Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 70. szám
E Czélra az intézezet elöljáróságnál félévenkint előre 30 frt, tétetik le, miről valamint minden más fizetésről, az intézet elöljáróság lelkiismeretesen számot ad. A ruházatot illetőleg, minden növendéknek hoznia kell: a) 8—12 inget, b) 8—10 alsó szoknyát, c) 12 zsebkendőt, d) 6 hálófejkötőt, e) 6 hálókát, f) 6 gallérkát, g) 2 fekete és 2 fehérkötőt, h) 12 pár harisnyát, i) 12 nadrágot, j) 6 törülközőt, k) 6 asztalkendőt, és 1) 2 asz tál téri tőt. Ágyneműből szükséges: a) 1 szalmazsák, b) 1 matrácz, c) 1 takaró, d) 2 vánkos, e) 1 dunyha, annyi hozzávalóval, hogy 2—3-szor lehessen az ágyneműt változtatni ; f) 3 lepedő, és g) ágy elé való szőnyeg. Ezen kivül minden növendéknek el kell látva lennie: Egy fehér öltözékkel; egy téli köpenynyel ; egy felöltővel : nagykendővel ; napernyővel; keztyüvel; nyári és télij csípőkkel; evőeszközökkel; 2 pohárral; 1 mosdótállal ; tükörrel, és 9 drb tányérral (és pedig 3 drb. mély 6 drb. sekély, zöld szegéllyel.) É tányérok azonban a távozás alkalmával viszsza nem adathatók. Minden ruha, fehér és ágynemű, az elöljáróságtól adott intézeti számmal és az illető növendék vezeték- és keresztnevének kezdő betűivel jelölendő. A szünidő két hónapig tart. Ezen időt kiki tetszése szerint, vagy szülőinél, vagy az intézetben töltheti. Ha a t. ez. szőlők kívánják, hogy gyermekeik a szünidőt is az intézetben töltsék, e két hóra külön 40 frt, fizetendő. Zárszavaiban az értesitvény igy szól: „Az intézetnek feladata lévén, a növendékeket állapotukhoz és rendelte- tésökhöz képest a kor igényeinek megfelelő női műveltség minden ágában úgy ki képezni, amint azt egyházunk, a család, a nő működési köre és a haza érdeke hivánják, biztosíttatnak a t ez. szülők és gyámok, hogy ezen intézet a növendékeket mindazon gondban és figyelemben részesíti, melyek a nevezett czélra szükségeseknek mutatkoznak“. A kinek alkalma volt az intézet szervezetét megismerhetni, vagy meggyőződést szerezni azon eredményekről, melyeket az intézet eddigi fenállása alatt évenkint felmutatott, az e szavakban csak igazi kifejezését látja azon komoly törekvéseknek, — melyeket az intézet mindig példányszerüleg megvalósított és mint erősen hiszszük, a jövőben is megvalósítani fog. A jó választások egyik legjobbika, ha ezen intézet szemeltetik ki a serdülő leánykák képeztetésének színhelyéül. A felvételek, mint más helyütt is értesít számuuk, szept. 1—8-ig eszközölhetők. Thalia apostolai. A hol csak könyörületből tengődik a színészet, ott nem lehet szó hivatásról és művészetről. Nincs szomorúbb feladata a vidéki sajtónak, mint folytonosan könyörögni a pártolásért s folytonosan bekötött szemekkel nézni az előadásoknak nevezett botrányokat. Esztergom jó Ízlésű város, ide jó- izlést művelő színtársulat kell, mely a maga becsületéből is meg tud élni s nem szorul mesterséges létfentartásra. Haladt már annyira a magyar színművészet, hogy megrostálhatja a tiszta búzát az üszögtől s hogy válogatást tehet a slendrirn pályatévesztett s a hivatott színész között. Az Írni olvasni alig tudó menedéknépséget, mely irtózva a munkától „Thália apostolának“ szegődik, el kell riasztani a színpadról, nem pedig rajta marasztalni. Nincs kifogásunk Tóth Béla és Kovács Mór társulatának egyes tehetséges tagjai iránt, de álalában még sem óhajtunk velük közelebbi ismeretségre lépni. Főleg egy laptársunk czikke után, mely nagyon furcsa színben tünteti fel őket. A Komáromi Lapok múlt számában Írják ugyanis a következőket: „Tóth Béla színtársulata már egy tp óta időzik Tatán, de a társulat nem igen részesül nagy pártfogásban, ami legfőkép a saját hibája ; mert a szerep nem tudás erénye nagy mértékben meg van a tagokban; mi miatt, de más okok folytán is összevágó előadás a ritkaságok közé tartozik. Azután az olyanoknak sem lenne szabad a színpadon megtörténni, mit tudósítónk e soraiból tűnik ki: „Kovács „A Milimári“-ban mint öreg Sajtár, jó apa volt, csak az a íár, hogy Tata oly közel van Nesz- mélyhez és hogy az öreg nem issza meg az oda való vizet. Mihálovits szép egény, mégha inog is (néha ez is megesik). Ä fiatal Boros szerepében igen is boros volt.“ Ezenkívül a szerep nem tudás is nagyon gyenge oldala, melyben brillírozott a jutalomjátékául színre került „Piros bugyelláris“ előadásán. A társulat tagjai közül tudósítónk kiemeli még a következőket : Aranyos- syné Gizellát; de ki újabban az igazgatóval történt összekocczanása miatt nem játszik ; Kotay Etelt operette-pri- madonna, Arday Idát, Berzsenyinét, Berzsenyi Margitot és Vánzéli Irmát. A férfiak közül Bárdik, Deák Pétert, ki jó komikus, de gyakran túloz, Szabó Danit, kinek csinos hangja van, de nincs színpadi alakja s játéka darabos. Maga Tóth Béla is jobb igazgatónak, mint színésznek. Csobánczy K. Péter („A legény bolondja“ szerzője) is a társulatnál van ; de bizony — mint színészről — semmi jót nem jegyez föl tudósítónk ; csak azt tudatja róla, hogy valószín üleg legközelebb Tatán tartja lakodalmát Szigeti Izabellával. A mi a műsort illeti, leginkább népszínművek és operettek kerülnek színre ; pedig ez utóbbiak előadásának sikerét nem kissé rontja, hogy a zenekar egy kiszolgált czimbaiomból (név- leg : zongora) áll, melyből Murkovits karmester a legnagyobb igyekezet mellett sem tud összehangzó accordot kicsalni.“ A bemutatott visitekártyák után városunk szívesen elengedi a látogatást. Közgazdasági levelek, v. Vagy talán azzal fognak n agyra- becsült phylloxeristáink védekezni, hogy az elvétve, szórványosan, csak csekély számban behurczolt phylloxera, még nem esett keze ügyébe az átalános forgalomnak ? Igen, de hisz az ő minimális számításaiknak értelmében egyetlenegy phylloxera egy év alatt 754 millió pereputtyot szaporít, melynek ivadékai már a második évben 226 ezer 240 billió és a jó ég tudja észben tartani meg hányszázezer millióra rúgnak. No ha most már Laliman úr nem többet csak tiz phylloxerát, Borty ür is csak ugyanannyit importált: két év alatt a szaporodásnak oly rengeteggé kelle magát a phylloxeristáink számítása szerint kinőnie, hogy abból Francziaország minden egyes szőlő, tőkéjére millió phylloxerának kelle jutni. Az átalános forgalom védőinek fóliát anyaghiány miatt épen nincs miért panaszkodtok. De van még egy másik körülmény is, mely az előbbi jelenséggel kapcsolatos, a moly szinte hatalmas megdönthetien érvet képez a phylloxera tekintélyek álláspontja ellenében. Ezen körülmény pediglen abban fekszik, hogy a phylloxerától fertőzött helyek csak nem minden esetben a szőlőtáblák legdombosabb részein és ott is a visák közepén jelentkeznek. Már most kérdem, mily alapon hunynak szemet a mi derék szaktekintélyeink ennyire szembeötlő ténykörülmény előtt? Hiszen ha állana az, a mit ők annyi tudományos fölfuvalkodottsággal vitatnak, hogy az átalános forgalom a phylloxera-baj főelőmozditója, akkor minden tüneménynek oda kellene mutatnia, hogy a phylloxerák mindenekelőtt a szőlők kezdetén, a szőlők aljában mutatkoznának. Mert azt feltennünk, hogy a kapa- fokában vagy a munkás bocskorában rejtőzködött phylloxera vagy annak a szőlőle vek kel? gumós növényekkel vagy az aljba elültetett élő növényekkel és cserje neműekkel a szőlőtáblákba behurczolt pereputtya abban találja gusztusát, hogy felkúszik a szőlő legpartosabb részeire ; ott meg kikeresi magának a visa közepét, a jóhiszeműség oly nemét árulná el, melyet oly szédítő bölcseségű, komoly férfiakról, milyenekül a mi szaktekintélyeinket országvilág csodálja, feltenni igazán kacajgerjesztő volna. íme tehát maga azon jelenség, hogy a phylloxera behurczolása és áradásszerű szétterjedése között majd tiz évi idő folyam telik le, vele kapcsolatban azon sajátságos körülmény, hogy a nhylloxerától fertőzött foltok a tovaterjedésnél többnyire a szőlők meredé- lyesebb oldalain, azok felsőbb partjain, a visák középpontjain jelentkeznek, nemcsak egy hatalmas, megdönthetien kettős érvet szolgáltatnak a szaktekintélyek azon álláspontja ellenében, hogy az erős lüktetésű átalános forgalom a phylloxera-baj főelőmozditója, hanem egyszerre, mint nagy gondolatokat el nem altatható kérdéseket támasztanak a vizsgáló és fürkésző emberi szellem mélyeiben, vájjon mi oka lehet annak^ hogy a behurczolt phylloxera az els# — Nem mertem önnek megmondani, hogy milyen állapotban volt, mert azt hittem, hogy ön lehetett. — Nem, épen az volt. Végre a magyarázatokból kitűnik, hogy Leonard, a kövér ismeretlen, előbb C. úrral veszett össze és cserélte ki névjegyét a színház bejáratánál. A kijáratnál pedig éppen igy tett M. úrral, csakhogy a helyett, hogy saját névjegyét adta volna oda neki, C. ur névjegyét adta oda. melyet az előbb kapott. Ez tévedés volt, de hol lakik az az illető ? Megnézik a Leonard névjegyét, lakása nincs ráírva. — Inkább valami jóakaratú csíny volt, szólt C. ur, kizouyosan azt hitte, hogy akad két ember, ki elég bolond arra, hogy komolyan azt higyje, hogy ez az eset közöttük történt meg s hogy ezért párbajt kell vivniok. Baróti Szabó Dávid hatosai, Főszékesegyházi könyvtárunk ritkaságai között őriznek egy Baróti-féle kéziratot, mely dicsőiU „hatosokban“ van Írva. A költemény maga mint kiadatlan szerepel. Ebben a minőségben mutatjuk be olvasóinknak. Czime • FUTÓ VERSEK Irta BARÓTI SZABÓ DÁVID* Bevezetése a következő: Az Olvasóhoz. A mint hozta az alkalmatosság, töredék üdőtskékben szerzettem ezen aprólék darabokat. Azonban telly ességgel elhányni sajnállottam: Mert ha gyengébbek is nemeily darabok, lesznek közöttük ollyanok is, mellyek legalább hellyel-hellyel megfelelhetnek várakozásodnak. Látni fogod azt is, hogy ámbátor a Görög és Kómái nyomdokokonn mindenkor örömestebb járok, az ügynevezett soros versektől sem voltam idegen. Szépen kelhetnek ezek is, tsak ne legyenek egyszersmind lábmértékre véve: mert akkor elkerülhetetlonül kinyög belőllök a szerentsótlen erőlködés és a rut tsigázás. Irám Virten, Bojt más havának 2-ik napján 1810 esztendőben A Szerző. Külön lapon még a következő ajánlattal találkozunk: Tekéntetes Gyerkényi Pyber Benedek Úrhoz Nemes Komárom vármegye táblabirá- jához. Fogadd el e néked ajánlott tsekély- séget is azon hajlandósággal, mellyel munkáimhoz mindeddig viseltettél. Ha ellophatod magadat külömbféle dolgaidtól, vedd ollykor kezedbe. Olyan helyekre is akadhatsz, mellyek fárasztó gondgyaidat valamennyire megenyhithe- tik : Annál is inkább mivel rólad is több Ízben leszen emlékezet. De minek keresek okokat kedved megnyerésére ? Nagy Magyarhoz szóllok, kinél a len- goteg ajándék is kedves, ha Honnyunk béli. Virten Bold. Assz. hava 3-ik napj. 1810-dikbeD. HATOSOK. i. Mtíltóságos Gróf Festetich György Ő Nagyságához. 1799. Éjtszaka volt s az ezüst szarvú hold fénye szobámba Béremegett. Mély tsendesség váltotta fel a múlt Nappali zajt. A morfeusok mák-nedveket hintvén Meglankadt testemre, selyem kezeikkel azonnal Bézárák meglopva szemem s álomnak ereszték S vajmi tsudás dolgok terjednek előmbe ! virító Teres határ közepén kerekült domb vonja magát fel. Arra felé jőnek Márs és Neptúnual Apolló; Jő Bakkussal Pán és jő Ceres asszony utánok. Elbámultam ez isteneken s mért gyültének össze Óhajtottam tudni. Midőn mellette megálltak I Ily képen ejtette szavát Látóna szülötte : A virtus koszorút kíván, mert jóllehet öuuön Szépségével elég gazdag; tsak nézni s tsudálni Ám nem elég. Mi részünkről úgy hozza magával A miudeut fonttal mérő szentséges Igazság Hogy gondunk legyen a méltó jutalomra, ha fo jót Kivárniuk az Halandóktól. Még minket is, a kik Meg nem halunk, ez serkentget. Boldogtalan az föld, A mellyben illendő bért nem láthat az érdem ; Mert igy a tüzes elmék is restségre hozódnak; El fonnyad minden tudomány s nagy kárral alászáll A' közhaszout fellyebre vivő kedv, szorgalom és goud. Mindnyájan helyben hagyván egyszerre kiáltyák : Éllyen Festetich! Őt minthogy tsúda nagyra nevelte 1 i ■ i 1 5 f £ 2l £ 8 e 3 »8 a xx In m ei ni
