a furcsa beteget intézetünktől. iíj

Az őrültség e faját nem gyógyíthatja az orvosi tudomány, itt tán csak a homoepa- tliia oly értelemben vett alkalmazása segíthetne, hogy az egyik rögeszmét egy másikkal kellene kiűzni.

Mivel azonban az őrültség e faja sokkal ártatlanabb, vagy inkább elvontabb jeljogij, hogy.sem veszélyesnek lőhetne ítélni, kár leime a benne szenvedőt az őríiltekháza kínjai val sanyargatni, kivált, a sikernek még; csak leghalványabb reménye nélkül. —• Annál is inkább, mivel ha valami, ágy a folytonos módszeres megtámadás az, ami az; ilyen bajokat csak még inkább elmérgositi holott, az élet esetleg képes lesz még a szerencsétlent tébolyából kiszabadítani.

Pár napi megfigyelés után tehát, eredménytelen kísérleteink láttára elbocsátottuk fia*aJ emberünket.

*

1879. szept. 20. — A napokban egy kül- loldrőljliaza került ismerősömtől a többi közt arról értesültem, hogy ő, ki Németország* ban több éven folytatott pliilosopliin tanuh Hiányokat, ugyanott egy kisebb de nem jelentéktelen egyetemen egyik bölcseleti tanárában honfitársunkra ismert. Az illetőt most Dr. Kiiusterbart L luhn-^iiak, — neve ger- mauisálása előtt azonban Kaszakő Lászlónak hitták. — E névben mely első hallásra is rögtön oly ismerősnek (dint előttem,

utóbb a naplóu 10--11 évvel ezelőtt irt részében ismertetett, skeptikus őrült nevére ismerek.

r Eleinte természetesen nem adok az egészre semmit, pusztán esetleges uévtalálkozásnak vélve a dolgo1-, utóbb azonban alkalmam nyílt ép említett ismerősöm részletesb fel - világositásai révén meggyőződni arról, hogy az illető német profeszszoí valóban ugyaua- zonos az én 11 évvel ez előtt megfigyelt betegemmel.

Emberünk ugyanis általunk elboesáratván, fokozódott hévvel vétó magát a bölcselet tanulmányozására, e téren való tovább képzése céljából nemsokára Németországba uhi/ott. itt, rövid időn doktorrá, majd több elismerőleg fogadott philosophic munkálat közzététele utáu egyetemi magántanárrá, két évvel az előtt meg rendessé Ion.

Legújabban megjelent nagy munkája általános érdeklődést, — s szakkörökben egész forongást keltett, — amennyiben egyrészről a legismerŐbb méltánylásban, — más oldalon meg a leghevesb támadásokkal találkozván, — egész sorát hitta ki a pro és és contra felszólaló utöiratoknak.

E heves liarcz csak növelte aszóban forgó m(í szerzőjének hírét, úgy hogy ma egy sorban említik őt Németország első rangú tudósaival.

Midőn o munkát illető véleménye felől kéidexém barátomat, rögtön annak kölcsönzését ajánlá föl. Veszem magamnak azt a nem kicsinytendő fáradságot, hogy a meglehetősen testes és egy positiv téren mozgó emberre nézve valóságosan kínzó abstraotiók kai foglalkozó művet elolvassam. Czirae fordításban a követkozó' : A lét valódisága

mellett felhozott és felhozható érvek vizs

__

g

álata.

Kell-e mondanom, hogy e vizsgálatból í szerzőnk negativ eredményt von l.é vagyis.g

azt, hogy a lét valódisága be nem biz benyitható, sőt el nem fogadható. Imeugyan-- azon hóbort, amelyet 11 év előtt észleltünk}! rajta, s a melynek tágább körre való kifceK-s jeszlésére való alkalmasabbá tételére én va—j lék elég szerencsétlen megadni az első lö-- kést. Mentségem legyeu, hogy a legjobb«! szándékkal hibáztam.

S most, séukise vegye tőlem rossz néven„t ha az őrültséget a tudományos nevet komoly / palástjába burkolva :— s annak fényes nyin--( busától körnjezetten látván, — s egyszersr-> mind a ina viszonyok és körülményeket is-i

figyelembe vévén, amelyek e furcsa tüne-s Iménvt előidézték: öiikényteleniil is igy kiál-, i tok : föl :

,Oh német bölcse,stsg ! véghetetleü nagwj a te mélységed !

CS APOSS FÜLÖP. ,

— Ipolysághon, — mint nehünUi írják — a nálunk is ösmort Tóth Bobul szintár.sulata szombaton Wintct József-1; nek (lapunknak Vertess József név alattlj dolgozó munkatársa) „A divat bolond-í) jai“ czimű társadalmi színművét adtáklj; elő. A darabot a közönség élénkeiiio megta.psoll.a. Alapé Ive a ferde főúri no* *o

velős, ellen fordul.

' *

_ I