Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 93. szám
Esztergom, IV. évfolyam. 93. szám. Vasárnap, 1882. november 19 en ¥ es Városi s megyei érdekeink közlönye. Megjelenik hetenkint kétszer: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: LőRINCZ-ÜTCZA 30 , HIRDETÉSEK. egész évié fél évre . negyedévre . ELŐFIZETÉSI ÁR: . . . . (3 frt — kr. ...............................................2 w a .............................................. 1 „ 50 , Eg yes szám ára 7 kr. hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓHIVATAL: ßzERHENYI-TER hová a hivatalos s a magán hirdetések, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reclainálásuk intézendők. HIVATALOS HIRDETÉSEK : 1 szótól 100 szóig — frt 75 kr. ]00—200-ig . 1 „ 50 „ 200—300-ig • 2 „ 25 „ Bélyegdíj 30 kr. MAG ANHIRDET ESEK megállapodás szerint lehető legjutónyosabban közöl tétnek. NY1LTTÉR sora 20 kr. A herczegprimás palotája, A szép szőke Duna kies partján, a fejedelmi homloku főszékesegyház alatt készült el az nj hnrczegprimási palota, melyre mint újdonságra minden szemlélőnek külön megjegyzése van. Simor János herczegprimás egy régóta élénken érzett hiányt födözött, mikor magát az uj palota emeltetésére elhatározta. A régi primási residentia egy közönséges kis emeletes ház volt, a milyen akárhány középosztálybeli kereskedőnek is van Esztergomban. A mostani uj palota, tagadhatatlanul méltóságosabb külsejű s a herczeg- prírnás magas állásához találóbb alakú Van benne vagy hetven lakó helyiség, meglehetős siker, jó Ízlés, nehány gyönyörű terem s itt-ott holmi szembeötlő hiba is. Nem szándékozunk sem ismertetést, sem bírálatéit közleni az uj palotáról, mert hiszen az egy építészeti szaklap hivatása és föladata. Csak arra akarunk kiterjeszkedni, hogy mit nyertünk mi esztergomiak a herczegprimás uj palotája által. Nyertünk mindenekelőtt egy díszes épületet, mely Esztergom kepét kétségkívül előnyösebb vonásokkal fogja az emlékezetbe bevésni. De nyertünk egy kerczegprimási múzeumot is, melyben a festészet kiválóságai, a diszmüvek ritka szép példányai, a tudomány és irodalom dus- gazdag termékei lesznek összefoglalva rendszeres gyiij töményben. A herczegprimási képtár, metszvénytár, diszmiigyüjtemény és könyvtár az uj palota legnagyobb nevezetességeit fogják képezni s Esztergom hírnevét nagy mértékben emelni. Ne tekintsük fehátpcsak a külsőt, midőn olyan kincsekre kell büszkélkednünk, melyeket a palota nagy termei foglalnak magukba. Nem pazar fényűzés, de solid egyszerűség vonul végig az egész uj palotán. Az esztergomi iparosok s a fővárosi ipar nagyon keserű ^hangon panaszkodnak mellőztetésről, de elvégre is teljes megelégedés mellett sehol sem tudnak palotát építeni. Azt azonban kénytelenek valameny- nyien elismerni, hogy a herczegprimás palotája nágyékincsőket foglal magá- i ban s azokra nemcsak maga, az alapító, de városunk, sőt az ; egész ország méltó büszkeséggel tekinthet. Az uj palotát tehát minden esztergomi polgárnak örömmel kell üdvözölnie most, midőn a munkás szerszámok utolsó zaja hangzik a termekben s a mű nemsokára befejezve áll előttünk. Dicsérjük és elismerjük az alkotó érdemeit s városunk haladása és gyarapodása nevében öröm napot szentelünk szivünkben a herczegprimás palotájának .befejezése alkalmával. Tanítói közgyűlés. November 16-án tartatott az esz- tergom-járási kath. tanitó-egyesület közgyűlése. A tagok meglehetős számmal gyűltek egybe, kiket Major István v. püspök, mint egyesületi elnök, őszinte szavakkal üdvözölve, a gyűlést egy fel- olvasásszeríl, kiváló tanulmányról tanúskodó beszéddel megnyitotta, ezen emelkedett szellemű beszéd 3 mozzanatra terjeszkedett ki. Az első a tanítói hivatással járó kötolességekot ecsetelte, a másik a nagyszombatvidéki kath. tanitó-egye- sületnek a katholikus tanítók társulá- tára vonatkozó felszólítását méltatta, a harmadik pedig rövid, de tanulságos emlékbeszédet tartalmazott a nem régiben elhunyt jeles tan férfiúról, Ku binszky Mihályról, ki iránti kegyeletes hálából az egyesület, hogy az elhunyt hamvai fölé emelt emlékoszlop leleplezési ünnepélyén legalább lelkileg részt vegyen, — egy koszorút küldött. E hatásos beszédet követte Bartal Rezső kir. tanácsos tanfelügyelő indítványa, mely az oktató modorban irt beszédnek az egyesület szamára való átengedését kérte, jegyzőkönyvi köszönetnyilvánítás mellett, a mi természetesen egész készséggel és örömmel megadatott. Utána ielolvastatott a múlt gyűlésnek jegyzőkönyve, melynek felolvasása közben elnök tudatja, hogy József főherczeg ismételt látogatást szándékozik tenni akkor, midőn a primási palota elkésziilend s ugyanakkor fogja fogadni a különböző testületeket s igy a katholikus tanitó-egyesület küldöttségét is. Azzal kapcsolatban felolvastatott Bi boritok prímás ő em inén ti újának leirata, mely már e lapok utján ismertetve volt s a tanítók iránti magas figyelméről szélt, harsány élj eun el fogadtatott. Ez után következett a pénztári jelentés, mely a jelenlegi pénzkészlet mennyiségét 59 frt 4 krban tüntette ki, melyből Bariul Rezső tanfelügyelő ur éppen Kapóra jött indítványa folytán 13 frt a birodalmi vürös-kcreszt- egyesülot által kibocsátott sorsjegyre, 10 frt az országos tanítói árvaintézet javára szavaztatott, melyet látva adakozó lelkű Máj er István elnök ur, maga részéről szintén 10 frtot adományozott a jelzett czólra. Következett volna Hulényi Forencz ur előadása, de mivel közbejött betegsége ezt megakadályozta, a tavaszi gyűlésen megtartandónak liatároztatott, Továbbá felolvastatott Gyarmati József esztergomi tanító által irt értekezés, melynek ez volt a czime: „A vallás-erkölcsi irány fejlesztését tekintve a köaös, — felekezet nélküli — és a katholikus felekezeti iskolákban.“ A meglehetős hosszúra nyúlt felolvasás hatásáról szólani és érdemileg méltatni e helyütt csak annak lehet, ki ugyan tudósító, de nem felolvasó is egyszersmind. Ezzel a napirend ki lévén merítve, a gyűlés szétoszlott. GYARMATI. Az őszi szántás Magyarország az, hol mindennel a mi vau, a föld művelés, a földművelésnél pedig az első művelet, mely egyszersmind a legfontosabb is — a szántás. Nincs a földkerekén állam, még Oroszországot sem véve ki, melynek Ü8 „Esztergom és Vidéke“ tárcsája K . , . nak. in. Úgy is tudora, úgy is tudom, Az egész csak ábránd, álom, S örökké csak az maradsz te, A mi most vagy : ideálom. Úgy is ludom, úgy is tudom, Nem leszesz te soha enyém, Úgy is tudom, és mert tudom Annál jobban szeretlek én. IY. Miudenuap százszor is Ablakodnál járok, Egy-egy mosolyodra Szik szak adva várok, — Hasztalan, hiába ! Üres az az ablak Ünnep az, ha olykor Olykor megláthatlak, S úgy tekiutesz én rám, — Fagyosan, hidegen —• Mintha azt kérdeznéd : >Ki ez az idegen !“ Oh, ha úgy ilyenkor A szivembe látnál, Tudom megsajnálnál Tudom megsiratnál ! LÁNYI ADOLÁR. Késő. Ott térdeltem lábaidnál, Egy szavadra lesve, várva ; És azt aszót nem mondtad ki, Fagyos volt az ajkad s zárva. Mondod most már, váltig mondod, Késő. késő . . . már nem hallom ; S hogy még mindig szeretlek, azt — Meghalok, de meg nem vallom! Csevegés a szerelemről. (Korszerű okoskodások pongyola axiómákban) —Telephonon kihallgatta és stenographálta: Aucun.— — A théma igen szép asszonyom, de annyira hozzáférhető boldogtól boldogtalantól, hogy manapság már szinte banálissá válik a szerelemről csevegni. Különben ha nem untatja, elmondom én róla a magam véleményét. Ami művelt századunkban már csalfa gépek gondolkodó tehetségét kell föltalálni, hogy tökéletesen meg legyen koronázva az óriási haladás. Ebben a mi művelt szásadunkban nem az érzések világa uralkodik asszonyom, hanem a rideg speculátó. Speculativ szellem mozgatja a bölcsöt, ringatja a gyermeket, neveli az utódot és vezeti oltárhoz azokat, kik néliáuy frázis el- rebegése után egymás érdektársai lesznek. A férfivilág hatalmas erornegfeszitéssel s hatványozott munkássággal küzdi föl ma gát azok közé, a kik a jóiét utaira érnek. Nincsenek gyermekek s nincsenek ifjak asszonyom a mi társaságunkban. A zsenge ifjúság himporát letörli a realistikus világnézet, mely nem ismer mást csak azt, a mit alkatrészeire bonthat s kételkedik abban, a mit meg nem tapinthat. Korán érünk, korán elvesztjük illusió- inkat, korán hanyatlunk, mert gyorsan kell érnünk s még gyorsabban élnünk, hogy el ne maradjunk. Mire megvetettük jövőnk alapját, fáradtan és keserűen zárjuk, el diplomáinkat az asztal fiókjába s cigaretteüuk füst felle- gében keressük miudazt, a mit a tizenhat esztendős leányok nyelvén Ábrándozásnak s a tizennyolez éves ifjak szótárán rajongásnak nevezünk. Követelni kezdünk asszonyom. Követelni kezdünk küzdelmes évtizedekért boldog jövőt, álmatlan éjszakáinkért békés nyugalmat, kínos fájdalmainkért gondtalan jólétet, a minthogy a modern epikuristák nem is küzdik föl magukat másért. Tiz fiatal ember közül csak egy-kettő akad, a ki olyan bolond, hogy kivételt csinál s azt keres, a mi n ár olyan ritka, mint a valódi boldogság s ez az igazi szerelem. Valljuk meg őszintén asszonyom, hogy a mai fiatalság philosophiája a boldogságot a gondtalan anyagi jóléttel azonosítja. És eliez nem szükséges se szerelem, se egy szép szempár, se darázs derék, se lágy kacsó, csak nagyon sok pénz. Csúnya fölfogás, de nagyon hasznos. Es rásegítenek még maguk a nők is asszonyom. Lássák már önök is csak szeszélyből szeretnek s szinte bocsánatot kérnek önmagukból, ha uélui megtévedve a szív szavára hallgatnak. Maguk se szeretnek már, hanem számítanak. Ha szépek és szegények, keresik a jómódot, legyen az bár vöröshajú, blazirt fiatal ember képében is. Ha kevésbé bájosak, de annál vagyonosabbak, akkor szertelenül kutatják azt, a ki vigyáz a pénzre, de nem vigyáz a pénz teremtőjére. Ne nézzen rám olyan haragosan. jElég gorombán nyilatkoztam magunkról fis, engedje meg, hogy őszinte legyek magukkal szemben is. Tudja-e hogy mi az éu eredményem ? Egy kis tapasztalás vezetett rá. Valamikor én is szerettem és csalódtam kegyetlenül. Azóta azt hiszem, hogy minden hiúságnak s minden szemfényvesztésnek bűvésze a szerelem. Szeretni luxus, csak udvariasak és előzékenyek legyünk, akár a fizető piuczérek. Ne sirassuk azokat az emlékeket, a melyek keserűséget hagytak bátra, akárcsak a vendéglős, a ki adósmaradt elutazott vendégeit nem siratja. Számoljunk nyugodtan, hidegen, adjuk össze igényeinket, vonjuk ki drága nevünkért egy asszony tartós költségeit, sokszorozzunk nyilván nem tartandó élvezeteink nevében s osszunk okosan, bogy a számvetés mentői későbben jöjjön ki. így okoskodik asszonyom mindenki, a ki jólétet keres, a ki csalódott és ezért a csúnya okoskodásért aligha fog bocsánatot kérni a lelkiösmeretétőL Hiszen minden mai okos fiatal ember úgy okoskodik.
