Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 22. szám

Esztergom, 111, évfolyam

22. szám

Csütörtök 1881. márczius I7*én.

Városi és megyei érdekeink közlönye.

Előfizetési-ára :

egész évre..........................................6 ü’t. — '(rfél évre...............................................3 „ — »

évnegyedre

............................................1 , ^0 ,

E

gyes szám: 8 kr.

Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendő!;.

Megjelenik :

h e t c n k i ii t k t s z e r

vasárnap és csütörtökön.

Nyilttér petit soronként 30 kr.

Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetuek.

A lap szellemi részét illető levelezések, a sxerkesz tőséghez,

ŐRINCZ-UTCZA 30. SZÁM ALÁ,

intézeudők.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Az országos nőiparkiállitás.

A nagy jelentőségű mozgalom, melynek ügyében épen most közöljük Gelléri Mór t. barátunk czikkeit, nálunk még nem nyilatkozott bizottság alakításban. Midőn erre művelt közönségünket kiváló tisztelettel figyelmeztetjük, közöljük a következő tájékozó körlevelet :

Bejelentések elfogadtatnak 1881. július

1ÄA tárgyak beküldendők julius 1-tól július 16-ig.

Megnyitás augusztus 14-én.

Bezárás október 16-án.

Tárgyak elszállításának záros batárideje november 1 -je.

A vidéki bizottságok föladatait általában a következőkben lebet összegezni:

1) Felszólítandó minden leányiskola és nőnevelőintézet a kiállításban való részvételre.

2) A bizottság minden tagja agitáljon személyes ismerősei körében a kiállításban való részvétel érdekében.

3) Minden oly iparág űzői, melyben nők foglalkoznak, felszólitandók a kiállításban való részvételre.

4) Azon szegényebb sorsú nők, kik óhajtanának a kiállításban részt venni, de erre sem kellő idővel, sem az anyaghoz szükséges pénzzel nem bírnak, a vidéki bizottság által olyképen támogatandók, hogy nekik egy-egy drb. munkára megrendelő szerzendő. így az X. varrónő, szabónő vagy liimzőnő készítménye lesz kiállítva.

Hulló levél.

Hej ! /alaka lánggal égett Ez a szikra lányka érted.

S ez a szikra is ma-holnap Ki lesz halva ;

Xem marad más rám örökül, Csak a hamva,

Hideg hamva.

Gondolatom múltba téved Mint a haza járó lélek.

És a múltból kitépek egy Virág szálat...

Olyan sárga minden szirma

Mint a bánat-------—

N

ehéz bánat.

• S hogyha az est lomha szárnya Szemem nyugalomra zárja, Koszorút fonsz a fejedre,

5) A vidéki bizottságok becses figyelmét felhívjuk újból is azon kincsekre, melyek az egyes vidékek pórnőinek etnográfiai szempontból érdekes munkáiban (hímzés stb.J s általában házi iparában rejlenek, s mivel alig h'sszük, hogy e szegényebb sorsú pórnők felismernék e kiállítás jelentőségét s az abban való részvételre bármily csekély anyagi áldozatot is hoznának: bizalommal kérjük a t. vidéki bizottságot, hogy a kiállítás általános érdekességének emelése szempontjából ezeket a kiállításba vonni egyik főczéljának ismerni s a tárgyaik kiállításával járó költségek fedezéséről akár társadalmi utón, akár az egyletek, esetleg a városi hatóság igénybevétele által is gondoskodni méltóztassék.

6. Figyelmeztesse a vidéki bizottság a

II. csoportba tartozó kiállítókat, hogy a sorsjáték számára ajándékok szívesen fogadtatnak; ugyancsak a sorsjáték számára az I. csoportba tartozó és szegényebb nők által készített kézimunkák , vagy házi iparczikkek közül egyes darabok megvásároltatnak.

7. A bejelentéseket fogadja el a kizott- ság és nem egyenként, hanem tömegesen küldje fel őket a központba. Időről-időre értesítést várunk a bejelentések mennyisége és ezek alapján a bejelentett térigények iránt.

8. A bejelentett és elkészített tárgyakat szintén a vidéki bizottság veszi át és küldi be egyszerre (julius 1— 16-ig. Budapest, Fe- renc-ziek Bazára.)

Tekintettel a meghosszabbított időre minden bizottságnak 3—4-szer annyi ideje van a tevékenységre és agitácziéra, mint különben. Mély tisztelettel kérjük a t. bizottságokat, hogy az időt a kiállítás érdekében miLátlak téged —

Koszorúdra reménységein Zöldjét téped,

A hogy éred.

K. R. P.

Poste restante.

— Megható történet. —

Lidiké bús , szép homlokára nehéz gondok ir- válc. El-olinereug olykor ; nagy kék szemeit neki mereszti a semmiségnek, mintha ott akarna találni valamit, a mi kimentené nehéz helyzetéből. Mert Lidiké szörnyű helyzetben vau, a milyenben t. i. a tizenhét esztendős leánykák szoktak lenni rendesen a midőu először kapnak olyan levelet, miről a mamának nem szabad tudnia.

Pedig a kis Lidi világosan hallotta, mikor három nap előtt a tőle búcsúzó Laczi, az újdonsült hivatalnok, azt súgta fülecskéjébe, hogy amint Pestre ér, azonnal ir „L“ jegy alatt „poste restante.“ Azóta már három nap telt el ; a levél bizonyosan ott vau a postán, és — — és — — ő nem mer érte menni. Azt hiszi, hogy már az egész város tudja azt a szörnyű bűnt, hogy ő titokban levelez.

Fél, hogy ha kimegy az utczára, valaki megkérdi tőle, hogy megkapta-e már a Laczi levelét ? Hát még ha a mama is megtuduá ! —• Borzasztó I helyzet! — A „postamester bácsi* már bizonyosan • kitalálta, hogy az az „L“ betű mit jelent; azt is

11ÓI hasznosabban értékesíteni és működésüket most már a városuk környékére is kiterjeszteni móltóztassanak.

Kiváló tisztelettel a végrehajtó bizottság nevében:

Gelléri Mór, Gróf Zichy Jenő,

titkár. elnök.

Levelek egy vidéki nőhöz.

— Az országos nőipar-kiállitás érdekében. —

III.

Ugy-e bár, asszonyom, önnek is jól fog esni mint minden nőnek, ha a férfiak, kik végigvonulnak kiállítási termeinken, látva a női szorgalom halmaz-kincseit, érezni fogják hogy — boldog az a nemzet, melynek hasznos irányban dolgozó női vannak. Én meg vagyok győződve, hogy minden komoly ember, ki a uőiparkiállitást csak felületes szemlére is méltatja, oly dolgokat fog látni, melyekről eddig fogalma alig volt. Látni fogja, hogy a nőknek nemzetgazdasági értéke — Stein fönnebbi kalkulusa szerint is — ma már nálunk sem fikezió. Sőt látni fogja, hogy hazánkban a női szorgalom a gúnyáiétól kezdve egész a palotáig hatolt, el van terjedve a lakosság minden rétegében és a ki ezt látja, aki ennek értékét felfogni képes : az a nőnemet még sokkal inkább fogja becsülni. Kénytelenek lesznek még a kicsiny lök is jobb véleményt táplálni azok felől, kiknek szorgalma, munkálkodása a társadalmi életben jelentékeny tényezőként szerepelni vau hivatva, oly tényezőként, melynek értéket eddig —- valljuk meg őszintén — általános nemzetgazdasági szempontból maguk a nők nem tudják kellőképen felfogni, annálkevésbé méltányolhatják azt azok (a férfiak), kik annak terjedelmét, irányát és jelentőségét nem is sejtették.

Ha már ily magas szempontból fogjuk föl e dolgot, akkor úgy-e bár ön is asszonyom, lelkes ügyvivője és terjesztője lesz a kiállításnak, melynek eszméje ma még nem terjedt el mindenfelé, melyet

! tudja, kinek szól a levél, és bizonyára nem állhat- I ja meg, hogy el ne mondja Paula leányának. Ha J pedig a Paula megtudja-----------De hátha nem találja ki a „postamester bácsi!“ Akkor a Paula se, meg más se, meg a mama se fogja megtudni. — —

Lidiké gondolkozik, meujen-e, vagy ne a le- 1 veiért ? — Úgy szeretné annak a „csúnya“ Laezi- ■ nak a levelét olvasni ; olyan kiváncsi, hogy mit ir- •' hat neki az ő — — pszt! — Hiába ! mikor arra gondol, hogy a levélért kell mennie, úgy elszorul a szivecskéje, mint a tolvajjelöltnek, mikor az első lopást akarja véghez vinni.

Én édes teremtőm ! milyen jó azokban a nagyvárosokban ! — Ott a leánykák bátran mehetnek a postára a a poste-restante levélért: nem félnek a „postamester bácsi“-tói, mert nem ismerik egymást. De kis városban, a hol a postabeli hivatalnok csak ugy ismer mindenkit, a hogy mindenki őt, — ott már nagyobb bajjal jár az ilyen dolog.

Elgondolja ezt Lidiké, és szerencsésen ki is süti, hogy mégis csak jobb volna, ha nagyvárosban laknék — De azért a levelet még sem meri kihozni. Pedig, ha a poste-restante levelet nem viszik el a postáról, akkor a postamester fel is bonthatja — — Juj ! ez volna még csak a baj ! Az- j tán mit szólna a Laczi ? — Erre az argumentumra mégis csak elhatározza magát Lidiké, hogy elmegy a postára. Inkább tudják meg, hogy levelet kapott, csak azt ne tudja senki, hogy kitol kapta.

Felöltőjét felveszi, kalapját fejecskéjére igazítja, puha kacsóit keztyűkbe szorítja és készen áll a nagy útra. A mamácskától elbúcsúzik, természetesen azon ürügy alatt, hogy Paulának adja- viss&i a múltkori visiteet,