Esztergom és Vidéke, 1882

1882 / 43. szám

hetünk, hogy az egy nap kaszált rendet, ha egyáltalán meg hagyhatjuk más napig — akkor — a harmat, fel- szikkadása után szép csendesen átfordítjuk s iparkodunk vele, minél előbb rudasokba jutni, hol keskeny, de kissé emelkedett halmazokban, kedvező idő mellett, a kiszáradás szépen végbe megy ; esős időben természetesen a szótrakáshoz kell folyamodni hogy a kiszárád ás megtörténjék.

Szobonya Bertalan.

Városi közgyűlés.

(Május 25-éu.)

Az elnöki széket 9 óra után egy negyeddel Pap János polgármester foglalta el, ki is röviden jelezvén azon indokokat, melyek miatt a közgyűlés egyhehivatott s üdvözölvén a megjelenteket, az ülést megnyitottnak nyil- vánitá.

Első tárgyát a megye törvényhatóságának Meszes Ferenez és társának a városi házi és alapítványi követelések tárgyában tett fellebbezésre hozott határozata képezte.

A határozatnak jogerőre emelkedésig világlatban tartani, s ennek lejártával a határozat értelmében való eljárás foganatosíttatni határoztatott.

Ugyanannak — reáliskola ügybeli határozata, a külvárosok erre adandó válasza beérkeztéig függőben tartani rendeltetett, egyszersmind a borfogyasztási pótlék felemelésére alapul szolgáló kimutatás áttétele iránt a megye al- ispáni hivatala megkerestetik.

A városi templom ablakai kijavítása ügyében első felszólaló volt gróf Csáky Károly, ki rámutatván arra, hogy a javítás majd 1000 írtba kerül, indítványozza, miszerint úgy takarékossági, valamint szépitészeti tekintetből, az ablakok egészen újonnan és vasból készíttessenek.

Hasonló értelemben szóltak dr. Helcz Antal, Marosi József.

Havasi Imre, Helcz János, Muráti József az egész templom renováltatását vélnék elrendelendőnek.

Horváth Mihály takarékossági szempontból vörös fenyőre és vasablakra vélné költségvetést készíttetni, a mely aztán megbirálás végett a közgyűlés elé volna bemutatandó.

Dr. Helcz kiemeli, miszerint a város, mint patronusnak az egyházi hatóság hozzájárulásával az egész hat ezer forint alaptőkét a templom renoválására fordítaná, azonban később azon eset merülne fel, miszerint alaptőke hiányában szükséges javítások a város pénztára torhére esnének.

Végre a határozat az lett, hogy a templom ablakai újból készíttessenek, és pedig fa- és vasan}ragra készíttessék költségvetés.

Az erdei vágásban kiváltatlanul maradt fára nézve, árverés utján való eladás fogadtatott el.

Nevezetes intézkedés történt az ut- czai lámpák megszaporitása s mikénti elhelyezésére nézve.

A Széchenyi téren levő kandeláber két lámpával a főapát utczán állitta- tik fel, egy a r3 Szerencsen“ vendéglő hosszúsori faháza, a fákkal kiültetett utczák, nevezetesen a buda-utczán a kocsi-út mellé oszlopokra helyeztetik, s lámpák száma huszonhárommal sza- porittatni fog.

Elénk vitát idézett elő a gazdasági bizottságnak azon véleménye, mely szerint az önkénytes tűzoltó-egylet által beszerzendő egy pár ló elhelyezésére a városház udvarán jobbra épült úgy nevezett mázsáié helyiség engedtessék át.

Első szónok Havasi Imre tűzbiztonsági s különösen egészségügyi szempontból nem tartja czélszerűnek, hogy istálló épüljön a városházán, kész inkább a segélyösszeg legszélső határáig menni, egyszersmind ezen ügy eldöntését titkos szavazat utján kéri meg- ojtetni.

A titkos szavazást melegen pártolta Takács Géza főjegyző, hivatkozván különösen azon szomorú tapasztalatra, hogy nem ritkán a tanácstermen kívül megtámadásoknak van az ember kitéve.

Dr. Helcz a titkos szavazást el nem fogadhat a, mórt az ily természetű ügyeknél eddig szokásban nem volt, do maga a törvény sem engodi meg s tiltakozását fejozi ki már előre is, ha az netán elrendeltetnék.

Marosi József a bizottság véleményét pártolja s kimutatni iparkodik, hogy úgy tűzbiztonság, valamint egészségügyi tekintetből nem lehet ezen ügyet, mely a nagy közönség érdekét védi, elejteni.

Schvarcz József igen szép s részletes beszédben védi a tűzoltó intézményt s azt mindannyinak pártolásra ajánlja.

Szóltak még az ügyhez Dóczy Antal, Niedermann József s Matyasovszky Kálmán, mig végre Brenner József azon indítványt, miszerint adassák any- nyi segély az egyesületnek, a mennyi egy istálló kibérlésére elégséges, továbbá, hogy a költségvetésben felvett összeg adassák rendelkezésére az egyesületnek elszámolás kötelezettsége mellett elfogadtatott s ezzel a vita véget ért.

Több kisebb érdekű tárgy elintézése után 1 órakor az ülés elnökileg berekesztetett.

Tanító gyűlés.

(Május 25.)

A esztergom járási tanitó-egyesület május hó 25-éu íartá tavaszi közgyűlését, melyen a tagok majdnem teljes számmal megjelentek. Majer István püspök úr nyitotta meg a gyűlést mint egyesületi elnök és rokonszenves hangon tudatta abbeli sajnálkozását, hogy a gyűlés az ő gyöngélkedése folytán SzentkeresztO" mint tervezve lőu, nem volt megtartható; egyúttal vonatkozva arra is, hogy a rajz tanításról szóló előadását el kellett odáznia, illetve máskorra halasztania, mivel a hosszas beszélés fizikai erejét nagyon kimerítené, mindazáltal szerencsésnek vallja magát azon körülménynél fogva, hogy Bartal Rezső tanfelügyelő űr szives volt egy történeti fölolvasás eszközlését magára vállalni.

Következett a jegyzőkönyvek felolvasása, melynek végeztével elnök azon indítvánnyal lép elő miszerint bíboros főpásztorunk érsekségének 25 éves juhi' leuma alkalmából, az egyletnek iránta való háláját, tiszteletét és hódolatát kifejezendő * egy több tagú deputatiót jónak látná hozzámeneszteui, ha pedig székhelyén nem lenne, ügyesen szerkesztett felirattal megkeresni. Ezen indítvány általános helyesléssel elfogadtatott.

Utána Bartal Rezső tanfelügyelő úr tartotta meg a miudeu izében ava- tottságról tanúskodó, tanulságos és élvezetes felolvasását, mely a következő czimet viselte : „Nagy Sándor viszonya Görögországhoz.“ Ezen munka kerekded egészet képez s mint felolvasó úr állította, az egy nagyobb szabású munkájának csak kivonata. A jelzett felolvasást a jelenlevők osztatlan köszönetnyilvánítása kisérte, mi jegyzőkönyvbe igtatandóuak is határoztatott.

Ezután Gyarmati, esztergomi tanító szólalt fel, az iránt, miután a tárgyi sorrendbe nincs bele vonva az, hogy szóló jelen alkalommal felolvasást tartani szándékozik a következő tkoméról: „A valláserkölcsi irány fejlesztését tekintve a közös — felekezet nélküli — és a felekezeti iskolákban,“ ennél fogva kijelenti, miszerint, ha a közgyűlés beleegyezik, kész azt azonnal foganatosítani.

A közgyűlés e részben akként állapodott meg, hogy a szándékba vett felolvasás megtartása a jövő őszi gyűlésre kalasztassék.

Továbbá az énektanításra nézve Hu- lényi Ferenez kéretett fel, ha bő tárgyismereténél fogva, kiszemelne oly énekeket, melyek a népiskolákban alkalmazhatók lennének a nélkül, hogy a gyermekek erkölcsisógére bénító lag hathatnának, avagy gondolkodásukat más irányba terelnék.

Következett elnök úr ama jelentése, mely a jótéteményekben kifogyhatatlan, a tanítókat páratlan előszeretettel körülövező főpapnak: Majer

István püspök úrnak seuki iránt meg- nem tagadott áldezatkészségét és páratlan nemeskeblűségét ujabbi színben tüntette elő.

Ugyanis azon tanítók részére, kik az esztergomi gazdasági egyesület által rendezendő kiállításban akár terményeikkel, akár az iskolában meghonosítható házi iparczikkeikkel résztvevén a bizottság által kitüntetést nyertek, ezekből az első kitüntetteknok 3 drb aranyat, másodiknak 2 drbot, harmadiknak 1 drbot ajánlott föl, egyúttal kiemelte azt is, hogy czélszerű lenne a bizottságot kérésükkel megkeresni a végett, ha a tanítók számára, sőt a helybeli népiskolai növendékek számára is, ingyen bemenetelt engedélyezne.

Elnök úr mondott jelentése szűnni nem akaró éljenzéssel fogadtatott

Ezután Major János alelnök köz- felkiáltással megválasztatott az országos tanítói gyűlésre, Esztergom járási tanitó-egyesület képviselőjéül, ellátva azon iustructióval, mely szerint ott a katbolikus érdekeknek állván szolgálatában, befolyását akként érvényesítse, hogy a néptanítók nyugdíjazását szabályozó törvény czélszerű revisiója, — valamint a kath. képezdék tanárainak jelzett gyűlésre való meghívására ál tala a helyszínén említésbe vétessék.

Ezzel azután a napirend ki lett merítve, s miután az idő nem lépett előrehaladott stádiumba, fezőllősi János felvilágosítást kért arra nézve, váljon a számtan tanítónak nem volna-e czélszerűbb az összeadást a szorzásnak követni csak azon indokból, mivel a szorzás összkangzásbaii van az összeadással, sőt a szorzás nem egyéb, mint rövidített összeadás ?

Ezen kérdés hosszas vitára adott alkalmat, s többen hozzászólottak, a többi közölt Győrffy tanító, ki szokott eleven humorral Szőllősi kérdésére alaposan megfelelt, s meggyőző érvekkel bizonyította azt, hogy még is csak jobb lesz az összeadást kivonásnak követni.

Végül Bartal kir. tanfelügyelő úr emlékszik meg néhány szóval a párkányi járási községeknek, a jelen gyűlésben résztvett tanítóiról és örömmel látja őket itten, mert ebből azt tapasztalja, hogy kötelességeiket igazán megértették, de egyúttal sajnálkozását fejezi ki azok iránt, kik tüntetőleg távol tartják magukat ily gyűléstől, melyben tanítói élethivatásukkal összefüggő dolgok, a tevékeny és buzgó elnök vezetése mellett szoktak felevenitést nyerni, a mire a tanítónak — emberi gyöngeségünkben rejlő feledékenységé- nél fogva — kiváló szüksége volna.

Ezzel a gyűlés véget ért.

Hírek.

— Bérmaut. Herezegprimásunk jövő vasárnap Komáromban fogja föladni a bérma szentségét.

— Blaha Károly két nagy festménye már ki van állítva a bécsi művészek csarnokában s a katalógus szerint ugyancsak nagy becsű művek szomszédságába került. Majd elválik, hogy mit szól a kritika.

— Kinevezés. Ifj. Bartha Andort az egri káptalanhoz gazdasági gyakornoknak nevezték ki.

— Halálozás. A következő gyászjelentést kaptuk: „Müller Antalné sz. Fel hier Borbála, úgy maga miut gyermekei és az összes rokonok nevében szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen férjének Müller Antal kőfaragó mesternek, megyei bizottsági tagnak f. é. május 23-án esti 7 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 65-ik évében, történt gyászos kimultát. A boldogultuak liült tetemei folyó hó 25-én d. u. 5 órakor fognak a siittői temetőbe letétetni, az engesztelő sz. miseáldozat f. hó 26-án reggeli 9 órakor fog az ugyanottani plébánia templomban az Úrnak bemutattatni. Silttő, 1882. május hó 24. Az örök világosság fényeskedjék neki! Müller József, Müller Lina, Müller Gyula gyermekei. Aprily Ernő voje. Hartmann Julia menye. Aprily Rudolf, Aprily Ferenez, Müller Ernő, Müller Hermina unokák. Miillor József, Müller Albin, Müller Teréz testvérek. Fellner Terézia, Fellner Ilona sógornők.

— Hochdeutsch. Ha elvárjuk, hogy az állam nyolvét minden feló respectussal használják, akkor elvárjuk, hogy a legszomorúbb fogalmazvány, a halotti jelentés is csak magyar nyelven lásson világot azon a bolyon, a hol már úgyis megértik. így legalább nem esnék benne tizenkét olyan kemény stylhiba, a mi a Müller-fóle német gyászjelentésben található.

— RestaurátiÓ. A vízivárosi templom restaurálása már szórga'masan halad előre. A tornyokat lebontják s ^arcsúbbra emelik s a tetőzetet is leedik, hogy a palotával összhangzat- szn stylszerű palafodéllel lássák el. ha - Névmagyarosítás. Lövy Manó nt-tamási illetőségű budapesti lakos cj/eetéknevét Lány i-ra magyarosította.

— Casinói majális. A holnapi viga- lomraszóló meghívó és programra a következő: Meghívó. Az esztergomi kaszinó egylet f. hó 29-én az új majális helyen táncz- czal egybekötött zártkörű tavaszi mulatságot rendez, melyre t. urat és családját szívesen látja a rendező bizottság. Terítékek az ebédre Schuller Pálnál, a kaszinó szolgájánál előjegyezhető^ Kedvezőtlen idő esetén külön értesítést a helyi lapok adnak. A mulatság sorrendje:

1. Riadó 4 órakor reggel. Előadja a katonai zenekar. 2. Sorakozás a kasziuó előtti téren 6 órakor, mely alkalommal a távozók bucsúzása igen megható leeud. 3. 7 órakor Monstre sétabaugverseuy a majális helyre, előadva a kitüuo szerkezetű „pedes apostolomul“-féle önmozdonyú gépekkel. 3. Megérkezés 9 órakor s a természet pompájában való gyönyörködés l\2 10-ig. 5. Dij- tekezés, karómászás, Boumerang és diszgombozás, valamint a nevetesebb fejezetek felolvasása az Ördög bibliájából. 6. Ebéd parasztidőben. Stomachus de Gastronomo nyomán előadják többen. 7. Lacrima Christi és tűzijáték. Végül délután 4 órakor táncz kivilágos kivir- radtig. „A progamm nagyon sok jót Ígér, do igenis farsangi stylusával sehogyse bírunk megbarátkozni.

— A primási palotában a pad- lózási műveletek már majd egészen elkészültek s igy az épület mindinkább közelebb áll befejezéséhez.