Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 50. szám
<v\i‘o<rn<1 jn ;izt, mi nőm illeti meg'. — Es Műikéből Kmilia lösz, — s hogy a látszathoz. ámításhoz, afféktáczióhoz. olcsó sikerekhez, pára,toliakhoz korán, az iskolában szoktatott leikéből mi lesz, — azt a családi drámák, a szerencsét« len házasságok, öngyilkos férjek tragédiái és a moralstatisztika szomorú adatai mondhatnák. Ezért én csak azt mondom, hogy : le a disz vizsgákkal ! Tanulmány. Az újkori franczia irodalo m köréből. (Vége.) (A franczia irodalom fölénye. — Visszahatása a társadalomra. — Visszapillantás a XVII-ik század irodalmi alkotásaira. — A XVIIl-ik század romboló iránya. — A franczia forradalom kitörése. — Az irodalom állapota a forradalom, császárság és rest-nnratio alatt. — A Classicismus. — Az irodalom újjászületése : Chateaubriand, Staid asszony. — A Romantica. — Az irodalom általános reformja. — A júliusi forradalom. — A szépirodalom ha- ii yatlnsa. — A Socialismus keletkezése ; a socialis- ticus irodalom — A tanpróza fölvirágzása. — Az irodalomi korszakok viszonlagos hossza. — Korunk sebes haladása. -- Az irodalom együttlialadása a Korszellemmel.:- Az irodalom szerves elete és pliár- sisni. _ A modern franczia irodalom fülosztása.) Az újítók, nem kiméivé semmi hagyományos tekintélyt, és nem ösmerve el más törvényt, mint. azt, melyet maga a természet és a genius s/pib, kiszabadítják a költészetet azon bilincsekből, melyekbe azt fonák Ízlés és tudós pe- dnntisinus verte v;ila és fönneii birdo- lik önrendelkezési jogát. A támadás leginkább az ál-classicisnnis ellen fordul. Szigorú bírálat alá vétetik a divó költői nyelv hidegsége és egyhangúsága, de különösön a már utálattá fajult kö- i ni írási mánia. A vers mechanismiisa jelentékenyen niódosittatik. A caesura, melynek még Boileau által kiszabott helye eddigeló változatlan szabálynak tekintetett, tágasabb határokat nyert. Az u. n. ,,onjambement“ mely sokáig a jói'/, léssel megférholleimek tartatott, mint oly mit fogás, onelv módjával alkalmazva a gondolatmenetnek szabadabb mozgást enged és igy a költői szépség emelésére szolgálhat, kellő érvényre juttatott. Átlátván, miként a költészeti fajok szigorú elkülönítése és az ó-kori költészet egyszeriiségo már meg nem felninek az újabb kor fogalmainak, azon meggyőződésre jutottak, mely szerint az igazi költészetnek a nép egész szel lemi életerő kell kiterjednie, az érzelem minden árnyalatát, a képzelet minden szeszélyét kell tolmácsolnia és hogy a valót lehető leghívebben tükrözze vissza, az eszményi képek mellett bohózatos alakok is nyertek helyet. A classicus tragoedia egészen olejtetett; e helyett a dráma karol tatot! föl. A classicismus hívei szörnyen föl zúdul tiik az nj iskola clhutalmazása ellen. Tehetetlenségükben a rendőrséghez, sőt magához a királyhoz is folyamodtak ezen romantikus barbárság elnyomása végeit. Ezen gúnynevet adták t. i. az uj felekezotnek, hogy azt a kereszténység, a középkor, a német és angol köl tők iránti vonzalmuk miatt a szabadelvű párttal meggyűlöl tessék. Az újítók elfogadták a cziinet és zászlajukra Írták azt. Szellemi rokonságuk Chateaubriand és Lamartine nal megnyitotta előttük az előkelő világ köreit és megnyerte számukra a papság rokonszonvét. Azonban a szellemi haladás ellentálhatlun ösztöné csakhamar meghasonlásba hozta hatalmas pártfogóikkal és az ellenzék táboiába terelte őket. A romanticus mozgalom előbb a ,,Muso franfjai.se“, utóbb az 1824 ben alapított,,Globe“ időszaki közlöny körül pontosult össze és csakhamar teljes diadalt vívott ki a közvélemény előtt. — Tévedéseik, túlzásaik, melyek következtében sokszor egyik szélsőségből a másikba ősiek, csak növelték népszerűségükéi. Ez 1830-ig tartott. Ekkor a júliusi forradalom egy csapással véget 1 vetett az egész romantikának és politikai ! térre terelte az irodalmat. Ez időtől fingva az irodalom önzetlen hős jollome ■ szemlátomást hanyatlik és helyébe uj, satnya vetés sarja,dzik föl. A politikai helyzet fordultával uj elemok kerekednek fölül, a születési arislokratia helyét penzaristokratia foglalja, el, mely amannak minden hibáit, de egy erényét sem örökölte, ellenben pazarfényhon és élvhajhászatban azt, jóval fölülmúlta. Gazdagodás volt az általános jelszó. A módnélküli nyereség — és élvvágy elszéditette a társadalmat és szolgájává, tette az irodalmat. A pénz és fényűzésnek költői támadlak, mint valaha a lovagiságnak. Seribe valóságos szinműayáiat alapított, Balsac, Dumas Sándor és egy egész sereg iró versenyezve keresték a pénzemberek kegyót és kétes dicsőség mellett nagy vágyóira tettek szert. Azonban a, világ folyása szerint a társadalomnak csak bizonyos töredéke osztozhatott a, szerencse ilyetén áldásain. A minden nevű és rendű proletáriusok, kiknek sokasága, Francziaországban meg számlál Inatlan és kik a Mammon tivornyáiban í om részesültek, kaján szemmel nézték vőfély társaik szerencséjét és gyűlöletüket, nemcsak ezek ellen, hanem a kormány és a, törvényhozás, majd pedig az egész fönálló rend ellen fordították. Ezni viszás állapot uj, vészterhes zavaroknak lőtt kutforrásává. A rend- szermá ii, mely a XVIII. században a táisadalom szellemi alapjait ásta alá, most az anyagi viszonyait ragadta meg és megteremtette a socialismust. A modern társadalom ezen rémképe ez időtájt először üti föl fejét az irodalomban és csakhamar erős állást foglal el henne. Francziaország nem egy első rangú írója ott küzdött soraiban és ott szerzett babérokat. Fénykorát akkor élte a socia 1 istieus irodalom, mikor még Sand György, Hugo Vidor és Sue Jenő vezér szerepet vittek benne. Időjártával azonban annyira lejárta magát, hogy manap már egészen kívül áll az irodalmi kritika kövén. Mig a szépirodalom föntebb leirt pházisokon keresztül haladt, az alatta tudományos irodalom több ága hatalmas lendületet nyert. A bölcsészet, daczára az élénk érdeklődésnek, mely ez irányban nyilvánult, mi tagadás benne, nem sokkal gyarapodott. Uj alkotások helyett jóformán csak ismétlés, utánzás, vagy böngészésre szorítkozott. Egy fölül a XVIII. század sensualistikus elméletei uj kiadásban ; másfölül végletekig felcsigázott theologiai tanok, ezek mellett komoly, de sikertelen törekvés a két ellenkező elv összeegyeztetésére, végre az u. n. eklektikus iskola meghonosítása képezik ez időszak bölcsészeti tanulmányainak összes eredményét. Hasonlilhatlanulkedvezőbb eredményt mutatnak föl a történelmi és politikai tanulmányok. Támogatva bő tapasztalatok, a törvényhozás, a német tudomány és egyéb kedvező tényezők által, a franczia történelem Írás a tökély eddig nem ösmert magasságát éri el. Fejedelmek él éti rite» és csaták krónikájából mi eddig volt, a bölcsészet méltóságára emelkedik. Elhagyva a merev rendszerességet a nyomozó kritikába helyezi súlypontját. Az igazság kiderítése képezi kiváló czélját. Nem szorítkozik csupán világdöntőosemények tárgyalására liánom a társadalmi élet minden mozzanataira terjeszti ki figyelmét, körébe vonva tudományt, művé,szotot,irodalmat, törvényhozást, országlást, szokásokat, intézményeket, szellemi, erkölcsi, politikai haladást, stb. Hasonló átalakuláson megy keresztül a kritika is. A bírálásban lassanként magasabb szempontok kezdőnek érvényesülni. Tárgyilagosság és méltányosság a vezérelv. A bíráló nőm a, maga, hanem az iró álláspontjára helyezkedik. Számba veszi az időt és egyéb körülményeket, melyek a mii alkotására befolytak. Megbecsli annak összletes értékét, mielőtt részleteit fejtegetné.— Nőm állapodik meg az újabb irodalomnál, nyomozásait az első kútfőkig viszi és az eddigi szokás ellenére a külföldi irodalmat is figyelőmmel kiséri. A nyelvészot, moly sokáig mostoha gyermeke volt a franczia irodalomnak, újabb időben rendszeresen műveltetik és már is nevezetes eredmény kot mutat föl. Az exact tudományok irodalma a XVIII. század kezdeményei nyomán roppant lendületet nyert és mai napig a kor magaslatán áll. Ha, az egyes irodalmi korszakok fol- 1 ódési folyamát figyelemmel kísérj fik, azt, tapasztaljuk, hogy azok viszonylagos hossza a, fejlettségi fokok magasságával megfordítva aránylik. A középkori irodalom a stabilitás jellegét viseli. Mozgása lassú, alig érezhető, vajúdása századokig tart. Az emberi szellem legendákon mereng, mi sem zavarja szemlélődéseit, a szabad gondolat meg van dermedve, az ó-clas- sicai szellem zárdákban eltemetve. Az újjászületés korszaka, melyben a classicus szellőin újra fölébred és a keresztény irodalommal összerokonul, szemlátomást halad. Ezen korszak nem egész két századig tart. A negyedik korszak csak XIII. és XIV. Lajos korára, az ötödik korszak pedig csak Voltaire korára terjed. Végre a modern irodalom megalakulása rövid 25 év alatt ment végbe. Az irodalom o szerint növekedő se bességgel halad ; és bármilyenek is azon törvények, melyek fejlődési menetét megszabják, annyi bizonyos, hogy manap a. szellemi ólet lüktetése hasonlít katlanul gyorsabb mint régonton. — Eszmék, melyek kifej léséhez valaha századok kellettek, manap rövid idő alatt érnek meg. — Korunk hasz .ára fordítva a múlt századok szellemi kincseit és hathatósan támogatva a sajtó által, ugyszólva gőzerővel dolgozik. Az iroda lom a korszol lemmel lépést tartva szünet nélkül halad természet kitűzte ezé íja felé A czél, melyet elérni ké pos, a tökély bizonyos foka, ennek el érésével, a szerves élet törvényeinek engedőimoskedve megállapodik, hányát lásnak indul és végre elhal. Dr NEJITSiK JÁNOS. Györffy Iván 1830-1883. Csik-Csatószegről eredő ős székely származású családból született Erdélyben Kolozsmegyo Mező-Mocs nevű városkájában 1830. docz. 27-én. Gymnáziumi iskoláit Marosvásárhely, Sz.-Udvarhely, Nagy-Szoben jéhirnevü s népes tanintézeteiben kitűnőlog elvégezvén, a felsőbb tanulmányok foly tatása végett a kolozsvári lyceuin hallgatói közé íratta bo magát. Itt találta őt szép reményekkel megkezdett iskolai pályáján a 48-iki szabadságliarcz kitörése, a midőn a fenyegetett haza és szabadság védelmére, tanuló társai legtöbbjével együtt ő is önkéntesen fegyvert fogván, az Ormay-fólo érd. székely honvéd vadász ezred harezosainak sorai közt: a forradalom ordólyi hadjáratainak nagy részét végig táborozta. A zsibói fegyverletétel szomorú szin- toréről a székelyföldre hazamenekülvén az akkor még 19 éves ifjú egész leikéből a paedagogiai pályának szentelte magát s azóta 30 évtől fogva olointén a Székelyföld, az után Gyula fuj ér vár és Erzsóbethváros, később 1862. ótaZenta volt, végül 1867-től Simor háprimás egyenes meghívása folytán Esztergom lett paedagogiai s iiói működésének színtere s az általa benső hajlam és hivatásérzetből választott szerény paedagogiai pályán mindvégig változatlan hűséggel megmaradva, a népnevelés és közoktatás szent ügyét mindez ideig szívvel, szóval, tettel s tollal híven szolgálta. Negyedfólszázadnyi időn túl terjedő nyilvános működésének kozdetétől fogva tömérdek czikkei s irodalmi dolgozatai jelentek meg úgy az erdélyi, miut szintén a fővárosi és vidéki szak- és nem szakközlöuyök, heti és napi lapok hasábjain. Értekozések, irány őszinek különféle tárczaczikkek, beszéljek, hu, moreszkek, versek, levelek s más kisebb nagyobb dolgozatokkal tollából, — sűrűn lehetet találkozni, -főleg a paedagogiai és katliol. irányú időszaki sajtó termékeinek sorában. — A humoros és élczlapokban is gyakorta jelentek meg tőle olykor illusztrálva is, éles, élezés közlemények, adomák, versek, satyrák stb. 1872 tői 75-ig bárom éven át a Népiskola ez. paedagogiai szaklapnak első fő munka társául vo It szerződve s önállókig megjelent munkáin kívül a Szent István-Társulat kiadásában készült Magyar Encyclopaedia számára is száznál több ismeretterjesztő czikkot szolgáltatott. Egy teljeseu kimerítő székely tájszótár s székoly táj szólás tan megírásához több mint 20 év óta szorgalommal gyűjtötte az adatokat s ez irányú tömérdek jegyzet halmazának tömegéből miut- egy izleiőiil terveit töredéke mutatvány azon értekezés is, melyen halála előtt dolgozott s melyet közelebbről székfoglalóul szándékozott felolvasni, a Kemény Zsigmond társaság gyűlésén mely őt rendes tagjai közé még az elmúlt évben megválasztotta ; de szép tervé- n á halál megakadályozta, önállókig megjelent, többnyiro paedagogiai színezetű munkái sorrend szerint a következők : 1. Humoros színezetű toasztok. Alkalmatossággal elmondva, s alkalmat- anságul megírva. Szeged. 1864, 2. Mennyei manna. Ifjúsági ima és éuekkönyv. Szeged 1866. 3. Egy szerény indítvány. Alakítsunk lazánk növendék ifiusága számából és számára egyetlen kis krajezár árán egy Szt. Imre társulatot. Szeged 1867. 4. „Népiskolai olvasó és tankönyv“ magy. kath. elemi és néptanodák felsőbb osztályainak, ngyszintén az ismétlő iskolák növendékeinek használatára. 14 tömött iv, számos szép képpel. A főmgu bibornok hgprimás ő emja kegyelmes ajánlatával díszített második kiadás. Pest, 1-ső kiadás 1870. 5. „Mennyei Manna.“ Kath. ima- és énokkönyv tanuló ifjak és ékesebbek használatára számos szép képpel főpásztori kegyelmes jóváhagyással, második kiadás. Pest 1872. — 3 ik kiadás 1879. 6. Kis Mennyei Manna.“ Kath. ima- és énekkönyvecsko kis fiuk és loány- kák számára szép képekkel, főpásztori kegyelmes jóváhagyássá1, második kia- Pest. 1872. 3 ik kiadás 1878. 7. „A kath. hitvallástan kézikönyve.“ Középtanodák, kópezdék, polg. és feu- sőbb népiskolák számára Zennor Nándor hatodik javított kiadása után magyarítva, főpásztori jóváhagyással, második olcsó kiadás. Pest 1871. 8. „Öt von eredeti magy. népdal és dallam“, hangjegyekkel. Színi K. nagyobb gyűjteménye nyomán a magy. ifjúság számára alkalmazva. Post 1871. 9 „Tréfás versek“ humorgyöngyök gyönyörködtető gyűjteménye a magy. költészeti irodalom o nemű legkitűnőbb, s szavalásra legal kai inas b termékeiből
