Esztergom és Vidéke, 1883
1883 / 30. szám
had Jvij iíli Város tulajdon köbléből ál - Irtson HÓmöUoket kik a/ egész Társa- sár- Jilciruttyával ollyanokat válasszanak ki km a törvényes Kormány ozást bizni lehessen. Eíéle ősz ve iktatott érdemes s tudós szelnél ek Tanácsnak neveztett.nek, mert a különös jóiul valamit liértelen ;n- té/ni és végezni v szodelmes, hasznos pedig hossszabb Tanácskozás után a dolgot szaporán végre hajtani. Nem volna kévánatossabb, mintsem az i Ilyen szükséges Tagokat örökké megtarthatni, de mivel vagy a szándékok különbsége nem oly hasznossá,kát nevezett, mint a millyenoket egy város Kormányozása kéván, vagy a vigyázatlanság néha némelyeket lioszsz bb Hi vat alia órdemetlenekké tett. vagy a liaszimssakat, a, táradba tat lan iparkodás .életektől meg fosztott: ai ra való nézve dicséretes szokásba jött illyelén kormányozó Tanácsot haszon kedviért gyak rabban ujóttani. Erre a végre küldettem én is ke- gyelmessen mostani Felséges Első Ferenc/ koronás Urunktól mint királi Biztos ebben a régi bajnokos és díl- ■csos.éges Szabad királi Esztergom Várossá ban. Hogy teliéit nyílvánságossabban a Nemes Városnak kiküldésemnek okai értésére legyenek, a dolognak igaz rendgye úgy hozza magával, bogy legelőször is az királi Levél ololvastas- -sék és szokás szerént publicáltassék. Me Ily nagy örömnek tartanám ! ha e Nemes Városnak edgycző választásával • gy olly Tanácsot ál léthatnék, melyben Személtenként minnyájan, és az egész közönség öszvességgel megnyugodna s boldogulna. Ez edgyetlen egy czéllya Fölséges Urunk, ez az én óhajtásom, ez — tudom — az egész Nemes Vá- ro-nak kívánsága. Nem is lehet kételkedni ezon sze jeneséiül, ha a részre hajló személy- válogatás hályogot nem von a közjóra nézni tartozó voksolásra; nem minden Tudós hasznos, se nem minden tapasztalása ! Az Erkölcs nyilatkoztattya ki mind a kettőt,! Az Erkölcs — mondám — melly a közönséges Tágasságban tulajdonát utolsó helyre teszi, — Bolgár-Társainak pedig javát mind különössel!, de legfőképpen közönségessen első Jóiiiik tartya, ennek keresésén, elnyerésén, megtartásán törekedik. Illy szép, illy hasznos, illy szükséges erkölcsű és Nagy Lelkű férfiakat számossal! találhatni e derék Nemes — A fin nagyon vásott, mester uram. Nem akar tanulni, a mit tudott is elfelejtett. A tanárok nem akartak vele vesződni. Rosszul viselte magát. Becsületes családból \ aló ; tisztességes testvérei vannak, a kik valóságos angyalok, csak beléje származott, egyedül beléje a sátán. Kifogtam az iskolából mester uram. Két ót állott előttem. Vagy börtönre hagyni növekedni, vagy embert csinálni belőle. Embert akarok csinálni belőle. Nagyon szigorú apa s nagyon kegyes anya mellett konok gyereket nem lehet nevelni. Elhoztam hát mester ur magához. Kálózom egészen. Verje, üsse, idomítsa, koplaltassa, gyötörje, csak az édes anyja m> tudja meg soha, hogy mikép neveli mester uram. Iparosnak szánom, nem való másnak ! • * És hány apa gondolkodik igy az iparos pályáról, mintha oc’u. estik azokat kellene küldeni, a kik különben séiumirevaló bör- tömirágokká nOvekedn'mek. AUCUN, — Ködfátyolképes mutatványok kezdődnek ma a szín házban .Egy tiszteséges negyvcnnyolczas honvéd és leánya óhajtja általuk közönségünket szórakoztatni. A jóLékonyczólü előadásokat kettős ok alapján is ajánljuk olvasóink pártfogásába. Városban ; fogjunk telnit csendes szívvel s ép indulattal egy ilyen nagy dologhoz ! No sajnál lyuk vállninkat egybe vetni o közönséges teller, vagyis egy Neme; Tanács választása alá, kinő vállaira f<>g szállaui a mienkrüi majd nem csak az egész, nehézség. Azon legyünk, hogy egy Szívvel és Szájjal áldgyák épélő Székünket árvák és Eüzvegyek, Hatalmasabbak és iigyefo- gyottak! Én ugyan első örömeim s dűcsősé- geim közé fogom számlálni ezen érát, ha e Nemes Városnak hasznára s hol dogságára elül iillésom alatt el folyami Közli: dr. MERÉNYI LAJOS. Szőlőszeti levél. (Gyüiki Antal borászati szaktanár lugas-rendszere.) Ezen művelési rendszernél a lúgosban sorokban levő szőlőidnek épen olyan törzset kell novel mink, mint a gyümölcsfa dereka, vagy törzse. Valamint nem engedhető meg, hogy a gyümölcsfa tövéből susnyók sarjadjanak, és ha fakadnának, azokat az eszes gyümölcsész a legnagyobb figyelemmel törekszik eltávolítani a fák tövétől. Épen így le kell tisztítani a lugassorokban levő szőlő tő tövén, vagy annak derekán kisarjadzé fakadásokat. A talaj színe fölött 50 — 60 c. m. magasan legyen az alsó léczsor, itt, kezdődik a törzs első két ága, melyek a lóczen kétfelé, jobbra és balra letektől ve kötöz fessenek le. A többi léczek egymástól fölfelé ismét olyan magasságban lehetnek egymás fölött, mint a milyen magasságban van az alsó sor lécz a földtől, vagyis 50 — 60 c. m. Es minden sor lóczon a törzsből kieredő 2— 2 szál vessző úgy hajiifelülik a léczen lefektetve, mint az alsó léczen. Ekkor ezen, az ily módon elhajlitva lefektetett vesszőknek minden egyes rügye úgy kezeltetik, mintha mindegyik rügy egy egy tőke volna. Ezek hajtásai föloresztelnek a fölöttük közvetlenül álló léczig, ehhez megkötöztél vén, a kötésen fölül még egy levelet meghagyván, a rekenyo többi része elnyirétik. Ugyanezen eljárást követjük a többi léczekro lefektetett vesszőkkel is. A legfelső sor lóczot helyettesíteni lehet sodrony nyal is, mivel ehlioz már csak az alatta álló vesszők rügyeinek hajtásai költöztetnek az okból, hogy a szél által idő oda ne lóbáltassanak. Az ily módon kezelt 20 öl hosszú sor lugasról 35 akó bort szüretel t Gyürki Antal úr. Oly óriási eredmény, mely valóbau gondolkozó a ejti az embert, fia vajon nem jobb volna-e nekünk, kik a csemege szőlő termelésre elhatároztuk magunkat, ha Gyürki Antal lugasrendszerét fogadnék el művelési rendszerül. Ily óriási eredmény elérésére minden tőlünk kitelhető áldozatot meg lehet fenni. Mert ha 20 öl hosszúságú sor lugason 35 akó bor, vagy 35 akó bornak megfelelő mennyiségű csemege szőlőt termelhetünk, akkor a szőlőbirtok olyan kincs, melyhez képest a földbirtok csak másodrendű lobot vidékünkön. De csak olyan kozok között, melyek a tudománynak a szőlőművelés terén tett újabb vívmányait alkalmazni és a, helyi viszonyokhoz idomítani tudják. Csakhogy ezen óriási eredményhez nem halhatni ám csak úgy könnye dcseti ; nagy áldozatok és befektetések szükségesek ehhez. Minélfogva csak lassan, a prűdönként lehel, többről többre menni. Első nehézség és ez a legnagyobb, az igy közeli, lugasoknak a télére va.ó letakarása, mert az első három-négy évben ugyan még leliajlithafók a fedd alá a még fiatal törzsek, de már 10 — 15 vagy busz éves törzsök az én nézetem szerint nem hajlítható le a f.dd alá botakarás végett. Ebbéli nézetemet ki is nyilvánítottam Gyürki úrral szemben ott a helyszínén, saját szőlőmben, a javított Guiot rendszer szerént berendezett lu gasaim között. Mondván, hogy én minden észtén dobén növelek uj törzsöket, ezen a másik esztendőben uj magfákat, ezek produkálják a harmadik esztendőben a termést. Mire ezek kilermették magukat, a harmadik esztendőben akkor ezeket tőből levágom, de már ekkorra növeltem helyükbe uj törzsöket uj magfákkal és ez igy megy a végtelenségig. Ezen fiatal törzsökül; könnyen le- linjlithuték föld alá, télire be takarás végeit. Az igaz, mond Gyürki ur, csakhogy ezzel a rendszerrel nem fog ön 35 akó bort, vagy annak megfelelő mennyiségű csemege szőlőt leszedni. Mig a megizmosodott törzsükök megizmosodott ágairól, ilyen hosszú sor lugasról, mint a milyen ez itt, a hol épen állunk, ha csak elemi csapások nem érik, könnyen levehető az említett mennyiség. De hogy az elemi csapások ellen lugasainkat 111 e g v é (111 e s s ü k, szükséges. Hogy a szőlősgazda is épen úgy, mint a mezőgazda, beruházásokat, befektetéseket tegyen. Valamint a földbirtokosnak ökröt, lovat, szamarai, birkát, sertést, kocsit, szekeret, ekét, kapát és még nagyon sok más bombázásokat kell tenni, ha birtokát jól akarja jövedelmeztetni : Epen igy a szőlőbirtokosnak gon doskodni kell előre, hogy termését min den körülmények között megmenthesse, biztosíthassa. Ennélfogva az igy kezelt lugasoknál az állványok, lugas oszlopok úgy legyenek szerkesztve, hogy ezekre gyékény, vagy ehhez hasonló más egyéb takarók alkalmazhatók legyene'. Van már Bécsbon egy olyan papírgyár, mely épen efféle czélokra vízhatlan papírokat gyárt, az ilyen vízhatlan papírokkal nemcsak téléi o be lehet fedni lugasainkat, hanem úgy lehetnek szerkesztve lugasai 1 ványaink, hogy ezeken egész nyáron át fen na- radhatnak ezen takarók, melyek szükségszerén t le, vagy föl göngyölitlietők legyenek, sőt hogy még a nyári jégesők ellen is megóvható legyen a termés. És miután a tudomány már any- nyira előre haladott, hogy az időjárást, már öt-hat nappal előre jol/i, a midőn a szőlősgazdának már előre résen kell állani, hogy a tudomány által nyújtott előnyt saját javára fölhasználhassa. Az ón véleményem szerint még ezen vízhatlan papír takarók is alig mentenék meg lugasaink rügyeit a téli 15 — 16 fokos hideg ellen, mi nálunk nem ritkaság, sőt olykor 18—22 fokig is leesik az érzékeny higany. A szalmatakaró azért nem alkalmas, mivel ezt az egerek téli fészkűi használják és a szalmával együtt a lugasvesszőket is megörüli. Alkalmas és igen hasznos lehet ezen lugasművelési rendszer Európa délnyugati részeiben, hol télen által nem szükséges a szőlővesszőket föld alá letakarni. j>e itt nálunk Magyarországon, külöiíosen Kecskeméten és vidékén, hol az industria még nincs annyira előre haladva, hogy az effélo industriosus befektetések haszonnal járnának; maradjunk meg a javított Guiot rendszernél. Az a rendszer^ engedi magát Iligásainkhoz idomítani. Olyanformán, hogy oly hosszú cser - csapot, vagy ugarcsapot, vagy Gyürki ur szerint „törzsökét“ növelünk, mint a milyenek lugasaink magasságával megegyeznek, például ezen* *törzsök lehet 1 méter, vagy esetleg 2 méter magas is, ezen törzsökön annyi magfát nevelünk, hogy minden sor léczre jusson 2 szál magfa, az egyik szál jobbra a másik balra hajlítandó le a léczre, a legfelső sor lécz fölibe pedig sodronyt hiizimk, hogy eliez a fürtös rekenyókot felköt,űzhessük ; aj” mint ez kitermette magát, eltávolítjuk s az uj törzsökét uj magfáival lehúzhatjuk télire föld alá. Igaz, hogy ezen az utón nem telem meg 29*01 lugason 35 akó bornak megfelelő mennyiségű csemege szőlőnk, de okvctetlenül megterem annyi, hogy mire a tudomány fölfedezi azt, hogy mikép lehet legczélszeriibben és legolcsóbban az igy kezelt lugasokat télére betakarni, akkorra, mondom akkora lesz annyi pénzünk lugasaink terméséből, hogy ezon eszközöket magunknak minden megerőltetés nélkül megszerezhetjü k. ZABOLAY KÁROLY. Apróságok. Hát csak száz es.-.tömlő előtt is volt slondriánság, meg zavaros viz a városházán. A mint azt a~mai számban közölt régi okmány mutatja. Azt hittük eddig, hogy az ősök szollemo makulátlan s csak az utódok esnek néha kellemetlen krédóba. A mióta Esztergom a mappán van, mindig egy volt a baja, hogy a mit egy esztendő alatt végzett, azt két évig kellett rendbeszedni. * Ködfályolképeket mutogat ma egy ] vén honvéd, a ki szeretné ködbe is I meg fátyolba is burkolni Világost. Van nekünk is igen sok ködfátyol képünk. Csakhogy azt a nagy publikumnak bemutatni küdfátyolkóptelen- ■'ég lenne. * Holnap Mailát,h requiem. Szinte belel'orzadunk, ha a vérfagyasztó gyilkosságra gondolunk. És az eltűnt gyilkos ellen megindított ügyetlen hajsza immár az élez-, lapoknak szolgáltat hálás anyagot. Hát úgy van az már, hogy ügyetlen emberek a, legmeginditóbb tragédiából is bohózatot tudnak csinálni. * Egy szép hölgy a napokban Goethei! Faustját olvasta. Igen elmésen mondta . el az egyes részletek tartalmát, de úgy, , hogy azonnal elárulta, magát. Modernül 1 olvasott: azaz csak lapozgatott. Kinek is kellene Goethe, mióta/ Zola Emil megjelent. A remek műveket újabb időben csal® egyetlen népfaj olvassa végig. A szedők.. * Különben a héten megint nem tör-- tént semmi. Olyan egyhangú életet élünk, álcán csak a, rozmárok a grönlandi fjordokonii Mindennap ugyanaz a sivár proi< gramm, semmi változatosság és tarla-j lom. Egy múmia sírboltban gyakran egyr napon nagyobb élénkség uralkodhatik >1 mint nálunk Esztergomban egy hóié alatt.
