Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 67. szám
sorsunkat intéző gondviselés védő ujjaira, hogy a fölmerült baj közvetlen szomszédságában oly kitűnő férfiakat támasztott, mert bizony én nem tudom, hogy jártunk volna, ha ez a szerencsétlenség esetleg nálunk praesentálta volna magát előbb, mint Dólfrancziaor- szágban ! Többiben fogadd sat. Dr. KISS JÓZSEF. Nyílt levél. Igen tisztelt barátom ! Becses lapod 64-ik számában megjelent tiszta igazságon alapuló s őszinte nyíltsággal előterjesztett helyreigazító válaszomra azt vártam volna, hogy az „egy működő“ belátva tévedését, sietni fog az általa felületes ismerete folytán elkövetett hibáját hallgatólag, vagy ujabbi nyilatkozattal, helyre igazítani, e helyett azonban minden valószínűség szerint rosszakaratú tanács adók téves informátiója és fel- bujtogatása folytán nagy megütközésemre úgy bele merül a vádaskodásba, hogy most már maga sem tudja, mit cselekszik ? Mert hát nem szánalomra méltó dolog-e, 1800 frt nem igazolt kiadásról beszólni olyan időben, melyben minden évben rendesen szintén okos férfiak előtt s ezt jó lesz czikkirónak is megjegyezni, a pénztárnok számadása pontosan tételről tételre választmányilag megvizsgáltatott s helyben hagyás után a közgyűlés elé terjesztve, ez által is felülvizsgáltatott s jóvá hagyatván a felmentvény a pénztárnoknak kiadatott, miáltal a hűtlen kezelésnek minden lehetősége teljesen kizárva volt. A dolog ilyen állása mellett valóban nem tudja az ember, hogy az „egy működőnek“ tájékozatlanságát, vagy felületességét bámulja-e jobban, mely- lyel, ezen előtte minden körülmények közt egészen ismerteién ügyben, esetlen élczelések mellett olyan vádakkal lép fel, melyeknek horderejét felfogni sem képes s a melyekbe minden valószínűség szerint mások rosszakaratú fölbujtogatása folytán ugrasztatott bele. Azért tehát, midőn ez ügyben becses lapod 64-ik számában megjelent nyilatkozatomat még a hivatkozott városházi „állítólagos“ számadások daczára is, az igazság és pénzeket kezelt tiszti kar érdekében, — mert én magam egyleti pénzeket soha nem kezeltem s igy saját védelmemre szükség nincs is, ezennel továbbra is teljes mérvben fenn tartom, egyszersmind kijelentem, hogy a mennyiben czikkiró, vagy bárki is állításom igazságáról meggyőződni akar, fáradjon el Rudolf Mihály volt egyleti pénztárnok úrhoz, s az a felmentvényeket készséggel felfogja mutatni, s czikkiró t hely télén in formálójának tarthatlanságáról s állításának hamis voltáról teljesen meggyőzni. Egyszersmind hivatkozom a volt számvizsgáló s választmányi tag urakra, valamint a közgyűlési határozatokra is, melyek mind az éu állításom igazságáról tanúskodnak : minélfogva bebizonyított ténynek veendő, hogy czikkiró vádja az ón parancsnokoskodásotn idejére vonatkozólag magától értetőleg minden alapot nélkülöz. Ennyit ez ügyben befejezésül, s ha ezikkirót az ujságirási viszketeg annyira bántaná, hogy igaztalan vádját továbbra is szórni nem átallaná, vele, mint alapnélküli vádaskodóval e téren többi szóba ereszkedni nem fogok, a megtámadott tisztikarra bízván a jó hírnevén netán ejtett sértésekért magának kellő elégtételt szerezni. Esztergom, 1882. augusztus 15-én. Őszinte barátod BELICZAY GYULA, volt egyleti főparancsnok. Hírek. — Ö Felsége a király születésnapján fényes segédlettel Meszlényi Gyula kanonok mondotta a nagymisét, a polgári, katonai hatóságok s nagy közönség jelenléte mellett. — Majer István püspök ur bizalmas körben ülte meg 70-ik születésnapját, mi is őszintén gratulálunk s kívánjuk, hogy a tudós s jótékony főpap a haza s embertársai javára még igen sokáig éljen. — Lapunk szerkesztője Garam- szent-Benedekről küldött mai számunkba tárczát s e réven fejezi ki legősziutébb köszöuetét a kedves Sztaukay családnak s a templom restaurálóinak, hogy szi- vességök által alkalmat adtak neki a közlemény megírására. —- Minden félreértés elkerülése szempontjából kinyilatkoztatjuk, hogy a „Közgazdasági levelek“ a szaktekintélyek álláspontjával foglalkoznak, és semmi legkisebb vonatkozással nincse nek a vidéki kerületi biztosokra, kiknek buzgó önzetlen szolgálatai iránt, elismerését nyilvánítja a szerző. — Nagy Sándor városunk fia, ki az óvári akadémiát kitűnő sikerrel most végezte be, gr. Károlyi Sándor uradalmába neveztetett ki Írnokká, gratulálunk. — A szent Istvánnapi országos ünnepélyre városunkból is sokan készültek. Az első kéjhajó 17-én ment nagy közönséggel Budapestre. — Ékesi Ede mulató kertjeiben is nagyban folynak az előkészületek a mai ünnepélyhez, felhívjuk reá közönségünk figyelmét — Az esztergomi kereskedő ifjak egyesülete által rendezett jótékony czélú mulatság alkalmával következő felül- fizetósek történtek: Majer püspök 1 arany, Krotky 3—, Juriga 2—, Szaj- bely 5—, Palásthy 2—, Szabó József 2—, Csáky gróf 2—, Somogyi 1.20, Forgách gróf 10—, Szpács Imre—80, Schalkház Ignácz —40, Ördög Róbert —40, Palkó vies Gyula t—, Ifj. Ma- gyary László —40, N. N. —40, Yimmer Ferepcz 1.80, Platz Ferencz —30, dr. Áldory Mór 3.80, Frey Ferencz 3.80, Fleischmann Ignácz 1—, Bártfay Géza —40, Niedermann Endre—40, ifj. Hartman Péter 1.40, Verseghy Róbert —40, Kohn Vilmos —40, Hübner Antal 1.80, Schalkház Lajos —40, Csentericz Z. —40, Pataki Vincze —40, Grünvald Herman —40, N. N. —40, N. N. —80, Wallfisch János 1.20, N. |N. —10, Helcz Kálmán —40, Frey János —40, Rudolf M. F. 3—, Rezsőfy Gusztáv —40, Viz János —40, Laiszky János 2—, Mihalik Bálint 1—, Schönbeck Imre —80, Mészáros Károly 2—, Meszlényi 2—. Összesen 69.60. — A vadászati idény megnyíltát jelzi Nimródjaink lázas tevékenysége, csak mindent ily buzgón tennénk, mi bajunk sem volna. — Szerencsétlenség. Pénteken Sz. György-mezőn egy 6 éves kis leány jáiszás közben beleesett egy az utón lévő kútba, körül-belül egy órája lehetett már a vízben, midőn többek segítségével kihúzták. Életéhez kevés a remény. — Megfelelt: Ugyan mit vásár- lottál megint szivem ! mindig a legrosz- szabbat választod ! szólt a férj hazatérő nejéhez ; veled kezdém a választást! volt rá a rövid felelet. Karczoló apróságok. — Egy tudós franczia költő írja, hogy az érzelem őszintesége letörli a vétket.Ha városunk dísze, legkeresettebb közkedveltségü kis uzsoráska ezt megolvassa, fekete lelkiismerete ezentúl teljesen meg lesz nyugtatva, mert ő igazán áldozatai teljes kipusztitásának őszinte érzelmével követi el naponta vétkeit. — Csak a természetben, ennek lelked minden gondját magával ragadó magasztos fenségében feleded el, az élet terheit; ez törli le könnyeidet, ez tanít meg hinni, bízni, mert erőt ád és újra küzdesz s ha elfeledtél, megtanít újra imádkozni, midőn leborulva előtte térdelsz. * — Ha valaki nagy vagyonnal bir, de sem kis czélokra nem ad, de még övéi vagy önmaga apróbb élvezetéit is elvonja, ezt fösvénynek hívjuk: vájjon nem rosszabb-e az, ki szellemi tőkéit sok’ sem akarja értékesíteni ? így történik aztán nálunk is, hogy jeleseink visszavonulnak — hallgatunk s tanítás, jó példa, jó tanács helyett magukba zárkózva, karczolják azokat: kik tőlük örömmel tanulnának. * — Ledérdekesebb Esztergom akkor? ha mentül távolabbról nézzük, sőt ha egy idegen jő és társas körükben óhajtaná ismeretségét gazdagítani, akkor reá nézve legüdvösebb, ha azonnal falusi kirándulásokra indul. * — Nincs jobb czipőhúzó, mint közhasználatban lézengő, már végolgyöngült városi hidunk rozzant padozata. * — Sürgöny. Terpsyhore táviratilag értesített, hogy jeles ifjúságunk, egyhangú megegyezése folytán, egész jövő farsangig szünetet lesz kénytelen tartani. Bravo! * Nincs nagyobb agiója egy fiatal embernek sehol, mint — a női fílrdő- h lyeken !... FEKETE DOMINÓ. olyan szeretően, s olyan aggódóan tekintett ő reá. És a kis Irmát elfogta ilyenkor a fájdalom, sírni, zokogni kezdett s konyát eloszlatta a szeretet, mely mindenütt körülvette. Egyszer egy szép nyári napon a temetőbe indult a kis árva mamája és testvére, hogy koszorút tegyenek egy sírra. A szomorú sírok között volt nagyon sok drága emlék arany-betűkkel s értékes koszorúkkal. Volt köztük sok egyszerű faj- tás sir néhány virággal, melyet gondos kezek ápoltak. És volt köztük több sirhalom, melyből már kidőlt a kereszt, melyet már benőtt a moh, melyuek talán már nem is volt gazdája. Hiszen olyanok azok a sírok is, mint az emberek. Ki drága ruhában, aranyosan viselkedve ezer és ezer közül, ki szerényen és egyszerűen vonúl félre, ki meg már figyelembe se kerül, feledésbe is vész. Az élők hiúságát örökli a halottak országa. Meg van ott is a szemkápráztatás, meg van ott is a rang és jómód különbözése, meg van ott is a szegénység és szerénység osztályrésze. De csak a földön. A föld alatt valamennyien egyformák, valamennyien porrá, semmivé lesznek. Ilyen gondolatok között jártunk a tündöklő márvány emlékek, a szerény fakeresztek s a jeltelen sírok között. Néma csend uralkodott az örök béke országában Csak néhány fiatal szomorúfűz gyönge ágait hajtogatta meg a temetőbe tévedett szellő; mint valami messze földről jövő sóhajtás. Soká kerestük a kis Irma sírját. A hol az ő édes apja pihen, a hol nincsen szenvedés, a hol olyan békés egyetértésben lakik egymás mellett a sok csöndes szomszéd. Végtelenül sok boldogság van a fájdalmak örök pihenésében, a szenvedések hullámainak örök szélcsöndjében. És mi még is csak úgy ragaszkodunk az élet nehéz keresztjéhez, csak szívesen viseljük a meg- nem érdemelt szenvedések átkát s még ki- naink között sem jut eszünkbe a kintalan- ság országa. Mert olyan szép az élet, ha szeretet van benne s olyan édes a szeretet, ha örökkévalóság van benne. A kis Irma szeretőiében is örökkévalóság volt; azért nem fogja sohasem elfelejteni az édesapja emlékét. Soká kerestük a sirt a temető újabb fajta utczái között, mig az alkony fényében végre mégis rátaláltunk. Egy kis domb az egész s mégis menynyit rejt el örökre magában. Egy kis fejfa jelöli a kis Irma sírját, melyet néma raegilletődéssel veszünk körül. A kis Irma letérdelve imádkozik apja hamvai fölött s ráborul a friss virággal díszített keresztre. Azután átnyilall kis szivén veszteségének fájdalma, édes apja emléke és szenvedése s fájdalmasan zokogva siratja meg azt, a kit annyira szeretett. A mélyen átérzett emlékek sokáig köuy- nyekbe törtek ki, de a vigasz, a mit virágaiért cserébe kapott, nemsokára édes csókokkal oszlatta el keserűségeit. A jó kis lányt odahaza még több szeretet kisérte s az emberek még jobban szerették, mert a ki nem feledkezik meg szü lője emlékezetéről, a ki virágot és megemlékezést visz ki a temetőbe, annak jó szive van, a mit az isten is még jobban megáld. Ne feledkezzetek meg azokról, a kik már örökre elhagytak benneteket. — Meglepetés. Egy háziúr születése napját azzal ünnepelte meg, hogy meghívta hő lakomára valamennyi lakóját. El is jöttek valamennyien szívesen; főleg egy szatócs lakója, a ki kétszeresen boldognak érezte magát, mert hát — mi tagadás benne — adós volt a lakbérrel már számtalan negyeden át. A mi emberünk hozzáfogott az ételhez, italhoz, a mennyire csak telett tőle. Bucsuzáskor a legérzékenyebbb szavakban adott érzelmeinek kifejezést. „Uram ezt sohasem felejtem el önnek — mondogatta, de fogadom is, hogy szerzek önnek mindjárt holnap oly meglepetés, a minőt álmodni sem mer.“ A háziúr természetesen a hátralékra gondolt, s jó szívvel válaszolta: „No annak örvendeni fogok, de azért ne erőltesse meg magát valami nagyon.“ „Ne féljen, uram, most csak annyit mondok, bámulni fog holnap “ — Másnap reggel rémülten rohant be a házmester, jelentve, hogy a szatócs az éjjel bútorostul, mindenestül megszökött. Egy inteligens családnál 2 tanuló (fiú vagy leány) egész ellátásra elfogadtatta. Hol? megmondja a kiadóhiv. Egy Garam-Kövesd község határában fekvő birtokrész, egy hozzá tatozó lakházzal együtt szabad kézből eladó. Bővebb értesítés nyerhető öreg utcza, 156. sz. alatt. Ugyancsak ott több métermázsa széna is eladó. Szülőknek. Teljes ellátásra felvétetik két leányka jó házból, 7 és 12 éves korúak, zongora használat rendelkezésükre áll. Bővebb tudósítást Greff Gyula fűszer- kereskedésében. Felelős szerkesztő Dr. Körösy László. NYILTTER. legtisztább égvényes SMMTÍMJJT legjobb Asztalí-és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. EDECSEK (az emésztés elősegítésére). Mattoni Henrik, Karlsbadban (Csehországi.
