Esztergom és Vidéke, 1883

1883 / 33. szám

hatóságok rendoleteit és a lielyi hatóság által reá bízott határozatokat; a TÓgi'ohajfásért első sorban felelős. — (1871. 18. tcz. 90. §.)

h. Ezen felelőségénél fogva az állami ős megyei közigazgatáshoz tartozó ügyekben igénybe veheti a tanács közreműködését és rendelkezik a városi elöljáróság minden tagjával és a segédkezető- valamint szolgaszemélyzettol,

c. Vizsgálatot rendel az 1876. évi 5. tcz. 19. §iban meghatározott elöljáróság segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet azon tagja ellen, ki megsérti, vagy hanyagul teljesiti a törvényben a kormány és szabály rendeletben megszabott kötelességét, vagy azok teljesítésére képtelennek bizonyul, vagy ha a törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem hagyott vagy talán megmásított olyan határozatot és szabályrendeletet hajt végre, mely felső jóváhagyás előtt végre nem hajtható, vagy a ki nyilvános botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemű kihágást követ el. (1876. 5. tcz. 18. §.)

d. Fegyelmi vizsgálatot rendel s a körülményekhez képest felfüggeszti az általa vizsgálat alá vont tisztviselőt, kezelő- és segéd-személyzet bármely tagját. (1876. 5. tcz. 20, 21. és 23.§1)

II. Mint a város első tisztviselője.

a. Elnöke a képviselő testületnek, tanácsnak, az árvaszéknek és a vezetése a’á rendelt szakbizottságnak.

b Átveszi a város közönségéhez, hatóságához, árvaszékéhez intézett rendeleteket, leveleket és jelentéseket, intézkedik azoknak szabályszerű ellátá sáról, illetőleg a sürgős és a tanácsi tárgyalást és határozatot nem igénylő ügydarabokat maga elintézi ; ezekről elnöki iktató könyvet, betüsoros névmutatót és nyílvántarlási könyvet vezet, az ebbeli teendőkkel állandóul megbízható kezelő hivatalnok segélyével s gyakorolja a felügyeletet a tisztviselők működése felett.

c. Aláírja együtt a jegyzővel a képviselő testület és tanács nevében kiállított okmányokat, végzéseket, kérvényeket, felterjesztéseket, és leveleket.

d. Őre a város nagy pecsétjének és a titkos levéltár egyik kulcsának, en gedélyezi a magánfelek ügyeit tárgyszó okiratok másolatainak kiadmányozását a levéltárból.

e. A hányszor a körülmények igényük, rendkívüli közgyűlést, rendkívüli

tanács- árvaszéki és szakbizottsági ülést liiv egybo.

f. Felfogadja és elbocsátja a rendőrséghez nem tartozó szolgákat, gyakorolja azok felett a fegyelmi jogot.

g. Betölti a képviselőtestület által engedé 1 yezélt dijnőki á 11omásokat.

li. Kihirdeti a közgyűlések határidejének napját, m egűi lapítja annak napirendét. (1871. 78. tcz. 58. §.)

i. Intézkedik a képviselő testület állal kivételesen a polgármesteri hivatalhoz utasított határozatok végrehajtásáról.

k. A kapitányi hivatal véleménye alapján erkölcsi bizonyítványokat állít ki polgármesteri pecsét alatt.

l. Fel ügyel a városi közvagyonra és a köz jövedelem behajtására, kezelésére és nyilvántartására s a városi pénztár, úgy a hatóság kezelése alatt álló alapítványok kezelésére, eliez képest a tiszti főügyész, a számvevő és az általa megliivandó képviselők jelenlétében megvizsgálja évnegyedonkint legalább egyszer az összes pénztárakat; és eljárása, eredményéről a képviselő testülethez jelentést tesz.

in. A közgyűlés vagy tanács állal a költségvetés korlátái között már jóvá hagyott kiadásokat utalványozza, 100 frtot meg nem haladó összeg erejéig.

n. Intézkedik adóügyekben, a törvény értelmében s az adóbehajtás menetéről az adófelügyelő utján a köz- igazgatási bizottsághoz havonkiut jelentést tesz. (1876. 15. tcz.)

o. Felügyel az adókötelezettek és adótárgyak összeírására, ugy a bevallások összegyűjtésére kiküldött városi közegre. (1876. 15. 1 ez. 13. és 14. §.)

p. Az adóbevallásokat a kitűzött határidőben elfogadja s azok szétosztása iránt intézkedik s az adókivetési tárgyalásokról a feleket kellő időben értesíti. (15. §.)

q. Az ndófelügyelőktől érkezett szó- vngy Írásbeli kérdésekre az adókötelesek vagyoni és kereseti viszonyaira vonatkozólag felvilágosításokat ád 14 nap alatt. (17. §.)

r. Az adóhátralékok törlesztési részletei tervezetére vonatkozólag a megye által kiküldött küldöttség előtt a tényállás feldeiilését, az adózókkal egyiitto sen eszközli. (37.)

s Megbírságolja a pénztári könyvelés és nyilvántartás körüli teendőiket hanyagul vagy szabályellenesen lelje sitő pénztári tisztviselőket, halasztást nem szenvedhető esetekben az adóbehajtás és a munka bcvégezhotcse végtől, az illető tisztviselő vagy a város költségén) elégséges munkaerőt rendel.

t. Kiiendeli a városi adóhivatalnok mellé az adóhivatal által kitűzendő napokon a behajtói,I, adóösszegek beszolgáltatásához megkívánt képviselőt ; — szabályszerűden eljárás vagy meg nem jelenés esetében megbírságolja a kirendel let, (45, és 46, §,)

n. A községi adózókat hirdetmény utján, azokat pedig, kiknek adójuk no- gyedévenkint 10 frlot meghalad, Írásban inteti meg a törlesztés iránt, (59.§.)

v. Az 1876. 15, tcz, 54. és 55. §. eseteiben a közrendre felügyel és karhatalmat rendel, (59. §.)

w. Szemmel kiséri az adóbehajtással foglalkozó városi közeget, a törvény és szabály rendeletek átliá gása eseteiben önhatalmúlag bírságul s erről a tvlia- túsági bizottságnak jelentést tesz. (61 .§)

x. Intézkedéseiről és a város állapotáról félévenként jelentést terjeszt a megye alispánjához és a városi képviselő testülethez.

y. Az 1876. 14. tcz. különösen an nak 154. §-ában közegészségre vonal kozó teendőket részben teljesíti, részben teljesít,tefci,

z. Nyolcz napot meg nem haladó időtartamra szabadságidőt engedélyez a tisztviselőknek és a fölöttes tisztviselők meghallgatása után a segéd-, kezelő- és szolgaszomélyzet tagjainak.

aa. Előkészíti a közgyűlési tárgyakat a tanács és a szakbizottságok üléseiben.

bb. Képviseli a várost az ujonezo- zásnál személyesen vagy helyettese által, nyilvántartja a szabadságos hadköteleseket, azokat berendeli, az ellenőrzési szemlénél közreműködik s intézkedik, a, katona beszálllásolási ügyekben maga vagy megbízottja által.

cc. Jelentést tesz a képviselőtestületnek, ha az önkormányzatban vada melyik tisztviselő megsérti, vagy hanyagul teljesíti kötelességét s ellene fegyelmi vizsgálatot rendel, indítványozhatja a vizsgálat alá vont tisztviselő felfüggesztését.

dd, A polgármesternek, mint első fokú fegyelmi hatóságnak az 1876. 5. (ez. 29. §. értelmében hozott határozatai ezen törvény 25, §. szerint a megyei alispánhoz és onnét a tv hatósági bizottsághoz fellebbezhetek.

oe. A polgármesternek, mint elsőfokú közegészségügyi hatóságnak az 1876. 14, tcz, állal hozzá utalt ügyekben hozott; határozatai azon törvény 4. §-a

Nejét még mindig szerette, de mint énekesnőt gyűlölte s idegenkedett tőle. A nő észrevette mindezt, s ugy figyelt férje tetteire, eljárásául, hangulatára, minden legkisebb óhajára, mint a hogy egy nagy betegére szokás. Kezdetben a nő maga igyekezett saját diadalát kisebbíteni azáltal, hogy nem játszott teljes erejéből felhangon énekelt stb. De mikor a lámpák elé lépett, az ilyen elhatározások szétoszlottak. Mi tévő legyen ? Ismét megszokott verve-jóvel énekelt, — tehetsége nem engedte, hogy bilincseket rakjanak rá. Azután engedékeny nek, hálásnak igyekezett mutatkozni férje iránt, vagy tanácsot, vagy mérvadó nézetet kérve tőle, például, hogy miként kell e vagy ama szerepet föl fogni.

A férj természetesen sohasem volt megelégedve.

A hízelgő jószívűség hangján, mint a milyen hamis és megbizhatlan barátok közt szokott uralkodni, igy szólott nejének egy este, újabb diadala ipán :

— Jobban kell magadra vigyázni kicsikém ! Ma megint nem vitted semmire ! Ha igy folytatod, sohasem lesz belőled semmi.

Az elvakult férfi nem vette észre, hogy épen az ellenkezője állt annak, amitő mondott, hogy ő volt az, ki mindig korábban kezdte az éneket, s korábban végezte, csakhogy megelőzze a tapsot ; ő volt az, ki hogy a közönség emlékezetébe ismét visszaidézze iáját magát, mindig a színpad előrészéit játszott, s nejét a második sorba igyekezett szorítani. A jé nő azért sohasem panaszkodott, mert végtelenül szerette férjét. Diadalai eluézővó tették őt, szelídségre hangolták, De mit használt az ? Minden este szerényen visszavonulni igyekezett, de

folyton kihívják, őrültes tapsok közt, s a helyett, hogy a csendes sötétben magához jöhetett volna, el kellett viselnie a dicsőség, megtiszteltetés nehéz köv etkezmé- nyeit.

Színházi körökben e szerepirigység legkisebb részlete azonnal ki szokott tudódni; a kollégák nagyon mulatták magukat a házaspáron. s volt bő aratása a rossz élezeknek és csípős megjegyzéseknek. Az

énekesnek számtalan bókot mondtak neje

képességéről. 0 1 adták neki azon hírlapokat, melyekben a kritikusok négy te lies hasábon magasztalták egekig a művésznő tünemény- szerű énekét, mig a divatból meglehetősen kiment énekesről csak pár sorban emlékeztek meg. Mikor egy este a férj épen egy ilyen kritikát olvasott végig, dühtől remegve szaladt, neje ruhatárába, s az összemorzsolt hírlapot szemei elé tartva, kiáltá :

— Ez az ember talán szeretőd volt

azelőtt !

Szegény asszony ! Pedig mennyire bálványozták, ünnepelték és irigyelték ! Neve minden tárgyon olvasható volt, szalagokon a papirgjárosok kartonjain, az illatszerü'eg- cséken, — s mindamellett mily szomorú, mily száiialomraméltó volt az élete. Alig mert, egy ujságlapot is fölülni attól való félelmébea hogy a mpga dicséretét olvashatja benne : a virágokat, melyeket a színpadra, dobtak, saját könyüivel önlözé, s aztán elszáradni hagyta az öltöző egyik félreeső zugában. <

Egyik első előadás estéjén a művésznő a színpadra lépett. Valaki ezt suttogta fülébe: „Jól vigyázzon magára; valamit terveznek kegyed ellen, valami összeesküvést szőttek.“

Nevetett e figyelmeztetésen. Cselszövény ő ellene ? Szent isten, ugyan miért ? Hiszen általános rokonszeimiek örvendett, a clique és cotteria körén teljesen kívül esett.

Mindez igaz volt s annak az embernek mégis igaza lett. Az opera közepén, mikor férjével együtt egy duettet énekelt, mikor egyik hang ugy következett a másikra, mint a felfűzött gyöngyszemek, a mély, áhitatos csendet hangos pisszegés szakította félbe. Az egész közönség magánkívül volt csodálkozásban és felháborodásában, épen ugy, mint ő maga. Mindenki visszafojt«! lélekze- tét, várva a törtéueudőket. Az énekesnő félbe- szakitá énekét, mert melle és torka megtagadta a szolgálatot

Egyszerre csak egy borzasztó gondolat villant meg agyában, egy gondolat czikázott át elméjén, mely észbomlással fenyegette. Férje egyedül volt a színpadon, szemben vele a nő mereven nézett rá, mintha tekintetével leikébe akart volna hatolni. Férje szemeiben és szijszögletbeu egy guuy- mosolyt födözött föl.

A szegény asszony megértett mindent. Könnyek szöktek szemébe s görcsös zokogása törve ki, a színfalak mögé menekült a sötétbe.

Saját férje fütyül te! te ki.

értelmében a megyei alispánhoz és onnan a belügyminiszterhez íellebezhetők.

i

Magyar és német sajtó.

Igen érdekes összehasonlítást tehetünk a bécsi és budapesti lapokkal szemben Esztergom olvasóinak magyar és német elemeire.

Állami postahivatalunk a következő fővárosi magyar lapokat osztja ki közönségünknek :

Bolond Istók 7 példányban, Borászati Lapok 13. Borsszem Jankó 6. Budapest 36. Budapesti Hírlap 14. Büntető Jogtár 4. Egyetértés 76 Fővárosi Lapok 21. Függetlenség 33. Füstölő 8. Hasznos Mulattató 20. Jogtudományi Közlöny 7. Katii. Társadalom 24. Kath. Család 9. Képes Családi Lapok 24, Képes Hetil p 7. Kis Lap 7. Közlöny 7. Közegészségügy 1. Közoktatás 2. Lányok Lapja 9. Magyar Állam 32 Ma gyár Korona 26. Magyar Bazár 12. Magyar Pénzügy 2. Nemzet 8. Nemzeti újság 3. Ország-Világ 7. Pesti Hírlap 25. Pesti Napló 18. Religio 15. Rendőri Lapok 3. Társadalmunk 7. Üstökös 5.

A fővárosi sajtó tehát körülbelül ötszáz példányt küld Esztergomnak. A német lapok a következők: l Bazar 2. Central bla tt 1. Fliegende I Blätter 3. Fortuna 20. Fremdenblatt 7, Grazer Zeitung 1. Grenzbote 1. Illustrirte Welt 1. Kikeriki 8. Mercur 22. Moden blatt 1. None Freie Fresse 4, Neues Pester Journal 30. Neues Politisches Volksblatt 3. Pester Lloyd 32. Poster Journal 5. Politisches Volksblalfc 26. Prager Abendblatt 1. Presse 1, Vaterland 3. Weltblatt 4. Wienor Börse 1. Wiener Tagblatt 5.

Számos pesti zúglap s bécsi közönséges néplap említve sincsen. A német sajtó tehát körní-belül kétszáz példányban van elterjedve Esztergomban, mert a számvetéshez kell még csatolnunk a csomó számra árusított pesti német lapokat is.

A tősgyökeres magyar város hírében álló Esztergom tehát ötszáz példányban olvassa a magyar sajtót s kétszáz példányban veszi magához az értesítéseket a német sajtóból. A mi semmiesetre som szolgál dicsőségünkre.

Katona József sírján

(Egy kis reminiszczenczia.)

A Bánk bán szerzőjének egész életet csupa csalódás volt. Egy nagy szellem,, melyet kora meg nem értett s melyet: egy későbbi kornak kellett fölfedeznie,, hogy arra a polezra emelje, melyet a«i nemzetnek legkitűnőbb drámailója megérdemel.

Egész életét a nemzeti irodalomnak!: és művelődésnek szentelte s mikor sírban szállt, nem övezte a nemzet hálája,, szeretető.

Mikor nagy lelke elköltözött porhüvelyéből, nem sejtette, hogy egykor azjx egész nemzet oda fog vezekelni sírjához, hogy letegye hamvaira az elismerés koszorúját.

De még halála után is sokáig voltá osztályrésze a feledókenység, a hálátlanság.

Hatalmas alkotása, a Bánk bán, liuszx évig volt a feledókenység tengeréboe merülve mig akadt búvár ki e drága a; gyöngyöt fölfedezte. Kecskemét városé csaknem 50 évvel Bánk bán megírásán után róvta lo báláját nagy fia iránt,, mikor szobrot emelt neki és 70 évv után a limit hétfőn, midőn emléktáblával látta el a helyet, hol e nagyy szellem született.

És e bosszú, bosszú idő alatt voltak»! évek, midőn Katona József novo oil volt fölödvo épp ugy, mint ahogy reft nndkművéről nein tudtak semmit; és

i