Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 80. szám

melyet legtöbb esetben a tehetetlen, az önmegfeledkezelt harag vagy a gyengék használnak.

„Jogi fej legessel“ még senki sem épített csatornát, melynek rendes felépítésétől annyira borsózik a háta Wall- fiscli Lipótnak.

Ámde ha az ílgy annyira igazságos, mért ment mégis Wallfisch L. Bittér Imre párkányi biróházához? Azért, hogy terrorizáló rábeszélésével és fé fenyegetésével rábirja a község által beadott felebbezés alá irt nevének törlésére, miáltal az egész magán jelleget nyort volna. De ám a jcllemes férfiú egész megvetésével utasította el a nevezett urat.

Ha kívánja Vállas úr, hiteles nyilatkozattal igazolom be bátyja eme tolakodását.

A közigazgatási bizottság üléséről a hiteles tudósítás ezeket mondja:

„Köztudomásúlag a gyáros a feltételeknek eleget nem tett s így a gyár bűzös lefolyása s az innen származó egészségtelen kigőzölgés állandóan veszélyezteti Párkány mezőváros egészség- ügyi állapotát. Ezen meggyőződésnek orvosi szakvélemény szolgál megdönthetien alapján.“

Ez a bizonyítvány 1873. állíttatott ki s az öregebb emberek még élénken emlékeznek arra, hogy a cholera mily iszonyú mérvben pusztított a lakosok között.

Nyugodtan várom a közigazgatási bizottság utolsó végzésének kiadását, mikor majd 12 éves átalakulásával fogom a közönségnek bemutatni ez odiosus ügyet.

De mivel minden egyesnek kötő lossége a közügy érdekét előmozdítani ez ügyben annál is inkább hivatva éreztem magam azt tenni, mert 2 évve ezelőtt arra felkérettem ; most pedig csak bebizonyítani akartam azt, hogy az a bűzös kigőzölgés és mocsár jelenleg is oly veszedelmes, mint volt.

Végül miután sem én, sem az olvasó közönség Vállas úr meghatal mazását nem láttam és látta, én igaz ságom teljes tudatában vele szóba és vitába sem bocsátkozom, hozzá semmi közöm, mert őt a nyilvánosság terén, az általam érintett ügynek, egyébnek, mint fogadatlau prókátornak, nőm tekinthetem.

MORAVEK KÁROLY.

a kir. törvényszék elnöke a bírói karral. Gr. Forgách Antal, stb. stb.

A prímás Dej tárról, hol Till maiin Károly úrnál volt szállva, fél 9 órakor ért Kővárra. Itt a, díszes fogat megállt s Frideczky Lajos törvényszéki elnök úr üdvözlő beszédet kezdett ; azonban a prímás ő emiuencziája, mint tudvalévő dolog, semmiféle dictióknak nem barátja s így a szónoklatok közbevágott s megköszönvén a deputatiók fáradságát és figyelmét, felkérte őket, hogy miután úgyis esik az eső, legyenek szívesek vele együtt a városba besietni.

A menet, beláthotlan hintók sorával megindult a primási diszhiutó után, s 9 órakor a városba ért. A városban a megyeháza, a városháza s a magánházak sűrűn fel voltak lobogózva s a szakadó eső daczára az utcza tele volt néptömeggel.

A prímás a plébánián leszállót!, s rövid idő múlva már a főoltár előtt termett segédletével, kik között voltak báró Hornig és Sujánszky kanonokok, valamint Rainer titkárja, a közeli községek plébánosai, számra nézve tizenkettes

Midőn a prímás a főoltárnál meg- állott, a helybeli dalárda az „Ecce! sacerdos“ czímű egyházi éneket zengte el, majd a kis mise folyamán Bethowen „Isten dicsőítését“ és a mise végén az „Avo Máriá“-t.

A mise bevégeztével a prímás a szószékre lépett és eszmékben gazdag, vallásos, mély meggyőződésből merített prédikátiót mondott, buzdítván a híveket a hitre, melyért az apostolok meghaltak és a jó cselekedetekre, szívére kötvén a keresztényeknek, hogy a krisztusi tanokat ne hanyagolják el s azt lépten-nyomou kövessék.

Ahová — úgy mond — Krisztus tanai el nem jutottak, ott műveltségről és polgárosodásról szó sem lehet; Afrika nagy városai Karthago és Hyppó, — Ázsia nagy városai: Antioche és

Ephesus tönkrementek, s azon kincs, mely azok a századok alatt összehal- moztatott, elveszett, mert a keresztény itanok ott viszhangra nem találtak. De liiem elég a jóakarat és a hit jó cselekedetek nélkül.

Egy egyházi iró azt mondá, hogy a pokol feneke tele vau jóakaratokkal.

A szép szóra az úr Isten nem hallgat, de a jócselekedetekre.

Nagy hatást keltett a magvas szent beszéd mindenkiben s ezen szent igéket és nagy eszméket a fő pásztor egyszerűen, hogy azt mindenki megértette, s oly szépen, hogy az egyaránt mindenkit meghatott.

Ezután áttért a bérmálás szentségére, s annak jelentőségét magyarázta meg. Ezzel befejezvén hitszónoklatát, a szószékről lelépett, s a bérmálást kezdte meg. A bérmáláson jelentkeztek összesen 685-on. A szertartás kellő end ben folyt le s déli 12 óráig tartott. A rendet L. Imády Károly esperes ur tartotta fenn a nagyszámra növekedett nép között, kik csak bizonyos mennyiségben eresztettek be a templomba.

Kiemelendőnok találjuk,hogy a tompom és főkép a főoltár s a székesegyhazak főoltárainak mintájára gyönyörűen fel volt díszítve. Ez kizárólag Lovag Imády Károly esperes ur érdeme, ki úgy a templomot mint a plébániát, a patro nusok kegyadományait be nem várva, a maga költségén diszittette vagy javíttatta, ki. L. Imády Károly esperes ur már ezelőtt 10 esztendővel 1000 irtot adományozott az orgonára, s igy az ő jócsolekedetoi immára nyilvánvalók.

A küldöttségek. A bérmálás bové- gozte után a plébánián sorakoztak a küldöttségek.

Ott volt a törvényszék élén Frideczky Lajos, a közigazgatási tisztviselők, honvédség, Hannos Gábor élén az iskolaszék, a görög n. e. egyház képviselete, dal egy let, a megyei sajtó nevében Horváti) Danó szerkesztő és Kék László kiadó.

Már a sorrend is meg volt alapítva, azonban épen mikor rendezkedtek a küldöttségek, a prímás bejött, s be nem várva egy vagy más küldöttség tisztelgő beszédét, ő maga üdvözölte a tisztelgőket.

Első sorban Frideczky Lajos törvényszéki elnökkel fogott kezet, ki rövid tisztelgés után a bírói kar tagjait bemutatta.

Ezután a honvéd tisztikarhoz intézett néhány szót.

Harmos főjegyzővel igen nyájasan beszélt s megelégedését fejezte ki arra nézve, bogy a rém. kath. felekezeti iskola már szépen ki van csinosítva.

— Ha nem volna oly esős idő, megnézném kissé a várost, de igy legfeljebb a zárdába megyek, az apáczá- kat, nehogy kétségbe essenek, meg fogom látogatni. Magamat jó indula- rukba ajánlom s Ígérem, hogy Balassa- Gyarmatot rövid idő múlva meglátogatom.

Ezzel kifelé indult, útközben azonban Nedics János görög n. e. lelkész- [szel jött össze, kitől a görög egyház viszonyairól kérdezősködött.

Kék László ekkor adta át Sáutha Mihály megyeri plébános úr költeményeit, melyet a szerző a prímásnak irt, ki azokat köszönettel vette át.

Ezután elhagyta a termet s egy féléra múlva már hintójába ült s eltávozott Dej tárra.

Dej táron aznap a primási ebéden részt vettek : Frideczky Lajos, Melicher Ferencz, Harmos Gábor és Szerémy Gábor urak.

A prímás — mint értesülünk — másnap Vadkorten, harmadnap f. hó 28-án Nagy-Orosziban nagy ovatiókkal fogadtatott.

B.-Gyarmaton a vidéki híveket f. hó 28-án Boldizsár József püspök bérmálta, ki f. hó 26-án Széclienyben, 27-éu pedig Szklabonyáu bérmált.

Herczegprimásunk Balassa - Gyarmaton,

Magyarország herczegprimása, — mint a Nógrádi Lapok Írják — Simor János ő eminencziája e hó 26. 27. 28-án megyénkben járt, és pedig 26-án B. Gyarmaton, 17-én Vadkcrten és 28-án Nagy-Orosziban, hogy a bérmálás szentségében részesítse a róni. katholikus híveket.

Kimondhatlan öröm foglalt helyet sziveinkben annak tudatában, hogy az ország legelső főpapja városunkat meglátogatja, s hogy sziliről szilire láthatjuk azon arezot, melyből a bit és erkölcs, a honszerelem és hazafiság, érzelmekben és nemes tettekben visszasugárzik, A materialismus túl vergődései ben jól esik szemlélnünk oly egyént, mint Simor Jánost, akit korunkban a hit és erkölcsi élet gazdag letéteményesének nevezhetünk.

F. hó 26-áu, az érkezés reggelén lázas várakozással gyűlt össze a nép a rém. kath templom körül. A díszes deputátiók a berczegprimást Kova mellett várták. Ott volt a megye alispánja Madách Károly ur a központi tisztviselőkkel, kik többnyire disz magyarban jelentek meg; ott volt Frideczky Lajos

Érsekújvártól Kamocsa 2 órai út, ba eléred a község határát, előtted feltárult a hagyma és káposzta tenger, mely mint koszorú övezi e községet körül ; nincs is eset rá, kivéve a telet, hogy a község öregét, ifját, apraját, nagyját a zöldségben fekve ne találnád, kis késsel szedi a gazt, mely zöldsége nedvét, elrabolni akarja. A község erőteljesebb lakói kora tavasztól hideg őszig cserekereskedést űznek, kezdik az úgynevezett bezderen (ültetett veres- hagyma:) folytatva a rózsakrumpliu, és még télen is mérik a bordó beli káposztát.

Itt minden családtagnak megvan saját foglalkozása, senkisem ér rá a kocsmai tivornyára, a nappali folytonos munka és foglalkozás után jól esik a pihenés. Maga a természet kényszeríti őket a munkára, a mennyiben havonként egyszer, okvetetlen meg kell gyomlálniok a zöldséget, mivel ellenkező esetben nem lesz mit cserélni, 1-2 hold zöldség kitisztítása nagy türelmet és munkát követel, tapasztaljuk ezt a mi kis kouykakertjeiiikben, melye- kot nem gondozunk eléggé és éppen ez oka, bogy a Yágmellékeire szoruluuk és alig várjuk sőt igen sokszor örömmel vesszük falukon „hagymát vegyenek“ kiáltásaikat,

Kamocsa határa 3000 hold és 1807 lakosa van a legújabb népszámlálás szerint, a lakosság nemességből és gr. Hunyady volt jobbágyaiból áll, kik az összes grófi tulajdont 1856-ik évben 40 ezer forintért megváltották. A legnagyobb birtokosnak van 160 holdja, a legkisebbnek vau t|48 sessiója, mely utóbbi 2 holdat tesz ki, legtöbb azl|tl rész sessióval biró, kiknek 8 holdjuk van, az ily gazdáknak van 2-3 lova,

2 tehene, 4-5 db sertés marhájuk, — vet az ily gazda 1 hóid zöldséget, de a zöldségvetés egész máskép történik, mint a mi vidékünkön, a hagyma, petrezselyem (melyet ő gyökérnek nevez) és sárga répamagot összekeverve veti egy ugyanazon földbe, a hagymát kiszedi aug. közepén ; oct. 20-ig van elég idő, hogy a zöldség megnőjjön, egy holdon terem (közép számítással) 30 40 zsák hagyma, mely három forintjával kitesz 90-120 forintot, zöldség ugyanazon földben octóberben szedve 8 ezer csomó, mely 2 krajczárjával csomónkint 160 forintra rúg, összesen tehát ugyanazon egy hold föld adott , annak a szegény vágmelléki embernek ; 250-270 forintot.

Az oly birtokosnak kinek sessiója j van, ültetni szokott 1 hold káposztát, , szerintük egy holdba megy 10,000 ( szál palánta, abból vár ősszel 5-7 ezer i I fej káposztát, ha eladja százát csak 2 £ iforintjával is: van 1 hold föld után i 140 forintja, még terem egy kis ga- bonája, nem ritkaság a 18-20 mag, van n még erdeje és ebből elegendő fája és 8 meglehetős mennyiségű szénája. Hagy- -1 máját nagyon ritkán adja el, ezt elvi—j szí cserére Bars, Hont, Esztergom, fí Nógrád, Gömör, Komárom, Fehér, Veszprém, Pozsony és Nyitra megyékbe;; < ha hagymáját nem bírja elárusítani :: bérbe vesz 5-6 ember ogy hajót, rá - -i teszi szekerét, lovát, hagymáját, és a«ß Vágón át a Dunára szállva kikötílö Diiiia-Földvárnál és itt hordja szétlő tormosztméuyeit szekerén és mikor bo--o cserélte, visszahúzta lovával magát,t:j dereglyéjét, gabonáját és kiköt Kamo—o csán hol, rokonai gyermekei ölére fo~o: gadja őt. (Vége köv.)

Párkányi vásár.

Érsekújvárt elhagyva, utad délnyu- gotnak veszed egyenes irányban: bal - felől a Nyitra folyó kigyódzik el, melynek jobb partján 3 öl magas töltés védi a vidéket a gyakori árvíztől ; balpartján befásitva, melyet a viz iszapol és közben maga ültet, nevel és tenyészt.

Az ősidőktől beül tett erdő a természet gondozása alatt áll, a tulajdonos csak a hasznot huzza belőle, midőn ölfáját kivágja. Jobbfelől 2 mértföld távolban a meddig csak a szem lát termékeny rétsóg terül, mely Érsekújvár és gróf Károlyi tulajdonát képezi, e rótségen szegélyezve van a láthatár egy erdőszalaggal, mely között a csendes Vág sompolyogva jóízű halaival lopózik, átszelve Kamocsa-Negyed, Farkasd határait.

Érsekújvártól egy egyenes út vezet, úgy látszik Varga István bossoi mérnök úr ki e határt mérte és tagositotta, a kamocsai tornyot vette czólpontul ; a töltés 1 és fél öl magas ez évben megkövecselvo, rajta könnyű a közlekedés, ez ut rendben tartása lehető érdekében áll Érsekújvárnak amennyiben dús szénatermósót oz utón viszi szérűjébe és a kamocsai Vágpart fa áruiieműi Érsekújvárba oz utón szállíttatnak el. E vidék 5 év óta igen nagy változáson ment keresztül, mely változást Varga István mérnök tehetsége és szorgalma teremtett meg.

Középipariskola

(A budapesti állami középipartanoda igazgatóságától.)

A gépkezelők és fütök tanfolyama..si

A földmivelés, ipar és kereskedelem-m ügyi m. kir. ministorium által a buda-M | pesti állami középipartanodában a gép* jé