Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 23. szám

az uj főispánt. Erre ílj. Majíáth György válaszolt, minden jót Ígérve a megye várakozásának. Boron- kaytoasztja a szomszéd főispánokra szólott, kik az ünnepélyt szintén megtisztelik, de megérintette mind­azon várakozásokat is, melyeket a legelső eszter­gomi világi főispánhoz kötünk. Majthónyi Nógrád és Nyitra főispánja maga sietett a jeles szónokhoz hogy megköszönje őszinte üdvözletét. A banquette különben igen fényesen sikerült. — Főispánunk jövő vasárnap külön hajón ér­kezik hozzánk a csatlakozó nógrádi, honti és barsi küldöttségekkel. Hétfőn lesz a beigtató közgyűlés, a mit fényes lakoma fog követni. Úgy értesülünk, hogy főispánunk a fővárosban fog lakni. — A Pesti Hírlap küldöttségünkről a követ­kező hirt bocsátotta világgá. Deputátió egy főispán­nál. Tegnap fényes küldöttség járt itt Esztergomból, Kruplanitz Kálmán alispán vezérlete alatt, amely Esztergommegye újonnan kinevezett főispánjánál, ifj. Majláth Györgynél tisztelgett. A főispán nagy elő­zékenységgel fogadta a küldöttség tagjait s dinerre hivta meg a nemzeti kaszinó termeibe. A nevezett küldöttség itt tartózkodásának szabad idejét, arra használta fel, hogy megnézte a sugár-uton — a lo- canói ikreket.“ Csak nem deraentálnak ? — Búcsúzó. Tanítóképző intézetünk eddigi nagyérdemű igazgatója Ivudlik János ur f. hó 14-én búcsúzott el az intézettől, melynek csaknem tiz éven át buzgó és szakavatott vezetője volt. Hálás tanítványai alkalmi ünnepélylyel vettek tőle búcsút. Megható pillauntok voltak azok, mikor búcsúzét mondott. A népszerű férfin távozását körünkből va­lamennyien őszintén sajnáljuk. — Az Egyetértésből tudjuk meg a követ­kezőket: Esztergomból sürgönyeik ma lapunknak: A függetlenségi párt mai népes értekezletén szerve­ző bizottság választatott. Határozatba ment, hogy 27-én népgyüiés tartatik, melyre a központból Mo- csáry Lajos, Németh Albert, Verhovay Gyula, Med- nyáuszky Árpád országgyűlési képviselők meghivat- nak. A függetlenségi eszme mellett nagy a lelkese­dés.“ — A mint azt az Egyetértésnek Írják. — Kiss József mai remek költeményére fö­lösleges lesz felkérni szép világunk figyelmét. Azt azonbaD ismételve is köztudomásra hozhatjuk, hogy előfizetési Ívvel bárkinek is szívesen szolgálunk. — Ipartársulatunk ma délelőtt kilencz óra­kor a városház nagy termében közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: elnöki és jegy­zői jelentések. — Az évi számadás bemutatása. — Az elnök, alelnök, három számvizsgáló tag és a még eddig ki nem sorsolt választmányi tagok kilépése és újak választása. Netaláni indítványok. — Nem hezmenésre, már hogy özvegy, csinos, élte deléu álló, azután meg a tejbe is volna mit aprítani, te­hát egy ilyen kistaffirozott asszonyságnak boldog­sága egy egész a kimondhatatlanságig ostoba tör­vénytől van feltételezve. Rendjén van-e ez? Nem és ezeiszer nem. El kell törülni . . — Eh de mit is heveskedem, csititja magát Czenczi néni, azon már úgy sem lehet segíteni Ne vesztegessük az időt hiába. Hisz egy széket keresz­tül ugrani talán még nem olyan nagy virtus, (leg­alább azt gondolom, mert még sohasem próbál­tam.) Csak ez az átkozott szoknya . . No de sem­mi ! Bolond törvény, eszeveszett törvény döntők, düunyögi tovább a jó asszonyság. Gyűrűs kis ujj át, mintha onnan akarná ki­szopni valamit, finom metszésű szájába dugva iz­gatottan sétál fel s alá csecsebecsékkel tömött szo­bájában, midőn hirtelen, mintegy varázsütésre — ennek kellős közepére taszít egy széket, mely nem szükség mondanom a legkisebb volt az egész ház­ban. Kis vártatra azután a szoba egy szegletébe vonul vissza, büszkeségtől ragyogó szemeiből követ­keztetve megmutatandó, mily könnyű dolog a ter­mészet megmásíthatatlan törvényeit, melyek a tor- nászat edzőcsarnokait a hatvan körül járó asszony­ságok előtt mint valami cerberusok állják el, egy kis bátorsággal kijátszaui. Biztosság szempontjából még egyszer megta­pogatja a széket, egy mély lélegzet . . einz, zvei drei ! suhanás, recsegés, zuhanás, éktelen sikoltások s Czenczi néni a törött széken keresztül bukva esz­méletlenül hever a gúnyolódni látszó virágos sző­nyegen, mindkét jól ápolt kacsójával györcsöseu szorítva az isten kisértő gerjedelmek kései nyilvá- vulásába bele törött — lábát. Valami félórai locsolással sikerült ugyan a lelket viszaterelni hoppon maradt por hüvelyébe, de ah . . . ki törődik már ő vele? Áldozatul esett gonosz lába szenvedéseit azó­ta még azzal is súlyosbítja, hogy valah ányszor csak gyógyíthatatlan ábrándja léghajóján a házas élet tündér ligete fölött lebeg s oda leszállandó, épen midőn a szelep zsiuegét akarja megragadni, a fáj­dalom egyr tompa rohamával ketté vágja azt, S jóllehet szegény Czenczi néni mind annak daczára el vau tökéivé bárhogyan is felnyitni a sze­lepet, de . . . hogy — no de még sem. Ha|may. mulaszthatjuk el az érdekelteket kiválóan figyelmez­tetni a mai restauráló közgyűlésre. — Beküldetett. A következő sorok közlésére kérettünk fel: T. Szerkesztő ur! Becses lapja múlt­kori számában olvastunk holmi válaszfélét az ipar­bank igazgatóságától, s mivel sem mi, sem a közön­ség, sem az igazság megelégedve nem lehet. Pa­naszunkat a közgyűlés elé akarják vétetni. Hiszen kérem a közgyűlés az építés ügyét — már mint befejezett tényt fogja tárgyalni. Tehát nekünk sem­mi beleszólásunk sincs az igazgatóság eljárására nézve? Tiszteljük, becsüljük az igazgatóság minden érdemes tagját, de azt csak meg fogják engedni, hogy egy olyan nyilvános intézet sorsával, mint az iparbank szabad a helyisajtóban is foglalkozni? — Sőt merjük állítani nem csak hogy szabad de kell is. Nem vitattuk, és nem is fogjuk, hogy az igaz­gatóság nem jóakaratúlag járt el a közgyűlés által ráruházott fontos fuuctio teljesítésében. De azt csak nem helyeselhetjük, hogy egy 28000 frtos építke­zésre árlejtést sem hirdetnek. —• Ezt nem vehetjük rósz néven holmi magán embertől, de nyilvános in­tézetnek mindig pályázat utján kell a jutányosab- bat és czélszerübbet kiválasztania. Iparbaukunk igen­is rá vol iá utalva a nyilvánosság és czélszerüség kenyerére, mert ott a hol a múlt évber majd két millió volt a forgalom s csak négy forint divideu- dát adnak, ott valóban fontos dolog a bölcs lio- vaforditás. De ott is a hol a börze szerencséje vá- lópört indít. Hogy az igazgatóság nem akar hírla­pi polémiába bocsátkozni ez olyan villámhárító, — mely a csapást inkább fölfogja mint elvezeti, ügy látszik, hogy a kényes dolgokat a nyilvánosság előtt tárgyalni legkényesebb, habár az igazság gyakor­ta megköveteli hogy úgy legyen. Kiváló tisztelettel Esztergom, mártius 18. 1881. Több részvényes. — Figyelmeztetés. A főgymnásium budaut- czai részén egy csatorna ömlik ki olyan tartalom­í mai, mely közegészségi ügyünknek csak ártalmára I szolgál. Felhívjuk rá a hivatott intézkedők figyel­mét. B—R. — Oltóssy Lajos ur városunk derék fia, ki ‘ Bécsben sok tisztességet szerzett az általa gyártott magyar iparczikkeknek, czégtársától Mars Edétől f. é. május elsejével megválik s önálló raktárát 01- tósy Pál czég alatt személyesen fogja vezetni. Ma­ga a gyár Szentgyörgymezőu leszen fölállítva. E változás folytán igen valószínű, hogy érdemes pol­gártársunk Öltósi Pál ur, lakását megint Szentgyörgy- mezőre helyezi át. A változásnak úgy hisszük, hogy városunk minden fia csak örömmel néz elé. — Esküvő. Csütörtökön a helybeli zsinagó­gában igen díszes és népes közönség jelenlétében történt meg Fényesi Lipót és Weixler Katinka es­küvője, melyhez mi is szereucsekivánatunkkal járu­lunk. — Házi estély volt kedden Horn Mór ur vendégszerető lakásán, melyen megyénk és vá­rosunk több nevezetessége hivatalos volt. Az estélyt igen vidám hangulat jellemezte. — Terített asztalok voltak fölállítva majd minden módosabb izraelita családnál az utóbbi na­pokban, hol az ő farsangjuk minden örömével és bohóságaival mulatgattak. Több helyütt rendkivül sokan vettek részt s jókésőig élvezték az est vi­galmait. Ugyanekkor Párkányban fis nagyobb ün­nepélyességgel folyt le özv. Engel Adolfné házában Winter Lipót fiatal kereskedőnek eljegyzése a ked­ves házi kisasszonyuyal, Engel Gizellával. — Előfizetési felhívások. Aigner Lajos a tevékeny fővárosi kiadó, kinek irodalmunk már oly sokat köszönhet, Balog Zoltán összes műveire hívja föl a müveit közönség figyelmet. Kisebb kői-, teményei egy jókora kötetre fognak terjedni. Al­párija verses regényeink közt az elsők közt áll. Drámái mind történeti tárgyúnk s versekben írva, nagybecsűek. Prózái érdekes olvasmányok. Három terjedelmes kötetre fognak rúgni az érdekes mun­kálatok, melyek előfizetési ára két részletben csak hat forint. Az első kötet áprilbau jelen meg. — Ugyancsak Aigner Lajos hirdet előfizetést Vakot Imre E m 1 é k i r a ta i r a és v á 1 o g a t o 11 m ű v e i - re. Hat kötetre fog terjedni a vállalat következő felosztással: I. Emlékiratai.II. Vigjátékai. III. Nép­színművei. IV. Tragédiái. V A honvéd őrangyala. VI. Utazásai. Az első kötethez a költő arczképe já­rul. A hat kötet előfizetési ára tiz, kötetenkiut őt foriut. — Túri Mészáros István P é t e r y Károly Csendes napokból czimű regényére hirdet előfizetést. A magyar demokratia egyik legtudósabn és legérdemdusabb előbajuoka, mint egy uagytudó- sunlc nevezte, megérdemli, hogy munkáját mentői szélesebb közben karolják föl. Mező Túron Gyikó R. nyomdatulajdouosnál fog megjelenni s ára két forint. Diszkötésben 2 frt. 60 kr. — Kiss Jó­zsef az újabb költői nemzedék egyik legkitűnőbb képviselője előfizetést nyit költeményei máso­dik és tetemesen megbővitett kiadá­sára. Finom velin papíron 2 frt. diszkötésben 3 frt. hollandi papíron 5. Az előfizetési pénzek áp- ril elsejéig szerző nevére Temesvárra intézendők. A nagybecsű kötet husvétra fog megjelenni. Kiss Jó­zsef neve valóban fölöslegessé teszi minden aján­lásunkat Sújt ás. Márcziüs 15-éu kimentem a honvédtemetőbe. Láttam ott egy alvó oroszlános síremléket, mely­nek talapzatára nagy aranyos betűkkel volt bevésve a következő sor: Hatszáz négy honvéd temetkezése» Balra pedig ez: Százhetvenöt osztrák katona nyughelye, kiket a felebaráti szeretet sebjeikben ápolt és a ma­gyar nagy lelküség hősei sir gödreibe temetett. 1848—49. Hátsó részén végre ezt olvastam : Esztergom a haza védőinek 1861, lis leen elve kalapomat ráborultam a hideg lépcsőzetre. Néma csend uralkodott körülöttem. Hamis verőféuyben csillogott előttem a szőke Dima s hűvös tavaszi szellő sziszegett olykor-olykor a harasztok között. Vártam a megemlékezőket. Ha mások uem, hát az ifjúság lelkes tagjai s a szobor létesítői majd csak kijönnek. Hiába vártam. Egyesegyedül kértem le a szabadság istené­nek áldását a hősök porladozó hamvára. Egy árva lélek se jelentkezett a drága sírnál. Akkor úgy láttam, mintha az elfelejtett s ko- szorútlau síremlék egyik sorában egy évszám át­változott volna. Mereven, hosszan néztem a csodás metamor- phosist s a szabadság elfelejtett bőseinek lútogat- lau s koszorútlan sírján ez a sor Esztergom a haza, védőinek. 1861. mint valami elavult phrásis eleinte a szégyen szí­nén s azután a megsemmisülés halváuyságáu ala­kult volna keresztül s mintha a szégyenletes kö­zönyösséget akarná kőbe irui mártius 15-én imigy változott el : Esztergom a haza védőinek. 1881. Húsz év előtt a lelkesedés sirkjövét állította s i s busz óv múlva a feledés kövét dobta Eszter­gom a hősök sírjára. * * * Néhány gledécsia cserje veszi körül a sírem­léket. Odaléptem s letörve egy tüskét, odatettem a sírkő párkányra. Más virágot nem adhattam. Hiszen ilyen virágokból volt fűzve Krisztus koszorúja is. * * * 48-as honvédeiuk gyűjtött pénzen néhány ta­got a fővárosba küldenek az u. n. országos hon- védgyülésre. Az országos honvédgyülés országos csetepaté volt s az esztergomi deputatiónak a har­madrendű statisták szerepe jutott. Nem szereztek volna inkább országos érdemeket, ha az egyesület összes tagjaival idehaza ünnepük meg mártius 15-ét ? Valóban kétségbeesem azon a goudolaton, hogy ezek az urak négyveunyolczbau állítólag fél­istenek voltak. * * * Távirat Istóczy Gry. urnák. Budapest. Bomlanak a jordánok. Tegnapelőtt lucullusi vendégasztalokat terítettek, ma vigalmas estélyeket reudeznek, tegnap parim bált jártak. Van-e szándé­ka tisztelt képviselő urnák raegiuterpellálui a kor­mányt, hogy a zsidók ádáz kicsapongásai ellen a szentséges bőjtbeu nem lehetne-e gyors és szigorú országos intézkedéseket életbeléptetui ? Esztergom mártius 20. Haz^fiui üdvözlettel Trágár Mátyás s Zsidóirtó Egyesület elnöke. * * * Válasz. Arviz. Corruptio. Végrehajtások. Nihilismus. Orsim. Csőd. Öngyilkosság. Sikkasztás. Váltóhami­sítás. Csalás. Hamis eskü. Hazaárulás. Isteutagadáig. Ez az a 13 bűn, melyet a zsidók honosítottak meg náluuk. Ezek ellen küzdők röpirataimban. (Ára mind a tizenkettőnek tiz forint. Füzetenkint csak egy pengő.) A jordánok ádáz kicsapongásai miatt a holnapi országgyűlésen meginterpellálom Tiszát s ha nyomban uem segít, akkor röpirataimban egész Európa figyelmét fogom felhívni a megvesztegetés lekeuyerezett bérenczeire. (Az előfizetési pénzek . mielőbbi beküldését kérem.) Adja át megelégedett I mosolyomat elvtársainknak. Istóczi. * * \ - * Az Egyetértés távirata. | — „Mához egy hétre Esztergom 48-as bús I magyarjai számára lefoglalták a nemzeti színház | mennydörgő gépezetét s nagyszerű megrendeléseket tettek Nápolyba valóságos friss és hamisitlau ve- zuvi istennyilára. A népszínház összes trombitásait szintén sikerült ez alkalomra megnyerni. A nagy dobot egyenesen Amerikából hozatják s uew-yorki levelezőnk szerint hatalmas gép fogja verni. Gondoskodnak kitartó hangú valódi „oh nép­ről“ is a mennyiben a „Függetlenség“ kétszáz leg­dühösebb prawuumeráusát szerződtették a lelkesedés fokozására. Összes mérnökeink a várost több olda­lán támaszokkal erősitik meg. A lelkesedés máris megtávirozhatatlan. “ i9. gRouo cBáit. Felelős szerkesztő: Körösy László.

Next

/
Thumbnails
Contents