Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 6. szám

terjedését. inert a hírlapokat a szel­lemi világosság- terjesztőiül tekintjük. De azon tünetek, melyeknek e té­ren napjainkban szemlélői vagyunk, épen nem alkalmasak, arra, hogy azo­kat örvendeteseknek tekintsük. A hírlapoknak ily módon való el­szaporodása szétforgácsolja mind az anyagi, mind a szellemi erőket, s itt a hiúság inig- másutt a kapzsiság a lielyett, hogy a közjót előmozdítaná, annak csak kárát idézi elő. A lapirodalom elveszti magaszto­sai)!) jelentőségét s hiú czélok hajliá- szaIának eszközéül aljasittátik le. Ilyen járvány uralkodik most Ma­gyarországon ! És nem volna gyógyszer, mellyel e járványt orvosolni lehetne? Azt hiszszük, hogy van. A bajnak legjobb orvosa maga a nagy közönség- lehetne, épen az a kö­zönség melyet e kór a legközvetleneb­bül fenyeget. Ha a közönség tájékozást szerez magának a hírlapirodalom termékei kő­iül s támogatásában csak azokat ré­szesíti. melyek arra léfjoguknál s szel­lemi emelkedettségüknél fogva érde- demesek; ha a revolver-irodalmat, s hirlapirás terén elharapózott nyegle­séget, határozottan elutasítja, úgy csakhamar meg fog tisztulni a hírlap- irodalom szentélye azon elemektől, melyek azt Angias-istállójává aljasitot- ták lo. A fölvetett kérdés valóban megér­demelné. ha mentői több oldalról fog­lalkoznának vele s ha a fővárosi sajtó s az irói kör is figyelme tárgyává tenné. A Budapesti Közlönytől a vidékre vont hirdetések most uj erővel fogják termelni a mindenféle apró vidéki la­pot, a miben azonban aligha fog kedve telni annak, ki a magyar irodalom ügyét a szivén viseli. A hétről. (Mindenütt, a hiiszonn egyed iki bál. — A szép bi­zottság s a rendezőség az elnöknél. — Szegény Beilovits Ferencz. — Dr. Rapesák imréné, — Fő­ispánunk. Féltékenységem. — Váltóhamisitó a ki megszökik. — Egy másik a ki köztünk van. — Kriminális zajlást! — Mindent a maga helyén. — Keltő órám, a melyik egy órával előbb kelt. — Ha tudta volna. —) Mindenütt a jótékony-egyesület bál­jára készülnek. Van egy kereskedőnk, a ki szeret mindent a becsületére mon­dani: ez a kereskedő mondotta, hogy az előkészületek mindenfelé élénken folynak s huszonnegyedikére nem csak zsúfolt, de szerfölött elegáns publicum fog megjelenni az esztergomi redout- ban. A divatárusok rendesen kitűnő jósok. A rendezőség valóban ki is tesz magáért. Lelkesen karolják föl a dol­got s nem múlik el nap ujabb vív­mány nélkül. Ma itt, holnap ott ér­keznek. Az egyesület elnöke pedig az­zal az ő aranyos vendégszeretetével hívja meg magához „a szép bizott­ságot“ s a lankadatlan rendező urakat, s mindazokat, kik a szép eszmét leg­méltóbban szolgálják, hogy megrefe- ráljaiiak neki a legfényesebb sikerről. Tehát a hét legelső eseménye ma­rad még mindig a lmszonnegyediki bálra való készülődés. Szegény Beilovits Ferencz megint föláldozza, magát. Anélkül is alig van párja az országban a tanárok közt el­foglaltságra, mert hetenkint hetvenkét órát ad s még élvállalja a nagy igényű concert at hiszi terheit. A nagyszerű kórus azonban fényes kárpótlást fog nyújtani az ő lankadatlan munkájáért s újra meg fogja aczélozni kifáradt erőit. Dr. Kapcsaimé is közreműködik. A nagy közönség még nem hal­lotta s már is nagyban készülődik az ő művészetének élveire. Ekkor lép föl legelőször a nyilvánosság előtt s bi­zonyára fényesen ki fogja elégíteni a hozzá kapcsolt igényeket s a csigázott várakozásokat. Azután deli termetű főispánunk is meg fog jelenni a teremben. De hát ne is soroljunk föl többet. Csak azt sajnálom, hogy az egész elite- világ, az egész műélvezet s az egész siker egy esté-e lesz concentrálva s ez engem mint az Esztergom és Vi­déké farsangi tudósitóját a többi bá­lokra nézve common istává tesz. Fél­tékeny vagyok a többi sikerére s ehez jogom is van, mert úgy szeretném, hogy minden vigalmunk aranyosan si­kerüljön s egyik különb legyen a má­siknál. A farsangi mozgalmak közt egy sensátiós váltóhamisitási história kere- defct szárnyra. A váltóhamisitási his­tóriába Mukányi Mórunk neve is bele van keverve. Csakhogy nem ötkrajczá- ros alapítványról van szó, hanem az ő nevével való visszaélésekről. A váltó hamisító eltűnt s mármost a törvény szigora lesz hivatva csúnya bűnéért elégtételt venni. Istóczi specialitásokra, gyújtott mi­kor a hirt meghallotta. Hanem az a csodálatos, hogy először az Esztergom és Vidéke czimű „zsidó újságban* mert fölmerülni a botrányos dolog. Különben az idei tél is valóságos váltóhamisitó. Benne vagyunk már dere­kasan januárius derekán s még mindig nem olvasunk Iliit valóságos téli kalandok­ról s valóságos farkasokról. A jégpálya kezd már valahogy népesebbé válni s elvégre is az elcsempészett téli mé­reg kiadja a lelkét. Nagyon szeretjük, ha minden a maga helyén van s épen azért szeret­nék, ha a hid kikötése is indokolva lenne kriminális zajlásokkal. így csak szivünk fáj, hogy olyan tükörsima a Duna s hogy olyan népiden a város s hogy úgy pang minden. He már benne vagyok a fájlalko- zásban, akkor nem hagyhatom följegy­zés nélkül, a mi nagyon fájt a héten. Meghagytam egy kis fiúnak, hogy pont hatkor reggel fölkeltsen. Gyö­nyörű álmaimat azonban már ötkor megzavarta. — Hisz nincs még hat óra, haza­áruló ! —- Nincs ám tekintetes ur, ha­nem csak azt akarom mondani, hogy még épen egy órát al hátik. Csak legalább tudta volna miről álmodom! P—i. Egyesületi élet. (Az iparos ifjúság egyesületének alakuló közgyűlése.) Iparos ifjúságunk egyesülete január 15-én tartotta a rendes évi alakuló közgyűlését az egyesületi helyiségekben. Kováts Albert elnök gyöngélke- dése miatt a gyűlést Roth Ferencz 'alelnök vezette. Igen nevezetes jelentés volt az egyesületi orvosé, melyszeriut 118 egyesületi tag közül 78 betegedési eset fordult elő s azok közül csak egy maradt folytatólagos orvosi kezelés alatt. A heti két forintos segélyt 31 esetben adták ki. A pénztárnoki jelentése szerint az évi bevétet 710 frt 79 kr. volt a ki­adása 676 frt 37 kr. Maradt 34 frt 22 kr., mely az egyesület készpénzé­hez a 376 frt 22 krhoz csatlakozót. A jegyzői jelentés az egyesületi életről s a könyvtár gyarapodásról em­lékezett meg. A tisztujitás következő eredmény­nyel járt: Elnök Kováts Albert. Alel- nök Roth Ferencz. Orvos Dr. Berényi Gyula Jegyző Grubits József. Vanitsek Rudolf. Ellenői Pataki Yincze. A választmányi tagokat szintén ujhót megválasztották. Az egyesületi bál ügyében azt ha­tározták, hogy a jótékony ezélú vigal­mat az egyesület javára jan. 29-én fogják megtartani. Az alakuló közgyűlés meglehetős népes s mindvégig igen élénk volt. Az iszákosság ellen. Tehát valahára történik valami a szomorúan elburjánzott iszákosság ko­rának gyógyítására nézve is, még pe­dig a baj közvetlen forrásánál a korcs­máknál. A mi az uj büntető törvények közt az iszákosokra vonatkozik, abból eddig elé nagyon keveset hajtottak végre mi- nálunk. Azért olyan kétségbeejtő az utezni biztonság s azért olyan föl fordult a világ városszerte vasárnap és hétfőn este. Az uj törvény javaslat a korcs- ni a i h i t e 1 r ő 1 a következő sok te­kintetben üdvös intézkedéseket ajánlja: A vendéglőkben, korcsmákban, vagy bármily ita 1 mérési helyiségekben a vendégeknek kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések be nem perelhetők, ha az adós, a hi tetéző irá­nyában fennálló korábbi hsaonlónemű tartozását a szeszes ital kiszolgálta­tásé előtt nem törlesztette. Ily követelések az adós követelé­seibe való beszámítás útján sem ér­vényesíthetők. Érvénytelenek azon zálog- és ke­zességi szerződések, melyek oly köve­telések biztosítása végett köttetnek, a melyektől az előző §-ban a beperel- hetési jog el vonatott. Aki a 21. és 22. §§-ok határoza­tai kijátszása czéljából, valamely éri il­lett ügylet, váltó alakját használja fel, kihágást követ el, s a járási bíróság által 200 írtig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő. Szállodákban, vendéglőkben vagy korcsmákban szálló vendégek ellen a szállást adó által támasztható követe­lésekre a jelen fejezet határozatai nem alkalmazandók. Ezen fejezet szövege minden ital- mérési helyiségben a vendégek által könnyen látható helyen magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggesztendő és olvasható állapotban tartandó. Azon vendéglős, korcsmáros vagy italmérő, a ki ezen §. rendeletét nem teljesiti, az illetékes közigazgatási ha­tosig által 50 írtig terjedhető pénz­büntetéssel büntetendő.“ Az intézkedések szigorú megtartása a korcsmárosokon múlik. A kihágások megfenyitése a közigazgatási hatóságban. Illetékes közigazgatási hatóságunk azonban legjobban fogja tudni, hogy a korhelyek szülőhelye a korcsma s hogy az iszákosok teremtője rendesen maga a korcsmáros. Az uj törvény javaslat ellenőrzését tehát hatóságunk kíméletlen szigorától várhatjuk. H i r e k Dr. Szmatanay József | gyász miséjét hétfőn reggel nyolez órakor tar­tották meg a vízivárosi templom bau, mely egészen megtelt részvevőkkel. A reáliskola volt tanárának tiszteletére fekete lobogó alatt vonult ki a tanár- testület kíséretében. A primási tanító­képző intézet összes növendékei szintén részt vettek. A közönség sorában azon­kívül igen sok tisztelőjét láttuk a bol­dogultunk, A fekete posztóval bevont ravatalon néhány koszorút világítottak meg halványsárga fénnyel a viaszgyer­tyák. A ravatal után következő első padban balról a család tagjai s jobb­ról az elhunyt tanártársai foglaltak helyet. Mindenki mélyen megindulva osztozott a zokogó család fájdalmában, melyet enyhítsen meg a közrészvét s az idő balzsama! — Lapunk vasárnapi „Egv esz­tergomi asztalos“ czimű tárczáját egész terjedelmében átveszi és közli a Szülé­szeti Közlöny. — Estély. Májer István püspök úr vendégszerető termeibe kedden este a jótékony női egyesület, huszonne- gyediki báljának minden rendezője s közreműködője meg volt híva estélyre. A vendégek száma túlhaladta az ötve­nöt. Városunk legkedvesebb jelenségei találkoztak a püspök úrnál s az elő­kelő társaság mindvégig vidám hangu­lattal mulatott. A vacsorát igen kedé­lyesen költötték el s legfigyelemremél­tóbb pontja, volt a püspök ur tölkö- szöütője. A közszereteté főpap ugyanis poharat omolt, mint elnök a jótékony­„költ tésztából,“ hanem hengerzetten állít­tat! Ic elé, búzalisztből készítve, minden ko­vász vagy élesztő nélkül. És a milyen egy­szerű az olasz kenyér (Pagnocchi) ép oly egyszerűek az olasz konyhán készült étkek is, egyik a másikat kiegészíteni látszik s egyik a másik nélkül nem gondolható. Lépjünk egy olasz családi konyhába, hogy berendezését megismerve, megtudjuk mit főz a ház asszonya, a család számára. Egy pillantás meggyőzte az idegent, hogy itt más beosztás, más segédeszköz stb. létezik mint nálunk. A takarék tűzhelyt In­ában keressük, mert a mienkhez hasonló takarék tűzhelyet avagy a mi régi divatú hideg konyhánknak nyomát sem leljük. A tűzhely kandallő alakú, a tűz szabadon sziporkázik, a felette lánczon függő Üstök alatt. Az edények tiszta vörös rézből készít- vek, a konyhában annál számosabban lógnak alá, minél gazdagabb a ház asszonya. Jómódú házaknál és vendéglőkben, kd­ön óramű van a nyárs forgatására a kan­dalló mellett, alkalmazva, holott szegényebb sorsúnál, gyermek vagy a ház asszonya végzi ezen teendőt. Az étkek gyorsan ké­szülnek, kevés fát igényelnek s ez is kizá­rólag nyaláb vagy gaiyfa, mert Olaszhonban ritka az erdő. Épen az imént gyujtá fel a házi as­szony (gyakran maga a férfi) a tüzet; telette csüggő üstben viz forr, sót tesznek belé, majd csekély zsiradékot s aztán arany színű tengeri lisztet, ez rövid perczig fő, s azután fa eszközzol addig kevertetik, rriig megsíiiüdve, a viz elpárologva oly szilárd esz. hogy a kavaró eszköz tisztán kihúz ató — s kész a nemzeti étel — a „Polenta.* Most az izzó üst tartalmával együtt, a tűz­ről levétetvén, egy deszkára ferdittatik s a Polenta, mint elköltésre készen áll a család számára. De magányosan a Polenta nem étel, kell azt délben még más valaminek megelőznie s ez a „Minestra,“ mely a le­vest és főzeléket helyettesíti s igen külön­féléből készül. Hús, valamint szárnyas állat is fő a Miuestrában, melynek fő része azon­ban mindig a rizs és a zöldségek sokasága. Mig a Minestra megfőtt, a nélkülözhetlen parraesán sajt megreszelve készen áll, annak jobb izt kölcsönzendő. Az első izbeu emlí­tett Polentához aztán sok mindenféle mel­lékes tálaltatok, leginkább nyársony sült apró madarak (Uccelli’ vagy más egyéb. Ezen kivül a „Risotto“ (rizsétel) játsza az Ízle­tes olasz étkek között a fő szerepet, úgy­szintén ahalak (Pesci) sok módon készítése. A saláta kiváló szerepet visz, s olva­sóink között bizonyára mindenki ismeri az olasz salátát, ép úgy a „macaronit“ is, mely főképen dél Olaszhonban képezi a uemzeti előde! súlypontját. Ebédközben a „Boccale di Vino“ jó vörös bor nélkülözhetlen, ami egy olasz­asztalnál sem hiányzik ; a fekete kávét azon­ban rend esen a kávéháziakban fogyasztják s egy csészével amipénzünk,szeriutS— 4krbakerül. A vendéglőkben (Osleriu Albergo) tehát rendesen olaszhoui konyha vezettetik, csak a külföldiek által kiválókig látogatni szo­kott s rendesen svajezi vagy német vendég­lősök által vezetett szállókban lehet éjszak- vidéki étkeket kapni. Mi ajánlhatjuk az utazóknak,hogy Olasz­honban olasz módra étkezzenek, mert ez a legolcsóbb s legjobb. Vizkehty Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents