Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 8. szám
Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési ára : egész évre fél évre . évnegyedre 6 frt. — kr. 3 , - ■ 1 . 50 , Egyes szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. Megjelenik : h © t e II k i fi t k z e r vasárnap és csütörtökön. NyiIttér petit soronként 30 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a sxerkesz tőséghez, JLőri NCZ-UTCZA <=>0. SZÁM infézendők. Kéziratokat nem adunk vissza. ALÁ, A buda-győri vasút ügyében. — József f5h erez égnél. — Nagy napja, volt f. lió 16-án, a vaáli járás felső vidéke lakosainak a mikor is Mány, Bicske, Felcsntli, Szaár, Ácsa, Élt vek, Al- esutli, Boglár, Bodmór, Uj Bárok és Sóskút községek küldöttei a Buda-Gfyőri vasút mielőbbi kiépítése tárgyában József főlierczeg ő Fenségénél küldöttségileg hathatós befolyását kérelmezték. A mondott napon az emlitett községekből mintegy 60—80 tag az alcsnthi nagy vendéglőben sorakozván, — tizennyolca kocsin a kastélyba vonultak, hol is ő Fensége kegyes gondoskodásából az egész küldöttség részére fölmelegedés végett fűtött terem állt rendelkezésre, — 1|4 óra után jelentették, hogy ó Fensége a küldöttséget saját lakosztályában elfogadja, mire mindnyájan a járás szeretett szolgabirája, Fits Gyula ur vezetése alatt, a kijelölt terembe sietvén, ott fél kört képezvén ő Fensége a küldöttek zajos éljenzései között a terembe lépett, mire Fits szol- gabiró ur mint a küldöttség elnöke a kérelmet következő beszéddel adta elő: Fenséges cs. kir. főlierczeg kegyelmes pártfogónk! A vaáli járás felső vidékének küldöttsége liódolatteljes tisztelettel jelenik meg császári Fenséged előtt, hogy alázatos kérését előterjeszthesse. Évek előtt már megpcndiilt magán vállalkozási körben az eszme egy Bndapest-győri vasútvonalnak oly irányban való kiépítésére, hogy ezáltal egyúttal vidékünk is érintetvén — annak jótéteményeiben részesült volna. Várakozásteljesen csüggött akkor a vidék ezen üdvös eszme megvalósulásán. — de sajnos, a földrengésszerüleg egész Európát ért nagymérvű pénzügyi válság és rázkódtatás, ami reményünket is az óhaj keretébe szoritá vissza, — az eszme, mint életképtelen halva született — megsemmisült. Több év telt el igy — remény és lemondás közt —- mig alig egy éve, — delejhatással terjedt el köztünk a hir, hogy a vasútépítés eszméje mintegy hamvaiból meg- ifjodva uj életre kél, ezúttal már biztosított életerővel, mert a magas kormány országos gazdászati és honvédelmi szempontból indíttatva, a kérdéses vasútvonal kiépítését komoly elhatározása tárgyává tevén, mint ilyet törvényerőre emelés végett legközelebb a hon- gyűlés elé beterjesztendi. Hogy e vonal kiépítése, mely e járás két tekintélyes községét érintené — úgy gazdászati mint közművelődési szempontból mily előnyöket hárítana, hogy ez által e vidék föld- mivelése, ipara és kereskedelme, s az ezekkel szoros összeköttetésben levő forgalma mily lendületet nyerne, s hogy népünknek nemcsak az ország, de a birodalmi fő- és székvárossal s átalán a continens művelt nyugatával leendő ezen közvetlen összeköttetéséből, az a- nyagi érdekeken kívül különösen szellemi életére nézve, mily áldásdus forrás nyujtatnék, mindezeket nem kell császári Fenséged előtt bizonyítanom, mert hisz Fenséged első sorban is e vidék, e járás féltékenyen őrzött kincse, e vidék népe megszokta már fenségedet s fenséges családját, úgy a mult mint a jelen bá natai mint örömei közt a közös jó vagy bal sorsban velünk osztozónak ismerni, ki tehát jól tudja — érzi — azon óhaj méltányosságát, hogy végre valaha ni e vidék is oly közlekedési módozat birtokába jutni vágy, a mely által úgy anyagi, mint szellemi szükségleteit könnyen beszerezheti, feleslegét pedig a világ piaczára továbbíthatja. Tudva van az is előttünk Fenséges ur! hogy c vasútvonal kiépítésére nézve két irány foglalkoztatja az irányadó köröket. Az egyik a már említett s a mely Budapestről kiindulva s Bia felől hozzánk érve, Bicske, Szaár és Felcsntli községek határait érintve, haladna tovább Patán át Győr felé; a másik Budapestről a Duna jobb partját szegélyezve, Esztergom felé s innét áthajolva jutna Győrbe. A mi érdekeinket az előbbi irány képviseli, ennek kiépítése reánk nézve tehát mintegy életkérdés lévén, nem kívánván elmulasztani időt és alkalmat, hogy szavainkat a magas kormány elé terjeszthessük, s ott máris meghallgattatva, habár nem is vérmes reménynyel, de nem is minden Ígéret és biztatás nélkül tértünk visz- s/a küldőink körébe. S bár úgy tudjuk hogy az általunk kérelmezett irány mellett sarkalatosabb s általánosabb indokok merülnek fel, de az érdekek különféíesógénél fogva mint hírlik — nem épen lehetetlen, — hogy a diadal Esztergomé 1 e e n d! S ezért magyar jellemünk egész őszinteségével, s hazafiui hódolatteljés ragaszkodásunk egész tiszta érzetével állunk itt császári Fenséged előtt alázatosan esedezve, hogy mint kegyelmes pártfogónk, de úgy is mint e vidék s e járás első polgára kormányunk előtt magas szavát vidékünk érdekében érvényesíteni kegyeskednék ; meglévőn győződve, hogy aláza.ESZTERGOM ÉS VIDÉKE" TÁSKÁJA. Visegrádon. Büszke bérez tetőről fenséggel tekint le Régi várnak romja, Kőfalát lizrjlőtt, vészes századoknak Hosszú sora nyomja, A bomló falakról századok beszélnek Elfutó haboknak, kósza esti szélnek. Néma áhítattal járok a romok közt, Mint a temetőben ; Hiszen annyi emlék, annyi szent ereklye Minden rögben, kőben! Melyek századoktól virrasztják a múltat, Fényes, nagy időket, régi nagyságunkat. Nagy idők emléke, mint egy bűvös álom Csábítgatja lelkem; Bűvös hangja mellett a jelen borúját Szinte elfelejtem, És ahogy tűnődve szerteszéjjel nézek ! Kelnek a romokból daliás vitézek....! Kaczagányos hősök, párduezos leventék Fényes, hosszú sorba, Büszke paripákon, karddal, kelevézzel, S megindul a torna... Forrong, hullámzik a fejedelmi játék : Mintha csupa istent, s fejedelmet látnék...! Harsanuak a kürtök, s gazdag lakomától Vadat űzni kelnek, Majd meg nemzeteknek sorsát igazítják Délczeg fejedelmek. S idegen leventék, hogy ha hazatérnek: Messze hintik magját a magyar hírének...! Ily képek a várban. De a hegy tövében Búsongó toronyiul Fájó dal gyanánt egy gyá'zosabb történet Hirharangja kondul Elbukott nagyságról...! Szinte hallom közbe : Hogy bilincs csörömpöl lcoro n á t nyűgözve. . ! Bolygó felhő árnya, mint sötét kísértet, 1 Téved a falakra, Úgy nézem, hogy az egy bujdosó királynak Kísértő alakja... Mi űzi...? Honára mondott szörnyű átka..? Tán ennek közelgő teljesültét látja...?-Szétmállott a béke. A mulatság zaja Nem tör a jelenbe. A ke-vély leventék sírban álmadoznak, Sokan elfeledve. S hol egykor csattogtak kardok, csatabárdok: A királyi várban csak a holló károg. Egy fekete holló, az örök enyészet Települt falára. S gúiiynyal lekaczag a szebb jövőt reménylő Késő unokára...! S ha a vár lenéz az óriás tükörbe : Látja, hogy mint vájja az enyészet körme. Egy irgalmas szellő, felhőt hoz a várra Napkelet egéről, Hogy no lássa romját..! Hej de pusztulásnál Az se szól egyébről..! Nagyságunk eiiyészfccn lelkem összerendül S messze múltba száll az elborult jelenből. Ozorai Oszkár 1 Farsangi levél. j — A fiatal urak bálja jan. 22-én- — I. Az esztergomi elite-bálokuak az a leverő lii- I re vau, hogy rettentő feszesek. Egész a túlzásig. De az a nevezetessége, hogy rendkívül fénye- I sék, díszesek, pompásak. Egész a túlzásig. 1 Ha egy ilyen bálról hazarobogunk, majdhogy * - - tii, X
