Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 53. szám

Az isteni tisztelet után Bajna, N.- Sáp és Épül községek elöljárói a nap emlékére a ft. esperes ur által meg- vendógeltettek, mely alkalommal a po­hárköszön tósek is egymás után meg­eredtek a biboros főpap egészségére. Délután vecsernye végeztével a nagy­számmal megjelent hi vek, élükön a községek elöljárói- és honoráczioraival, harangzúgás között, lobogókkal felmen­tek a kijelölt helyre, mely a kedvező nap következtében a híveknek gyönyörű tájképet nyújtott, a hol ft. Mezey Ru­dolf esperes ur a már felállított ke­resztet egész ünnepélyességgel felszen­telte — mozsár durranás és a nép éljenzései között, éltetvén első sorban a biboros főpapot, mint a nap felkent­jét, utána a pápát, mint a keresztény katholikus vallásnak fejét azután pedig a nm. Metternich herczeg családját, végül a királyt és a népet. Este a községbeli honorácziorok ft. Mezey Rudolf esperes urnái társas vacsorára lettek hivatalosok, melynél a pohár felköszöntésok szintén nem hiányoztak; a község szépen ki volt világítva s az iskola házon tündöklő transparentek egész pietással jelezték a népnek a kegyes szivü biboros főpap­nak emlék ünnepét, mely a község polgáraiból feuálló zene, is a nép ujongásai között érte végét este 10 órakor. ZÁRAY MÓR. Ünnepi beszéd (a reáliskola negyedszázados évfordulójára.) Mélyen tisztelt közönség! Kedves tanuló ifjak! A jelen lefolyt iskolai évvel reál­tanodánk életében egy nevezetes kor­szak — fennállásának huszonötödik éve fejeztetett be. Mennyi szent érzelem, mily kegye- letes és örömteljes, de egyszersmind mennyi aggodalmas, sőt talán fájdalmas emlékek is ébrednek fel bennünk e napon, midőn a lefolyt évek küzdel­meire s sikereire, azok tevékenységére és eredményére vetünk egy futó vissza­pillantást. Azon mi átalános, nemes örömün­nepet és nem közönséges iskolai zár­ünnepélyt ülünk, mellyel a tanuló ifjú­ságtól tiz hónapos fáradságos muuka után elbúcsúzunk, — nem! mi kettős ünnepet, a szeretet és kegyelet, a pol­gári mivelődés haladásának úgy, vala­mint a vallásos és egyházi erények dicsőítésének magasztos ünnepét ül­jük ma. És azért félre az aggodalmas, szo­morú gondolatokkal és emlékekkel, vonuljanak azok vissza a múlt idők ködös homályaiba és adjanak helyet a világosságnak, a tiszta öröm, az édes megelégedés szivet és lelket egyiránt emelő érzületének. Ha a lezajlott 25 éves korszakra visszapillantunk, úgy nyugodt lelki­ismerettel bátran állíthatjuk, hogy ben­nünket csak egy felséges nézet vezérelt midenkor csak egy főczél állott sze­meink előtt, növendékeink szellemi éle­tét a szép és közhasznú tanok ismer­tetése által hazafias irányban fejleszteni, emelni és igy reáltanodánkat minél vi­rágzóbbá, minél tökéletesebbé, s minél magyarabbá tenni; annak legszebb ér­dekeinek emelésével szeretett városun­kat anyagi és szellemi jólét ösvényére terelni. Erély, buzgóság és munkásság által párosult magasztos czélú törekvéseinket a siker koronázta is, mert a lefolyt 25 év alatt e tanintézetben első okta­tást és nevelést nyert ifjakból jeles és kitűnő szakférfiak, tudósok, iparosok és kereskedők váltak, kik a gyakorlati életben értelem, szorgalom, kitartás és különösen magyar hazafiúság által ki­tűnvén, tanodánk dicsőségévé lettek. Reáltanodánk egy negyedszázados fennállásának emléke nemcsak határ­köve ifjúkori működési körének, hanem egyszersmind rögös pálya futásának szerencsés forduló pontja is, legalább minden jel oda mutat, hogy egy szebb, dicsőbb és biztosabb korszak előtt áll, melyben uj életre és uj tevékenységre fog pezsdülni e közhasznú tanintézet ; és erős azon meggyőződésem is hogy Esztergom lakosságának tapasztalt áldozat kézsége és szellemi föusége jövőben is mindent elkövetend reáltanodánk lé­tének biztosítására és állandósítására. És a reáliskoláért hőn dobogó szi­vünket méltán megörvendezteti, remé­nyeinket, ismét erősen éleszti az édes tudat, hogy tanodánkat az átalános részvét környezi a jobbak érte lelke­sülnek közölük a tehetőbbek áldoznak is. Ugyanis azon átalános mozgalom­ban, melynek célja reáliskolánkat újabb alapokon létében biztosítani, hatályos részt vettek az egósz megyei és városi közönség élén a megye mélyen tisztelt főispánja és alispánja; a szomszéd vízi- város Szt-Tamás községek — de külö­nösen ő eminencziája a biboros herczeg- primás és a méltóságos esztergomi főkáptalan kik tekintélyes adományukkal a reáltanoda fentartásához járulni ke­gyeskedtek. Ily hatalmas pártfogás mellett meg­fogja találni a nemes város azon módokat melyekkel reáltanoda élete biztosítva leend. Hála a tanügy iránti hazafias buz- góságból lelkes polgártársaink és kép­viselőink felszólalásának a városi mult- havi közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy addig is mig a reáliskola fen- tartásának kérdésében a magas királyi kormánynyal a megye es a szomszédos községekkel a folyamatban lévő hivatalos tárgyalások befejezve nem leendnek Esztergom szab. kir. városa a reáliskola fentartási kiadásait saját jövedelmeiből födözendi. Adja a nagy mindenség bölcs al­kotója, hogy e tárgyalások kedvező sikerrel minél hamarább befejeztessonek hogy buzgó pártfogóinak hatalmas te­kintélye erkölcsi gyámolitása, össztartó és csüggedni nem tudó erős és tevékeny működése anyagilag kedvezőbb hely­zetben lévő honfitársaink résztvéte és segélyezése által tanodánk ügye a kor kívánalmai és városi és vidéki népünk és magyar fajunk szükségei szerint intéztessék el, és az a régi bizonyta­lan, ingadozó állapotból egy biztos jövőt ígérő állandóság medrébe szeren­csésen átvezéreltessék. Dr. Feichtinger Sándor, k. tanácsos és reáliskolai igazgató. (Vége köv.) Hírek. — Koronás királyunk hosszabb táviratban üdvözölte herczegprimásun- kat negyedszázados ünnepén. — Herczegprimásunk pénteken székvárosába érkezett. — Horánszky Nándor szeretett országgyűlési képviselőnket a tis/iaesz- lári esetben védő ügyvédül kérik fel. Horánszky ur azonban eddigelé még nem nyilatkozott. — Személyi hírek. A főgymna- siumi tanári kar két legkedvesebb tag­ját vagyunk kénytelenek elveszteni. Tóth Incze tanár ugyanis plébániára helyez­tetett s Koltay Virgil tanár tanulmá­nyai betetőzésére Budapestre távozik. — Negyedszázados tanárok. Kaan János és Beliovits Ferencz reál- tanárok az idén érték meg negyedszá­zados tanári pályájukat. Az érdemek­ben gazdag férfiak méltatását nem halasztjuk messzire. — Negyedszázad. A reáliskola pénteken szerény, de megható ünnep­ben ülte meg negyedszázados fönállá- sát. A város közgyűlési termében a Tedeum után összegyűlt az egész ta­nulóifjúság, a tanári kar s a városi képviselők nagy száma s a polgármes­ter Dr. Feichtinger ‘Sándor igazgatót felkérte az ünnepi beszéd elmondására. A nagyhatású beszédet egész terjedel­mében lesz szerencsénk bemutatni. — Fénytengerben úszott csütör­tökön este egész városunk. Nem refe­rálunk a fényes kivilágításról, sem a nagyszerű néppünnepélyről, csak egy jeligét ajánljunk a jubileum omlékeül: Valamint a keresztény Róma a pápá­ban találta s Bécs az udvarbau keresi sorsát, úgy keresse és találja meg Eszlergom is a maga sorsát biboros egyházfejedelmében. Ezzel többet aka­runk mondani, mint más félméteres gloriádok által. — Papnövendék fölvételi vizsgá­latok folytak néhány nap előtt a her­czeg prímás elnöklete alatt. Százhúsz körül jelentkeztek a pályázók. — Helyreigazítás. Herczegprimá- sunk nem a szombathelyi, hanem a nagyszombati káptalannak küldött 100 ezer forintot. A tévedés egy kis sajtó hiba s mégis nagy hiba. — Pénztárvizsgálat. Az esztergomi első egyesült ipartársulat f. év. június hó 30-án tartott választmányi ülésén a folyó ügyek elintézése mellett a tár­sulat pénztárát is megvizsgálta és azt minden részleteiben tel­jesen rendben találta. Midőn egyrészről ezen üdvki vága­taink kegyes elfogadásáért esedezünk nem tehetjük, hogy kifejezést ne adjunk azon forró, összes hitrokonaink szivét lelkesítő hálának, mellyel tartozunk a fenkölt szellemű katholikus klérus és különösen a katholika egyház élén álló, a bölcseség, igazság és isteni fé­lelem hármas koronájával ékesített fő­pap iránt, a ki, hivatása szentségétől áthatva számos dicső olődjei, az izrae­lita nép történetében mint nemes lelkű védnökei IV. Inczo, VII. Kelemen, V. Sixtus, III. Pál, és XIII. Kelemen, és még számos elődje dicső példájára világra szóló szavát a sokat zaklatott és szenvedett izraelita nép védelmére emelte és a felebaráti szeretet fenséges tanait oly hathatósan hangoztatta, és mely pápai enuutiatió az úgy is meg- rendithetlen bizalmunkat a magyar klé­rus és felkent feje nemes gondolkozá­sában erősiti és fokozza s azon reményt táplálja szivünkben, hogy az izraelita nép egén jelenleg feltornyosult felhők szétoszlanak és az igazság, jog és sza­badság országában az igazság és em­ber szeretet szelleme diadalra jutaud. Ezen reményben emelkedik szivünk az isteni gondviseléshez, hogy a Ze- baot Istene, „ki mindnyájunk közös atyja“ oltalmazza Eminentiád dicsőség és érdemekben őszült fejét, hosszabitsa drága életét a foldilét legtávolabbi ha­táráig, szaporítsa áldásdús napjait, hogy megérhesse dicstelt működésének bibliai jóbelévét testi egészségben, lel­ki vidámságban és zavartalan boldog­ságban. Legmélyebb hódolattal maradtunk Esztergom, 1882. junius hó 28-án Eminentiád A helybeli izr, hitközség felirata. A helybeli izr. hitközség áthatva a hódolat és tisztelet érzetétől, mellyel az ország katolika egyház főpapja iránt tartozik, jun. 29. regg. 8 órakor rend­kívüli közgyűlést tartott, melyen a rabbi az elöljáróság és az összes képviselő- testület a fellobogózott templom-épület­ben levő községi tanácsteremben meg­jelentek. Elnök egy rövid de melegen átha­tott beszédben kiemeli a nap fontossá­gát és a mai gyűlésnek czélját, jelenti, hogy a község derék lelkésze ő eme- ueutiájához egy feliratot szerkesztett mely felolvastatván a jelenlevő képvi­selőket lelkes éljenzésre ragadta. A felirat átadásával az elnök és al- elnök bízattak meg. A felirat következő: Főmagasságú Bibornok Űr! Nemcsak mint polgáni Eminentiád dicsfényes bőkezűségéről tauuskodó szá­mos tudományos és művészeti emlékek­ben bővelkedő székvárosának, melynek üdvét és jólétét előmozdítani — a látnok szavai szerint — szent köteles­ségünk, „hisz az ő java a mienkkel elválaszthatlanul össze van forrva“ ; nemcsak mint hű fiai e forrón szere­tett hazának, melyre Eminentiád a di­csőség és méltóság fénypolczáról a jó­tékonyság és közjó iránti buzgalom fénysugarait oly bőségesen árasztja, és mely társadalmi és állami élete fejlődé­sét alkotmányos és erkölcsi hatalmánál fogva oly jótékonyan befolyásolja; ha­nem mint hívei azon vallásnak is, mely a tiszta erkölcsiséggel párosult vallá­sosságot terjesztő „nyájait a béke és egyetértés vizein legeltető“ lelkipásztor iránt tiszteletet és szeretetet parancsol, közeledünk Eminentiád kegyes színe elé, a helybeli izraelita hitközség nevében és megbízásából, hogy legmélyebb hódo­latunkat és legbensőbb üdvkiváuataiu- kait negyedszázados püspöki jubileu­mára legmélyebb tisztelettel kifejezzük. legalázatosabb szolgái az esztergomi izraelita hitközség ________lelkésze és képv. testületé. F elelős szerkesztő ür. Korosy László. nyílttér. nyilatkozat. Mayer Lajos és Farkas Ferencz urak között fennforgó ügy mai napon alul­írottak előtt lovagias úton elintéztetett. Esztergom, 1882. junius hó 30. napján. Mátray Gyula, Vaisz Endre, Koditek Károly, Feigler Károly, mint Farkas Fér. ur mint Mayer Laj. ur tanúi. tanúi. legjobb Asztalí-és üdítő ital, kitünb hatásúnak bizonyult köhögésnél, gége bajoknál, gyomor-és hólyag hurutnál. r EDECSEK (az emésztés elősegítésére). Mattom Henrik, Karlsbadban (Csehország).

Next

/
Thumbnails
Contents