Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 82. szám

ban, a csodákat mivolt emberi ész lele* . mányessógében és az anyatermészet takarékos, gondos működésében, mely a méreg ellen hatásos ellenszert, a rettegett krokodil ellen öldöklő yclineumot nemzett.

Részemről egyébiránt azon hiszein- bon is nagy megnyugvást találok, hogy éghajlatunk és talajunk talán kevésbé kedvez a phylloxera terjeszkedésének, mint Sziczilia, vagy Dól-Franeziaország hegyei, melyek már a rómaiak alatt is borvidékül szolgálván, úgy lehet túl- tengés és végkimerültség, vagy épen ellenkezőleg a terményző erő hatványozásául fölhasznált guano, csontliszt, vér, hamu s ezer egyéb tiszta s tisz- tátlan szerek alkalmazása folytán a halál csiráját s ezzel a phylloxera könnyű és gyors terjedésének természetszerű föltételeit saját méhükben hordták.

Egyébként én, mint egyszerű tapasztalati gazda még egy más körülményben is találok némi vigaszt.

Pár év előtt ugyanis megdöbbenve szemléltük az amerikai colorádót ismertető ábrákat, az ezekhez mellékelt leírásokat pedig, melyek az omlitett rovarnak szintoly gyors, mint minden fogalmat meghaladó nemi szaporaságát és pusztító falánkságát tárgyalták, annál meghatóbh aggodalommal olvastuk, mennél közelebbinek kell vala tartanunk a fenyegető veszélyt, azon hiteles értesítés folytán, mely szerint ezen föld alatti uj, egyszersmind irtózatos sáskafaj Amerikának északi hegyeiről dél felé terjeszkedését, mely az óriási Missisipi folyamot is túlszárnyald.

És ime, ámbátor időközben ezernyi jármű érintette Amerika partjait és részint élelmezési, részint pedig termesztési czikk gyanánt megszámitkatlan mennyiségű burgonyát szállított Európa kikötőibe; a rettegett szörnyeteg mindazonáltal — miután cliinatikus, úgy tálai viszonyaink, szerény meggyőződésem szerint, egyáltalán nem kedveznek — eddigelé be nem fészkelhető magát.

Ezen szerencsés véletlen nyomán azzal áltatom, vagy legalább biztatom magamat, hogy hazánk zordabb égalja és^ kevésbé kimerült szőllőtalaja mellett talán a philloxora sem fog oly gyorsan és általánosan megkonosulkatni, mint a sok tekintetben kedvezőbb szi- •cziliai, vagy franczia földön.

Miért is a nélkül, hogy az eszter- gom-városi hegyeket, fájdalom, igen közelről fenyegető phylloxera-vész ellenécsipjen meg! csak nem rabló. Hosszú szárú pipámat, melyet útra is magammal hordok s melyből, mint rosszakaróim mondják, verseim Írom, görcsösen szoritám.

— Jó estét!

— Adj Isten, rózsáim ! lévén a lejövő egy csinos kis szobaláuy.

— Hallottam, hogy az úr olyan újságíró !

— Az volnék szentem!

— Legyen olyan jó, írjon a királynak eressze haza a Miska káplárt vagy legalább a Jancsi heitert Boszniából.

Sokáig néztem, de mikor láttam, hogy az a szép két szem könnybe lábad, én sem vettem tréfára a dolgot, kegyesen megcsipkedtem állát, vigasztalni kezdém, s biztositól m, amennyire tőlem telik pártfogásomról. Nyolcz óra lehetett, mikor fölébredtem, az én szó .... az az a Móni gyerek boglyas leje kandikált be az ajtón.

Megírtam alapot, ki is nyomták, semmi baj sem volt, csak egy kinyúlt gavallér interpellált erővel, a báli jelenlést akarta olvasni. Szegény íiú talán szerelmes, félt hogy valaki neve hiányozni fog. A hírek között, legalább azt mondták, egy famosus hir volt s ezért megnehezteltek sokan.

Akárhova fordultam, még a lőriucz- utczai kövezet is ezt hányta a szememre.

Nem volt maradásom, miután úgy is láttam már Esztergomot, meggyőződtem, hogy leányai még mindig szépek ; utczái is állhalatósau rendetlenek ; a kofák még mindig a régi helyen (anyáznak s a révészek gorombaságán az idő vasfoga nem fogott, meggyőződve arról is, hogy pompás mulató gyerekek lehetnek ezek az észterbon szemet hunynánk és a felsőbb helyről megrendelt óvintézkedéseket pedig elmulasztanánk, benső meggyőződésem szerint a legfőbb, leghatásosabb biztosítékot a munkában keresem.

Változhatlan jelszavam, valamint ezzel egybehangzó egyetlen javaslatom is oda irányul ennélfogva: miszerint forgassuk a szol lő talajt minél többször, és trágyázzuk —• a minőség rovására is — minél gyakrabban és bővebben ; hogy egyrészt a talajnak folytonos tisztasága és gyakori fölüdi- tése, másrészt pedig az illető tápgyö- kerekuek hatványozott sarjadzása által vagy végkép meggátoljuk a vesztjelző rovar terjedhetését, vagy pedig romboló működését lehetőleg nehezítsük, ellensúlyozzuk.

A szüretet — ámbár a fürtök nem elég érettek — a rothadás kényszerűségénél fogva számos gazda megkezdd.

MESZÉNA JÁNOS.

Jegyzéke

Esztergommegye törvényhatósági bizottságának 1882. évi október hó 26-án megtartandó rendes őszi közgyűlésén felveendő tárgyaknak.

I.

Felsőbb rendeletek.

1. A m. kir. belügyministeriumnak Koller Benedek megyei al- és árvaszéki számvevő fizetése és lakbér illetményének megállapítása .tárgyában f. ó. 82 sz. a. kelt megye bizottsági határozat jóváhagyása iránt f. ó. 25971 sz. a. kelt intézvénye.

2. Ugyanannak Lusztig János be- hajthatlan árvatári tartozása tárgyában f. é. 112. mb. sz. a. kelt határozatot jóváhagyó f. é. 26241. sz. a. kelt intézvénye.

3. A vallás- és közoktatási m. kir. minisztériumnak a Mária alapítványra vonatkozó alapitó levél megküldése tárgyában f. é. 14350. sz. a. kelt intézvénye.

4. Ugyanannak a Mária alapítványi helyek fölvételi kellékeit közlő folyó évi 23967. sz. a. kelt intézvénye.

Ezzel kapcsolatban az alispán! hivatalnak jelentése az iránt, hogy a Mária alapítványi helyre pályázat hir- dettetett, és hogy az ezen pályázat folytán beérkezett két folyamodvány az illető minisztériumhoz felterjesztetett.

goiniak úgy maguk között, szekerem rúd- ját haza felé fordítóm, hogy lecsókoljam egy szőke kis lány könnyeit, melyeket az elutazott — ulazmák után hullatott.

Houny sóit mai ’y pense !

LÉVAI SÁNDOR.

Magunk között.

Színház után a Hadinger kávéházban gyülekezett össze nz esztergomi arany-ifjúság jó része, hogy Sólymosival s a fővárosi vendégekkel még egy darabig együtt maradhasson. Solvmosi nagyon jó humorban volt, csak Erkei Elek lehetett volna jobban, ha Karikás meg Nagy Vincze nem oly vidámak. Egy sötét számítási! barátom megolvasta az asztal vendégeit s éppen 13-au voltunk. Karikás azonnal ki is oltott egy gyertyát. Hanem azért eszeágába se jutott senkinek, hogy nagyon elbúsulja magát. Sőt neki állottunk s egész a kifogyhatatlan- ságig éltettük Sólymosit, Erkelt, meg a többieket is. Hogy is eshetnék meg olyan csoda, hogy tizenhárom ember közül legalább is tizenkettő ne beszéljen a mi oráto- ros városunkban ! Kedvem volna a szónokok műveit kivouatilag megismertetni, de arra sem elég vakmerőségem sem elég területem nincsen. Mindamellett ki nem merítettük egész a fenékig a dicséretet és türelem poharát, hanem föntartottuuk egy kis szellemi essentiát talán hétfőre vagy keddre, a mikor Sólymosi és kedves kis felesége a Perózesben jutalomjátékát veszi. Akkor azután nem csak magunk közt s nemcsak tizenhármán találkozunk. AUCUN.

5. A m. kir. belügyminisztériumnak f. é. 28383. sz. alatt kelt intézvénye, mely szerint felhívja a törvény- hatóságot, miszerint gyertya szükségletét lehetőleg magyar gyártmányokból sze rézzé he.

6. A m. kir. belügyminisztériumnak a községi erdők tárgyában f. é. 2S794. sz. a. kelt intézvénye.

7. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minisztériumnak a volt úrbéresek és zsellérek erdőterületei tárgyában f. ó. 19416. sz. a. kelt intézvénye.

8. A m. kir. belügyminisztériumnak a in. gyám pénztár 1881. évi állásáról szóló mérleg jóváhagyása tárgyában f. ó. 29753. sz. a. kelt intézvénye.

9. Ugyanannak f. é. 40298. sz. a. kelt intézvénye, mely szerint fölhív j a a törvényhatóságot, hogy nagyobb szabású építkezései alkalmával a tervezetek beszerzésénél a nyilvános pályázatnak, ezen pályázatnál pedig a magyar mérnök és építész egylet által készített szabályzatnak szerezzen érvényt.

10. Ugyanannak f. é. 29696. sz. a. kelt intézvénye a m. házipénztár kiadásainak a gyámpénztári tartalék alapból évenkint kiszolgáltatni szokott 2850 frtnyi járuléknak 2000 írtra történt leszállítását elhatározó f. é. 102 sz. a. kelt mbizotts. határozat jóváhagyása tárgyában.

11. Ugyanannak a mbizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének

1883-ik évre leendő összeállítására és a választott bizottsági tagok üresedésben lévő helyeinek választás utján leendő betöltésére felhívó f. é. 40990 sz. a. kelt intézménye.

12. A földmivelés, ipar és kereskedelem ügyi m. kir. ministeriumnak a közig, erdészeti bizottságok határozat képessége ügyében f. é. 27.737 sz. a. kelt intézvénye.

13. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak a Petheő-Bor- m asz tini Éva féle alapítvány kezelése tárgyában f. hó 24049. sz. a. kelt intézvénye.

14. Ugyanannak f. é. 988. ein. sz. a. kelt intézvénye, mellyel a köz- gazdasági előadók részére kibocsátott utasítás egy példányát megküldi.

15. A ni. kir. igazságügyi minisztériumnak a megye székházában elhelyezve lévő kir. járásbirósági helyiségek tárgyában a f. é. 55. sz. a. kelt m. bizottsági felterjesztése f. é. 8755. sz. a. hozott intézvénye.

16. A in. kir. belügyminisztériumnak Párkány nagy község képviselő testületé által a gabona vásárok rendezéséről alkotott szabályrendelet tárgyában 1882. május 3. 37941(881. sz. alatt kelt intézvénye.

17. Ugyannak mogyorsi illetőségű Rodler Lipót után felmerült 128 frt 83 krnyi tápköltségek tárgyában f. ó. 156. sz. a. kelt m. bizottsági felterjesztésre f. é. 27268. sz. a. kelt intézvénye.

18. A földm, ipar- és keresk. ügyi magy. kir. minisztériumnak Kéty község hüsmérési ügyében 1881. évi 283|881 sz. a, kelt in- bizottsági határozatot fölváró f. é. 14169. sz. a. kelt intézvénye.

19. A közmunka és közi. m. kir. minisztériumnak a kis Duna szabályozása tárgyában a m. bizottság f. é. 153. sz. í;e]terjesztésére f. é, 20554. sz. a. kelt intézvénye.

20. Ugyanannak az 1881. évi ut- fentartási számadási kivonat jóváhagyása tárgyában f. é. 16033. sz. a. kelt intézvénye.

21. Ugyanannak a Mogyorós-táthi vizárok szabályozása tárgyában f. é. 14789. sz. a. kelt intézvénye.

22. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszteri unnia a magán zálogüzletek részéről leteeud biztosíték tárgyában a f. é. 164. sz. a kelt m. bizottsági végzést jóváhagy f. é. 19918. szám alatt kelt intéz vénye.

23. A m. kir. belügyminisztériumi nak a megyei tisztviselők részére adatni szokott fizetési előlegek tárgyában évi 23571. szám alatt kelt intéz;

vényé.

24. Ifjú Majláth György főispá. ur ő méltóságának a buda-esztergohe íijszőnyi vasút tárgyában a f. évi 172 sz. m. bizottsági végzéssel megbízót küldöttség elnökségének el nem vál kihatásáról értesítő f. é. 88. sz. ala'j kelt intézvénye.

II.

A különböző bizottságok kiegészítése

25. Az igazoló választmányba ffi tagnak választása.

26. A közigazgatási bizottságból kilépendő 5 tagnak és a közgazdaság előadóvá kinevezett Forster János lm lyett egy tagnak, összesen 6 tagnasi választása.

27. A közigazgatási bizottságba s 1876. VI. t. ez. 55. §-a értelmében 1883-ik évre tiszti ügyészi helyettes nek választása.

28. A lovávató bizottságok részéó 1883-ik évre az 1873. XX. t. ez. i §-a értelmében két elnöknek választáséi

30. A IV-ik és XVI-ik választó; kerületekben megüresedett m. bizoth sági tagsági helyek nak választás útj ál- be töl tésérc szükséges intézkedések meg) tétele.

(Vége köv.)

A polgári olvasókör.

(Egy olvasókon tagtól.)

Napjainkban nagy hullámokat foil vert pozsonyi zsidóellenes mozgalmin hire, midőn városunk falai közéjutotoi mindjárt akadtak egyesek, kik nem átalták terjeszteni azon, a város békáé szellemű lakosaira egyaránt súlyosomé vádét, miszerint Esztergom is rejtegge; kebelében olyan elemeket, melyeknid titkos czélja oda irányul, hogy a pej zsonyi zavarokhoz hasonló esetek m lünk ismétlődést nyerjenek.

Ezen minden alapot nélkülöző hinii terjesztése nem történhetett a jóindbn lat kifolyásából, sem a város, miim erkölcsi testület, sem ennek zsidó látóul sai iránt való tekintetből, mert eggo részről a város józan gondolkozánsc polgárainak erkölcsi tisztaságát s éri ás másrészről nem kevésbé hat sujtólaggnl zsidókra is, a mennyiben nyomós indáni kokat tételeznek fel a hír kovácséul] agyában szülemlett tervszerű mozgaloln; kitörésére.

Az esztergomi polgári olvasóküáő legkevésbé sem foglalkoztatja a g í zsonyi eset, hanem igenis az, hood találkoztak egyének, kik jóval előőío azzal álltak elő, miszerint a kör nem ismer egyéb föladatott, mint a zsidUia; elleni gyűlölet szitásét, mire nézvén zárt ajtók mellett még fölolvasásotíoej is tart, s most, hogy a pozsonyi dolggío. lejátszódtak, ennek folytatásaként In; a leendő zsidóellenes mozgalom megvon ditását az olvasókörtől várták ; miutíuii az nem más, mint szemenszedett amin szemitákbóL álló szövetkezőt.

Ezen feltevés, vagy mondjuk, üiß ( ráfogás valóban boszantó az olvosókööáő nézvo, mert ha nem állana feladatám&R magaslatán, a vagy öntudatának tifij taságából kivetkőzve : zsidóellenes tel ?.y dentiákat táplálna s a mindenki álín elitéit, határozation megvetett pozson -w zavargásokra való hajlamoknak isri pólósára tért engedne úgy a légnél