Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 41. szám

Hogy mily lendüld noli örvendett a lövőid zés ezt leginkább bizonyítj;i az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének az a. létele, mely a két iiányzó féléves díjazását száznyolczvan, írtban s a puskaműves félesztendői fizetését hetvenkét írtban állapítja meg. A jegyző féléves fizetése hetvenkét forint volt s az egyesület négy lapot rendelt.

A beruházások tételére a tagt ági díj nem mutatkozott elegendőnek. Ekkor Hamar Pál, Frey Vilmos, Lieb Mátyás és Schwarz József urak önként ajánlkoztak egy 800 frtos kölcsönnek a takarókból való felvételére, a mit a közgyűlés köszönettel Megadott. Schwarz Józsefnek az egyesület érdekében való fáradozásaiért s áldozatkészségeiért a közgyűlés különös elismerést szavazott.

Az első tisztikar megalkotása a kö- vel-koző eredményt mutatja, föl :

Főlövészmesler Hamar Fal.

A1 lövészmester Leipolder József.

Jegyző Burány János.

Pénztáritok Sántha János.

Ügyvéd Pisnth István.

Választ.inán)i tagok: Lieb 'Mátyás,

Brenner János, Schwarz József, Etter L/írincz, Eiey Vilmos, 3 Maiina János, Dr. Lőrinczy Rezső, Bischilzky János, Deszátli József, Krnplanicz Kálmán, Nagy Ferencz,*Szilva, Ignácz, Szeren- csésI-Miliály, Trenker Foren ez, L:csaer József, Havasi Imre, Haiidinger Ignácz, Kamócsay László, Lieb József, Lefftor Mihály, Dr. Feichtinger Sándor, Fleck Ferencz, Krnplanícz Ödön, Tillman n Károly.

Tiszteletbeli tagoknak megválasztották :

Védnökül : Gróf Forgáeh Auguszt Esztergom megye íő ispán i helytartója, Báró BaldácM Antal, Deák Ferencz, Dräsche Heinrich, BárójEütvös József, Báró Fekete Mihály píisp k, Femnczy Jákó, Friedherg Salamon » tiniezredes, Jagassich Sándor. Lipthny. András piis ]>ök, Lipthnv Gyula,, Luczenbachor Pál, Gróf Pálfy Pál, Palkovics .-Károly, Gróf Sándor Mór, Szcitovszky János her- cz('g|irimás, Schmiedt Szőrén.

Ezek az adatok szolgálnak a lövész egyesület megalakulása történetéhez.

A megalakulás illán következő első -választmányi gyűlésen Schwarz Józseffel az nj helyiségek bérlete iránt hálom évre szerződést kötöttek s a beruházásokat egy bizottságra bizták.

Az első fegyvereket Bischiczky János által Peterlong János innsbrucki gyárosnál rendelték meg. Ki volt kötve, hogy

a megrendelendő fegyverek közül két darab kettős- sebnéllerrol legyen ol- látva, a többiek schneller nélkül. — Valamennyin "t számozott kell lenni s 120 lépésre hordani. A megrendelést csak a légy ver. áldási engedély elu mutatása. mellett lehetett eszközölni.

Az ünnepélyes megnyitás 18G5. május 14-én volt. A programmot Kriip- lanicz Kálmán, Horák Egyed, Etter Lórin ez, Pesslor hadnagy és Schwarcz Józsid urak dolgozták ki.

A programm szerint a dijlövészet május 14 én d. u. 2 órakor zeneszó s taraczk lövések mellett veszi kezdetét s tart esti nyolczadíélóráig. A kitűzött jutalmak a. következők: első dij egy

ezüst serleg, második egy arany rámás olajfestmény, harmadik dij egy ezüst ezukorfogó. A lővőpénz 50 kr, melyért, 3 lövésre szóló jegyet adnak. A dij lövészethez 3 jegynél többet senki sem válthatott. Az egyesület tiszti tagjai a katonai zenekart, ajánlták föl. A $jjlövések végizíével zártkörű bankett.

A lövölde helyisége ellen már kezdetben Kollár István plébános fakadt ki. A plébános ugyanis úgy érvelt, hogy a temető szomszédságában történő puffogalá.s zavarja az egyházi végső szertartásokat, s épen azért, kilép a. tagok sorából. A választmány sajnálattal vette tudomásul az első kilépést s az építési engedély által nynjlott jogokkal válaszolt, a plébános levelére.

A megnyitás első hónapja után, ju ii ins 18-án ismét dij lövés volt s e ezéIrn gróf Forgáeh Ágost védnök tiz darab arany jutalmat tűzött ki. Ez újból serkentette a lövőket, kik a, sikerült dij lövés után vidám lánczmulatsá- íiol, csaptak.

Hogy a lövészegyesület hasznának kihatására egy érdekes példát hozzak fel, fölemlítem, hogy a vadász ezred! tisztikaron kívül a megyei rendőrök is gyakorolták magukat.

A tagsági dijak befizetése körül minden egyesületben meg vannak a rendes hiányok. A lövészegyesület első évében ölszáz forintnál több maradt befizetetlenül, a mit természetesen ügyészi kézre adott a választmány.

Az 1866-ik évre széló költségvetés 2490 frt rendes bevételt s 2034 írt. rendes kiadást vesz mérlegbe. Az élete hajnalán levő egyesület ez eredményben a jövő virágzás zálogát üdvözli s üdvözölheti is egész jogosan.

Dr. KŐRÖSY LÁSZLÓ.

A városházáról.

— Időszerű karczolatok —

Almi jacta est,

Esztergom sorsa el van döntve.

A honatyákat megválasztottuk, reájuk bíztuk szegény városunk nyomorúságát, lei» véi inősebb réményoink mogvalósitá- sát, Ilii neves közön) ülik jégvermét s tétI enségii n kT se 1 yempárnáit.

Elvem az, hogy senkisem olyan rossz, a in ilyennek tartják, de senkisem olyan jó, a milyennek önnön magát hiszi.

A nu^,megválasztott4 bölcseink^ sem lesznek jobbak, de rosszabbak se elődeik HÓI.

Hiszen nagyrészt önnönmaguk elődei voltak.

*

Hanem az-, már^igon érdekes volt.

Az alispán csütörtökön teljes díszben és pompában elnökölt.

Elmondott egy igen ügyesen összeállított beszédet, melyben még én is bizonyos jéleső tartalmat s üdítő szellemességet, fertőztem fel. Pedig már nekem semmi érzékem sincsen az esztergomi szónoklatok iránt.

Elegánsan csinálta.

Üdvözölte az uj képviselő testületet, felolvastatta a hivatalos eredményt, — azután mondott még nehány szót, előkelőén meghajtotta magát s netto háromnegyed óra alatt készen volt.

Erre megindul az első közgyűlés.

És a szóbeszéd mindenféle apróságról eltart nettó két óráig.

Istenein, csak a szó 11 oldali gyakorlatokról mondjanak le a mi jó városatyáink. Mert, az nagyon drága s nagyon meddő passió.

*

Maliim vakmerő ember s én épen azért, szeretem. Olyan ^miut a petárda. Gyakran szétvet bizonyos gátakat s olyan sikerültén explodál, hogy néha maga, magát is szétveti.

Sok ilyen petárdát !

*

— Kik a vezérek ? — kérdezte a napokban valaki.

— Hát Helcz Antal hivatalból, Ma rosi a kereskedőkből, Dóczy Ferencz az iparosokból, Brutsy 3János és Horváth Miska a nemzetből, Maliim az

oppositióból s Burány János passióból.

*

Schwarz József helyét ne foglalja el senki. Legyünk iránta annyi kegyelettel, begy az ő helyét senki se töltse be. Megérdemli, a ki annyit beszélt.]

Akárcsak Deák Ferenc/, a ki anyt nyit gondolkodott.

t

Es (most bizzuk reájuk EsztergoimP.

Csináljanak városunkból valódi várost, ne erőködjíMiek csodákon, tfsak önzetlenül és szeretettel s a mi legfőbb : csíiggedetlen eréllyel munkálkodjanak. Döntsék le^a chinaiijfalakat, kritizáljanak szigorúan, támadjanak kíméletlenül s annál nagyobbaknak fogjuk tisztelni, mentői kisebbeknek becsméri i őket a tétlenség és elmaradás diadalumsanMetipiott sárkánya.

GASTON.

Tanító-egyesületi közgyűlés.

Az esztergomjárási kath. tanító- egyesületnek, májusiul 7-én tartott közgyűlése igen látogatott volt, melyet Major István, elnöklő püspök velős tartalmú, lelkesítő beszéd fölolvasásával kapcsolatban megnyitott.

E beszédben nagyon lelkére köté a jelenvoltaknak azon követendő irányt, mely ujabban a valiáserkölcsiséggel összliangzásba hozott jó r«ud, szelíd jó erkölcsök, mint kimagasló tekinteteknek a nevelésben és tanításban történő szerepelését tűzte ki feladatul s egyidejűleg a liberalizmus negélyezé- sóvei pedig fölhagyni készül: a mi nem jelenthet egyebet : mint azon szükségesség beismerését, hogy a nevelés és tanításban kifejtett vallás erkölcsi irány az egyedüli c/élhozvezető alap, melyen a jó rend és jó erkölcsök épülnek,

E tanulságos megnyitó beszéd szövegét egyik egyesületi tag kérvén elnöklő püspök intól az egyesület számára — a mit olnök úr készséggel teljesíteti..

Utána fel olvastattak a választmányi, valamint a múlt ő-.zi közgyűlés jegyzőkönyvei s kifogástalanul elfogadtattak. Továbbá előadatott a pénztári jelentés, mely következő számtételekről tanúskodott: 1882 ik évi bevétel 241 frt 7 5 kr. kiadás : 63 frt 45 lu'. pénztári maradvány 178 frt 31 kr.

Erre a megyei tanszermúzeumnak föl- sí 11 tására vonatkozó ismertetés követe kezott a mit Major János alelnök föl- olvasásában szakszerűen kör vonal ozott. Ezzel kapcsolatban határozattá emel teteti , hogy egyelőre a megyei és a városi hatóság kérendő fel arra nézve, hogy a szőnyegen forgó ügyet magáévá tenné s a monyire lehetséges, nemcsak szel- Folytatás a meilekteten.

foglalva annak, belső lapjában kirakudá a H. betűt gyémántból.

Midőn a fiatal leány elfogadta az ajándékot, kinyitá kis dobozát s meglátta abban Paul arczképét, elpirult, elsápadt és zokogásban tört ki.

— Miért sir? keidé Emileddé maga is közel állt a zokogáshoz. Hisz nemsokára visszatér.

— Maga nem ért engem -- feleié Hor- teuse — sirolc, az igaz, “de örömömben.

S nagyot sóhajtott.

Emile elment Lazul ró I, és csak este tért vissza ismét. Her tense a kandalló ^ mellett várta őt, folyton köuyezve.

A meduillon a kandallóra volt~téve kinyitva. Emile gépiesen vetett, rá egy pillantást s fölkiáltott . . . saját arczképe volt a Paulé helyébe téve.

— Mit jelentsen ez ? —- kérdő — Hor- tense, mit művelt ön ?

— Hagyjon el, — felelt a lány ahmdail- lout gyorsan elrejtve. — Hagyjon el . . . . ne szóljon többet hozzám mert megőrülök.

— Megőrül! ismétlő megdöbbentve Emile.

— De hát te nem látsz sonimit ! . . nem értesz engem egyátalán ! . . kiállá, a leány érzelmeinek viharos kitörésben. Hát J nem látod, hogy ez az élet inár elviselhetetlen ? Hit nem tu 1 )d, hogy imádlak s hogy oz a hazug, gyötrő élet e.igom megöl !

S kitárva Icarj lit, omolt, E uilo ukoblére, —■ ott zokogva ki fájdalmait, inig Emile reszket,etett, mint a lázas beteg.

Emile várt egy pillanatig, míg valameny- nyire lecsöndesült, aztán ő maga mellé kényszerítve, tompa hangon szólott hozzá : Oh, Horteuse, én is, én is imádlak !..

— Oh istenem ! . . . szakitá félbe az öröm sikolyával Horten.se.

~ Hagyj beszélnem . . . imádlak ! S már régen, nagyon légen. Nagyon sokat szenvedtem ez érzelem miatt, mert gyötört.

— Mikor éreztem, hogy ez a szerelem mini nő. — elém állott Paul alakja, mint a szemrehányás maga. S volt idő, midőn úgy lállain őt-magam előtt, mintha megöltem volna.

— Szeretlek ! . . . dadogd a leány.

— Hallgass . . . e szavak csupa bűnt susognak. Szegény fin ! • 0 nyugodtan dolgozik a távolban, bízik becsületességünkben, lovagiasságunkban, szavamban s mi. . .

Elba Ugatott mert a könnyek elfogják.

— Hát akkor miért is nincs itt ! kiáltott föl Horteuse.

— Mert van bizalma hozzám. S én nem csalom meg őt sommi árért . . . inkább meghalok !

— Veled balok ! . . .

Elhallgattak . • . szemeik vadul tekintettek össze, mintha valami idegen érzés vett volna, erőt szivükön. Minden reszkető gondolatuk, minden idegrozgósíik a halálos ötlet felé sugárzott, a halál felé, mely úgy támadt eléjük, mint, a fenyegetés, a büntetés, mint a menekülés.

— Öli igen ! monda a leány egyszerre leszámolva, mindazzal, amit 0 pillanatban érzett, inkább meghalok, semhogy ami gondoljak. • .

Nem fejezte be. Nem merte kimondania Paul nevét.

Emilé megfogta a leánynak mind a. két kezét, szembe ültette magával s égő tekintettel Horteuse szemeiből szívta magába az ő kétségbeesését.

— Akarod? . . kérdé lassú, de ePzáut erélyű hangon,

Horteuse fölállt lassau, ünnepélyesen.

— Azonnal.

8 egymás karjaiba borulva, hosszas ölelésben forrtak össze.

S ezzel kimondták halálos Ítéletüket.

*

Másnap jókor reggel a levél hordó Emilé lakására ment s egy uj-orleansi postabélyeggel ellátott ajánlott levelet hozott neki.

Kopogtatott azajlón, csengetett, de hasztalan, senki sem felelt. A levélhordó már el akart távozni, de a szomszédasszony visszatart,d, miután állítása szerűit Emilének lakásán kell lennie.

Újra csengettek és kopogtattak ... A szomszédasszony egyszerre csak el sápad.

— Nem érez valamit ?

— Nem.

— Ez a szag . . • széngőz . . . Istenem ! Talán szerencsétlenség történt ?A házmestert előhívták s ez azt mondd, hogy Emile tegnap este igen későn elmeüt szenet, vásárolni.

A szomszéd asszony pedig arra emlékezett, vissza, hogy Horteuset kisirt szemmel látta az ablaknál.

— Már bizonyos ! . . . . kiált,á megölték egymást . . . ! értesíteni kell a hatóságot.

A hatóságtól csakhamar megérkeztek s föl nyitották az ajtót.

A szomszédasszony aggodalmai csakugyan alaposak voltak A fiatal pár elterülve feküdi ; Kort mise az ágyban, Emile a kereveten feküdt meredtén és mozdulatlanul.

Mindent megtettek velük, hogy életre éb- . vesszék ; de fájdalom, a legnagyobb buzgó- ság daczára sem sikerült Emilen segíteni.

A széngőz megtette hatását, meghalt.

Horteuse lélegzett még ... s őt sikerült j is megmenteni.

Midőn magához tért, föl bontották előtte az Emilének érkezett ajánlott levelet,.

A levél igy hangzott :

„Kedves barátom, minden jót és Loldog- ságotkívánokn eletek, neked és kicsi nődnek; te bizonyosan nem hitted hogy valaha engedői memmel teszed szeretőddé Hortensei!

Ne törődjél azokkal az apró fogadásokkal semmit : én már egy hónapja, hogy megnősültem. Paul.“

Horteuse, midőn e sorokat, elolvasta, tülkeit, odafutott a kerevetliez, melyen Emilé j holtteste feküdt, s reszkető kézzel tartá elé- a levelet.

S rikácsoló kaczagáshan töri, ki.

Megőrült. FLOR 0 SQUAR.

Gondolat-forgácsok.

A nő sohasem szűnik meg szeretni. Ili» le kell mondani a világról, akkorái túlvilághoz folyamodik.

A nők olyanok mint a bálványok. Előbb

imádva, aztán összezúzva.

*

Sokkal jobban ismerik a nők a mi gyen- ,

géiuket, mint mi az ő erényeiket.

*

Rendesen akkor gáncsoljuk a nők állha- I tatosságát, — mondja egy frauezia irö — I mikor már áldozataikká lettünk.

I