Esztergom és Vidéke, 1882
1882 / 27. szám
iskolától, a fentebb adott körülmények között, az esztergomi szőlő és kert tulajdonosokat csak ügy átalában óvni, ha közgazdásza ti tekintetből is czélszerü és méltáuyos-e ? — annak megitélését legyen szabad tisztelt olvasóimra bízni. Kovats József, a polg. arany érdemkereszt tulajdonosa. Neveljünk gyümölcsfákat. (Niedermauo József felolvasása.) II. Újabb időben, a nemes gyümölcstermelést Nagy-kőrös, Kecskemét s Czeg- ién karolta fel s mint egy ezen vidékre való barátom beszélte el, százezreket vesznek be évenként a gyümölcsből. Különösen Nagykőrösön a bécsi és pesti üzérek megbízottakat tartanak, kik már kora íeggel a termelőktől összeveszik a gyümölcsöt s a legközeleb jövő vaspályán Bécs és Budapestre szállítják a nélkül, hogy az illető termolőnek egyéb fáradsága volna minthogy megrakott kosarát a piaczra szállítja S most midőn bocsánatot kérnék, hogy a múltban, de meg a körülöttünk eddig történt haladásról csakis szűk keretben megemlékezve kitérve tettem, engedjék meg uraim, hogy lefestem — nem ugyan Munkácsy avagy csak Ferencxy barátom ecsetjével sem ■— azon szomorú körülményt, mely pedig a mi pénzes, de meg pénzetlen erszényünket oly közelről érdekli. Hát hiszen olyan laikus ember, ba még hozzá asszonyt nem érez a háznál, akár meg is haragszik reám, hogy én ezeket a vasmegyei csinos almaárús leányok érdekét sértem az által, midőn önöket arra kérem, miszerint a helyett, hogy ők adnak el nekünk drága pénzért gyümölcsöt, mi kínáljuk meg azzal, aztán szorítsuk ki őket városunkból. Mindannyian halottuk már, hogy azt a íiloxera tudósok hirdetik, miszerint a filoxera, melytől mentsen meg a magyarok istene, 50 év alatt elpusztítja összes szőlőhegyeinket, mennyivel inkább kívánatos tehát, ha csak ezt az egy indokot is vesszük figyelembe, hogy már most gondolkozzunk arról, miszerint a borból bejövő millió és millió unokáink által majdan a gyümölcsből pótoltathassák. A szamárfül. (Valóságosan megtörtént história.) Kár, hogy április elsején nem történt. A fölséges bolondságnak akkor csakugyan méltó napja is lett volna. Hanem azért igy is igen érdekes, sőt a maga nemében páratlan história. Olvasóim mindenesetre fogják ismerni Szentjóbi Szabó László legkitűnőbb költeményét az Együgyű parasztot, melyet már mindenféle Korben és önképző egyesületben agyonszavaltak. Együgyű paraszttal kezdődik a szamárfül história is. Egy megyéukbeli jámbor képű sváb- embernek a napokban hosszú szenvedés után végtelen megsiratás között hunyt el egyetlen munkakereső szamara. A jámbor paraszt siratja-rikatja egyetlen páráját s vigasztalhatatlannak látszott, mig az egyik furfangos .szomszéd valami csodás tanácscsal eleibe nem állott. — Tudja mit szomszéd ! vágja le a szamara fülét, vigye be a városba, ott majd a Széchenyi-téren talál egy nagy papirke- reskedést. Menjen be oda, s kínálja meg a jó öreg urat. Az gumit főzet belőle s úgy megfizeti magának a szamár fülét, hogy mindjárt vehet magának másikat. Hollahó ! megörül ennek a vigasztaló tanácsnak a mi jámbor svábunk s azonnal eleibe is vág. A pitvarban kiterjeszkedett szamár hullájáról levágja a termetes füleket, gondosan keszkenőbe kötözgeti s elindul rnásAnélkül uraim, hogy a legtávolabbról is a nemzetiségi kérdést óhajtanám felolvasásom körébe vonni, engedjék meg, hogy azon szomoru állapotra mutassak, mely nálunk jelenleg létezik. Az élelmes tót és németajkú atyánkfia tőlünk szegényektől, kiknek, ha születik, ha házasodik, ha meghal férje, felesége avagy gyermeke, a takarékba meg az iparbankba megyünk kölcsönt kérni, ezreket visz ki bugyollátásunkból vagy legalább engedjük, hogy elvigyék, holott mindazt mi rakhatnánk zsebre. Azt kérdhetné azonban önök közül valaki, vájjon a gyümölcsfatenyésztés jövedelmező volna-e, vájjon a reá fordított idő, fáradság, aztán azon földtérség, melyet elfoglal, meg leime-é fizetve. Erre nézve engedjék meg uraim, hogy az „Egyetértés“ czimű lapból vegyem át a, felvilágosítást, melyben egy értelmes gazda „Mily értéket képvisel egy gyümölcsfa“ cznn alatt a következőket mondja: Tíz éven át jegyzéket vezetett egy nagy Eiegel-féle vaj-körtefa jövedelméről s jegyzéke a következőket igazolja : 1865-ben termett 1 mérő körtéje, eladta 2 frt ; 1866-ban tér, 17 mérő kört. eladta 3 frt 25 kr. öszzesen 55 frt 25 kr. 1867-ben termett 5 mér. kört, eldt. 1 frt, — 5 frt; 1868-ban tér. 14 mérő kör. eldt. 2 frt 25 kr. — 31 frt 50 kr; 1869-ben term. 8 mér. kört. eldt. 2 frt, — 16 frt; 1870. term. 12 mér. kört. eldt. 2 frt 20 kr. — 26 frt 40 kr; 1871-ben ter. IV2 mérő kört. eldt. 6 frt, — 9 frt; 1872, term. 18 mérő kört. eldt. 3 frt 75 kr. — 67 frt 50 kr ; 1873-ban term. 3 mérő kört. eldt. 5 frt 75 kr, — 17 frt 25 kr ; 1874-ben term. 8 mérő kört. eldt. 4 frt, — 32 frt. A tiz évi jövedelem összege tesz 261 frt 90 kit. Valamint a földmives gazdának minden terménye és bizodtsága Isten kezében vau s csak akkor mondhatja hogy mennyié termett a midőn akár a padlásán feltöltve akár a hordájába beleszürve van, úgy a gyümölcsfánál is a gyümölcstermés jövedelméről csakis akkor lehet beszélni midőn akár mint kenyérpótlékot adhatjuk hozzánktarto- zóinak akár azt eladva abból pénzt látunk. Az is bizonyos, hogy mindeu fa nem hoz ugyanannyi jövedelmet, de hogy mégis jövedelmet ad, az a fennap hajnalban a városba, hogy ott gumi- valónak eladja. Megérkezik. Alázatos jóreggelt-tel kopogtat be a papirkereskedésbe. Meglátszik rajta, hogy' nagy járatban van. — Hájjá az úr, hoztam ám én valamit — kezdi a jámbor s kiveszi a tarisznyájából a keszkenőt. Van benne valami, amiből a teusúr gumit főzhet. Azt mondták nekem odahaza, hogy csak ide forduljak az úrhoz. Ezzel kicsavarja a kendőt s az ámuló kereskedő elé teszi a colossálisan kifejlődött — szamárfület. Eleinte kaczagásban törnek ki a jelenlevők. A paraszt csak bámulja, hogy honnan az a derültség. De megnyugszik abban a vigasztaló gondolatban, hogy nem járata, hanem páratlan szamárfüle fölött nevetnek. És még ő is belesegitett. A kereskedő azonban azonnal átlátott a szitán, s az antecedált áprilisi hunczut- ságon. De azért igen komolyan vetette oda: — Menjen kelmed előbb a patikába. Ott majd kifőzik először a szamárfület, az- utáu majd hozza vissza és én megveszem jó taksán. Hát még is csak el fog kelni — gondolja magában a jámbor paraszt s megy meudegél egész boldogan — a budautczai gy ógyszertárba. — Hájjá az úr hoztam ám én valamit — kezdi itt is a szót s kiveszi tarisznyájából a botrányosan megnőtt szamárfület. Van benne valami, a miből a ténsúr gumit főzhet. Már el vau Ígérve a portéka csak tebb előadott III. évi tapasztalás kétségtelenül igazolja. Talaja, természeti fekvése hegyeinknek olyan, mely a gyümölcsfa tenyész-, lésre teljesen alkalmas. De ez esetben is legfőbb törekvésünknek oda kell irányulnia, miszerint oly nemes faj tenyésztését honosítsunk meg, mely a mi talajunkat, természeti fekvésünket leginkább szereti, másrészt pedig a mely faj a forgalomba hozatalt legjobban elviseli. Azonban ezen kérdés megfejtése a praktikus gazdák köréhe vágván, ezzel nekem nincs szándékom foglalkozni. A gyümölcsfának illetve a gyümölcsnek értékesítése függ az emberek élelmességétől, ügyességétől, megattól valljon ugyanazon vidéken űzetik e a gyümölcstermesztés kisebb vagy nagyobb mértékben függ a jövedelem attól váljon milyen az a gyümölcs finomabb vagy silányabb fajtájú s végre van e piacza az illető termelőnek hol azt jó azon értékesítheti. A mi azt illeti, váljon volna e piaczunk a hol termésünket értékesíthetnénk, hát erre azt mondhatjuk hogy igen is van. Itt van Budapest akár Bécs, mindkettővel oly közlekedési eszköz köt össze, melynél alkalmasabbal egy gyümölcstermelő vidék sem dicsekedhetik. Mink gyümölcsünket oly ép álla- j pótban szállíthatnánk hajón akár Bécsbe akár Budapestre, mint a hogy a fáról leszedtük, s ez uraim oly előny, mely reánk nézve a versenyt nagyon megkönyitené. Hiszen magunkról tudjuk, hogy ha valamit venni akarunk, először is azt uézziik. valljon ép-e, nem hibás-e ? S ez határozza meg, hogy többet vagy kevesebbet adunk-e érte. Element Ferencz felolvasása Schillerről és kortársairól. (Dr. K. L.) Nálunk nemcsak ritkaság, de valóságos curiosum, mikor valaki felolva.'ásra hívja meg a nagy érdemű közönséget. Pedig a jó felolvasások hasznát mindonekfülött valónak tartom. A szellemes, a rendszeres és kimért felolvasásnak nem csak arra a más félórára terjed ki a hatása, melyre valaki a hallgatóság figyelmével foglalkozik, ki kéne főzni. Ne igen taksájon kérem, főzze ki mindjárt és jó ócsón. A gyógyszerész és kaszinója szintén Icaczag az egyűgytí paraszt komolyságán, s az objectum csodaszerűségén ; de ő is átlát a szitán s nagy komolyan igy szól: — Hát tudja sógor, nem bánom, kifőzöm én a szamárfülét guminak, csakhogy előbb hozzon engedélyt a polgármestertől. Még boldogabb az együgyű paraszt s vissza kötözgetvéu keszkenőjébe a rettentő szamárfület, indul a polgármesterhez. A krónika hazudhatik, de ezért ezt mondja. A polgármester megütődve hallgatta a jámbor paraszt bevezetőjét : — Hájjá tekintetes úr, hoztam én magának valamit. Van benne valami, a mit már elígértem, ha kifőzik guminak ; de csak úgy akarják kifőzni, ha a tens uram megengedi. Hát engedje meg már no ilyen földhöz ragadt szegény embernek. A polgármester látván a kipakkolt holmit. nem képes méltóságának megfelelő Ítéletet hozni, hanem fogja a botot s kiuta- sitja a bolonddá tartott s mást is bolonddá tevő együgyű parasztot, ki a hatalmas szamárfület valahol a folyosón szedte össze. A jámbor ember nem akarja megérteni, hogy miért nem adott a polgármester az ő szamárfülének gumifőzési szabadalmat. És haza indult nemcsak viszontagságos szamárfüllel, de hosszú orral is. Patah ízi. hanem maradandó benyomásokat hagy az élő szó, az élő előadás erejével. Sokszor és sokat vitattuk már a felolvasások rendszeresítését városunkban. Kérést intéztünk a leghivatottab- baklioz a helybeli tanárokhoz, de úgy látszik mégis eltévesztettük a czimzést, mert felkérésünk meddő maradt. A csütörtöki felolvasás nemcsak azért sikerült részvétel dolgában, mert egy komoly tanulmányokkal elkészült fiatal ember tartotta, hanem mert müveit közönségünk igen fogékony a szellemi élvezetek ily nemű kiadásának befogadására. Közvetlen a felolvasás után talál koztam egy hölggyel, a ki nagy örömömre kijelentette, hogy neki a jövő őszre és télre a felolvasásokat illetőleg határozott tervei vannak. — Csakhogy alka!m ízkoduunk kell ám a terv kivitelében az esztergomiakhoz — ez volt kijelentése. A kezdeményezés sikerétől függ minden. Eleinte néhány család egyesülése által kell alapszabályilag biztosítani a hallgatói ságot s csak igy lehet az eszmét állandósítani. — • Belevegyük ám az alapszabályokba asszonyom, hogy az összejövetelek czélja nem a versenyző vendégeskedés, hanem felolvasás. Mert nem egy szép mozgalom feneklett már meg a családi körök túl hezitáló fényűzésén. — Belevesszük. Ha csak ennyi eredménye is lett volna Element ur felolvasásának, már is elég hatásnak. De Element ur sokkal többet is elért. Elérte, hogy a tudományosabb jellegű felolvasások méltatására összehozott egy szép kis kört, melyre túlzás- talanul szólva a jövőben is számítani lehet. Schilleröl felolvasni vakmerőség. A muH század egyik leghatalmasabb szellemóriásáról bámuló honfitársai valóságos kis könyvtárat Írtak össze aest- hetikai, kritikai és. irodalomtörténeti ismertetéssel. A legméltatottabb költők egyike 0 a világirodalomban. Épen az írt igen sok kutatás kell aboz, hogy a tanulmányozó — kötelességszerint — a róla irt irodalommal megismerkedjék s igen. erős ítélő tehetség, hogy művei felől valami újat mondjon. Element ur ug*ylátszik Kantra s a 4 philosophiai eszmék fejtegetésére ala- ■ pitotta felolvasását, mert Schillerről csak másodsorban értekezett. Sok elhatározás kellett hozzá, hogy 1 Kantról — a kiért a felolvasó rajongó < tisztelettel van eltelve — az eszter- - gomi közönség előtt felolvassunk, any- - nyira szüle körre van határolva a nagy y gondolkodót tökéletesen ismerők száma. Már pedig philosophusról felolvasni i csak úgy lehet, ha tisztában vagyunk 3 vele, bogy a hallgatóság jól ismeri és g tiszteli azt a kiről megemlékezünk. Klement úr sem Kantról, sem n Schillerről sok újat nem mondott. De 9 van neki néhány jó felfogásból kiin- -1 dúló kritikai megjegyzése s a hogy a í; két óriást összekapcsolja, az a mód b igen érdekesen sikerült. Szép készültséggel, sok lelkesedés- -? sei s itt-ott valóságos árad ozással em- -i lókezett meg a német szellemi világ újabb, sőt legújabb alakjairól s fel-M-l olvasása, habár nélkülözte is a művészi is formát, komoly készültségénél s lelkes e.r felfogásánál fogva megtette a hatást, .fi Üdvözöljük érte Klement urat s a köszönjük neki, hogy annyi szorgalom- n mai összegyűjtött felolvasásával némi in szellemi élvezetben részesített.
