Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 12. szám

szolgálna, nem bíró kintetben

szére váltandó építményt eldugva vagy a lat- térből kivonva állíttassa fel. A curiális földeken felállítandó laktanya, — daczára, hogy a budautczai laktanya építkezési költségeinek összegébe kérülenti, — a város díszére nőm mint önálló és semmi környezettel alkotmány, elveszne szépitészeti to- a városra nézve teljesen, és az utókor csak sajnálattal tekintene, a múltra visz- sza, a melyben a város emelkedésére szolgá- landott nagyobbszern épülete a szántó földek közé kárhoztatott.

c) A nagyméltóságú kir. honvédelmi minisztériumnak 11736;ggo szám alatt kelt rendeletével, a curiális földeken fel építendő kalonai laktanya helyiségéhez vezető út jó karban fen tartása és másfél méter szélességű kövezet járda lerakása mint fő követelmény lévén kikötve, ezen útfen tartási és kövezési munkálatok habár részletes költségvetéssel tüzetesen megállapítva nincsenek is számszerint mégis hozzávetőleges számítás mellett, akár a Gsillag-utczán, akár a dorogi-uton vagy Ga- hér-utczán foganatosíttassanak, mindegyik vonalon felül múlják azon költség összegét, mely- lyei a budautczai laktanya kivántató idegen területek és háztelkek vitási munkálata sikeresithető lesz ezzel sem leend biztosítva a háborithatlan közlekedés egy vonalon sem, különösen nyáron, a midőn nagyobb esőzések záporok alkalmával, a czigány-kuti, kálvária és mélyuti vizek tömeges egy befolyása a Rozália kápolnán túli árkon keresztül, sőt a kenderesi földeket a curiális földektől elválasztó vizvezető árok

térfogatához meg- kija- áinde még

mentén, a laktanya megközelítését teljesen lehetetleníti, gyakran órák hosszat, a mely vizek hátrahagyott salakja, mint ezt a halottak utczáján a mindennapi tapasztalás igazolja, — oly magasan lepi el a nevezett vonalat, hogy gyakran napok szükségesek mig eltávo- 1 ittatik, az ide fordított napszámos munka díjazása, tekintettel a miniszteri rendelet határozatára — „hogy az ut mindig jó karban tartassák“ — jelentékeny összegeket venne igénybe.

__________________________________

Nem lenne tehát alkalma és módja a katonaságnak a várossal és a városban lakó katonatiszteknek és őrjáratoknak a laktanyával való közlekedésre.

Ezen igen számba veendő körülmény, a budautczai laktanya körül fen nem forog, a minden oldalról kész járda kövezetre mi sem fordítandó, itt meg van készen az, mit amott nagy áldozattal készíteni kellene ; ehhez járul még az, hogy a curiális földekből a laktanyára szükséges térfogat megszűnik jövedelmező czikk lenni, a szántó földeknek megmaradandó rész pedig értékét veszitendi nagy fokban, mert az ottani termények megőrzése ha nem lehetetlen is, de nagy nehézségekkel volna összekötve; az üresen hagyott budautczai laktanya épülete és helyiségei szintén jövedelmezőtlenül üresen állanának miután a város anyagi viszonyai egyáltalán nem kedvezők arra, hogy ily nagy területű helyiséget értékesíthető, jövedelmező állapotba helyezhessenek, mig ellenben a budautczai laktanya felépítése esetében a beszál- lásolási törvény értelmében nyerendő jövedelem mellett a curiális földek bérjövedelme érintetlenül és a tulajdonjog háritatlanul lia- gyatik meg, — végül

d) Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a beszállásolasi törvény §-a a katonai megtérítéseket csak 25 évre biztosítja, a mely évek után a városnak semmi biztosítéka nincs kilátásba helyezve arra nézve, hogy a helyőrség létszáma a laktanya nagyságához mérten fog-e megállnpittatni. Ott állana a colossális épület esetleg értéktelenül egy magában a szántóföldek között, a városi évi költségekben nagy számokkal volna jelezve azon közteher, mely az épület kijavítását a, tatarozására szükséges lenne, a mely körülmény a budautczai laktanya épületnél elő nem fordulhat, mert a város, — ha az épület katonai czélokra feleslegessé válik, ily-' népes helyen országutján, mindig képes leénd azt más módon értékesíteni, — és szükség esetében kis átváltoztatással más jövedelmező forrássá átalakítani.

s oda, tartott kezébe nyomta előbb a „mag“ pénzt, azután pedig a „keresetet“.

A nép tarkasága közül kivált egy sugár legény átkarolva egy viruló hajadon karcsú derekát széles jókedvében oda kurjantott a prímásnak : Húzd rá a jégenkopogóját!

A tér szült volt, de elég arra, hogy a pár ta- karosau eljárja azt a szivet-lelket nemesítő, fölemelő csárdást.

A vendéglős egyszerre csak azt vette észre, hogy a kajute üres s hogy a vékonylábu Gany- medelt nem igen gyakran mondhatják a Danke .schön, bitte sekr-t még csak a Margitszigettel valáuk szemben s már is az egész közönség a hajó orrára tolult megnézni azt a két gyönyörű „cziczázót“.

Abbahagyták egy időre — de csak azért hogy egy úri emberrel fogadjauak“, aki nem, tudott eléggé csodálkozni azon, hogy a tér daczára, mi képen járhatták oly kiszámított pontossággal, hogy lábuk sarkát nem hozták kellemetlen érintkezésbe a körülülőkkel, akik jóízűen fogyasztották a frissen fölmetszett dinnyét.

— A fogadás megtörtént: az ur fizeti a zenét s az esetleg nyerteseknek bizonyos összeget. Ők ellenben táuczoluak — Váczig. S igy ez inkább fölfogadás volt, mint fogadás.

— „Sándor öcsém! — szólalt meg most egy öreg paraszt — sok lesz ám a jóbul!“

— „Külömbet jártam én már Márton bátya. Engem ne féltseu. Amire az öreg csak annyit mormogott bozontos bajusza alul:

— „Torkodra ne forrjon!“— s megcsóválta

fejét.

De Sándor ezt már nem hallotta. — Fölhangzott a lelkes zene s a hajó árborcza rég nem látott olyan táuczot, minőt tövében e két fiatal járt.

S ha igaz, hogy minden nemzetnek vau sajátos jelegű táucza ügy be kell ismernem, hogy a magyar táucz Charakteristiken ja erős kifejezőt nyert Sándorbau és gyönyörű tánczosnőjében. Oh azok a merész ugrások, a gyengéd fogás, a villámgyors s mégis biztos forgás az olvadó tekintet, majd a szilaj szenvedély kifejezése határt nem ismerő széles jókedv megtették hatásukat a hajó közönségére is, mely elragadtatásában zajos tapsviharral jutalmazta a „fogadás“ hőseit. — Se kitüntetés fokozta önérzetüket. Még tüzesebben, mig vidámabban járták. Dehogy törődtek volna a tikkasztó meleggel s a nap szúró sugaraival.

S a táucz folyt szünet nélkül. A czigáuy

már fáradni kezdett, a hurok szakadoztak; mindenki arczáu ült a lehangoltság, csak Sándor és Boriska kebléből nem vész ki a bizalom s a biztos diadal mosolyával nézték a fogadó urra, aki keresztbevetett lábbakkal velők szemben kényelmesen szivarozott. Sokan unni kezdék a dolgot, mások rosszat jósoltak belőle.

Dél felől haragos fekete felhők kergették egymást az égen. Hűvös szél kezdett fujdógálni. Boriska szorosabbra húzta a piliégő keblén keresztbekötött patyolatkeudőt s epedő pil lantásokot vetett a még csak homályos körvonalakban föltüuedező püspöki városra.

Sáudor melléje hajol, s kérő pillantással húg valamit a fülébe.

A városhoz sebesen közeledtünk.

Végre kikötött a hajó s az u r elpalástollui- tatlau kedvetlenséggel olvasta le a fogadási összeget Sáudor kezébe.

— No lám Márton bátya! — mondá ez miközben magasra emelte a csomó bankót — „nemde helyre gyerek vagyok a Boriskám se kevesebb !“ s ezzel kezét fogta a remegő leánynak s tántorgó léptekkel hagyta oda a hajót.

Nem szólt az öreg Márton, de annál többet beszélt aggódó tekintete Boriskára.

A haragos felhők egészen bevonták az eget s a messze távolban elhaló zengés hallatszott. A kékes villámok kísérteties fényt árasztának a vidékre.

A közönség a hajó bensejébe menekült.

Én kintmaradtam. Végiggondoltam mind azt, a minek ma szemtanúja voltam s különös érzelmek járták át szivemer. Mindenütt az öreg Mártonnak Boriskáu nyugvó aggodalmas tekintetét láttam s szomorú sejtelmek között liagyám oda helyemet,— hol továbbra már úgy se mamradhattam a zuhogó eső miatt.

Két hétre rá levelet kaptam Váczról. Azt irta egy barátom, hogy Boriska tüdőgyulladásban s heves vérhányásban meghalt. Sándor pedig nagy bánatában még az eszét veszti.

H-y J-ó.

Farsangi levelek.

ni.

Polgári tánczestély.

(febr. 5-én.)

Az egyik LŐriuczutczai kávéházban, — melyet volt bérlője után daczára az újabb bérlőknek, még

Eztk azon érvek, melyek a bizottságot javaslata előterjesztésére ösztönzők, kéri ezek figyelembe vétele mellett kimondani azt, hogy a helyőrség létszámának befogadására szükséges laktanya a budautczai kaszárnya épület helyiségén fog felépittetni.

Hírek.

— Adakozás. Mióta GrófCsáky Károly gondos kezei vezetik a belvárosi templom ügyeit, azóta plébániánk kivül-belíil tősgyökeres változásokban megyen keresztül. Nem lehet elvitatni müveit Ízlésének jótékony hatását de azt sem, bogy a vallási kegyeletet a takaros csínnal berendezett oltárok és ruhák rendkívül emelik. Sokat ígért a nemes gróf, a mi plébánia-templomunk fel díszítésére vonatkozik! Újabban megint szép részletet váltott be Ígéretéből. Plébániánkat ugyanis egy remek veretű arany ke- helylyel ajándékozta meg.-- Schwarzel Sándor mai felolvasására újólag felkérjük városunk művelt osztályának teljes figyelmét.

— Városi közgyűlés. A mai közgyűlés sorrendje a következő: 1) A kaszárnya ügyi bizottság jelentése az építendő laktanya tárgyában. 2) A megye közigazgatási bizottság felhívása az iránt, mily megtérítések mellett kívánja a város laktanyát építeni? 3) A megye alispáni hivatal leirata a helyőrség számára felállítandó betegápolóház ügyében. 4) A megye alispáni hivatal leirata az alapítványi számadások 60 nap alatti összeállítása iránt. 5) A megyei közigazgatási bizottság feliratú az elemi tankötelesek tornatanitása felett. 6) Megyei alispáni hivatalnak a városi könyvtár rendezése ügyében intézett leirata. 7) Megye bizottsági végzés a városi közmunka általános megváltása tárgyában. 8) Szabad Hajdú Dorogh város felirata a magyar ajkú görög catholicusok számára felállítandó Püspökség iránt. 9) A gazdasági bizottság értesítése a városi gazdaság vezetése tárgyában. 10) A vároji lelkész! hivatal jelentése a temető közutak kikavicsozása tárgyában. 11) Halászati jog bérbe adásáról jelentés. 12) Kansertések tartási bérletéről jelentés. 13) Meszéna Lajos kérelme az általa bérbeu birt curiális föld 6 évre bérbeadása iránt. 14) Ortner Márton és Csipák János legelőbér leirása iránti kérelmük. 15) Melder Mihály kérelme legelőbér törlése iránt 16) Pleva Fereucz kérvénye, melyben magát a virilisek közé felvétetni kívánja. 17) Időközben beérkezendő tárgyak.___________

mindig csak Bittér kávéházuak nevez a közönség,— mióta alkalmasan átalakították, azóta évenkint legalább egy nagy népes polgári bált rendeznek.

Egyesül itt ilyenkor az esztergomi társadalom az az eleme, mely többet dolgozik, mint mulat, s ez a n ap mely a farsang élvezeteit keresi egészen az övé minden perczében.

Vajha gyakrabban is teuué. Hiszen a munkás iparosnak és dolgos kereskedőnek az élet terűéből anélkül is a legtöbb jutott ki s miértue örvendenénk annak, mikor hosszú fáradozását egy kis vigalomban pihenteti meg.

Ha farsangi referens nem volnék, nagyon szeretnék e helyütt egy kis elraefuttatást tartani arról hogy városunk társadalmának legegé szségesebb eleme, a polgári osztály, miért fosztja meg magát annyira társadalmi hivatásának gyakorlásától.

Hiszen ha az elemek tömörülnének, a polgári elemeknek kellene társadalmunkban az elsők közül való szerepet játszani.

Hanem már beharangoznak az első négyesre s ép úgy tudom, hogy nem vezérczikk Írásra foglalkoztam.

* *

*

A kávéházi nagy terem valóban kifogástalanul alkalmas Carueval herczeg uralkodására.

Nagy négyszögletes terem, mely Bottár Márk díszítő ízlése és iparkodása szerint kitünően vau felékesitve. Erős iuteusiv fényt árasztanak a csillárok s oldalt a szomszéd termek üvegfalai és ablakai felségesen egyengetik a hőmérséket.

Zsúfolva vau miuden. A terem sok szép le- áuynyal és asszonynyal telik meg s a fáradatlan tánczreudezők nem birnak kifogyni szolgálatkészségükből és szeretetreméltóságukból.

Fesztelen, egyszerű, nyájas a hangulat, mint maga a terem közönsége. A meghívókon nem volt ott az a banális phrázis, a mit annyiszor megpo- roztuuk, hogy „kéretnek a hölgyek minél egyszerűbben megjelenni“ s épen azért egyszerűen is jelentek meg. Hiszen az igazi polgári elemek még nem estek a túlzások örvényébe.

Megzeudültek a csárdások. A zsúfolt terem kezdett kicsinynek mutatkozni. Mert nem csak nagy közönséggel, de sok kedvvel is volt tele.

Hanem azért csak minden baj nélkül folyt le.

A közönség nem táuczoló része meg volt elégedve a tarka s élénk látványosságok szemlélgeté-