Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 36. szám
ezen kívánságát, mert a nagy Széchenyiként megkíván a test legkevesebb 6 órai pihenést, e nélkül megszűnik rugékony, megszűnik a munkára alkalmas lenni. Meg vagyunk győződve, hogy akármelyik vendéglős, kávés egyenes vesztességét látja a záróóra megszüntetésében, mert hiszen tapasztalásból látjuk, hogy bizony éjfél tájban már nincs is vendége s örül, hogy egész napi talpon léte után maga is lenyugodhatik, anélkül, hogy bárki is háborgathatná, Ellenkezőleg most a midőn némo- lyok nem elégesznok meg az éjfólután egy, két óráig tartó mulatsággal, ágya hói verik fel 3 arra hivatkozhatnak, miszerint szabad a vásár reggelig, nyissa ki az ajtót. És mi köveikezhetik ebből, ha az a vendéglős még sem nyitja ki az ajtót, mint veszekedés s egész utcza polgárainak fellármázása. A kinek tetszik az ily állapot, hát csak tessék megszüntetni a záróórákat, de mi, kik egy társadalmi életet rend nélkül ma már nem is tudunk kép zol ni, ily állapot fenntartását nem pártolhatunk. Mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy közérdeket, soha sem szabad feláldozni a magán érdekért, annál kevésbé ennél a kérdésnél a hol a magán érdek nincsen megsértve. Közlekedési eszközeink, melyek esetleg hozzánk idegeneket hozhatnak ha- sonlókép nyitva találják a fent jelzett záró óráig a vendéglőket, a ki pedig hozzánk a reggeli vonattal jön, hát nem nálunk, de még Buda pesten sem talál nyitva kávéházakat, de nem is keres az olyant, liánom örül ha szállást talál a vendéglős szobájában s al- hatik reggelig. De hát azt mondják, hogy ha nálunk behozzuk a záró órát, akkor az emberik a szomszéd városba mennek mulatni s ott költik el pénzüket ami hátrányunkra.Hát ez bizony megfontolni való kérdés, habár úgy tudjuk, hogy a szomszéd városokban a záróéra fen áll. Tudjuk régóta, miszerint nincs egy életbevágó kérdésünk sem, legyen az akár közgazdasági, akár ipari, avagy kereskedelmi, mely hajótörést ne szenvedne csak azért, mert életszekerünket ahány városrészek vagyunk, annyifelé akarjuk huzni. A „Viribus unitis“ nálunk ismeretlen fogalom, hanem Pa tó Pál ur mondása az széliében annál inkább ismeretes. Nagyon helyesen cselekednék tehát, lumgon mondott el. Kimértem határozott periódusokban beszélt s ha a figuráé ver- boruin iratos és liimes mezejéről nem is szakított bele sck virágot, beszédje mindamellett nem csak a fiilet, de a szivet is érintette. Pulkovics Károly szónoklata következett. Kegyeletes megemlékezés, kidomborító jellemzés, őszinte odaadás s bizonyos emelkedett beusőség nyilatkozott szavaiból. Elmondta, hogy mit vesztett az ország Máj láth Gy. halálával s elmondta hogy legdrágább fiát hagytaEsztergommegye örökségéül A részvét legiinuepólyesebb hangulata uralkodott a teremben, midőn az elnöklő alispán kiküldte a főispánt meghívó bizottságot mely a megyei közönség gyászának is hivatva volt kifejezést adui. Negyedóra múlva megérkezett a főispán. A harsáuyhangu szolgabirói bejelentés, hogy : # — Éljen ifjú Máj láth György főispán — fájdalom már egy szóval több volt mint kellett volna. Egyszerű fekete magyar ruhába volt öltözve a főispán. Sápadt arczán tompa fájdalom és néma megadás, minden mozdulatában a borzasztó veszteség önkényteleu magyarázata. A megrendítő katasztrófa óta először (Utaz elnöki székben. Lehajtott fejjel, folyékonyan, de fájdalmasan ; röviden, de végtelenül megindult hangon köszönte meg a megye részvétét. A szenvedést nem lehet letörülni a homlokról. Oda van az Írva nagyon mély belüliekkel s nagyon bánatos szavakkal. a város tanácsa, ha a három hónap letol tévői a záró órákra vonatkozó szabályzatot ismét a zöld asztalra hozná, ős ha mégis a megállapított időhatár rövidre volna szabva, ám tessék azt kijobb tenni, de igy a felhők feletti in indáin hatóra bízni egyedül a polgárok nyugalmát nem lehet. Felhívás. Esztergom város és vidéke lakóihoz! A k. vetkező pártolásra méltó felhívás közzétételére kerestettünk meg : Harmincnégy év előtt keletkezett és azóta folytonosan fönnáll Esztergom sz. k. városben a sz. Péter és Pál Apostolokról c/.imzeLt Temetkozési-Egj e- sület melynek czélja tagjai végtisztessó- géről gondoskodni a kölcsönös felebarati szeretet alapján. Az egye üleli pénztár minden tag temetéséhez 36 t'rttal járul. Zászlaját dij nélkü fáklyáit mérsékelt díj melleit kölcsönzi hozzá és minden nyerészkedést kizárva k öze lesi dijak fejében alig számit valamit. Az egylet tagjai az utolsó közgyűlésen Mélt. Gróf Csáky Károly urat, Esztergom sz. k. v. jelenlegi lelkészét egyhangúlag elnöknek választották meg, iíi is e lisztet szívesen elfogadván az egyesület érdek, it föle k telhető módon támogatni és pártolni ígérkezett,. A múlt hónapban az uj elnök ur vezetése alatt választmányi ülés tarta to11 melyben a számadások tüzetesen megvizsgáltatva azok teljesen rendben találtattak és a jelenlevő tagok örömmel jutottak azon meggyőződésre miszerint az egyesület az 1878, évben megváltoztatott löl vételi föltételek alapján nem csak fennállhat hanem a tiszt, közönség kellő pártolása mellett fel is virágozliatik. Tisztelt polgártársak ! E jótékony egyesületet, mely kiválóan a, szegényebb osztálynak van hivatva segédkezet nyújtani ne engedjük át részvétlenségüiik- kel a pangásnak. Istennek hála ! ez egylet több mint harmincz éven át fenéi 1 már, s fennáll a. mai napig da- czára annak hogy már megbukott,mik nyilváníttatott és fenn fog állani ezentúl is ha — mint meg vagyunk győ ződve — tisztelt polgártársaink visszanyervén az egyesület iránti bizodalma!, azt szívesen pártolni és támogatni fog ják. Kérve kérjük tehát Esztergom sz. k. város s vidéke lakóit móltoztassatíokut szenvedhetett a főispán, sokat kel' lett elviselnie erős lélekkel, ezt olvastam le bánatos arezáról, mikor az ő szerető megyéje őszinte részvétéért köszönetét mondott. A közgyűlés ez ünnepélyes epizódjait sohase fogják elfeledni azok, a kik átérezték mindazt a mit azok az eseményszerű szónoklato k minden jelenlevőre egyformán gyakoroltak. Meg akartam őrizni ünnepélyes benyomásaimat s azonnal eltávozom a teremből, mihelyt mindennapi kérdések egész halmaza kezdett a zöld asztalon prózai unalmasság- gal, majd mindig ugyauazou egyhangú ref- rainnel lebonyolódni. Shakspere olvasása után nem szabad rideg parugraphusokat olvasui. — Uj zeneművek. Táborszky és Parsch kiadásából épen most kaptuk meg Klopsch Du nur allein czimű wal- zerót. Ára 80 kr. — Kolozsváry Aladár Hét kedvelt magyar népdalt adatott ki baryton vagy mezzo sopranra. Ára 90 kr. — Lőw József öt hangterjedelem ben irt három jellemző zongora műve négy kézre. Üdítő Hangok ezi 111 alatt. Minden szám ára 1 frt. — A [Harmónia kiadásában pedig báró Bánffy György A Fokot.o Hajó czimű zenemű ve jelent meg, Ára 1.80 kr. nak 0 jótékony egyesületet szívesen támogatni részint belépésük által részint pedig az által, hogy másokat belépésre buzdítsanak. Fölvételi-föltételek : Egyesületi tagok lőhetnek GO évnél 11 (mii korosabb mindkét nemii ép egyének, fizetnek pedig a 20 — 35 éves belépők 40 krt ; a 35 — 40 évesek 50 kit; a, 45 — 55 évesek 60 krt; az 55— GO évesok 80 krt óvnegyeden- kint Boiratási díjul külön egy negyedévi illeték fizetendő. A fölvételt eszközük az alulirt igazgató, pénztáritok és a plébánia hivatal. Esztergom 1883. april 24. IVÁNYI FERENCZ. HELCZ JÁNOS igazgató. pónztárnok. Esztergom szabad királyi város szervezési szabályzata. (5-ik közlemény.) Pénztári t i s z t. 34. §. Munkakörét az adókivetés és catas- teri nyilvántartás képezi egyébként a pén/tárnok rendelkezése alatt áll, fizo- tése 700 frt. A számvevő. 35. §. a) . Tagja a pénzügyi bizottságnak. b) . Ellenőrzi a költségvetés tételeinek pontos megtartását, átvizsgálja előzetesen a költségvetési előirányzatot és az előző évi zárszámadásokat, megvizsgálja a városi vagyon leltárt, a kapitányi hivatal, plébános, erdőmester, városgazda, pénztáinok és gyámok által benyújtott számadásokat, azokra észre- vótelez, áttekinti az árjegyzékeket és azok utalványozását, vagy elutasítását véleményezi,rendes könyvöt vezet a város által megrendelt mezei, erdei, szőllő hogyi s ogyéb munkáról és árukról, megvizsgálja, a katonai szál lop ón z s tiszti lakbérek, ügy a katonai buto rokról vezetett negyedévi számadásokat, és egyáltalában a hozzá utasi ott ügyökben véleményt ád. A k ö a g y á m. . 36‘ §;. n)- Árvaügyi teendői a törvény miniszteri rendelet, s helyhatósági szabály szervezetben részletezvék. b) . Egyszersmind a pénztári hivatal tagja, — a kimutatások és kivonatok el készítésénél segédkezik, — vezeti az árva és alapítványi pénztári könyveket. c) . Ellátja a kórházi gondnok és biztos teendőit. A levéltár uo k. 37. §. a) . A városi levéltár közvetlen őre, mint ilyen gondoskodik a levéltár rendben tartásáról, kiadja az eredeti ok Hiányokat a képviselő testület és a tanács, s azok hiteles másolatait a polgármester rendeletére. b) . A levéltárnok egyszersmind közigazgatási árvaszéki iktató és irattározó, mint ilyen beiktatja a beadványokat, azokból betiisoros névlajstromot készít. A m ó r n ö k. 38. §. a) . Tagja a gazdasági és az építészeti bizottságnak. Tervet koszit, a város belső térségének lejtmérósét eszközli, és véleményt ád minden a várost érdeklő oly ügyben, mely a mérnöki szakmába vág, kötelessége a városi közgyűlés előlegos meghatározása szerint a város határából kijelelt részletet évenként fölmérni és arról térképet készíteni. b) . Vezeti és ellenőrzi a mérnöki szakmába vágó ügyekben a kivitelt, eljár a határterületi és építészeti kérdéseknél a város érdekében. c) . Építészeti, költségvetési és becs lési, valamint felülvizsgálati ügyekben eljár és véleményt ád. d.) Évenként megvizsgálja a város tulajdonához tartozó épületeket, hidakat, kövezéseket és egyéb más tárgyakat sazok állapotáról jelontést esetleg javaslatot terjeszt elő. Egészségügyi személyzet- 39. §. A) . A főorvos egyszersmind kórházi orvos, és kórház igazgató. a) . Tagja a kózegészg égílgyi bizottságnak^ 187G : t. ez. 62. 6.3. és 149. §. b) . Őrködik a város minden közegészség! tárgyai felett. 156. §. c.) Vezeti a város orvosrendőri, or- vostörvényszéki ügyeit, a küzkórház rendelő orvosa és az első fokú hatóságnak közegészség! közege. 155. §. d). Felügyel az élelmi czikkek, a tápszerek és italok min őségére, az ártalmas szerek árulására. 156. §. 0) . Az iparüzletek, intézetek, iskolák, lakhelyek, utczák stb. közegészségügyi feltételeire. 145. és 146. § f) . A leien ezek és dajkaságba levők iránti rendszabályok végrehajtására, úgy a vagyontalan betegek, város! cselédek ingyen gyógyítására felügyel ég közreműködik, 156. e. g. és 145. §. g) . Felügyel a prostitutió ügyökro, a városi gyógyszertárakra, megvizsgálja azokat a megyei főorvos és a városi közegek együttes jelonlétéban 154. 156. és 162. §. b). Felügyel a szülésznők, borbélyok, halott kéinlők működésére különös tekintettel van a himlő oltásra. 156. §. 1) . A ragályos és járványos betegségekben a fenállő szabályok értelmében intézkedik. 1 56. §. k) . A városi közkórház orvosi teendőit végzi. l) . Évnegyedenként a képviselő testülethez jelentést tesz a közegészség állapotáról. B) . Az alorvos, kórházi segédorvos. a) . Teendői közé tartozik, a halottvizsgálat. 145. §. 4. b) . A himlő oltás. 145. §. 3. c) , A vágóhíd ellenőrzése és a vágómarhák megvizsgálása. d) , A közkórháziján segédkezós és bonczolás. e) . Egyóbbként a körülményekhez képest mindazon teendőket végzi, melyek a városi főorvos munkakörébe vágnak, kit akadályoztatása esetében helyettesit. C) . Bába vagy szülésznő. a) . Tartozik a foglalkozásával járó segélyt, a városi szegénysorénak iránt dij nélkül a vagyonosoknak pedig dij mellett nyújtani. b) . Rondőri tekintetben a rendőrkapitány, egészségügyi tekintetben pedig a főorvos alárendelt közege. 39. §. A község! orvosok hivatala az 1876 : 14. 1. ez. 143. §-a értelmében állandó. , Az orvosi állomás valamint a szülésznő < alkalmazása és az idézett törvény 151. . és illetőleg 147. §-ainak intézkedő- . - seihez képest a községi közegészségügyi i bizottság- véleménye alapján eszközöl- - hetők, s illetőleg tölthetők be. (Folytatjuk). Apróságok. I. Imádd önmagadat. II. No liigyj másnak, csak önma-f - gadnak. III. Ne törődjél a más dolgával. IV. Tiszteljed szülőid örökségét, hogy \ hosszú élete legyen e földöu. V. Ne ölj — nyilvánosan. VI. Ne törődjél a haragos férjekkel..! VII. Ne orozz — a magadéból. VIII. Mindig másokat vádolj. IN. Vigyázz a feleségedre. X. Se ökröt, se szamarat, no szólíts ej a saját nevén. Akkor azután aranyos dolgod loszse Esztergomban. * A tavasz éltető ereje mogkoronázzaex a fát s az orosz czárt. Csakhogy az orosz czár koronázásai
