Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 9. szám
Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési ái a : egész évre .........................................0 lYt — kif él évié..............................................3 , — „ é vnegyeiire............................... . 1 . 50 . E gyes szám: 7 ki. Az elöli'/,(O.ési pénzek az „Esztergom és Vidéke“ kiíidé|iiv;it;iliilio7„Széo|ieiivi-tér 35. sz. inlézeudök. Megjelenik : li (* (rí ii k inl kelsz e ivasárnap és csütörtökön. Nyi 1 iIér petit soronként 20 Itr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltefnek. A lap szellemi részét illető levelezések, n szerit esz« (őséghez, |_>ŐRINCZ — UTCZA ^O. SZÁM ALÁ, intézendő k. Kéziratokat nem aduok vissza. Tanügyiink képe. (Bpest 1882. jan. 25.) Egy 700 terjedő kötet fekszik előttem. Hazánk összes mivelődési és közoktatási viszonyainak képét tárja elém. E kötet a vall. és közokt. minister tizedik jelentése, a mely a lefolyt év közoktatási állapotáról szól. Bennünket esztergomiakat legfő' kép saját megyénk és városuk ebbeli állapota érdekel, amiért, is az erre vonatkozó adatok közlését nem tartom haszon nélkül valónak. Esztergom községeinek összes száma a főispáni ivek alapján : 53. Ezen 53 község közül 50-nek helyben, 3-nak a szomszéd községgel egyesülve van iskolája. Iskola nélkül egy sincs. Pusztai iskolák száma 5. A népiskolák összes száma 80. Ezek közül jellegre: 5 községi, 72 felekezeti, 3 magán ; fokozatra nézve: 79 elemi, és 1 polgári; a tankötelesek száma 1 1,347 ; ezek közül elemi iskolába járt 4,072 fiú, 3,S35 leány; ismétlőbe; 1,197 fiú, 1,136 leány; ismétlőbe: 1,197 leány; polgári iskolába 18 leány ; magán elemi intézetbe 79 leány; közép tanodába 135 fiú. Az iskolába járók összege tehát 10,473, a nem járóké: 874 az előbbi szám a tankötelesek 93.2 százalékát, az utóbbiak azoknak 7.8 százalékát képezik. Látni ebből, hogy a tankötelesek száma arányban áll a népesedéssel, amennyiben 1000 lakosra átlag 169 (6 —15 éves) gyermek esik. Azonban 1869 ót a in é g i s 7 százaléknyi apadás mutat- k o z i k. Az évközi mulasztások azonban nagy számban fordultak elő, ugyaniéira hogy minden egyes iskoláz óra 11.6 százaléknyi mulasztás jut. Ezeknek 18 szá- zalékjára vettetett ki a törvény 4 §-a szerinti birság, de a foganatosítás elmaradt. Nyilvántartási naplót csak egy község vezetett. Ez eset tanúságot tesz arról, — amiut a jelentés mondja — hog? E s z t e r g o m megye k ö z- b a t ó s á g a i t ö r v é n y e s k ö t e 1 e s- s é g ii k e t lényegesen e 1 h a- n y a g o 1 t á k. A tényleg iskolába járók közül vallásra nézve volt 8,744 r. kath. 1 gör. keleti, 1,325 h. evang. 328 mézes vallásit. Nemzetiségre nézve: 8,220 magyar, 1.312 német, 940 lót, 1 szerb. Tankönyve volt 9,621 nek tankönyvvel nem bírtak 852-en. A 80 iskolában az oktatás m a g y a r nyelven 162 németül 3 és tótul 2-beu történt. A 80 népiskolában az alkalmazott tanítók száma a múlt évben volt 117 közülük 109 képesített, 8 nem képesített; 92 rendes, 25 segéd; magyarul oktatni képes volt szóban h Írásban 115 csak szóban 2. A tantermek száma 123 úgy hogy egy tanteremre átlag jut 84 gyermek. A 80 iskola közül saját házzal bírt 76, bérházban volt 4. Iskoláink száma a lefolyt 10 évben 16-ál szaporodott uj iskolaház épült 15 helyen, uj tanterem 35. Minthogy pedig egy -egy tanteremre jolenleg 84 tanuló jut, a teljes létszám figyelembe vételével összesen 143 tanteremre volna még szükség, hogy a közokt. törvény követelményének elég tétessék. A 80 iskola fentartására a jövedelem volt 61,489 frt és pedig készpénzben 47,901 frt terményekben pénz éitékre számítva 13,5S8. Származott ez részint községi egyházi és egyéb forrású segélyekből és a taudijakból. Az állam egy kraj- c z á r r a 1 se m j ár u 11 hozzá. A 61,489 frtból 44,538 frt a tanítók fizetésére, 2,632 frt fűtésre tisztogatásra, javításokra 572 fit taneszközökre, 595 frt szegény tanulók segélyezésére és 13,152 frt egyebekre lett fordítva. A tanítók fizetéséből 405 frt jut egy rendes és 273 frt egy segéd tanítóra. Egy-egv iskola fen tartása átlag 768 frtba került. A megye összes egyenes ad ó j a ez évben 431,695 frt volt és igy az iskolák fentartására fordított 61,498 frt 14.2 százalékát teszi ezen adónak. A törvény előírta tantárgyak tanítása az összes iskolák SO perczent- jében lett foganatosítva ; rendkívüli tantárgyul a rajz 10, a női kézimunka 12, a házi ipar egy iskolában taníttatott. A tanítás ered m é n y e a törvényszabta tantárgyakra való figyelemmel jelesnek mondatott a hit és erkölcstanra középszerűnek a többiekben, kivéve a kertészeti és gazdasági gyakorlatokat, melyben csekély eredmény éretett el. Iskolái népkönyvtár (fájdalom) s takarékpénztár (a miért már nem kár) nőm létezőit. 23 iskola bírt ifjúsági olvasmányokkal. Ennyi a népiskolai viszonyokról. Megelégedéssel vesszük, hogy egy községünk sincs, melynek iskolája ne volna; a nemzetiségi viszonyok a tanítók képessége is kielégítő. De szégyen ránk nézve az, hogy felső népiskolánk egy sincs, polgári iskolánk csak egy, s ez is m agán. Nem ártana, ha a kormány ne csak konstatálna, hanem a hiányzók pótlásával tettleg járulna hozzá, a polgári miveltség ezen leglényegesebb és 1 oglrathatósabb emelőinek felvirágoztatására. Középiskoláinkról a következő a adatokat jegyezhetjük fel. A budapesti kir- tankerület 11 gymnásiuma között az esztergomi gynin. képességre nézve 7-ik helyet foglalja el 318 tanulóval ; nemzetiségre nézve ezen számból tiszta magyarnak 197, magyar-németnek 69, magyar-tótnak 37 vallotta magát, magyar-szerb volt 2, magyar-német-tót 11, az egész tankerületben nálunk volt a legtöbb magyar-tót, miből kitűnik Esztergom magyarító hatása; illetőségre helybeli volt 122, vidéki 190, a szülők polgári állása túlnyomókig az önálló kereskedők és iparos osztályból valók. A tanulók előmenetele .‘italában véve kielégítő; rendkívüli tantárgyakkal szemben a többi tankerületi gymnásiu- mokkal a műéneket kivéve a jelentés szerint semmi sem taníttatott; az érettségi vizsgálatot illetőleg valamennyi gymnásium közöl az esztergomi tűnik ki elsőnek, mert 48-an Az „Esztergom és Vidéke11 tárcsája Dal a rabokról. Babokat kisérnek a fegyveres őrök IIlovára, Yáczra ; Hej! a ki odamegy, nem jön többé vissza, Vagy fia jön, sokává! Apja után sírva kérdez majd a gyermek, Hisz oly régen ment el ! Biztatja az anyja, hej ! de csak elfordul Megcsordult szemekkel. Várja szeretőjét a szerető mátka, Nem lesz hűtlen hozzá; Hirtelen indulat ragadta őt rosszra, De uem lett gonosszá. Mankóra görnyedve gyámoltalan öreg Egyedül vau otthon, Várja fiat, várja, hogy megtört korának Vigasztalást hozzon, „Bab vagyok, rab vagyok, mind nyomon kísérnek, A fegyveres őrök, Hej ! a kik szerető szemmel kísérnének, Távol estem tőlök. Nem ölök meg többé, nem ölök meg senkit, Csak az indulatot, A ki engem mint egy ínegbőszillt vad állat A bűnre ragadott“. „Nem bántom a másét soha többé, Munka után élek ; Öli csak a nyomortól legyenek meg addig Otthon a szegények. Megbocsát nz Isten, meg is segít engem, Kit imádok, áldok! Csak még egyszer lássam a kit elvesztettem, A szép szabadságot.“ Galamb röppen el a börtönablak előtt Fényes hófehéren : — „Hej ! galamb zöld ágat, viruló zöld ágat, Mikor hozol nékem“ Erödi Dániel. Az országgyűlési gyorsiroda. Bizonyára sokan akadnak e lap igen t. olvasói közt is olyanok, akik elolvasva úgy néha-néha (mert minden nap olvasni uu- gyou háladatlan volna) az országgyűlési tudósításokat, azon kérdésen töprengenek, hogy lehet az, hogy reggel 10 órakor nem ritkán délután 3 óráig tartó. gyűléseken elmondott, több nyomtatott oldalra terjedő beszédok már a következő napon megjelenő fővárosi lapokban, sőt néhány lapoknak még ugyanazon napi esti kiadásában egész terjedelműkben öreg betűkkel kinyomva találhatók. Megkísértem ezen első tekintetre csodás dolog kulcsát az olvasó kezébe adni ; amely- lyel benyitva a Sáudor-utczai palota emeleti műhelyébe és az ottani állapotokról tudomást szerezve, a fölvett kérdést egész természetesen megoldva fogják találni. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg a műhely munkásaival. A gyorsiroda a következő állandó személyzetből áll : két főnök, négy revisor gyorsíró, tizenkét rendes gyyrsiró és két turnus vezető. Ami már most e személyzet teendőit illeti, ez a következőkben csoportosítható. A tizenkét gyorsíró a szónokok beszédeit megbatározott sorrendben fölváltva 5 — 5 perczig Írja (azon időközben, amely alatt egy gyorsíró ii, turnus a neve). Ha tehát a gyorsírók teljes számban jelen vannak akkor egy óra alatt mindegyik csak egyszer ir. Az 5 perez kezdetét és elteltét s gyorsírók közelében levő óra ütés által jelzi, úgy hogy a gyorsiró minden utánné- zés nélkül tudja, mikor hagyhatja el az írást, a következő pedig, hogy mikor kezdje. Miután egy gyorsíró az Ő turnusát befejezte, a tárgyalási teremből távozik és a szónok beszédének reá eső részét az emeleti irodában a saját stenogrammjából egy iruokuak közönséges írásba diktálja (összesen 16 írnok vau alkalmazva). A föntebb említett beosztásból következik, hogy az 5 perczig írott, anyagnak lediktálására a rendes körülmények között mindegyik gyorsírón ötvenöt perczuyi idő áll rendelkezésre, mert csak ennek végével kerül reá újólag a sor a táigyalási teremben. Ezen idő — bármily sebesen beszélt is legyen a szónok, aki után irt — e czélra tökéletesen elegendő. Minthogy azonban a legjobb gyors hónál is megtörténik, hogy a szónok egyes szavait félreérti, vagy a szónoklat túlságos gyors menete folytáu más képen vagy épen uem írja, szükséges, hogy egy és ugyanazon időben két gyorsiró működjék'. És e szóra van a négy revisor. Ezeknek mindegyike egy félórán keresztül ir. Egy revisiror turnusában hat rendes gyorsíró foglaltatik, amit hat gyorsiró fölváltva 5 perczenkint ir, azt egy revisor folytonosan írja. És ez nemcsak azon — már fentebb is említett okból szükséges, hogy az egyes gyorsírók működése kiegészíttessék, hanem kívánatos azért is, hogy a revisor stenog- rammja mintegy összekötő fonalat képezzen a vele egyidejűleg irt hat gyorsíró stenog- rammja között. Mert a gyorsíróknak már egy-két perczczel turnusok kezdete előtt tanácsos elkezdeni az írást oly czélból, hogy mire reájuk kerül a sor, már benne legyenek a praxisban ; továbbá rendszerint pár szóval tovább is Írnak, mint tulajdonképeu kellene. Miután pedig az egyik gyorsiró nem tudja pontosan, hogy az utána következett társa hol kezdette a beszédet stenog- rafálni, ennélfogva az irodában annyit diktál le közönséges Írásba, a mennyit ő leirt. Á műsornak a föladatai közé tartozik azután a különféle difföreueziákat kiégveulileui és az egyes gyorsírók diktátumait olvképen összeegyeztetni, hogy azokban semminemű ismétlés ne forduljon eló.
