Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 73. szám

Uj képviselőinkhez sok várakozás csatlakozik.

De ha becsületes czélzattal, kitartó erélylyel s rendületlen igazságszeretettel karolják föl népünk képviselői a a nép ügyét s háttérbe szorítják a maguk személyes előnyeik képviselését, akkor több eredményt fogunk élvezni s több honatyát tisztelni, mint a lefolyt években.

Horánszky Nándortól joggal el lehet várni, hogy Esztergomnak a szó legnemesebb értelmében országgyűlési képviselője lesz:

És akkor tőlünk is joggal megvárhatja, hogy bizalmunk meg ne csökken- keujen s a ragaszkodás meg ne hűljön.

Üdvözöljük tehát városunkban szeretett képviselőnket s kívánjuk, hogy az a viszony, mely közte s a választó- közönség közt létesült sohase veszítsen értékéből; maraojon ez mindig olyan nemes, a milyen nemes törekvéseket tűz ma ki közöttünk érdekeink képviselésére.

A primási palotáról.

A Budapesten megjelenő „Vállalj kozók Lapja“ legutóbbi száma egy polemikus hangú czikket közöl, melyet egész terjedelmében bemutatunk.

A közvélemény részletesen nem birálja ugyan a szakközlöny hasábjain herczegprimási palotánkat, de azért sok igen figyelemreméltó megjegyzést koczkáztat.

A czikk egész terjedelmében következő :

A múlt számban ígértük, hogy az esztergomi primási palota építése tárgyában a 31. számunkban hozott értesítés ellen, védelemre kelő czikkel, bővebben fogunk foglalkozni.

Tesszük ezt, nem a kérdéses czikk érdemleges méltatásáért, hanem igenis azért, mert az építés foganatosítása körül a Bécs felé gravitáló műépítész ur befolyása következtében a hazai építési ipar pártolása figyelmen kívül hagyatott.

Ha élczlap volnánk, úgy közölnők a kérdéses levelet a maga terjedelmében, mert a Kraxelhúber Tóbiásnak méltó társa lehetne.

Többi közt azt Írja, hogy nem lehetett tudni előre, hogy az alapoknál nehézségekre fognak bukkanni, még ha kémlelték volna is a talajt. Hogy

ez mennyire vad állítás, azt minden laikus felfogja, mert ha nem lelték volna meg a talajt, úgy bizonyosan rá is jöttek volna arra, hogy nincs szilárd talaj.

És ha az ember a Duna tövében építtet, el lehet rá készülve, hogy a viz színen felül semmiesetre sem, hanem azon alul fog szilárd talajt találni, és hogy az ember ezzel előre is tisztába legyen, még egy kunyhó építésénél is megkutaszolja a talajt, csak a primási palotánál nem tették ezt.

Ha a czikkiró ur állítja, hogy elég anyagjuk volt úgy elhiszem ezt, miszerint Eggenhofer ur a téglát kellő időre szállította, de azon állítására, hogy azért nem vesznek hazai fáit, mert a hazai fakereskedés zsidó kézben van, és hogy ezek megbizhatlanok, feltéve, de meg nem engedve, hogy ez úgy van, hát Eggenhofer ur is zsidó? tudtommal nem, pedig ez is egyike legtekintélyesebb fakereskedőinknek.

Végül azt írja czikkiró. hogy: „asztalos munka Bécsben is készül, no ez ugyan valami, itt palota készül nem kunyhó, ide minden a legjobb hkelÉ hogy adassék.“

É: E stylus mutatja, hogy Írója atyafiságban van Bécscsel, és azt hiszi, hogy nálunk hazai iparosok által még nem készültek csak kunyhók.

Pedig hát föltéve, de meg nem engedve, hogy Esztergomban nincsenek elég képzett iparosok, de azt csak nem akarja elvitatni, hogy Budapesten sincsenek ! ?

Művelődéstörténeti töredékek

IV.

Hogy pedig’az orvostaut nyilván tanítani és művelni kezdték, az is a keresztes háborúk eredménye volt, mert míg keleten- azt művelték, addig itthon Mundiuus orvost két női hulla felbonczolásért VIII. Bo- nifacz pápa ki a „dicsértessék a Jézus Krisztus“ köszöntést hozta be örök fogságra vet- teté.

A prágai, bécsi, heidelbergi egyetemek ekkor keletkeztek. A straszburgi, kölni, freyburgi székes egyházak és Bécsben sz. István temploma, ez időben épült remek müvek nem csak a művészet virágzását, de mesterük képzettségét is hirdetni fogják századokig míg csak romjaikban is állaui foguak. A góth styl e kor szülötte máig is építkezésünk legszebb modora.

130 0. körül Cimabue feltalálta s Hollandiában van Eyk János száz évvel később tökéletesbité az olaj festést. Ez időben lceugy megérdemlik a közönség rokonszenvét, mint Mártonffyné és Tóth Béla szerepei.

Hanem úgy látszik, hogy már miná- lunk — ha csak a közönség rideg közönye meg nem törik, — rossz szürete lesz a társaságnak.

Mert oda künn a hegyek között, ha aranyosan érlelő verőfényes napjaink lesznek, jó szüretre van kilátásunk,

A venyige gyönyörűen termel s gazdáink sok szép reménnyel tekintenek az idei termésre. Már előre is örülök a vidám szüreti ünnepeknek ott künn a hegyek kö- .zött.

Tárczatöredékem terjedelmét megszabta a szerkesztő. Nagyon kurtára szabta. De azért mégis illendő lesz helyet szorítanom egy német kis rimes epigrammának, melyet a napokban egy Budapestről Esztergomba utazott hölgy csinált.

Többen voltak abban az utazó társaságban, hol az élezés kis epigramma nagy hatást keltett. A társaság egy tagja esetleg Munkatársam, s ez lopta el kurta tár- ezám számára a következő kis verset :

Ohne Gluth und ohne Witz Ist der liebe Kruplani tz.

Az epigrammában nincsen ezukor, habár Í£eu édesen is csattant a szerzőim hamis ajkáról.

Különben olvastam én a városház kapuján hosszú prózában sokkal kegyetlenebb ■epigrammát, melynek szerzője a mi Krup- laniczunk.

Egy olyan közbecsülésű öreg ur ellen van intézve, a ki negyvenkét éven keresztül volt megyei tisztviselő s kit mindnyájan annyira szeretünk és becsülünk, hogy szén küzdött, a mennyiben véres verejtékabból a szeretetbol és becsülesból tisztuji- táskor tiz alispán megválasztatása is kikerülne.

Tehát kevesebb ezukrot s több tiszteletet!

A héten különben semmise történt. Minden a maga egyhangú kerékvágásában halad.

Még a szobbi vasúti szerencsétlenség is a múlt héten esett meg.

A mint mondják a közlekedési minisztériumban ezt is adatul használják a mi vasútvonalunk ellen.

Lehet, hogy a kegyelmes ur ez adatokat már polgármesterünkkel is közölte, mert tőle hallottam közvetlenül a szobbi baleset után ;

— Ergo, mégis csak legbiztosabb, ba az ember gyalog jár,

Némo.

Reviczky Károly.

— A Budapesti Hírlap photographusa után. —

Már régóta benn lenne a képviselő- házban, de még nem volt hozzá való kora.

Pedig az érettségit már a. hatvanas években tette le és maluritásáról azon leiül beszélnek azon szőke fürtii, nefelejts szemű gyermekek . . .

Szép ember, nyalka huszárliadnagy. Készt vett az 1870—71-iki franczia-porosz hadjáratban (a mennyiben akkor szolgálta le egyéves önkéntesi évét a Lichtenstein huszároknál.) . . . Reviczky a franczia réIetkezett az üveg festészet is. A találmányokban kifogyhatatlan leleményességü németek közt 1330 körül Angiieren Konstantin máskép Schwarz Bertalan freyburgi fran- ciscauus a salétrom, kén és szénpor sajátságos vegyítése által a lőport találta fel volna ez már a dunaiaknál s a művelt araboknál ismeretes volt, sőt Spanyolhon- bol kiüzetésök alkalmával Alicante város ostrománál legelőször használták, honnan a francziák, aztán az angolok is átfvitték magukhoz, de ez az európaiak előtt ..eddig mégis ismeretlen volt. A görög tűz és a papír feltalálása szintén az araboknak tulaj- donittatik.

Az újkor civiliátiójának virágzására különösen négy fontos esemény volt legnagyobb befolyással. Ez 1. a könyuyomtatás mesterségének feltalálása ; 2. Konstantinápolyinak a törökök által lett elfoglalása; 3. Amerika felfedezése: és 4. a Reform atió.

A könyvnyomtatás feltalálásáig rendsze- szeriut írták a könyveket és pedig a papírnak 14-ik században történt feltaláláság pergamenre és kutya bőrre. Az igy irt könyvek már csak azért is igen ritkák voltak s a tudomány terjesztésének csekély eszközét képezhetek, mert rendkívül sok munkával járt leírásuk és azoufeliil szerfelett drágák voltak. Egyetlen egy biblia 300—400 arany forintba került, mit most pompás kiadásban 25 ujkrért megkaphatni. Rendkívüli és soha eléggé nem magasztalható fontosságú volt tehát Gutteuberg Jánosnak 1436-ik év táján tett felfedezése, melyet Fast János aranymivessel és Sehöffer Péter szépiróval egyesülve később tökéletesített. Csak most vala lehetséges a műveltség előhaladását minden rendiseknél elősegíteni s azt az emberek és népek közbirtokává tenui. Alig kezdett e találmáuy tökéletesbőllni, már is Európa-szerte mindenütt állitattak nyomdák úgy hogy feltalálási idejétől 1436 — 1500-g csak Ülaszhonbau már 30 nyomda volt. Magjarhonban Budán Hessz András állított 1472-ben. Volt még Lőcsén, Bártfáq, itt papírgyár is állitatott fel: nyomdája volt Kolozsvár városnak, és Nádasdyaknak mo- sonymegyei birtokán Pottendorfban, hol a Corpus Juris 3-ik és legszebb kiadása készült.

Még több más találmányok is teszik kitűnővé e kort; mint a rézmetszés, a zsebórák Hele Péter által Nürnbergijén, a fonókerék, az iránytű, a szemüveg és a puskaszerszám, melyet eleiute mint az ágyút, kauócczai sütöttek el.

A tudományok felvárulására uem kis befolyással volt Konstantiuápolyuak a török által 1453-ban lett elfoglalása. A még fennálló kelet római birodalom fővárosában élt számos tudós elhagyva hazáját, nyugotra de leginkább Olaszliouba vándorlása által a keleten virágzó tudományosságot és művészetet átülteték, annyival is iukább, minthogy a fejedelmek, kik gyakran magok is tudósok voltak, versenyezve vették pártfogásuk alá e tudós menekülteket. Ebben leginkább kitűntek Majlaudban a Visconti, és Sforza fejedelmek ; Floreuzben a Medi- cielc, kik Florencet mind tudomány mind művészet tekintetében egy olasz Athénévé varázsolták. Ajeles vaticani könyvtárnak ez időben veté meg alapját V. Miklós pápa.

kel küzködött azon időben a franczia nyelv elemeivel.

Politikai nézetei Lóuyayhoz húzzák már t. i. ahhoz, a ki 1871-ben hadnagya volt és kit tüskén-bokron keresztül követett* de kit akárhányszor meg is tréfált.

Álljon itt egy adoma e korán honatyává lett fiatal ember katonáskodásából,

A győri homokbuckák ugyancsak ti- portattak egy forró nyári napon a huszár- lovak patkói által és elkeseredésükben óriási porfellegeket küldtek a vitéz fiuk bo- szantására.

Nagy csatározások voltuk és katona s ló derekasan megizzadt mire pihenő fuva- tott.

Egy kis csomóban állt a tisztikar, s féllófejuyi tiszteletteljes távolságban az önkéntesek csoportja.

Az egyik közvitéz hadnagya elé vágtatott és szabályszerű tisztelgés után igy szólt:

— Jelentem alásan hadnagy ur, elmegyek a kardomért.

— Jól vau fiam, volt a hadnagy ur válasza.

A heves trófacsatározás közben ugyanis kiesett a huszárgyerek pengéje a kard- hüvelyből.

Rövid idő múlva egy második, majd egy harmadik jelentkezett hadnagya előtt, mind ugyanazon kívánsággal.

Ezeket még mind igen kegyesen bo- csájtá el a szakparancsuok, de mikor már a tizedik, tizenötödik is jelenté, hogy elveszett kardját megy keresni, L. hadnagyot is elhagyta a béketürés és ugyancsak kez- dé emlegetni azt a rézfáu fütyörgő csilla■ ||M

Az ébredező tudásvágy uj tanintézetek

és egyetemek alapítását tette szükségessé, milyenekkel e korban majdnem minden nyugot-európai állam birL Némethonban az eddigiek mellett az erfurti, lipcsei, rostocki thübingiai. greifswaldi; Scothonbau a glas- govi; Dániában a koppenhágai, Svédhonban az upsalai, Lengyelhouháu’ a krakkói egyetem alapittatott. Magyarhonban Hunyadi a pozsonyit, pécsit alapitá s Budán egy roppant nagyszerűnek alapját tévé le. Százévvel később a nagy Pázmán Péter gazdagon veté meg alapját a uagyszombati orvosi és lűttani egyetemnek, mely Lippay és Lósi esztergomi érsekek gazdag dotatiója által benne a jogi tanszék is felállittaták Budára majd II. József alatt Pestre áttétetett, hol ma is ‘van. j

A Reformatió uj irányt jelöl a civil!- satió történelmében. A tudományosság egyed- árusága a papságtól elvetetett, a gondolkodás és sajtószabadság sok országban meg- alapittatott. A búvárkodó szellem és tudásvágy felébresztett a eritikának a tudomány minden ágaiban határtalan erő nyittatott meg, melyen a tudósok uj meg uj felfedezéseket tettek. A pápai hatalom és tekintély megtámadtatok ; és vele megtámadtat- tak az eddig ismert tekintélyek is. Azalatt ; valók szabdon gondolkodtak és Írtak a nép jogairól és kötelességeiről. Schmied a Ifire s történész XIV. Lajos zsarnokságát a követvetkező szavakkal rosszaim nem rettegte; „Ludwigs XIV, berüchtiges wort ; L’etat : i c'est moi“ war nur falsch, weil er damit t alle Zwecke seiues Volkes seinen persönlichen fehlerhaften Neigungen unterordnen wollte“. Eddig ilyent feszegetni szabad nem volt. Első volt e tekintetben a hollandi tudós, Húgo Grotius, ki „de iure belli et pads“ és „maré liberum“ cimii nagyhatású ; munkáiban a nép fönségről értekezett.

Szabó Titus |

Színházi szemle.

A lelkes társulat derék igazgatója valóban változatos műsorával, nap nap után a legjobb és legújabb darabokkal igyekszik a közönség figyelmét magára vonva, pártfogásukat ki is érdemelni.

A Proletárok és Márkányi összevágó előadása bebizonyította, hogy vannak a társulatnak jeles erői, s ha tán az operettekben kevésbé, de a vígjáték és színmű terén megállja helyét — hogy életképes. A mily örömmel jeleztük és újból ismételjük ezt, úgy ismét csak sajnosán üres házat kell coustatálnuuk. Színészeink azonban uem csüggedve mindnyájan jó kedvvel, és sokan közülök jól játszottak s a kis közönség csak megelégedéssel távozott. Szerdán

»

*

S •

Mukányi.

(Vígjáték 4 felvonásban irta Csiky Gergely)

Első sorban a társulat fiatal komikusát Deák Pétert kell kiemelnünk. Kozákja felfogásban úgy mint jeles alakítás - bau túlszárnyalta elődjót. Mindvégig mélt A

gát az anyámasszony huszárjainak, kik ol- dalukról elvesztik esküdt feleségüket, azaz ' édes kardjukat . . .

Ekkor vágtatott oda Reviczky Károly és félbeszakítva az ékes káromkodást hatalmas hangon igy szólt:

— Hadnagy ur alícssau jelentem ... elmegyek a kardot keresni . . .

Érre már nagyot ugrott mérgében a i hadnagy.

— Ejnye Reviczky hát maga is.

— Nem én — viszonzá Reviczky suttogásig hallatva, hangját, — hanem a hadnagy ur vesztette el kardját . , .

Ilyen volt ő akkor. Félre állt az útból, de a kellő időben ott termett. Hallgatott sokáig, de azért semmi sem kerti lé el figyelmét ... s ha egyszer megszólalt, rendesen a többi hallgatott el utána.

Jó szeme, jó hallása, nyílt jelleme éles ’ esse volt . . . akkor! . . . Hogy most milyen, majd megmutatja ő maga.

Jogi vizsgáit kitűnő sikerrel végezte.. :

Egy időben laktársak voltuuk, de inig L o otthon olvasott, én a színházban és a ■ pajtások közt mulattam. Midőn hazaérve földszintes szobánk ablakán zörgettem, hogy adja ki a kulcsot, a sok olvasástól részegen feltápászkodott az ágyából ós nagy álmosan kezdett lapozni könyveiben, engem | pedig az alatt az utczán rázott az isten hidege.

— Mit csinálsz olyan sokáig ? kiáltottam türelmetlenül.

— A kulcsot keresem ! Volt az álmos | válasz ós csak nagy nehezen bírtam őt an- \ nyira magához téríteni, hogy megtalálja a kapukulcsot.