Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 64. szám

ős nemes törekvésnek elismeréséül ,pénz- jnlalmak és dicsérő oklevelek fognak az erre közgyülésileg kinevezendő bí­ráló bizottság által érdemeseknek ítélt tárgyuk után kiosztani, mely czélból a beküldendő tárgyak G osztálybá osz­tatnak és ugyan : I. osztály Gyümölcs. II. Szöllő. III. Bor. IV. Gazdasági termények. V. Kerti termények és virágok. VI. Méhészeti gazdasszonyi él egyéb rokon •czikkek. (Ide értetnek: mindenféle szárított befőzött vagy bármi módon feldolgozott gyümölcsök és egyéb termények, szörpök és túró, vaj, sajt, méz, tarhonya, szap- pany, hamuzsir, kenyér, pogácsa, ka­lács. stb.) Minden egyes osztályokban kiállí­tandó tárgyakra nézve a következő jutalmak fognak a bizottság határozata folytán kiosztatni. I. osztály részére gyümölcs: 1-ső dij 3 drb arany. 2-ik dij 2 drb arany. 3-ik dij 1 drb arany. II. osztály részére szöllő : 1-ső dij 3 drb arany. 2-ik dij 2 drb arany. 3-ik dij 1 drb arany. III. osztály részére borok: a) Fe­hér borokra: l-ső dij 3 drb arany. 2- ik dij 2 drb arany. 3-ik dij 1 drb arany, b) vörös ó borokra: 1-ső dij 3 drb arany. 2-ik dij 2 drb arany. 3- ik dij 1 drb arany, c) Fehér uj borokra: 1-ső dij 2 drb arany. 2-k dij 1 drb arany, d) Vörös uj borokra : 1-ső dij 2 drb arany. 2-ik dij 1 drb arany. IV. osztály részére gazd. termé­nyek : a) Gabona nemüekre : Búzára 1- ső dij 3 drb arany. 2-ik dij 2 drb arany. Árpára 1-ső dij 3 drb arany. 2- ik dij 2 drb. ar ny. bj Egyéb gabona nemüekre : 1-ső dij 3 drb arany. 2-ik dij 2 drb arany. 3-ik dij 1 drb arany, c) Takarmány magvakra. (Különösen here és luczerna félékre : 1-ső dij 2 drb arany. 2-ik dij 1 drb arany, d) Hüve lyesekre : (u. m. bab, lencse, borsó, stb.) 1-ső dij 2 drb arauy. 2-ik dij 1 drb arany, e) Gumósok és gyöknövényekre : 1-ső dij 2 drb arany. 2-ik dij 1 drb arany. V. osztály részére kerti termények, eszközök és virágok: 1-ső dij 4 drb arany. 2-ik dij 3 drb arany. 3-ik dij 1 drb arany. VI. osztály részére méhészet gazd­asszonyi és egyéb rokon czikkek : 1-ső dij 4 drb arany. 2-ik dij 3 drb arany. 3- ik dij 2 db arany. 4-ik dij 1 db arany. A kiállítást az egyleti tagok és a kiállítók díjmentesen látogatják, idege­nek azonban 10 kr. belépti dij mellett. Midőn a rendező bizottság ezen felhívást nyilvánosságra bocsátja, tisz­telet teljes bizalommal felkéri t. ura- ságodat és igen tisztelt családja tag­jait, hogy a fennebbi előrajz értelmében a kiállítást becses küldeményükkel Szaporítani, valamint ezen nem egyes, de mindnyájunk közös ügyét ismert buzgóságukkal felkarolva, körükben előmozdítani és kiterjeszteni szívesked­jenek. MESZÉNA JÁNOS, rendező bizottsági elnök. FARKAS FERENCZ, egyleti titkár. Herczegpri m ásunk Alcsúthon. Magyarország herczegprimását Si- mor bibornok érseket, kit báró Hornig kanonok kisért, Felcsuthon Ritzinger tiszttartó, Bauer udvari orvos és Traxel- mayer főerdész íogadta, nemkülönben Szűcs Jenő a kerület szolgabirója. Az üdvözlő beszéd után megindult a menet, a szolgabiró, azutáu az ország főpapja s végre a küldöttség tajai. Az alcsuthi határba érve, azonnal megszólaltak az udvari kápolna harang- s kongtak addig, míg a bibornok a templom elé nem érkezett. A kert be­járatánál egy igen csinosan készített diadalkapu, családi, ország és megye címereivel, számtalan zászlóval s „Is­ten hozott“ felirattal volt díszítve. Itt fogadta József főherczeg a bibornok-ér- seket szép magyar beszéddel. A főher­czeg kíséretében volt Gráf lovassági tábornok és báró Nváry főudvarmester. Az üdvözlő beszéd után a bibornok ismét kocsiba ült s a díszített parkon hajtatott fel kíséretével a főherczegi akba. Az előteremben Clotild főher- czegnő gyermekeivel, gróf Zichy Irén és báró Boxberg Paula udvarhölgyek- kel, Holdázy apáttal, továbbá a már előbb megérkezett főpapokkal üdvözöl­ték a bibornok érseket, ki rövid tár­salgás után azonnal lakosztályába vonult. A magas klérusból még jelen vol­tak Rómer és Steiner kanonokok Nagyváradról ; Feszi kanonok Pécsről, Pellet a központi papnövelde vicerek­tora ; Mladonicky a győri szemenárium aligazgatója, azonkívül meghivattak még a környékbeli plébánosok közül Nyirák Ettyekről; Janny Ácsáról ; Juhász Felcsuthról ; Winniscli Bicskéről, Kaif- ler Boglárról és Pospischil Yáálról. Vasárnap reggel érkezett meg gróf Cziráky János tárnokmester és Szögyéni Maricli László főispán, mindkettőt a főherczeg fogadta. Nyolcz órakor vette kezdetét az egyházi szertartás. Az udvaron díszes sátor volt felállítva a papság számára, ügy künn valamiét benn a templomban a szentelés és mise alkalmával Janny Ferencz székesfehérvári karnagy veze­tése alatt műkedvelők és győri kispapok közül többen énekeltek kardalokat. A főherczegi család az ünnepélyt az ora­tóriumból nézte végig. Mise után a prímás igeu szép beszédet tartott az ünnepély alkalmából. A templom Storno terve szerint ké­szült római styl ben. Ablakait szép üveg- festmények díszítik. Méltó ehhez a csinos torony. — A főoltáron kívül még két mellékoltár van, az előbbi szent István, a két utóbbi pedig Mária és szent József tiszteletére. Egyházi szertartás befejezése után udvari ebédet adott a főherczeg, melyen valamennyien részt vettek a fenemli- tették, azonkívül Janny karnagy és Storno építész. Felköszöntő kettő volt: József fő­herczeg a biboruokra, a bibornok pedig a fenséges családra. Ezután rövid cercle tartatott. A példás rend fentartásaért Szűcs Jenő szolgabirót illeti a főérdem. Az ünnepélyre Bicske, Felcsuth, Ácsa és Goboljárás községek saját pap­jaik vezetése alatt nagy körmenettel jelentek meg. Szabályrendelet. (Esztergom sz. kir. város gabona és egyéb piaczának rendezése, a tapasz­talt visszaélések és rendezetlen állapo­tok megszüntetése úgy a vásár forga­lomból keletkezhető vitás kérdéseknek miként való elintézése tárgyában.) 1. §. Esztergom sz. kir. város területén az országos és heti gabona vásárok tartására, hivatkozással Esztergom vár­megye tekintetes törvényhatóságának múlt 1881. évi október hó 27-én 282. szám alatt kelt jogérvényes határoza­tára, a Széchenyi-tér, ennek elégtelen­ilyenek vagyunk mi, azt hisszük, hogy szerelmünk mindent képes pótolni, pedig vajmi kevés arra, hogy boldogok legyünk. Mikor utoljára találkoztam vele, reszketve nyujtám remegő kezemet. Kértem, feledje a múltat és mint jó barátok váljunk el. Még most is látom, a mint reám függesztette azokat az égkék szemeket s azután zokogva ott hagyott. Hát a levelek, —pszt! ezeket legjobb lesz megsemmisíteni. A virágokra még rá mondhatom, hogy emlékek iunét-onnét, de a levelek, ezek egészen mást beszélnének. Az arczképek, azok maradhatnak. Nem lesz féltékeny az én piczi kis feleségem, én is megengedem, hozza el emlékeit, s majd a •cseudes estéken, mikor kisded szobámban hallgatjuk a házak előtti fák suttogását, egymást ölelve-csókolva gondolunk a múltra s élvezzük a jelent. LÉVAY SÁNDOR. A Dobozi fáknál. Ligeti a napokban Esztergomban járt, hogy egy gyönyörű tájképpel gazdagítsa eddigi hírneves műveinek sorozatát. A leg­első magyar tájképfestő városunk remek vi­dékét kétségkívül leghivatottabb ecsete ál­tal megörökíteni. Pénteken este a Fürdő vendéglő egy élénk asztalánál született meg az eszme, hogy jő lenne a hírneves Dobozi fákat meg­tekinteni. A mohácsi vész megrendítő tra­gédiájának egy episodja folyt le ottan. A hagyomány még most is azt regéli, hogy Pilismaróth határán, a hatalmas fák alatt ölte meg nejét Dobozi, hogy az üldöző tö­rök horda zsákmányúl ne ejtse, ő is ott halt meg utolsó csepp véréig küzdve hal­dokló hitvese mellett. Szombaton reggel megindultunk gya­log. Ligeti bácsi mindössze egy hatalmas napernyőt hozott, egy vázlatkönyvet s jó humort a rossz úthoz. A hamis idő kezdetben verőfényeseu mosolygott. A dédai csárdánál már már komolyabb vonásokkal nézett le ránk az ég. Ligeti a régi jó időben egész Olaszor­szágot begyalogolta, sőt Ázsiában is igen nevezetes utazásokat tét, melyekről Jókai az ő elbeszélései nyomán nem egy érdekes tárczaczikket irt. Bírta még most is nagyszerűen a gya­loglást, sőt az egész utón folyton érdeke­sebbnél érdekesebb élméuyeket beszélt el pályájáról s főleg ifjúkori utazásairól. Közel jutottunk már a basaharczi me­zőre, a hagyomány ide is nevezetes elbe­szélést csatol. Basákkal harczolt itt a ma­gyarság 8 basákat vert le itt a magyar vi­tézség. Most egy bús, elhagyatott csárda unat­kozik a téren s üdvözli a nagyritkán be-be tévedőket. A basaharczi csárdán túl már föltűn­nek a hatalmas termetű Dobozi fák. Úgy állanak ott, mint az óriások, terebélyesen, árnyasán, tekintélyesen. A hat Dobozi-fa közül az egyik már elhalt s száraz gallyait a szomszéd erőteljes fák lombjai veszik körül. A hagyomány ezt a helyet jelöli ki Dobozi sírjául. Soká elnéztük a szép csoportozatot, mikor egyszerre szilaj zivatar rontott ránk. Egy kis orkán meg egy kis zápor. A nap­ernyők nem igen használtak; átáztunk em­berségesen. Gyorsítottuk lépéseinket, de a zivatar is fokozódott, Üvöltő fergeteggel szállottunk szembe s jól, de nagyon jól esett a dédai csárda mestergereudái alá menekülni, a hol a csap­iáros savanyú arczou kívül még savanyú vízzel is föl tudott szolgálni. Utunk folytatásán megkegyelmezett az időjárás. Az ég arcza megint kedélyesebbre vált, Csakugyan olyan volt, mint egy sze­szélyes szép leány, a ki n«m tudja, hogy miért duzzog. De már akkor késő volt a nyájas su­garakból, kilátásuuk és kirándulásunk ne­vében bizony nem raondottuuk a nyájasan mosolygó időjárásnak köszönetét* Hiszen Ligeti bácsi mindig olyan szépen bánt az ő remek tájképein még a legdurczásabb fel­hőkkel is. • AUCUN. — Egy kis pari)eszed. Mikor láttad Józsit ?' Bizony már jóídeje. Hi­szen olyan tesLi-lolki jó czimborák voltatok. Igen ám egész addig, mig meg nem tudta, hogy én is ugyanazt a nőt szeretem, a kit ő. Ugyan hát ki az a nő ? — No hát a felesége ! sége esetében, a buda-utczának a Nitt -r és társa czóg üzlettelepótől felfelé vo­nuló része jelöltetvén ki, minden vidéki helyről a városba érkező eladó, bármi féle hüvelyes, kalászos vagy gumós ter­ményével, heti és országos vásárok nap­ján a Széchenyi-térre, ha pedig ennek térfogata már elfoglaltatott, a buda- utczának kijelelt vonalán köteles helyet foglalni. Ebből folyólag, országos és heti vásárok alkalmával, akár helybeli, akár vidéki kocsiknak, melyek hü­velyes, kalászos vagy gumós gabonát szállítanak eladás czéljából, — az ut- czákon való megállítása, vezetése vagy kisérgetése tiltatik. 2. §. A vásárok megkezdésére, április hó első napjától szeptember hó végéig, reggeli 6 óra; október hó első napjá­tól márczius hó utoljáig, reggeli 8 óra állapittatik meg. A vásár kezdete a régi főgynmá- sium tornyán helyezett harang által fog a vásározó közönségnek jeleztetni. 3. §. Gabona kereskedő vagy alkusz csak az lehet, ki az ipartörvény értelmében hatósági jogosítvánnyal bir. A megbízottak kötelesek megbízó­juk nevével ellátott bevásárlási bárczát bírni, ezt magánál hordani és ki a rend­őrség felszólítására felmutatni képes nem lesz, az esetben a vásár színhelyé­ről el fog távoiittatni, úgyszintén el­tiltandó lesz a vásárlástól az is, ki más czégo alatt kivan vásárolni és arra nézve meghatalmazást felmutatni képes nem leend. 4- §­Eladás tárgyát képező gabonane- műek, nemcsak ür, hanem kellőleg iga­zolt súlymértékben is szállíthatók a vásárra. 5. §. Minden kereskedő tartozik raktára fölé saját vagy megbízója nevét olvas­ható betűkkel illeszteni. Köteles továbbá a vevő kereskedő, a megvett gabonát a vétel jegy sorszá­mai szerint folytatólag átvenni és a gabonának raktározása, illetőleg a zsá­kok kiürítése után, a vételárt az el­adónak minden levonás nélkül azonnal kifizetni; mi végből a kiürítés után czólba veendő, akármiféle czim alatti á levonási szándék rendellenes törekvésnek ; tekintetik, miután a zsákok kiürítése < által az alku szerinti átvétel teljesen i elismertetik. 6. g. Az eladó köteles, mihelyt a vétel- ­jegyet átvette, a minta zsákot bekötui ] és gabonájával a vásártórt elhagyni, a t vevő czég magtárához hajtatni. A mennyiben pedig gabonája, a« minta zsákban árult gabona minőségé- - tői elütne, ez esetben vevő az átvételre e kötelezhető nem lévén, eladó a magtár- - tói árujával együtt eltávozni tartozik..; 7. §. A hivatalosan hitelesített tizedesei mérlegek nem különben az ürmértékeká is, a hatósági ház előtt elhelyezve és 8; felállítva az eladók és vevők rendel- -1 kezésére állváu, a hatóság ellenőrzéseei mellett használhatók. A hivatalos mérésről kiállított bi- -i zonyitványt és a vételt igazoló jegy, eladó részére teljes bizonyítékul szolgál..: 8. §. Egyöntetűség szempontjából csakis*í az előirt alakban nyomtatott vételjegyekit fognak érvényeseknek tekintetni és vitásek kérdések alkalmával vevő érdekébenm figyelembe vétetni. 9. §. Ezen szabály rendelet bármely pont—L jának áthágói 5—25 írtig terjedő pénz—,vi birságban, a bírságpénz behajthatta«--u sága esetén pedig az összegnek megfeh lő I elzárásban fognak büntettetni.

Next

/
Thumbnails
Contents