Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 71. szám

Ezt a jótékonyságát nemcsak Esztergom s az országos sajtó, de maga a király is elismerné.

És akkor mi gratulálnánk hozzá

legelőször.

Ez a mi válaszunk a levélre, ez a mi álláspontunk az „üldözött emberrel“ szemben s ez a mi igényünk a kitün- tetósreméltó érdemek megszerzésére nézve.

Dr. Kőrösy László.

Színházi szemle.

Tóth Béla színtársulata tegnap este lépett föl legelőször az esztergomi közönség előtt.

Nem igen túlcsigázott várakozással léptünk ideiglenes színházunkba. A társulat előbbkelő erőit már régebben ismerjük s igy összevetést tudunk tenni Tóth Béla társulata s a nálunk megfordult egyéb színtársulatok közt.

Annyi bizonyos, hogy Beődy Gábor társasága a finomabb vigjáték terén igen messze túlszárnyalja Tóth Béláé- kát; de nem is olyan igényekkel mentünk a bemutató estére, mintha egészen kifogástalan előadást akarnánk megszemlélni.

Átalában szólva Tóth Béla színtársulata sok jó igyekezetét fejtett ki s valóban megérdemli, hogy közönségünk mentői rokonszenvesebben fölkarolja.

Tóth Béla nyári saisonja anélkül is gyengén ütött ki s mint tudjuk Beődy Gábor igen érzékeny anyagi károsodással volt kénytelen eltávozni városunkból.Kettős szempontból rajtunk áll tehát, hogy Tóth Béla pártfogásraméltó színtársulatát mentői inkább fölkaroljuk. Tegnap este első előadás gyanánt szinrekerült:

Győrffyné Erzsébet (Morlandné) sok igyekezettel; Győrffy Ida (Haberlandné) szintén sok buzgósággal sorakoztak Szabóim Eszti, Szigeti Izabella és Bérczyné alakításai mellé.

Szonyi Emma (Bertha) csekély szerepében vonzó jelenség. Ardayné Ida az özvegy titkos tanácstermében mérsékelt játéka által valóban remekelt.

Tótli Béla igen ügyes kivitellel adta sajátszeriien lelfogott Walter Károlyát Kovács Mór veterán humorát már régen ismerjük. Veszprémy Jenő Haberlaudjáról még nem fogalmazhatunk szigorú Ítéletet, valamint Bérczy Miksa (Reden,) Kréméi Sándor (Bollmaun) és Ernyei József (orvos) első föllépt ükről sem.

Krémer és Deák Péter (comikus) sok várakozásra jogositanak.

Az első tapsokat Arday Ida kapta. A darab sok kihagyás mellett gyorsan letelt.

Nem vehetjük rósz ómennek, hogy az első előadás kiadása többszörösen túlhaladta a bevételt. Mert már eh ez is hozzá törődtünk.

Művelődéstörténeti töredékek

i.

üh ezek a férfiak.

(Vígjáték négy felvonásban. Irta Rosen Gyula.)

Az előadott vígjáték az újabb német vígjátékok között jelentékeny számot tesz s a legelső színpadokon el nem avuló sikert arat.

Mindenekelőtt teljesen üres házat con- statálunk, a mihez már évek óta hozzá is törődtünk. Ritka társaság dicsekedhetik azzal, hogy bemutató estéjén nagy közönsége lett volna Esztergomban. Ez már a közönség gyakran indokolt tartózkodási szelleméből ered, főleg ha Jupiter Plurius is segít hozzája,

Az est s a társaság legkiválóbb alakja

Arday Ida (Francziska) a ki szeretetreméltó megjelenése s értelmes játéka által mindvégig igénybe tartotta rokonszeuvün- ket. A kis művésznőtől még igen sokat várunk.

(Négy közlemény.)

II.

Feladatomhoz képest a művelődés elő haladásának indokolásául szükség ismét egy futó pillantást vetni a történet folyamára Itt röviden érinteni fogom a népvándorlást,; másodszor a kereszténység hatását, harmadszor a keresztes háborút.

A népcsaládok tömeges felkerekedésé- nek, folytonos harczainak okát megfejteni lehetetlen. Sajátságos harezvágy szállotta meg a nemzeteket, s erejükben bízva fölkerekedtek, a legtöbben minden czél nélkül, háborút üzenve mindazoknak, kik utjokba estek,

E népmozgalomnak kiindulási pontja Ázsiai belseje. A történet tanúsága szerint e néprajuak majd az egész megtelepült Európa áldozata lett, s körülök mint legvitézebbet, őseinket a hunuokat nem említeni lehetetlen. A merre csak jártak, nemzetek semmisültek meg s országok pusztultak el, s mintegy száz évig ural mókát rettegte Európa.

Történetünkre legfontosabb esemény az, hogy a megrémült nemzetek az ellen- állhatlan hatalom ellenében tömegesülni kezdtek, mi eredményre is vezetett. Ezen népforougás a 3.-ik századtól mintegy a 9. ikig tartott, mig végre a nemzetek lecsillapodni s állandó hazát választani látszanak. voltaií ezután is tömeges fölkelések, sőt a magyar nemzet aj haza keresése még csak ezutánra esik, de ez már nem általános, hanem csak egyes nép mozgalma volt. A többi európai nemzet megállapított hazát választva a társadalmi szervezéshez fogott.

Kivétel nélkül minden nemzetnél a rendi osztály állíttatott fel, melyben zsinór mértékül szolgált főleg a háborúkban való vitézség. így felosztatott a nemzet : papok, nemesek és a nép hármas osztályára. A kereskedelmi s iparos osztály még képviselve távolról sem volt.

A mint pedig az európai nagy népcsaládban a magyarok is helyet fúrtak maguknak, a népeket átaljábau a belrendezés szelleme szállotta meg. Törvényeket alkottak s az egyes néposztályoknak kijelölték működési czéljaikat. E korbeli részint Írott törvények, részint szokásjogok : a sali-és

ripui frank törvény ; a spanyoloknál a fuo- rók egész rendszere, és a „sueva recopi- lation de la leys“; az angoloknál az „Olim“; az izlandiaknál a „Gragas“; a svédeknél a langmanuok gyűjteményei; az oroszoknál a „kormcsaia lcniga“ [kormány rúd] a németeknél a „Schwaben spigel“ és a „Saxen- spiegel“: a magyaroknál Álmos alatt, a mai alkotmányunknak is sarkkövét képező hires alapszerződés a vezérekkel ; később Árpád alatt a pusztaszeri gyűlés határozatai.

A régi nagy római birodalom már maradványaiban is alig élt, egyedül uyel- vét ülteté át a barbár népek közé. A hajdani virágzó városok, a roppant kiterjedésű birodalmat körül övezett nagyszerű sán- czolc mind romba dőltek, kereskedés, ipar végleg megszűnt. A barbár népek sokkal jobban ragaszkodtak ősi szokásaikhoz, nemzeti jellemükhöz, mintsem a régi müveit világtól valamit elsajátitni hajlandók lettek volna, legalább eleinte. De elő állott a szükség, s a népeket tettre serkente. A fényűzés, a dőzsölés mind e korbeli népeknek szokásuk volt; ennek kielégítésére kénytelenek voltak azokhoz folyamodni, a kiknek volt valamijük, különösen pedig a magyarok értettek ehez. És most a rablás korszaka következik. Ámde közös sajátsága volt ez az akkori nemzeteknek, mert mindannyi ott találta az igazságot, hol az erő és hatalom van.

Ha a népek életén végig tekintünk, azt találjuk, hogy minden kort más és más különös szellem leng át. így a korbeli nemzeteket általában, a harezvágy a rablásig alacsonyitotta le. Különösen a magyarok majdnem másfél századig űzték pusztításaikat kelet, déli és uvugoti Európán.

Ha valaki Ítéletet akar hozni a magyarok ilyféle viselt dolgairól, szükség, hogy a századba bele élje magát; mert úgy jellemezni egy népet, mint az egykorú német szerzetesek, például Wolfrang, kik a magyarok jöttének csak hírére is már elkifutottak országukból s bírálatot mondtak és hagytak hátra a hiszékeny utókornak azokról, kiknek színe világát sem látták : az nem lehet igazságos. A ker szellemét kell figyelembe vennünk mielőtt ítéletet fogalmaznánk.

Gondolhatni, hogy a fejledező ipar és kereskedelem mennyire mé ly álomba merült a pusztító harezok tartama alatt. Azonban csakhamar felébredt. A védtelen iparos és kereskedő osztály kisebb nagyobb testületté kezdett tömörülni, kő fallal kerített kisebb nagyobb városokat alapítottak, mert belátták, hogy védtelen szétforgácsolt áfiapotbau gyakran a jólét magasabb fokáról egyszerre a szegénységbe taszította okot a hatalmasabb ellenség. Magok a belhoniak közül is a hatalmasabbak, hol szerét tehették mindenüktől megfoszták őket, mivel az iparos osztály volt akkor is az, mely a nemzet szükségletének kielégítéséről gondoskodott.

A mint a népforrongás lecsillapult, az

az álszemérem, álszenteskedés magvát hm- i tettük el.

S most a sok száz, még ennél is uyo- mósabb példák mellőzésével kérdem : tartsunk-e gyermek-bálokat? ... De menjünk tovább !

A bálteremben vagyunk,

Az ifjú gavallérok udvarolnak a kis Nagysámékuak (igy van az otthon megparancsolva, mert egy szülő sem akarja, hogy •az ő fia ne legyen „kedves és nagyreményű“.

Az ifjn „úr“ elmondja társának, hogy ez meg ez milyen csinos, kedves és szép leányka; a kis bájos hölgy pedig érzékenyen szorítja meg gavallérja kezét ; lesütött szemekkel, s csak legkedvesebb barát- néjáuak súgja meg, annak is titkon, hogy milyen csinos ez a Kálmán, Géza stb- s még folytatja —■ azt is mondta a mama róluk, hogy gazdagok is . .

Vége a gyermekbálnak.

Hazamegy jó része a tanulóknak. A többiek ott maradnak,

A nagyobb ifjak is a szül Ökre való tekintetből az ottmaradt lánykákat megtánczol- tatják.

A bimbó festik; kora-fejlett lesz. Az ártatlanság zománcza itt-ott letörlődött; a nagyok máza tapadt helyébe. Az érzelmek megváltoznak.

A vágyak tápot nyertek.

Igen, mert a gyermeki ártatlansággal nem fér össze a nagyok mulatsága,

A paedagogia itélőszéke el is Ítélte már a gyermekbálokat.

Erre vonatkozólag Írja Kiss Sándor a „Család és Isk.“ volt szerkesztője: „Hogy bontjuk el gyermekeinket?“ czimü czikkébeu : „Mai napság divatossá lett már, hogy a mamák 8—10 éves gyermekeiket nyilvános felléptetésekkel kezdik bámultatni.

A gyermekbálok is már-már rendszeressé kezdtek válni.

Szóval haladunk az egyenlőség felé ; azon egyenlőség felé, hol a mérleg egyik serpenyőjében ülnek a már úgy is letegezett apák és anyák, másikban a pólyát alig lerúgott gyermekek. De ha igy, ily lcerán : mi jut a későbbi korra ?

Ha az iskolás gyermeket szülőik már most „ünnepeltté“ akarják tenni, minő tápot nyújthatnak esak egy néhány év múlva is, ne mondjuk hiúságuk — hanem csupán nemes ambitiójukuak is ?,..

Ama tiz éves korban báloztatni kezdett gyermek, majd mint ifjú hol találand tért nem mondjuk a maga mutogatására hanem csak mulatósára is ?

És a már ily korban fényes báli ruhákba bujtatott leányka— no mert ennek igy kell lenni! — vágyaiban egykoron hol fogja a kellő határt megtalálni ?... pedig azok, kiknek e sorok szobinak jegyezzék meg Rousseauval, hogy „az ember nem karjainak, mint inkább vágyai mérséklése ereje által lesz független és szabad, s melyhez mi még hozzátesszük: boldog;“

A bál elmúlt.

A „gavallérok és hölgyek“ az elmúlt nap eseményeivel vannak elfoglalva.

Fia épen szünidő vau, különösen a leánykák részéről még az elmúlt események hatása alatt ábrándozás is kerül napirendre, pedig: „ábrándozás az élet megrontója, mely kaucsalúl festett egekbe néz“; és ha éz t. i. az ábrándozás csak az illető által megmagyarazhatlan utóérzésnek marad is, de a vágya le hatványozása mulhatlanul előjegyezve lesz.

Fia nincs szüuidő, s másnap az elmúlt nap hősei iskolába mennek, mit tapasztalunk ?...

Tanulás, figyelem szebb hazába vándorol s a szórakozottság foglalta el helyökét.

Ha hallgatjuk a bálozók társalgását : az elmúlt nap eseményei képezik a beszédtárgyat, s egy-egy sóhajtás azok részéről, kik ott nem voltak, s érezni kénytelenek már a boldogságnak nevezett gyermekkorban, hogy számukra ilynemű élvezet nincs* az csak gazdagok kiváltsága.

Van-e jogunk megrabolni a gyermekek nyugalmát ?

Ha van: tartsunk gyermekbálokat !

Minden lépteu-nyomon a takarékosságot hangoztatjuk. Az iskolai takarékpénztárak behozatalát is sürgetjük, hogy már az iskolában szokjék a tauuló a tarékos- sághoz ; azonban alkalmat adunk, hogy pazaroljon s a szülőket is erre rávegye.

Hány szülő van, kinek 5—G iskolába járó gyermeke közül vagy csak kettőt viszeu el s többiekkel szemben egy-kettő részéve kiváltságot tesz, s igaz&ág-ér/etükct sérti meg s a testvérek közt az irigységet kelti fel ; vagy elviszi mindenikét s akkor elátkozza (s méltán) azt'iSí aki fel is találta a gyermekbált.

Takarékosság és bál egymásnak ellenségei.

De nem folytatom tovább ;■ mert a fel - hozottak is elégségesek arra. hogy paeda- gogiai ás takarékosság nevében kimondjuk a gyermek bál okra a pere a t-o t!

M Székely János.

iparosok által in. igy or alkotott városok is mind külsőleg mind belsőleg mind nagyobb virágzásnak indultak. A jólét és rend csak is az ily vámosokban honolt.

Ez egyszerűen a városok alakulásának és fejlődésének alapja. A védtelen, de. szorgalmas, értelmes iparos osztály meuhelyet keres a kőfal mögött a pusztító ellenség ellen.

De hiszen mondhatnék, azelőtt is voltak városok a rómaiak idejében, még pedig virágzó nagy városok? Igen, voltak, de az általános népvándorlás alatt nagyrészt leromboltattak, az előtt a város inkább egy közös tanya volt, melynek alakítására már kezdetben az ember természetében rejlő társas szellem indította az embereket, de korántsem erődítmény, úgyszólván egy-egy vár, mely arra legyen számítva, hogy a diadalmas ellenségnek gátot vessen.

A mi őseinket illeti, mig harczias lá- bou állottak, eszökbe sem jutott ily városokat alapítani. Ok az ország bizonyos részein sáncczal bekerített kör alakú térségen tanyáztak. Ezen köröket a szomszéd németek, mint a kiket legtöbbször elvertek őseink, „Ring‘eknek nevezték, mi magyarul gyűrűt jelent, s innen ered például Győr neve. Legalább Toldy és Kerékgyártó Árpád igy adják elő. Városokban lakni csak akkor kezdtek, midőn rabló kalandozásaikkal felhagyni kényszerültek, tehát Geiza, de leginkább sz. István alatt.

(Folyt. köv.)

Hírek.

— Herczegprimásunk Bajoson időz s úgy értesítenek, hogy Szeptember közepe előtt aligha érkezik vissza székvárosába.

— Főgymnásiumunkban a beiratkozások 267 tanulót jeleznek. A főapát újólag fényes bizonyítékát adta nagylelkűségének. Á segélyzö egyesületnek ugyanis körülbelül 500 frt értékű értékpapírt ajándékozott. A tett nem szorulhat mag asztal ásva.

— Vasúti szerencsétlenség hire járta be Tarosunkat tegnap reggel. Nem messze Szobbtól ugyanis a személyvonat összeütközött a tehervonat- tal A vasúti szerencsétlenségről tegnap délig nem tudtunk részleteket. A Mr forgatói beszélik, hogy több sebesülés történt.

— A vasúti szerencsétlenséghez. A nyugtalanító hírek tegnap folyton váltakoztak s a katasztrófa annál szomorúbbnak látszik, mentői inkább eltitkolják á nyilvánosság előtt a részleteket. A szerencsétlenségről több oldalról kaptunk tudósítást. Ezekből állítjuk össze a következőket. A fő- ■ városból érkezett postavonat előtt a ! szobbi vasúti őr nem jelezte a nem | messze álló tehervonatot. így történt, f hogy a postavonat veszélyt nem sejtve ‘ teljes erővel ütközött a a tehervonatba. Az ütközésre a postavonat vaggonjai

a tehervonat fölé torlódtak s az utasok .. rémülve tekintettek borzasztó sorsuk * elé. Maga a vonatvezető a felfordult gőzkazán által egészen össze forrázta- tott, a conducteur kezén és lábán jelentékeny zúzásokat szenvedett Az utazók sorsa felől többféle ingadozó hir

i»An/llrVTrTil

szárnyal. Több halottról s '‘rendkívül sok sebesültekről beszélnek. A sebe- j sülősek nagy része erős horzsolás és ! bőrsérülés. Egy pesti előkelő nő lényeges mell zúzást szenvedett. A lévai zárdafőnöknő kezefeje sebesült meg. a Majd öt óráig múlt, mig az érsekuj- f vári segélyvonal megérkezett. A sérülteket nagyrészt a főváros felé vitték.

Az összezúzott vaggonok roncsait tegnap takarították el. Postánk csak a késő esti órákban nyerte vissza a közlekedést.

Egy másik tudósítónk közli a következőket: A vasúti személyzetből!

(más verzió szerint 3) halott; az" utasok közt csakis sebesülés történt 3 súlyosan sebesült s 4 könnyebboú se- . besült. Az ütközés nem a személy-g szállító rendes vonat, hanem a postavonat s egy tehervonat közt történt. Mások tudósításai szerint 17 váSuti '5 kocsi zúzódott össze (más vorsio sze-j- rint 14.) A szerencsétlenség hanyag!; jelzés miatt történt. Egyéb részletek g; nem jutottak tudomásomra

érdemes \ -