Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 74. szám

Jíimellencs irányzat ellen mentol előbb faló eiTOslást kérnek. Egyhangúlag elhatározták, hogy a sérelmes ügy orvoslását követelni fog­ják. A fölirat szerkesztésével Dr. Helcz Antal ás Takács Géza főjegyzőt bízták meg. Az építendő kaszárnya ügyében Horváth Mihálynak egy igen egészsé­ges ideáját vették föl, ki ugyanis azt indítványozta, hogy ne a bndautezai kaszárnya mellett fekvő drága telkek szereztessenek meg e czélra, hanem a négy frontot képező Halottak ntezája Hosszú sor és Német ntcza sarkától számítandó mintegy 18—20 ház vé­tessék meg. A mérnök utasittatik a kaszárnya építő bizottsággal egye­temben az előmunkálatok és tervek beterjesztésére. Dóczy Ferenc-z és társának kérelme a párkányi pénteki gabnavásár ügyé­ben a vásárrendező bizottsághoz uta­ltatott. A cznkor-, kávé- és söradó elle­nében a város által benyújtott fölleb- bezés alapján az alispán elnöklete alatt tartandó tárgyalásokra a város képviselete érdekében Takács Géza főjegyző, Dr. Helcz Antal főügyész, Rudolf és Brenner urak küldettek ki. Dr. Helcz Antal indítványára gróf Csáky Károly iskolaszéki helyettes elnökké neveztetett ki, a tisztet csakis az ő személyére szorítva. A jótékonyezélú állami sorsjegyek­ből városunk öt darabot tartott meg. A vagyonleltár szerint összeállí­tott illeték adó ügye felülvizsgálat végett a tanácshoz utaltatik. A kéménytisztítás városunk terére nézve munkakörre oszlott; a szabály­rendeletet megerősítés végett fölter­jesztették. A diósvölgyi folyóvizek a városba való bevezetésére Dr. Feichtinger Sán­dor utólagos indítványa folytán egy küldöttség küldetett ki a tervajz ki­dolgozására. A tornatanitás ügyét az elemi is­kolára nézve a tanügyi bizottsághoz utasították. A dunai kishíd építését jövő ta­vasszal Eggenhoffer József vállalkozó kezdi meg. Művelődéstörténeti töredékek (Befejezés.) A nemzetek közti jogok s kötelmek kölcsönsö megállapítása szintén élénk vita táré v át kén ezé s fontosságát Ravnval pá­fisi tanár „Institution du droit de la na­ture et des geus“ czimű munkájának kö­vetkező szavai igen híven ecseteiéit : „Tons les traités etablissent ce qu’on nomii e un droit parfait une obligation rigoureuse, uiivré coutrat synallagmatique : l’bonneur, la reputation, la consideration, la gloira des nations, dependent essentiellemeut de la’exactitude ä remplir cette onligation“ — A bölcsészek a régiektől elfordulva uj bölcsészeti, a csillagászok megállítva a na­pot, megindítva a földet, mi a közvéle­mény szerint ezredévek óta nyugodott : uj égi rendszert alkottak. A tudós egyetemek mellett polgári és népiskolák is alapittat- talc s igy az eddig elhanyagolt népnek szellemi kiképeztetetésérŐl is gondoskodtak. A protestánsok tehát a minden emberi te­kintélytől ment lelki szabadsággal miuden embert felruházni törekedtek. A tudományok a catolicus országok­ban sem hanyagoltattak el, de a bittörvény­székek s üldözések és a szigora könyvcen- sura, mely a X. Leo pápától már 15 sz ban behozatott, a szellemek szabadabb röp­tét gátolták s a tudományok fejlődését hátráltatták. A gondolatok közlésére és eszmék fej­tegetésére hatékony eszközül szolgálnak a hírlapok és folyóiratok, melyek az újkor szüleményei. A legelső hírlap Yeleuczébeu jelent meg, később Német- Franczia,- An­gol,- és Oroszországban, Magyarbonban 1780. ban jelent meg az olső hírlap néme­tül ; magyarul csak 60 évvel később. A képző művészet aranykorét érte el e korban. Legkitűnőbb mivelői Leonardo Vinci, Urbinói Raefael Sauzio, Michel Au­dio Buonarottí mint festesz építész és szobrász. Sz. Péter templomát Romában ő épité Leo és Gyula pápa alatt. Correggio Allegri Antal, Rubens, van Dyek és Remb- rand. A németek közül Dürer Albert, és Crauach Lukács, kinek egy térképművé Vartburgban ma is őriztetik. A mecbanica és természettan miuden neme, a gyakorlati életben is eddig nem ismert magasságára emeltetett. Galilei Gio- vaui, Kepler, Herscbel és Newten e téren örökké tündöklő csillagok gyanánt fognak tiszteltetni. Az orvosi tudomány a füvészet- tel, mely utóbbit Linné Károly, és End­licher hazánkfia, Jussién és De aCanodolle teremtek — az emberiség javára rendsze­rezett tudománnyá nőtte lq magát. Ezen időpont mai papír pénzünk ere­detének is bölcsője. Law János száműzött seot ipar lovas ajánlá fel ebbeli föl fede­zését XIV Lajos franczia királynak, ki azt elfogadván a Luisiana americai tartomány betelepítésére kivándorlókat nagy mennyi­ségű papír pénz utalványai látta el a visz- szaváltás ígérete mellett. Ezen bank felál­lításának tervezete jó volt, de később a kormányok részéröl visszaélés, túlhajtás által ma már hitelét a népek előtt neud- kivül megingatta. A kereskedés külkiterjedése s a föld körüli utazások uj és uj föld abroszok készítését sürgetek, melyek a világ topog- raphiai ismertetését mozditák elő. Mack Adáin az utak javításán fáradozott, s az általa készített s máig is használatban la­„jó terve“ kivitelén fáradozni. X. bárót és 'egy föhaduagyot kért fel segédekül, szá­mítva reá, hogy ezáltal Baranyai még a párbaj előtt meg fog ijedni e tekintélyes segédektől s bocsánatot fog kérni. De „jó tervét“ nem árulta el senkinek, még segé­deinek sem, tartván tőle, lmgy akkor visz- S7,alépnének. Néhány nap múlva Baranyai és segéde a fővárosba utaztak, itt adtak ugyanis ta­lálkozót — neutrális terület lévén, — Bús Ferencz urnák. Hosszas tárgyalások után Bús segédei elfogadták Baranyai segédei által ajánlott feltételeket, mivel ők Bús Ferencz ur segé­deinek ajánlatainál mindig eresebbeket aján­lottak. A párbaj ideje másnap reggeli nyolez órára a zugligetben tűzetett ki. Bús Ferencz ur jóllehet előre biztosí­totta bőrét, a párbaj előestéjén sajátszerü érzés futott végig tagjain. — Hátba későn jönnek •— gondolá magában. — Oh borzasztó gondolat ! — De nem, meg sem — folytatá nyu- godtabbau — határozottan megmondottam az órát. A párbajra kitűzött nap reggele felvir­radt. Baranyai és társai midőn a színhelyre érkeztek. Bús Fereucz és segédei már ott voltak. Bús Ferencz ur arcza rendkívül halo- vány, rajta az álmatlanul töltött éj nyomai határozottan észrevehetők. Megérkezésekor Baranyai vidám mo­solygással üdvözli, ő hidegen válaszol, ál­talában igen türelmetlen; tekintete jobbra, balra tévedez, valakit vár, ugylátszik, mert nagyon sűrűn nézegeti óráját, sehogysem vő kövezett országütaiuk, az ő nevéről makadamirozott utaknak neveztetnek. A legújabb időben a chemia művelői leginkább azzal tűnnek ki, bogy a gazdá- szat és ipar fejlődésére alkalmazzák; igya német Justus Liebig a gyps/trágyát talál­ta fel: Davy, Farday, a franczia Arragót, ki néhány év előtt 80 éves korában hunyt el, Galvani és a hires volta a villanyosságot, galvanismust mindennapi használatra tették át. Például hogy egyebet ne említsek a világitó tornyok és órák, de különösen a távírdák dicsőségüket hirdetik. És hogy e koszoruzott férfiak Pant- heona teljes legyen, mindnyáj ok fölébe mél­tán helyezett 3-nak 1 egyszerű lakatost. Mű­veiket mindenki ismeri, jótékony hatását ki sem vonja kétségbe, neveik mégis a fele­dés homályába vannak burkolva, s csak a történet koszommá meg őket. E férfiak: Watt angol lakatos, a gépek felálitója, Trewitschitsch és Wiwian szintén lakato­sok, kik gőzt adtak a gépekbe. Egy negye­dik is még joggal követeli megkoszoruzta- tását: a gőzhajók feltalálója Foul to ii. Szenteljünk helyet e Pantlieouban még az angol Smith Adámmal azon férfiaknak, kik tudományos képzettségük és bő tapasz­talataikkal a különféle termesztraények elő állításában kitűnnek, az anyagi jóllét felvi- rágozása és hazájuk boldogitásának rovására. Örömmel jegyezhetjük még fel, hogy legközelebb hazánk az ipart tekintve — egy nagy nemzeti műhely, melyben kárpá­toktól Adriáig fúrás, faragás, gyalulás és kalapács,olás zsibongó moraja közt minden magyar örömujongva kiáltja : él magyar még e hazán ! Dió héjba szorítva tehát a mondotta­kat : Az európai civilisatió története három nagy korszakba foglalható össze. Az 1. korszak, melyet az eredetek és képződés korszakának nevezünk, oly időszak melyben társadalmunk minden elemei a zűrzavarról kibontakoznak, szilárdságot vesznek fel és születési formáik alatt és azon elvekkel mutatkoznak, melyek lelkesi- ték, ez idő majdnem a 12. ik századig nyúl ki. A 2. ik korszak a kísérletek, törekvé­sek és tapogatózások időszaka, a társadal­mi rend különböző elemei egymáshoz kö­zelednek, mérkőznek, és egymást, hogy úgy mondjuk, tapogatják, a nélkül, hogy csak \alami általánost, szabályost és tar­tóst tudnának létre hozni, ezen állapot iga­zán mondva csak a 16. ik században vég­ződik. Es végre a 3. ik korszak, a tulaj dou- képeni kifejlődés, korszaka, melyben az em­beri társadalom Európában határozott ala­kot vesz föl, megbatározott irányt követés együttes sebességgel halad egy világos és szabatos czél felé, s mely a 16. ik század­ban vette kezdetét és most követi folya­mát. Szabó Titus. Egy állandó színház ára. Egy derék vidéki város színházának költségvetése fekszik előttünk, melyet azért Ilid nyugodt lenni, bármennyire erőszakolja is a nyugalmat arczára. Baranyai ellenben vígan fütyörész és mosolyog; már előre örül, hogy a lieczcz oly szépen sikerül; majd nagyokat fognak nevetni rajta, ha elmondja a „Schódl“-ban cigarettáét nyugodtan és élvezettel szívja; e nyugalom egészen kihozza Bús Ferencz urat sodrából. A sorshúzás megtörténik; Baranyai segédei jogászostul, oly ügyesen jártak el, hogy jrz első lövés Baranyaié lett. 0 gúnyosan mosolyog, s midőn a se­gédek kibékülést ajáu la nah, azt határozot­tan visszautasítja . . . Az idő múlik, s még senki, gondolja magában Bús .Ferencz ur . . . már meg­töltik a pisztolyokat ... Bús homlokán hideg verejték gyöngyözik . . . még min­dig'senki'; a felek egymással szemben álla­nak ... A segédek olvasni kezdenek, . . Baranyai lövésre nyújtja ki karját . . egy­szerre kocsizörgés hallatszik a közelben, Baranyai leereszti karját, Bús Ferencz ur könnyebben lélekzik. Néhány másodperc/, múlva a kocsi a színhelyre érkezik, két rendőr lép ki, s a jelenlevőktől udvariasan elkéri névjegyeiket s az „érdekes heczcz“- nelc véget vet Baranyai és társai nagy saj­nálatára. Bús Ferencz ur, ugyanis sietett ideje­korán értesíteni a rendőrséget, hogy a lo­vagiasságnak is elég legyen téve, s baja sem történjék ; s igy hajtotta végre az o „jó tervét“ s igy rontotta el Baranyai és társainak „érdekes heczczét;“ melyben az a legérdekesebb, hogy sokkal több az igaz benne, mint az olvasó gondolná. H — li Nr. 2. adunk ki, hogy idővel megtalálhassák la­punkban mindazon, kik egy állandó színház építését nem tartják nevetséges gondolatnak Esztergomban. A szombathelyi színház költségvetése aránylag igen is szerény kiadásokkal járt a díszes és Ízléses külsejű s a csinos és kellemes berendezésű színház fölépítése. Most Beődy Gábor tart benne előadá­sokat s bizonyára több anyagi sikerrel mint a mi színkörünkben. A szombathelyi színháznál az épületre fordított költségek a következők : Kőmivesmunka 20.841 frt. 62 kr. grá­nit mozaik munka 249 frt, 50 kr. kőfaragó munka 6052 frt. 28 kr. szoörászi miunka (külső) 517 fit 26 kr. szobrászmunka a né­zőtér díszítésére 936 frt. 52 kr., ácsmunka 6936 frt 54 kr. bádogos 1604 frt. 95 kr„ palafedő 675 frt. 11 kr., asztalos 2640 frt. 76 kr., lakatosmunka (villámhárítóval) 2286 írt 22 kr.. mázoló 931 frt. 54 kr,, üveges 361 frt 24 kr., öntött-hengerelt- és ková­csolt vas tárgyak 3588 frt. 59 kt, vízveze­ték és closet 1244 ftt. légszeszberendezés 2960 frt 76 kr. légfűtés 790 frt, festő és arany fénymáz 1338, kárpitos 427 frt., szín­padi díszletek és főfüggöuy 1594 frt.. színpadi gépezetek 1236., összes bútorok 2212 frt és üvegezés 145 frt,, színpadi utó­lagos ácsmunka 586 frt., 72 kr., művezető díj 2000 frt.. különféle kiadások 788 frt. 90 kr. Összes költség tehát 62,565 frt 10 kr. melybe a színház teljes felszereléssel együtt került. A színház összes bevételét képezik : különféle adakozások 28.963 frt. 81 kr., bál és műkedvelő előadások 2838 frt, 70 kr., szinielődások után fizetett dijak 406 frt. 40 kr., örökbe eladott házhelyek ára 2310 frt, 32 kr. haszonbérekből 218 frt. részvé­nyek át.án 7107 frt. 80 ki’, sorsjegyek után 7687 fit. 70 kr. elzálogosított 4 páholyára 1600 frt.. eladott ékszerek 32 frt. Összes bevétel tesz 59,242 frt. 21 kr, Eladatott összesen 763 frt részvény, melyeknek legnagyobb része be van fizetve, A részvényesek száma 310. Régi szín­ház telek adományozó van 24, 10. írton felül adakozott 9. A még be nem fizetett részvények és sorsjegyek behajtása legközelebb megtör­ténik. Színházi szemle. Szombaton Szarvasy S szininövendék felléptével színre került 8­Ármány és szerelem. Taps, virág, őszinte elismerés . . . . és zsufolt ház ez est rövid kivonata. Szar­vasy ur épp úgy megérdemelte az előbbie­ket, mint az igazgató a teli házat. Öröm­mel jelezzük mindkét részről, a szép ered­ményt. Szarvas y urnák Ferdinánd szere­pében alkalma nyílt fejlődő tehetségét el­ső felléptével a dráma teréu, szülővárosa közönsége előtt, bemutatni. Megvalljluk több kíváncsisággal mint nagy várakozással lép­tünk a színházba, különösen az Ellenőr szí­ni referense után, ki a vizsgálatok alkal­mával nagyon szigorú bírálatban mondta el a növendékekről véleményét. De Szar­vasy ur elég jól megállta bolyét és meg­győzött minket arról, hogy tud szépen sza­valni. Legjobban sikerültek kitörő jelenetei, mert ekkor érczes hangját teljesen érvé­nyre tudta emelni. (Játéka ugyan még né­hol kezdetleges volt, ezt azonban a. gya­korlat majd megtauitja s ezután szép jö­vőt remélhet.) Ha nem volna vendég, úgy Avday Idát minden bizonnyal előtte említjük. Luizája kifogástalan művészi alakítás volt. Valtert (Kovács Mór) B ár c zy (Mül- 1 ért) az udvarnagy (Kalb) kitűnő szerepét pedig Deák Péter a legtöbb sikerrel adta. Vasárnap H o r á u s z k y N á u d o r képviselőnk' tiszteletére, Egri Kálmán második és utolsó felléptével, díszelőadásul 9. A csikós. Nem a legszerencsésebb gondolat volt Szigligeti e legrégibb népszínműjét felele­veníteni és pedig nem, kettős okból. Ré­szint mert már a darab magában véve nem valami nagy hatású, sőt a megszokott újabb népszínművektől egészen eltérő irá­nyú, részint pedig mert kifogásolt előadása az igazgatóra nézve határozott hátránnyal járt. Nagyobb publikum csak ez nap volt másodízben, és kiváncsi a társulat kiemelt erőire, ezek azonban ez este vagy nem, sőt lyán kezdett gondolkodni, hogy mit tévő legyen azzal az átkozott jogásszal. Hogyan lehetne a dolgot úgy elintézni, hogy baj se legyen, s a lovagiasságnak is elég legyen téve. Megforgatja agyában a dolgot, de nem talál kibúvót. Elmondja barátaiuak a tény­állást, ezek erősen biztatják, hogy ne en­gedjen annak a jogásznak, csak azért sem ! De ő nem tud megállapodásra jutni. Az éjjelt álmatlanul tölti, egy terv a másikat kergeti agyában mig végre liosz- szas gondolkodás után nagyot nevetve meg- pödri bajusza helyét s örömmel kiált föl : Megvan! Felöltözködése után rögtön levélírás­hoz fog. Kiválogatja a legkomolyabb szavakat s többek közt ezeket Írja: . „A gorombaság nem érv; a történeti tények el­ferdítése nem logica. Értvén ezalatt hogy nem Bertának, hanem Matldnak udvarol. Különben tudomására adom, hogy én a becsületbeli dolgokat komolyan szoktam venni . . . Magyarázatot nem adok. — A kihívást elfogadom. Bús Fereucz hivatalnok.“ Baranyai Zoltán és társai igen örültek hogy a heccz ilyen érdekes fordulatot vett, s feltették magukban, hogy ezt a come- diát végig fogják játszani, s megvoltak győ­ződve, sogy Bús Fevéncz urnák inába száll a bátorsága, ha megvívásra kerül a dolog. Közösen elhatározták, hogy csak pisz­tolyt fogadnak el, melyekbe majd vaktöl­téseket fognak tenni; s hogy a dolog érde­kesebb legyen, tiz lépésnél nagyobb távol­ságot nem fogadnak el. Bús Fereucz ur eközben nem késett

Next

/
Thumbnails
Contents