Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 20. szám

Jeruzsálembe !

(Igazhitű zarándokok számára.)

Esztergomból az igazhitű zarándokok egész rajai Jeruzsálembe sietnek, hogy színről színre láthassák a próféta nagyszerű mesterét.

A próféta fejedelmi ünnepeltetését s isteni müvét a magyar sajtó a külföldi clímaxok után olyan élénken tárgyalja, hogy valóságos lazban van az egész ország s mindenki siet Jeruzsálembe.

A fogadókbau alig akad hely s az étkezőkben, majd hogy nem jut tányér.

És nemcsak az ország legtávolabbi részeiből, de még jó messze külföldről is ide zarándokolnak a valódi művészet igazhitű tisztelői.

Nem követünk el tehát hibát, ha alkalmitnkadta van s mégse rándulunk le a néhány órányira fölállított oltárhoz, hanem valóságos bűnt, mert az epochális alkotás nemsokára világ útjára tér s valami amerikai milliomos szeme- fényévé válhátik.

Még csak szerdáig Jeruzsálem Budapest, még csak szerdáig érkeznek gyönyörük szerint az igazhitű zarándokok, csatlakozzunk tehát mi is hozzájuk mi- ©lő ob.

Ez azon mű, melynek főalakjáról még a vakmerő Renan is áhítattal mondta el Sedelmeyer termében, hogy : íme e z a z é n Krisztuso m !

Hírek

— Széchenyi ünnep. Április 8-án van gr. Széchenyi István halálozásának év fordulója. A casino elhatározta, hogy az év fordulót emlékünneppel üli meg. A casino elnökét Kruplanicz Kálmán urat felkérték, hogy tartson ünnepi beszédet, a dalárdát felkérik, hogy a rendezendő ünnepélyen, mely valószínűleg apr. közepére halasztatik .a hauquetten közreműködjék.

— Böjti estélyek. A komoly böjt ■cgy-egy estélyét vidámabb családi jellegű összejövetelek szokták megélénkíteni. Néhány előkelő család a napokban több helyütt találkozót adott ■egymásnak s a kitünően sikerült böjti ■estélyeken jól elmulatott.

— Földváry Imre varosunk fia, ki több előkelő fővárosi divatkereskedés— Parancsol nagysád? — kérdi a csendőr.

— Kérem, azon személy kit keresnek, nem lehet más, mint az, ki e kocsiban ült és az imént e hölgynek órájával eltávozott.

— Legyeu nyugodt nagysád, nem menekülhet körmeink közöl. Minden út el vau zárva.

— Most itt kiszállok, — mondá a hölgy, és könnyedéu ugrott le a perrónra.

Képzelhetik nyájas olvasóim, összeszedtem magamat és utána mentem. De összejárván az egész perróut, felkutatván minden zeget-zugot, a hölgyet seholsem találtam.

Visszafelé mentem már kupémhoz, mi- dői valaki utánam kiáltott. Visszatekintek és meglátom a hölgyet uébány úri egyén társaságában, kezelőkben a csendó'rrel.

— 0 volt, — moudá a hölgr.

— Megfogták ?

— Igen. Kupénknak ülése alá volt rejtőzve Gyanította bizonyosan, hogy keresik, azért is mig távol Valiink ott bújt el..

De az ön órája tévé hozzá a csendőr. már nem volt nála. Valósziuüleg eldobta. Már elrendeltük a kutatást.

— Akkor legalább nem kell már úgy félnie nagysád, — mondám, és karomat nyújtva, megjegyzem .

— Már beszállhatunk.

— Köszönöm figyelmét, uram, én czé- lomnál vagyok már.

— Igen ?

— Igen. Es itt. v;.n férjem, sógorom, nagybátyám, unokaöcsém, kik szívesek voltak elém jönni,

E szavakkal férje karjába fonta a maga ét. és kölcsönös rövid komplimentirozás Után — hátat forditáuak jó magamnak,...

ben igen is kellő tapasztalatokat gyűjtőit magának, f. é. május elsejétől kezdve Budapesten a koronaherczeg utezában (11. sz. a.) férfi-divat és rövid árú kereskedést nyit. Gratulálunk vállalkozásához és sok szerencsén kívül sok esztergomi megrendelőt kívánunk neki.

— Érdekes emlék. Mikor Budavárát honvédeink oly hősi ostrom után bevették, a legelső magyar honvédnek, ki a vár falára a nemzeti tricolort feltűzte Görgei Ari húr egy érdekes emléket adott kitüntetésül. Sajátkezűleg akasztotta ugyanis a honvéd ruhájára. Az érdekes történelmi becsű emlék nem egyéb, mint egy üres ezüst golyó, melyet ketté lehet csavarni. A golyó belsejébe épen tiz arany fér s úgy összeillik, hogy senkisem sejthetné tartalmát. Görgei tiz magyar aranya is hozzá járult az emléktárgyhoz, mely most a tulajdonos révén Felsenburg Károlytié ur- hölgy ékszerei közt van, Hétfőn este magunknak is alkalmunk volt az érdekesemléken gyönyörködni. Nagyouohaj- tauók, ha az emlék előbh-utóbb leg- méltóbb helyére a magyar nemzeti múzeumba kerülne.

— Értekezlet. Ma délután négy órakor ül össze Mészáros Károly úr meghívására az a nagyobb bizottság a város közgyűlési termében, mely a reáliskola kérdését vau hivatva tanácskozás alá venni. Egy városi képviselőnk nyílt levelét van szerencsénk ez alkalommal közleni, a mit is kiváló tisztelettel ajánlunk az értekezlet t. tagjainak szives figyelmébe.

— Molnár János plébános ur Komáromban szerkeszti az Isten Igéjét s a Jézus szivét, azért a kéziratok oda czimzését kéri. A folyóiratokat azonban Buzárovits Gusztáv nyomdája állítja ki.

— A primási palota körül újra serényen nyüzsög a munkás raj. Az épület szemlátomást a tökéletesedés felé emelkedik s minden tekintetben legelső palotája lesz Esztergomnak.

— Névmagyarosítás. Örvendetesen tudatunk minden névmagyarosítást, mely városunkból vagy megyénkből ered. Eddiggelé nagyrészt csak az izraeliták részéről mutatkozott a névmagyarosítás hajlama. Most már szélesebb körökre terjed. Sőt mint ritka példát említjük, hogy a kesztölczi illetőségű Trnka Ven- czel, a ki Csehországból telepedett uj hazájába, összes családitagjaival vezetéknevét Tihany i-ra magyarosította. Üdvözöljük !

Le voltain verve. Le voltam hangolva. Szomorúan ballagtam kupém ajtaja felé. Gondolataimba merülve uyitám ki az ajtót.

De képzeljék meglepetésemet! Kit találtam ? — A banditát, ki órámat magával véve ment volt el. Mosolyogva kezdé a társalgást :

— Ez egyszer jókor érkeztem, mert a gaz elfogatása hosszabb időt vett igénybe, képzelje csak itt, e kupéban volt elbújva az ülés alatt, és mi az ő társaságában utaztunk.

Roppant zavarban voltam, de annyira kérem’ hogy azt sem tudtam, mit beszélek. Azt kérdém tőle:

— Tehát uem lett ön elfogva?

— Én? Miért fogtak volna elengem? kérdé fürkésző tekintettel.

Már-már szándékozóm megmagyarázni szavaimat’ midőn megelőzve, igy szólott :

— Ejnye, majd megfeledkeztem. Az ön órája még nálam van. Sietett. Megigazítottam. Most pontosan jár, mint a vaspálya-óra. Méltóztassék....

— Ugyan kérem, ha szabad kérdeznem, kihez van szerencsém ?

— En órás vagyok.

— Órás ?

— Igen; a vaspálya órása. Hetenként körutat teszek és megigazítom az órákat.

— Es minden állomáson kiszáll ?

— Igen ; sietve kiszállok, eszközlöm a szükséges javításokat, azután sietve visszatérek. Innen vau. hogy igen gyakran már oly későn foglalhatok helyet a vonaton.

Ez volt első és utolsó vasúti kalandom.

Aquincum.

— Beödy Gábor színtársulata jelenleg Szombathelyt működik Mándoky Béla igazgatótárssal. A kitünően szervezett társulat valószínűleg városunkba is ellátogat. Óhajtjuk, hogy e tekintetben mielőbb biztosítsa magát, mert egy igenis czingár társaság puhatolózik színkörünk körül.

— Véres verekedés. A mit a

sorozás alá jelentkező zuluk elkövetnek azt már nem lehet tovább a legszigorúbb fenyítékek nélkül eltűrni. Egy nap lámpákat zúznak össze, élő fákat csavarnak ki majd vad ordito- zásal riasztják a közönséget napokon keresztül. Szombaton estefelé a Buda- utezán több részeges ujoncz összeverekedett s az egyik kesztölczi legényt úgy helyben hagyták, hogy körülbelül hét veszélyes szúrást ejtettek a nyakán és fején. A helyszínére került rendőrség az egész verekedő kompániát elfogta s az életveszélyesen megsebesült legényt a kórházba szállították. Ideje volna a napirenden lévő brutalitásoknak elvégre szigorúan elejét venni.

— A jótékony ezélú műkedvelői előadásra nézve az első próbák már legközelebb megkezdődnek. A c z á rn ő f o g 1 y a, s G-ringoire van színre jelölve.

— A kamara hangverseny csak az esetben lesz megtartható, ha kellő számú alájegyzők biztosítják. — Epen azért nem mulaszthatjuk cl e körülményre tiszteletteljesen figyelmeztetni lapunk olvasóit

— Végrendelet. HorváthFerenczné, Szlávy Julia asszony végrendeletében meg van érintve, hogy a rokonság iskolázó tagjai nemcsak a főgymáium- qan, de a reáliskola és tanítóképző intézet látogatása után is ösztöndíjban részesülnek. Igen óhajtanok, ha e tekintetben a nagy közönség felvilágosításban részesülhetne.

— Zsidófarsangnak nevezi a nép a purim ünnepeket, melyek meglehetős élénken a napokban folytak le. Az idén szokatlanul sok álarezos mozgott az utczákon. A kir. város területén megfordult álarezosoknak igazoló jegyet kellett felírni tatniok a kapitány intézkedése folytán. Legélénkebb és legnépesebb összejövetelek voltak Felsenburg Károly, Scheiber József, Kohii Ignácz, Stern Márk, s Párkányban Wallfisch Lipót urak házainál. Az estélyek mindennütt vidám hangulatban folytak.

— Tánczestély. Az izr. fiatalság szombaton este a Fürdő vendéglő nagy termében zártkörű tánczmultsagot rendez, melyre aránylag csak igen megszabóttan küldték szét a meghívót. A vigalom szép sikerűnek Ígérkezik.

— Felkérettünk annak kijelentésére, hogy a szombati zártkörű estélyre a szóbeli meghívások érvénytelenek.

— Az idei megyei sorozás is silányul ütött ki. Néggyel kevesebb jutott a szükséges létszámnál.

— Typhus jellegű járvány járta nem rég városunkban, melynek egy-két halottja s még több igen súlyos betege volt sőt még mindig van. Örömmel jelezhetjük azonban, hogy a járványosnak föltüntetett betegség már szűnő félbe múlik.

— Rudolf trónörökös ő fenségének utazása keleten czirnfí műre hirdet előfizetést Lampel Róbert (Budapest váczi utcza 13.) — A mű a trónörökös munkájának magyar fordítása lesz Brankovics György tollából. — Előfizetési ára a két 32 ives kötetnek 1 frt. A tiszta jövedelem egy része a marosvásárhelyi Stefánia egyesület javára fog fordittatni.

— Uj z6n6mü. Táborszky és Parsch Budapesten megjelent: „Margitszigeti rózsák.“ Eredeti csárdás zongorára, szerzó Nicolich Sándor Ära I ft.

— Liszt Ferencz „A budapes- Munkácsy ünnepélyekhez“ cziinen may gyár Rhapsodiát irt zongorára, me!ti már legközelebb meg fog jelenni Táborszky és Parsch nemz. zenemű kereskedése kiadásában.

— A mulattató Zsebkönyvtár

13-ik füzete M. F. Sarah grófnő czimíi elbeszélését közli. A csinosan irt humo- risztikus novella ára 12 kr.

— Gr Széchényi Béla keleti utazása India, China, Japán, Tibet és Birma országokban. Irta Kreitner Gusztáv. A most megjelent 30—33 füzettel az általunk is többször dicsérettel említett mű be van fejezve. Kétszáz eredeti fametszet disziti s ára fűzve 10, diszkötésben 11 frt. Kiadja a Révai Testvérek könyvkiadóhivatala Budapesten.

— „Hatszáz magyar nemzeti dal“

czime azon díszes kötetnek, melyet legközelebb Mehner Vilmos budapesti (IV. kér papnövelde-utcza 8 sz.) hírlap-és könyvkiadótól kaptunk. A czim ellen van csak kifogásunk, mert fáradságot vettünk magunknak s megolvasván a költeményeket, azok száma 647-et tosz ki. Úgy látszik tehát, hogy a „600“ csak szerény kerekszám akar lenni. A mi a müvet illeti, az ugv kiállításra, mint béltartalomra páratlan a magyar könyvpiaczon. Van összetákolt, elavult antológia vers-, dalgyűjtemény elég, de ilyen nagyszabású, tapintatat- ..ai, helyes érzékkel összeválogatott egy sincs. A lyrai, szavaló, hazafias, tréfás, leiró költészet gyöngyein kívül magába foglalja a könyv a régi jó, s a legújabb népdalokát, melyek a budapesti népszínház deszkáiról gyújtanak, vagy a nép ajkán termettek. Ezenkívül a repertoiron levő valamennyi opperette azon dalait is felöleli a mű, melyek népszerűvé váltak; végre vannak benne opera-szövegek s a különféle nemzetek indulói. Ezzel még nem merítettük ki a vaskos könyv tartalmát. Azonban ez is eléggé ajánlja. De leginkább ajánlja az, hogy — mert a vállalkozó szellemű kiadó tömeges keletre számit — ára a szép barna vászonba kötött példánynak egy forint; díszpéldányé, aranyos arabeszkekkel 1 frt 50 kr; egész arany - vágással 2 frt. A ki nem szerezheti meg az egyes költők műveit külön-külön, továbbá a ki szeret szereti a jóízű dalokat, arra nézve a „Hatszáz magyar nemzeti dal“ kincset ér. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Megrendelhető minden könyvkereskedő-, könyvkötő- és könyvügy nőknél.

Felelős szerkesztő Dr. Kőrösy László.

NYILTTÉR

15 — 4