Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 99. szám
Városi s megyei érdekeink közlönye. JA EGJELEN1K H ETEN KINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évié ......................................... f él évre ............................................... negyedévre ......................................... Egye szám ára 7 kr 0 fi t. - * , 1 . 50 SZERKESZTŐSÉG: J-Valz-ház első emelet liová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓ HÍVA T A L: jSzÉCHENI -TÉR hová a hivatalos s a magán hirdetések, a nyilttórbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclamálások iutézendők. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK : MAGÁNRIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. ]00—200-ig . 1 „ 50 „ 200-300-ig . 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. megállapodás szerint lehető legjutányosabban közültetnek. NY 1LTTÉR sora 20 Kr. Anyagi jólétünk alapja. (Levél a szerkesztőhöz.) Áz emberi mivel tséggel fokozatosan »emelkedett az embernek mind szellemi, nniüd anyagi szükséglete és úgy az ál- Éam, mint az egyes arra törekedett, Ihogy e szükségleteket, teljes mértékben [kielégítse. Az ember szellemi találékonysága ['kezdet óta különösen három irányban i igyekezett utat törni : az emberi nem jóllétének fölfedezése, annak az emberi r nem javára és kényelmére felhasználása » és végül az ember közvetlen munka ■ terhének enyhítése és a munka erőnek 1 sokszorozása által. Az első irány a tudomáuyokat emelte lehető magas fokra, a második a közlekedési eszközöket és az ipar külön nemeit teremtette meg, mely végre gépei által a gyáripart honosította meg. A mi az ipar területi felosztását illeti, termékeny országok népei, leginkább gazdasági iparra vannak utalva még a mostohább földi talajjal bírók részint kézi, részint gyáriparral és kereskedéssel igyekeznek pótolír azt, mit a természet tőlök megtagadott. Európában mi keletiek nyerstermelők vagyunk, nyngot és észak-nyugotiak kéz és gyáriparral, a tengermellékiek ( ezen kívül kereskedéssel foglalkoznak. | Azon nyerstermelő országok melyek' annyit termelnek, hogy saját szükségleteiken kívül inég tetemes mennyiséget fordíthatnak kiviteli kereskedésre, Magyar-, Orosz-, Német-, Franczia ország egy része, ez országok kiviteli i czikkei gabona nemek, liszt, fa, vas, más érezek, dohány, kender, ló, szarvasmarha és végre gyapjú. A gyárinar különösen virágzó — Anglia, Belgium, Hollandia, Frauczia- ország, Ausztria, Itália és Svédországban a kis iparban s különösen a honi iparban kitűnik Tiiol és Svájcz. Az ipar különböző ágait illetőleg Anglia, Belgium különösen a fémek FI dolgozásában és szövet ipar, Fran- cziaország a fényüzési czikkek kiállításában, Olaszország a művészeti tárgyak előállításával a szobrászat és festészetben remekel. Ausztria és Németország az általános használatú tárgyak iparában, Magyarország bőr és fa gyárban, egyébiránt minden ország és • minden nemzetben általános verseny jött létre mióta a világ tárlatok keletkeztek, egyik nép szelleme a másikkal küzd, a világ- tárlatok tehát legelső tényezői az ipar fejlesztésének, a kereskedelemnek pedig semmi sem adott nagyobb lendületet mint a közlekedési eszközök javulása. Az első rendes közlekedési vasút még Angliában jött létre 1825-ben, Stockton és Darbigtou között, mely példát át véve a többi államok és világrészek követve, jelenleg 100—100,000 kilométer vasút hálózat az ötvilágrészbeu megszüntette azon rettentő távolságot, mely az ó- és középkorban bozzáférbet- len volt. Az ipar és kereskedés hogy lendületet nyerjen valamely államban, szükséges a kedv, szenvedély, iskolázottság, társulás, kedvező ipar és kereskedelmi törvények, kedvező pénzművelet, valódi komoly jellem, levetkezve a gyors gazdagodás! vágy- és nagy nyerészkedési bajiam. Nem a „szabott ár“ hanem a „tisztes haszon s nagy forgalom“ legyen a jelszó. Nem 100 perczentes művelet (tisztelet a kivételeknek) hanem a valódi jogos nyeremény: szolid irányú legyen a verseny. Kereskedelmi és ipar szaklapok, társulatok, egyletek, kamarák szervezése, alakítása, mely szaklapok ki válói ag csak a kereskedelem-, ipar körében tartozó czikkeket, agyár- ipar és földfermékei valódi értékét adná, mely szaklapokból a közönség mint a gabona folyó árát, úgy az egyes kereskedelmi ipar áruezikkek valódi értékét megtudhatná, ezen szaklapok legyenek ellenőrei és ostorozni a 100 perczentes kereskedőknek, kik a magyar kereskedést megalázzák. Azért ha mi is szerepelni akarunk a kereskedés terén szükség oda hatnunk, hogy legyenek rendes pontos vas úti és vizi összeköttetéseink és a mely vidéktől a természet megvonja ott, jó kemény talajú száraz utakra törekedjünk, Hangoztassa tehát az „Esztergom és Vidéke“ folytonosan, hogy az a sok rósz ut, mely még megyénkben van, kijavítva legyen, különben gyarapodásról szó sincsen, talán nem lesz minden szavunk kiáltó szó a pusztában. PÓLYA LAJOS. Katii, iparos ifj. egyesülete. Vasárnap az iparos-ifjúság egyesülete igen élénk közgyűlést tartott, melynek története a jegyzőkönyvi fö(jegyzés alapján a következő : Elnök ui meleg szavakban ismerteti j annak szükségességét, hogy mennyire óhajtandó lenne, ha az egylet eddigi I cziine helyett a katholikus czimet venné fel és tagjait a vallásosságban is istápolná. Hogy ez elérhető legyen, szükséges volna a mostani alapszabályok paragrafusainak egy némelyiket módosítani, és a szükséghez képest uj paragrafusokat felvenni. Indítványozza, hogy a meglévő s már 1880. évi május hó 4-én 18891. sz. a. megerősített alapszabályok 1-ső paragrafusa helyett a következő paragrafus : „Az esztergomi katholikus iparos ifjak önképző és betegsegélyző-egylete“ 2-ik paragrafus : „Az egylet élén egy védnök áll, kit a közgyűlés szótöbbséggel választ. Jogai : felügyel az egylet alapszabályai pontos megtartása felett, a közgyűléseken és választmányi üléseken szavazati és inditványozási joggal bír, az egylet bel ügyeiről magának bármikor tudomást szerezhet. 3. paragrafusul: „Az egylet elnöke mindenkor a helybeli önálló iparosok közül választandó. Elnök csak feddbetlcu múltú s oly bekebelezett önálló iparos lehet, a ki az egylet vagyonához képest elegendő biztosítékkal bír, illetőleg ingatlan vagyona van.“ Az 5-ik paragrafus a) pontjául : „Minden Esztergom sz. kir. város és testvérvárosokban foglalkozó s a 40 évet meg nem haladó iparos segéd, ki az orvosi bizonyítvány s a választmány által helyben hagyott beiktatáskor behatási dijai 50 krt és a folyó havi 30 kr. tagsági illetéket előre lefizeti,“ a 6-ik paragrafus negyedik bekezdésében foglalt „3 hó elteltével“ helyett „egy hó elteltével,“ továbbá ugyan ezen § tizedik bekezdésében foglalt „Ha a be„Esztergom és Vidéke“ tárczája Egy szép asszonynak. i. Nem tudom, hogy megátkozzam, Avagy áldjam-e a sorsot, A mely véled összehozott ? ! Atkozzam-e vagy megáldjam Azt az édes, boldog perczet, Midőn szemed rám vetetted !... Nem tudok én mást, csak azt hogy Meghasad a szivem érted !... ...Mért is kellett látnom téged ? ! II. Oh, hogyha szeretnél Édes, szép virágom : Odaadnám szerelmedért Minden boldogságom ! De azt tudom bogyó a egyszer Selyem hajad rám omolna : Én nálam e nagy világon Boldogabb már ki sem volna ! Azt is tudom, hogy éjsötét Szemeidnek egy sugára Üdvözitne jobban, mint a Menynek minden boldogsága !... És hogy kicsi, piros ajkad Olyan, mint az égő rózsád .. Elégetné minden búmat Egyetlenegy piczi csókja ! IV, A mióta megláttalak Nyugodalmam elveszett : Sem éjjelem, se nappalom, Azt se tudom, hogy mit teszek ! A mióta megláttalak Nyugodalmam odaveszett ; S szeretnék egy öleléssel Meghalni a szived felett ! Odaadnám érted Örök üdvösségem, S elfelednék mindeut-miudent, A mi csak szent nékem. III. Nem tudom én megmondani, Hogy mi lehet legszebb rajtad ! Barna fíirtid, sötét szemed, Avagy piczi, piros ajkad ?... PERÉNYI KÁLMÁN. Csillagok szerelme. — Paramytliia. — Tanuljanak önök igazáu szeretni, ha holdsugaras éjjelen a mosolygó ég tiszta homlokáról egy fényes csillagot látnak lehullani a végtelen űrbe. Tanuljanak szeretiD, s sírjanak, mád egy szerető szív hasad meg akkor, a csillag szerető szive, mely reménytelen bánattal szeretett, vagy pedig önzetlen szerelmében csalódott. Önök mosolyognak ? ugyebár azt kívánják velem megértetni, hogy a mi fertővel behintett sárgömbünkön, hol nem hiszünk semmiben a mi ideális, hol megtagadjuk azt, hogy van igaz, Őszinte szerelem, olyan, a minőről a költők álmodnak, hol korán megöli a speculativ szellem szivünk ábrándjait : ily chablonszeriiségek a novellák epedő troubadourjaihoz illenek csak ? Hanem azért ne nevessenek ki, hogy most az egyszer a sápadt lyrikus kenyerébe vágok, s kiemelkedve művelt századunk modern érzéseinek mérgezett légköréből, elmondani kívánom önöknek, miért látunk annyi csillagot elhullani, annyi virágot el- hervadni ? * Mikor az alkotás rajongó eszméje megtestesült, az újonnan teremtett földön minden oly tökélyes. oly fenséges volt, mint maga az alkotó istenség. Kihalt, világtalan kikeletet nem ismertek a beriadó bimbók, melyek feslő kelyheiből a boldogság édes illatként árad szét, s összevegyült a kikelet illatárával és boldogságával. Ég és föld mosolygott, mert örökké ragyogott, virágzott, illatozott, fakadt, hullámzott az örök szerelem örök tavasza s az emberek nem tudtak még akkor egvebet, csak szeretni és imádkozni. Elveszve az ür végtelenében, a földtől távol, Istonhez közel két csillag égett örök fénnyel az arauyszegélyű felhők mögött a rózsaszín hajnal lelielletszerű bíborában. Hol az idő és örökkévalóság kiapad- b at lan tengerének forrása ered : ott lelte őket a legelső hullám, ott hagyta el őket minden ezered. Az egyik csillag aranyhajjal ékes fejének omlatag fürtéi lengve úsztak az ür hullámain s az angyalok édes nyelve Arany- kának nevezé. A másik csillag balovány. fehér árcczal mosolygott, s hosszú omlatag baja mint tiszta hófuvat, mint eresztett ezüst fonalszál hullott szét, s a serápliolc szerelmes hangon Ezüstkének szóliták őt. Szép Aranyka az epedő Ezüstkéért égett, s arany fürtös fején csillogó szálai reá lövélték fényes szeme sugara tekintetét, s mikor annak arczát hízelegve körülcsókolták, szerelmet vallottak neki. Ezüstke szivében viszonzást lelt az isteni érzés, titokban epedett Arany káért, s a balovány gyermek fájdalmát elrejtő, bár szerelmes szive majd megrepedt belé. De az úr, kinek átható szeme a szi - vek méhéu olvas, édes gyönyörrel kisérte a két szerelmes csillagot, szép szemének szelíd fénye rajtok biztatólag, áldústosztó sugárban mosódik el — s szólt: — Ti szeretitek egymást? ám legven s ha százezer év míg lezajlik, szigetelt híven megőrzi szerelmét, akkor megáldom a ti boldog frigyetek, Hogy üdvözölve egymáséi legyetek mindaddig, inig az Idő hullámai kiapadnak s a nem őszülő Öröklét halálra hajtja fáradt fejét. Örök üdv lesz az örök hűség jutalma de ha egyszer egyiktele szivét megejti a
