Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 14. szám

Margit fejdiszéből egy piros s egv feliér rózsa hull alá. Géza gyorsan súgja Elemérnek; legyen a piros; vér! Elemér nyugodtan felel ; a fehér él! s fenhaugon folytatja Margit; kis­asszony, szabad legyen emlékül a ró­zsák egyikét — hogy bebizonyítsam hűségemet, egy évig cserébe kérnem. — Oh szívesen, válaszol a táncz- tól fáradt Margit, ime a piros öné, — Géza pedig fogadja e fehéret el . . . A kis Margit nem értette miért nézett reá Elemér oly fájóan . . . mé­lyen és szomorúan . . . És fel nem foghatá Géza örömét, mellyel karját ajánlta fel hogy a lép­cső aljánál várakozó kocsiba kisérje. Elemér szó tálán, némán követte okot ... — Többé nem látta senki. — Többé nem látott senkit.--------— R eggeli 4- óra volt. Az őrök most váltották fel egymást. Csikorgott a hó lábaik alatt . . . nagyon hideg volt: Margit is érezte mert fázott . . re­megett . . . vájjon ki sejthette, hogy ez est kettőnek temetője lesz ? !-----------­Egy év múlva ugyanezen napon, ugyanazon teremben hangverseny volt . . . mikor beléptem Géza éppen egy költeményt szavalt; „Úgy halt el mint a letörött virág Mint a párába oszló égi fény ; Könnyekkel hintem el ravatalát; Tizenhat éves lányka volt szegény ! Oh! mint mosolyogtak szelíd ajkai Mily gyönyörű volt! milyen jég hideg ! Azóta látom minden éjjel őt, Hanem erről nem szólok senkinek ...“ — Iron. A bátorkeszi bál, (Febr. 11.) Bátorkeszre is bevonult Carnevál h erez eg s bevonulása valóságos diadal ut volt. A szélrózsa minden irányából találkoztak Bátorkeszin a vigadni ké­szülő családok s a zártkörű bál épen kitűnő és választékos látogatottságá­nál fogva felségesen sikerült. Nem a hajnal, hanem már a késő reggel tekintett be a fáradatlan te­rembe, mikor az aranyos vigalom vé­get ért. ki ideje korán kereket old és ezek azok, a kik ezt a csetepatét előidézték. Minthogy nem bírták kifizetni, a mit költekeztek, e szerint tehát kénytelenek voltak ehhez a módszerhez folyamodni. A ki nem illan el gyorsan, az meg- Itauíttatik a „röpülés“ mesterségére. A czigáuyok mások szomorú példáján .okúivá, hamar odább állanak, nehogy őket is utolérje a sors haragja. Takarítás közben nagyon elcsodálkozik, hogy vájjon mi eshetett itt az éjjel, mikor minden lépten nyomon valami mihaszua llíb-dábra bukkan. Itt egy rongyos kaput szárny, ott egy darab tunika; emitt összerongyolodott szalag unott meg egy konty — lószőrből és több [afféle díb-dábságok. Jobbra vért'oltok, balra törött palackok, no havak nagy mennyiségben. Hát még mennyire elcsodálkozik ak- cor, a mikor azt hallja, hogy itt „bál" ) olt; a Lakatoséit „leghíresebb bál“-ja. K z R —ö. — Szent Halifax bkzirtan veti faágát egy rozzant jégszánba s unal- nasau tekint végig birodalma romlásán, lapjai meg vaunak számlálva. A hal- okló fejedelemnek azonban még min­dig akad néhány elszánt, sőt néhány agyon bájos tanítványa, kiknek kedvéért fÜglianeni prolongálni fogja ez idei ral kodását. Külön tudósítónk példás szorgalom­mal jegyezte föl az urhülgyek névso­rát, habár tartunk tőle, hogy mégse egészen példás a hűség dolgában. Az ő felelőségére közöljük a következő nrhölgyek névsorát: Bakay Imrémé (Karvárói), Finitzer Fiilöpné, Hazay Ernőné, Héya Ti va­damé (Muzsláról), Kobek Istvánná, Koller Antalné (Sárkányról), Koller Ödönné (Karvárói), Kruplanicz Kál- máuné, id. Kukányi Károly né Köböl- kútról), ifj. Kukányi Károlyné, Lósy Károlyné (Farkasdról), Stern Gáspárné „stb.“ teszi utána „pontos“ tudósi- tónk. A tánezos leányok közül: Bakay Jetta, Farkas Linka, Hazay Józsa, Héya Gabriella, Kolber Gizella, Kruplanicz Lajka Kukányi Murianne, Lósy Ilka, Szende Janka, és Ilka „stb.“ teszi hozzá ismét külön tudósítónk. A háziasszonyi tisztelt Hazay Er­nőné urhölgy páratlan szeretetreméltó- sággal gyakorolta. A hangulat kitűnő volt s a kik rós/t vettek a bálon, azok egyhamar nem fognak megfeled­kezni róla. A dorogi bál. (Febr. 11. A fekete gyémántok munkásai is kiveszik részüket Carneval örömeiből s ínaguk között farsangi dáridót csapnak. A szépen sikerült dorogi bálon vá­rosunkból is többen részt vettek s fő­leg fiatalságunk néhány kitartó táu- czosíi nem győzi eléggé a szép estét dicsérni. A nagy fogadó nagy terme egészen megtelt a dorogi s közel vidéki szé­pekkel s reggel hatig vidáman folyt a tán ez. A jelen voltak közül tudósítónk következő hölgyek névsorát állította össze : Tsckebullnó, Dr. Rennerné, No- vákné, Fokúé, Ruckgraber Fiilöpné nrhölgyek Dorogról, Seb elűzné un ő Nyergesujfaluról; Cziglerné urhölgy S úttörői és Molszikué úrnő Csabáról. A tánczosleáuyuk közül a követke­zőket jegyezte föl. Fok Ilka, Bene­dek Anna, Heier Anna, Reinold Irma és Gizella kisasszonyok Dorogról; Schelez Rózáeska és Anna, Ledergerber Ka­tinka Nyergesuj faluról; Beke Emma, Molenda Juliska és Mariska, Moldrik Lenke, Tordi Gizella és Ilka k. a. Pilis Csabáról. A négyeseket huszoimyolcz pár tán­czol ta. A fogadó nagy termo igen izlésésen volt diszitve s a fogadós szolgá­latkészségén csak kitűnő konyhája tett túl. A zsámbéki czigáuyok Lajosa em­berségesen kitett- magáért. Csak reggel érte baj a vidám tár­saság egyik mulató tagját. Egy tokodi bányatiszt kocsisa ugyanis olyan far­sang,iasan beragyogott, hogy fölborította a kocsit s a bányatiszt lényegesebb sérülést szenvedett. H i r e k — „Vallásellenes tüntetésről érte­sítek lapunkat Esztergomból — Írja vá­laszolóig a Komáromi Közlöny. — A két egyén által is aláirt ezen tudósítás­nak — fentartás nélkül adtunk he­lyet; mert megbízható kezekből vet­tük azt. Most az „Esztergom és Vi­déke“ czimíí ottani lapban olvassuk, hogy e czikknek „azon kíméletlen ál­lítása, mintha az irgalmas nénék let­tek volna a gúnyolódok a kórházi se­gédszemélyzettel, nem más, mint lég­ből kapott valótlanság ; s a kifa,ká­dasnak csak az a valódi tartalma van, hogy néhány kérges szívű pór­cseléd a padlásról lenevetett a teme­tésre; de ezek a kórházi elöljáróság részéről már szigorú megfenyitésben részesültek.“ Ha e helyreigazítás a valóságnak teljes mértékben megfelel, úgy örömmel vesszük azt tudomásul, és pedig mindenesetre nagyobb öröm­mel, mint a támadó közleménynek helyt adtunk. A tudósításnak ugyan — mint a fentebbiekből kitetszik — volt alapja; de elitélendő méltatlanságnak tartjuk, és határozottan rosszaljuk ma­gunk is, ha a tüntetéssel az irgalmas néuékct alaptalanul vádolták tudósi tó­ink. Ez nyílt megrovást érdemel. El­várjuk tudósítóink sürgős felvilágosí­tását. — Vidám estélyek vannak napi­renden családi körökben. így hétfőn este a megye átalánosan szeretett főjegyző­jénél, Andrássy János urnái igen vidám­estély volt. melyen Sujánszky Antal kanonok s főispánunk ifj. Majláth György is részt vettek. A vidám mulat­ságot majd a reggeli szürkület oszlatta föl. — A megyén kedden közigazgatási bizottsági gyűlés volt, melyet főispáni ebéd követett. — Estély. Kedden este Sujánszky Antal kanonok urnái estély volt, melyen a főispán is részt vett városunk és megyénk több előkelőségével. — Páros viaskodás. A tarkaság fenkölt szellemű elnöke nemes Putankó uram hivatalból átírt hozzánk hogy múltkori Farsangi apróság czimíí köz­leményünkben sértést Iát az egyesület s a maga tekintélye ellen. És egész kurtán elégtételt követel. Átadtuk a levelet Aucun munkatársunknak, mint a kérdéses közlemény szerzőjének, a ki azonban epigrammái rövidséggel oda­nyilatkozott, hogy czikkéből semmit se von vissza, sőt még az esküdtszék előtt sem másít rajta. Erre mi mega­jánlottuk nemes Putankó uramnak di- kicstői sámfáig mindennemű fegyvert, de a tarkaság fenkölt szellemű elnöke az alapszabályok ellenére hősiesen meg- retirált. Hogy mi lesz a páros viasko­dás folytatása, azt csak a Tarkaság elkeseredett tisztújító közgyűlése után Írhatjuk meg. — A Hétfői kör farsangzáró nagy estélyére élénken folynak az előadások. Nem akarunk a meglepetés program­járól egyetlen egy részletecskét sem elárulni, hogy igy az estély annál pezsgőbb legyen. A meghívások szemé­lyesen történnek. A kaszinói bál. (Febr. 15.) — Az idei casinói bálok csak jól sike­rülnek. Es ezt egyesegyedül a meghí­vók tapintatos kiosztásának tulajdonít­juk. Igen ésszerűen gondoskodott róla a rendezőség, hogy mentői többen je­lenjenek meg városunk szépei közül, ha mindjárt nem is volt még módjukban fekete golyót kapni. Azután kitűnő vonzó erő az, mikor egy szép uofelen főispán is megígéri részvételét, s eljön vezetni Carnevál köz- igazgatását. Nem is keresünk több okot. Elég az hozzá, hogy a tegnapesti vigalom kitűnőiben sikerült a múltkoriénál s a casinói estélyek reputatióját nagyon hosszú esztendőkre állandósította. A mi a programmet illeti az elég farsangi volt. De sokkal nevezetesebb maga a tán ez vigalom, melyen a követ­kező hölgyekkel találkoztunk: Bartha Árminne. Dr. Berényi Gyu­láim. Borsitzky Ottóné. Büttner Jose­phine. Grosz Ferenczné. GiingT (Pilis- inarothról.) Gyurányi nőverek. Győrffi Róza. Hajnali Ilka. Hulinyi Ilka. Hübsch l Sándorné. Ivanits Istvánná. Ivanovits Béláué. Kollár Györgyike. Kollár István né. Köváts Dezsőim. Krup- lauiez Kálmánná és Lajka. Magoss Sándorné. Marton Józsefnó. M^szena Nelli. Merényi Ella. Molnár Istvánná (Budáról.) Nagy Pálné. Niedermann Pálné és Ilka. Niedermann Károlyné (Kétyről.) Palásthy Erzsi. Pfalz Jó- zsefné. Rencz Lajka. Sarlay Edéné. Spanzaftné. Spiszár Jánosné és Mariska. Wallfisch Szidi. Az első négyest két colonneban harmincz pár tánezolta. A férfi közön­ség igen erős volt. A műsor és táucz- rend humoros sziliben jelent meg. Mint tapasztalt báli referens lel- kemre merem állítani, hogy a vigalom kivilágosig eltart, mert éjféltájt még minden aranyos hangulatban mulat. A főispán az első négyest Kruplauiczuó urhölggyel tánezolta. Carneval herczeg tökéletesen jól találta magát ez ízben is Széchenyi komoly csarnokában. Felelős szerkesztő Dr, Kőrösy László. NYILTTÉR. Köszönet nyilvánítás. Alúlirt mindazon nemeslelkű em­berbarát részvétéért, melyet iránta tanú­sítani szíveskedtek, különösen Fischer Mátyás úr — készséges fáradozása sike­réért -— úgyszintén mindazok, kik felejthetlen nőm öröknyugalomba tétele alkalmával részvétüknek kifejezést adui szíveskedtek, fogadják legforróbb kö- szönetemet. Vilcsek Antal.

Next

/
Thumbnails
Contents