Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 43. szám
Amint a német állami vasút a szőlő szállítási diját métermázsánként 8 forinttal fölemelte: nincs kizárva az, hogy a magyar állam a saját vasutján a doroghi szén métermázsájának szállítási diját Dorogliról Biára például 2 kraj- czárbau állapítsa meg, sőt hogy a szállítást odáig egészen ingyen eszközölje, mihelyt bebizonyodik, hogy a virágzó bánya más módon kárpótolja n jövedelmet, melytől a kincstár ingyenes szállítás folytán elesik. De föltételezem, hogy a magyar állami vasutak soha sem részesítik ilyen szállítási kedvezményben a doroglii szenet s ezikkiró fönti megbotránkozását két kalkulussal akarom csak megvilágítani. Az egyik kalkulus azon alapul, hogy a szárnyvonalat Biáról Esztergomba nem építik ki; a másik -azon, hogy kiépítik. Ha a szárnyvonalat nem építik ki és a doroghi szén, a márványnyal és a ■cementtel együtt a Dunára lesz utalva, azt kérdem: vájjon az ebből netán származó hátrány arányban áll-e azon előnynyel, mely szerint a budapest-bécsi vonal fél mórtfölddel rövidebb és olcsóbb úgy a személy — mint az áruszállításnál ? Bizonyára nem ! A vonalat Doroghon át vinni, vagy is fél mértfölddel meghosszabbítani — hogy számokban beszéljek — annyit tesz: hogy Budapestről Szőnybe minden első- helyi utas 20, második helyi utast 15 — és harmadik helyi 10 krajcárral fizeti meg a doroghi kőszenet. Már most arányitsa akárki a Budapestről Szőnybe, onnét Béesbe utazók számát, .azon kőszén mennyiségével, melyet Doroghon még csak majd tetmelni kell, ha lesz hozzá pénz, s ha a szén elég jó lesz, hogy rá pénzt költhetnek. Ez •az egyik. A másik kalkulus önkényt következik. Ha kiépítik a szárnyvonalat Biára, vájjon mi nagyobb hátrány a nemzetköri forgalomra: ha bizonyosmonyiségü doroghi szén Budapesté egy és Becsbe hat mérfölddel tesz hosszabb utat, vagy bizonyos számú utas és bizonyos mennyiségű különféle árú tesz Budapestről Szőnybe fél mértföldet hosz- szabb utat és fizetnie kell ugyanannyival többet ? A válasz világos, amilyen világos, hogy a doroghi szén elenyészik a világ- forgalom és annak érdekei mellett. Mindezt öszegezve kiderül, hogy nekünk nagyobb tarokkjaink vannak, bizalommal nézhetünk a játszma elé, még a regényes lovag időkből származik. Egy födél, egy szerető kebel... egy kunyhó, és egy szerető angyal! Mi balga eszmék! A mi felvilágosult századunkban nem azért ostromoljuk a sziveket, bogy kuuyhot nyerjünk velük, hanem hogy házat építhessünk, de mindenekelőtt, hogy házat vigyünk. * A virágos kert egyik oldalán, illatos akáczok alatt egyszerű lugas, mig a háttért szegélyező és íehérlevolü nyárfák közül egy kis tó tükre csilláralik elő. Julia egy gyeppadou ül és koszorút fon.— Mellette Jenő könyvvel kezében, — A nagy költő szerelmi dalait olvassa, s itt Júlia mellett mindent érez, miről a költő énekel, s halhatatlan dalait kedvese előtt felolvasva, csak saját érzelmeit mondja el. Majd leteszi a könyvet, s aztán lopva kedvesére tekint, mintha mondaná : — Sz ebbek a te szemeid e nefelejcseknél, virulúbb a te orczad e rózsáknál. Aléltan dőlnek egymás keblére, s e pillanatban nem tudják, hogy a világon ki- vülök más is él, e perezben nem látnak semmit, csak a boldogságot, mi tiszta, s önzetlen szerelmük ege fölé vonta fel szivárvány szárnyait. Körülöttük minden oly csendes, semmi uesz, semmi zaj... Csak a felettük elszálló fénybogarkák zajszele, a távoli pásztorsíp édes-bús danája, s a csókolózó lombok suttogása, miket a szellő lágyan Össszever—hallatszik. * Csendes őszi est. Zajtalan, olv szép, oly megható miumort az ellenfél nem fegja el a „Pa- gát ultiméa-t. Eddig a tatai hiszekegy. Majd elválik, hogy merre fog hajlani a „szent ügy“ keze. Gazdasági levél. Ma holnap itt van a gazdai óv legsürgősebb s legfontosabb pillanatainak egyike a kaszálás, gyűjtés, szónahordás, aratás ideje stb. Mint minden, a mezei gazdaság életében, úgy a kaszálás s általában a széna készítés is felettébb fontos dolog, s nagy hord erejénél fogva, — a mennyiben gazdasági igás és haszonál lataink egy egész évi táp készlete, annak tökéletes vagy tökéletlen elkészítése forog szóban, a gazda minden gondjai között leglényegesebb pontot kell hogy elfoglalja. Valóban ha a fürkésző szem, egy jól rendezett gazdaság belszervozotét veszi vizsgálat alá, okvetlenül s elsőben is azon eredményre fog jutni, hogy azon gazda, ki boldogul, ki szorgalmaival gyümölcseit élvezi s általában a kinek rendén van szénája: első sorban állatainak jól tápláltsága, s az erő s munka képesség mintegy külelése által tűrik fel, mert „a jó marha a gazda tükre“. Jól táplált állatokkal vagyunk képesek jó munkát és erőltetett — for- cizott — munkát végeztetni; jól táplált állatokkal képes a gazda munkájával idejében elkészülni; jól táplált állatok után tudjuk a talaj termő erejét pótolni és fentartani, szóval mindezeknek létalapja azon gazdai igazságokon alapul, melyeket egy hazáuk nagynevű mezőgazdasági Írója állít fel, hogy „termelj sok és jó takarmányt, hogy sok marhát tarthass^, s ezen sok marhát jól tarthasd.“ Mikor a tavasz, napsugárból szőtt melegével beköszönt s a pacsirta fenn a levegőben, örömtől zengő hangon jó kedvvel üdvözöli a felkelő napot s mikor az élő lények milliói új életre ébredve hirdetik, hogy „itta tavasz;“ akkor a mezőgazda is, nagyot fohászkodva, örömteljes reménnyel tekint a természet alkotó Mindensés' trónja felé, mert szivéről egy nehéz kő esik le : a takarmányozás gondjainak nehéz köve. Félévi hosszú küzdelem a telelte- tés gondjaival, megviseli a gazdát, den, csak a fák levelei suttognak lágyan, csak a lombok borúi iák össze, mintha titkot vagy csókot váltanának. Halk morajjal susog a patak, csábos szerelmi dallal habjain. Szerelmet lehel a virágok illata . . . szerelem sugárzik a lányka szemeiből, melyek epedve csüugeuek kedvese vonásain. A válás órája ütött. — Fogsz-e emlékezni reára a távolban is ? — Ah Júliám, még kétkedel benne ? Van-e egy perez, melyben rád nem gondolok, van-e egy sóhajom, mely feléd nem repül ? Most a kötelesség tóvá szólít, de mindenütt egy imádott kép, a te imádott képed fog elöltem lebegni. Dolgozni, iparkodni fogok. Nincs egyebem hadnagyi bojtomnál, de azt mocsoktalanúl hozom meg neked, Julia, fogsz-e szeretni a távolban is engemet? A. leány nem szól, e percben nem képes szólani, zokogva borul az ifjú keblére. Szegény azt hiszi hogy szive szakad... — Esküdjél meg, hogy hívem maradsz a távolban. — Esküszöm. — S ott csüngnek egymáson... ajk ajkon... szív szivén... * Éj van. Julia könnyű shawllal fedi tagjait, fölnyitja az ablakot, s kibámul a kiskertbe, a csillages éjszakába. Ott áll a fehér rózsabokor, mely azóta már négyszer virult; újra szétszórta virágát, s ismét hervadóban van; a szél kapkodja fonnyadt szirmait. Nincs kinek koszorút kössön belőlük. különösen ha mostoha viszonyok okozták e gondokat. De ha már a téli istállóztatás be van is fejezve, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy azért most még inkább kell állataink jól tápláltságára törekednünk Itt vannak a nyári munkák, kaszálás, takarmány hordás, aiatás stb. mindezeket csak úgy végezzük el veszteség nélkül, ha a kényszerűség szülte orőltotett munka dacára is állatainkat bőven táplálhatjuk, szem elől nem tévesztvén a bölcs takarékosság eszméjét. — A ki prédái, annak marhája — a mellett, hogy nem jobb — kétszer annyi költséget emészt tel, tehát tudjunk a takarmánnyal okszerűen takarékoskodni. Azt mondja az alföldi jó magyar gazda, hogy egy mázsa jó széna többet ér, két-hároin mázsa rossz szénánál, — tehát jó szénát kell készíteni. Oly eg yszerü s ismeretes a gyakorlati életben e kifejezés, „jó széna“ mikép a mai korban okvetlenül már minden gazdánál jó szénát hiszünk találhatni; pedig be kell vallanom, hogy nagyon sok, jóra való értelmes gazdát ismertem már az életben, a ki minden igyekezete daczára sem tudott folyton tökéletes jó szénán produkálni. Mert bizony a széna esinálás, bár nem ördögi mesterség — de nagy figyelmet s szorgalmat igényel ; de meg is hálálja ám a gazda fáradságát és éberségét. Minden gazda tudja, hogy a füvek akkor legértékesebbek, mikor virágzásban állanak vagy virágozni kezdenek, a fű táp értéke a benne levő fehérnye tartalomtól s az azt magába záró növényi sejtek, többé kevésbé fásult-vónült rostjaitól függvén, azon fogunk igyekezni, bogy a kaszálást ezon időtájban kezdjük meg, mert mig a türelmetlen vagy előre nem látó gazda, ki — előbb, mint az általános virágzás bokövetkőzik — neki állítja a kaszásokat a rétnek, minőségileg nem rossz ugyan, de meny- nyiségileg aránylag kevesebb szénát kap ; addig a hanyag, vagy oly hamis tant követő gazda, ki bovárja, hogy „hadd virágozzék el s hadd nőjjön a fü“ mennyiségileg ugyan több, de teljesen rossz nriiőségü szénát nyer, mit nem volt érdemes lekaszáltatni. Legjobb tehát a közép út, az az, az általános virágzás idejéni kaszálás. Ha száraz időjárás folytán, kevés harmat jár, akkor a fű harmattal váHiivös esti lég terjeng a szobában, csendesen lobogtatva a csüggedő világot, mit apró pillék röpködtek körül, mindig kisebb gyűrűben, mig végre a lángba ölik magukat. A mécses ki vau aludva; a halvány hold kölcsönöz a látványnak kétes, festői kivilágítást. Két csillagot követ Julia tekintete... Az egyik csillag feumuradt az égen, s változatlan fény nyel ragyog. De óh ! a másik lefutott... S rnásuap halva hozzák haza a szép ifjút a csatatérről.... * A halovány szép asszony még mindig álmodik. A múlt képei sdbes egymásutánban ragyogva, rohannak el szemei előtt; egyik jelenet a másikát váltja fel, mind kedves, szép, feledhetlen órák emléke. Pár pillanat alatt végig éli múltját újra. . . ezerszer. . . számtalanszor... így álmodja szomorú magányában élte fényes napjait. Behunyja szemeit, hogy benső szemét egészen ama fényteli napolna irányozza; világot, életet, magányt, ejhagya- tottságát mindent elfeled... Első szerelme édes. kínos érzelmei látják át keblét, s a nyomor évei, s az élet prózaiassága nem foszthatálc meg lelkét azon magasztos ihlettől, mit az első szerelem költészete kölcsönzött neki... •..De liallga! az ajtón dörömbölnek: férje a részeges csizmadia tér haza a korcsmából... ...Szegény asszouy! a te pünkösdi vasárnapodnak is vége! Szalkay H. F. gandó, mig ellenben nagy harmat és nedves időjárás mellett, csak a harmat (elszikkadása után engedhető meg a kaszálás. Ha sovány a rét — mi legtöbb esetben a gazda hanyagsága — s a rendek vékonyak, nem szükséges a fű szétszórása, mig ellenkezőleg a szétszórást okvetlenül meg kell tenui. — Ha nincs esőre kilátás, a szétszórt rendek úgy maradnak, ellen esetben a szétszórt fűvet úgy esti G óra tájban — legalább a délig lekaszáltat — pet- renezókbe s úgy nagyobb villa hegyekbe rakjuk. Az egészen friss kaszálás kevesebbet fog szenvedni az esőtől, mint az, mely már kissé meg van fony- nyadva. A bekövetkező napon, az előbb mondottak figyelembo vétele mellett, folytatjuk a kaszálást s mihelyt a reggel többé nem harmatos, azonnal szétszórjuk a potrencébeu levő fűvet, hegy meg ue melegedjék, ha t. i. az idő e munkára kedvező. Sokat előre lekaszálni nem tanácsos a kis gazdának 20—25 hold réten a következő beosztásokat könnyebben meg is lehet tenni, mint a hol 5—600 holdnyi területről van szó, de azért itt sem kivihetetlen ; — s miután alkalmam volt több évig e rendszeres eljárás előnyeit ismerhetni, határozottan állíthatom annak czélszerű- sógét és hasznosságát, mert az tény, hogy sokszor egész táblákon künn ázik és rohad a rend, mig igy ha korábban kezdünk a kaszáláshoz inkább állhatna lábán a fű, t. i. mig el nem virágzott. Már most estére, a tegnap petren- cékbe rakott fűvet rudasokba, a ma kaszált petrencékbe rakjuk s igy megy ülik át a harmadik napra, a mikor, ha az idő kedvező volt, a tegnap előtti kaszálás már annyira felszáradt, hogy estére rendes nagy rudasokba, sőt vontatókba rakható ; a tegnapi kaszálás rudasokba jön, a mai pedig petrencékbe. Ritkán történik meg, hogy az igy harmad napi kaszálás után készült vontatókat meg kelljen bontani, csakis nagy osőzések után fog ez bekövetkezhetni. így elérjük azt, hogy kedvező idő- ■ vei, már 1 hétre a kaszálás megkez- • dósé után, a széna eleje hordható s a i gazda oly táplálékot készített állatai- - nak ily módon, mely mind mennyi-, f mind minőségi tekintetben teljesen n kielégítő. Szinte gyönyörködteti az embert az s ia friss, üde zöld sziu, a kellemes illat, mely még télen is annyira megmarad, tJ mintha pár nappal előbb lett volnan csak a rétről betakarítva. Hogy azonban ez nem fog ily ■ pontosan menni a gyakorlati életben u mindig és mindenkor, arra el leketL készülve minden gazda, mert az azsj időjárástól, munkás viszonyoktól s még g sok más tényezőn kívül, a gazda finan--u cialis viszonyaitól is függ; de rendesae körülmények között, csak igy lehet sg csak igy kell jó szénát csinálni; —• — ha pedig az idő nem mindég kedvező, ,Ó a jó gazda okvetlen el fogja tenniin tudni a kínálkozó alkalmat s sokatix; megment az elemek mostohasága elől ;; J a mit a gondatlan, csak a megszokás-ej hoz és nem az ezernyi fólokóp vál-Ik tozó viszonyokhoz alkalmazkodó gazdánk tönkre hagy menni. Miután pedig hazánkban a tennó~ófi szeles rétek már nagyon megfogyat-ijs koztak s az okszerű és előrelátóik gazda, a rósz rétből okvetlen jó lucer-io mist, lieróst vagy bükkönyöst igyekszik! is teremteni ; az ezok lekaszálása utánink mindenféle bolygatást már érezhetőié veszteséget okoz, mert a száraz leveleik] könnyen leperegnek ; ezeknél a szót ió^ szórást kerülve, legfeljebb annyit te-oi
